Matematikai modellek alapján a nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét.
Az angliai Kent Egyetem kutatói Darren Griffin professzor vezetésével matematikai módszereket alkalmazva azonosították a legelső dinoszauruszok lehetséges genetikai jellemzőit. Ehhez modern kori rokonaiktól, a madaraktól és a teknősöktől haladtak visszafelé az időben.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a dinoszaurusz DNS feltehetőleg számos kromoszómába rendeződött. A madaraknak nagyjából 80 kromoszómájuk van – csaknem háromszor annyi, mint az embernek -, és ők alkotják a bolygó állatvilágának egyik legsokszínűbb csoportját. Amennyiben a dinoszauruszok ugyancsak nagyszámú kromoszómával rendelkeztek, az magyarázatot adhat arra, hogy miként fordulhattak elő ilyen sok alakban és méretben.
A kutatók véleménye szerint nagyszámú kromoszóma nagyszámú variációt generál. A sok kromoszóma lehetővé teszi a dinoszauruszok számára, hogy a többi állathoz képest jobban ‘megkeverjék’ a génjeiket. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban képesek fejlődni, ami sokáig biztosítja a túlélésüket a bolygón végbemenő változások közepette.
Az eddig fellelt ősmaradványok és a mostani bizonyítékok megerősítik azon elképzelést, hogy a madarak és a dinoszauruszok nem távoli rokonaik egymásnak, hanem valójában egy és ugyanazok. A ma körülöttünk élő madarak dinoszauruszok.
(via)