My Blog

Címke: kráter

  • Százmillió éves meteoritkráter

    Aranyásók százmillió éves meteoritkráterre bukkantak Nyugat-Ausztrália távoli vidékén. A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán találták meg. A felfedezés jelentős és váratlan volt.

    Az ilyen régi kráterek felfedezése nagyon ritka. Ennyi idő alatt nem csak az erózió tüntetheti el, de a kőzetlemezek vándorlása miatt is örökre eltűnhetnek a szemünk elől.

    A kráter ma már szabad szemmel nem látható. A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel.

    Végállomás: Amalthea

    Nagyjából 5 kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter – így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön.

    A krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték fel és azért maradhatott láthatatlan, mert az idők folyamán feltöltődött.

    Ahhoz, hogy ekkora krátert keletkezzen, a meteoritnak nagyjából 100-200 méter átmérőjűnek kellett lennie. A szakember szerint a talaj gyakorlatilag besüppedt a nyomástól, ám aztán visszaemelkedett, mint egy rugó.

    A tudósok véleménye szerint valószínűleg még van egy pár ilyen odakint. Feltehetőleg több aszteroidával ütköztünk, mint eddig gondoltuk.

  • Rádiótávcső a Hold túlsó oldalán

    A NASA érdeklődését felkeltette egy javaslat, hogy létesítsenek rádióteleszkópot a Hold túlsó oldalán.  A NASA jóváhagyta a projekt megvalósíthatósági tanulmányának finanszírozását, és 125 ezer dollárt biztosít a kutatásra.

    Az ötlettel a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának robottechnikusa, Saptarshi Bandyopadhyay állt elő. Az ultra hosszú hullámhosszúságú rádióteleszkóp a „Lunar Crater Radio Telescope” nevet kapta, és óriási előnyökkel bírna a bolygónk teleszkópjaihoz képest. A túlsó oldal mentes nem csak a földi eredetű zavaró rádióadásoktól, de a bolygónk sűrű atmoszférája sem rontja a vétel. Különlegesen jó körülményeket biztosít a kozmosz mélyének vizsgálatára

    A távcsövet egy 3- kilométer átmérőjű kráterben helyeznék el, hasonlóan az Arecibo Obszervatóriumhoz, amely a karib-tengeri Puerto Ricóban egy víznyelőben rejtőzik.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A földi teleszkópokkal ellentétben ez nem egy fix szerkezet lenne, hanem egy egy kilométer átmérőjű dróthálót húznának ki.

    Az elképzelés szerint a kráter közepén landolna a hálót tartalmazó egység, illetve a kráter peremén a hálót kifeszítő holdjárók. A holdjárók leereszkednének a kráterbe majd drótköteleket kapcsolnának a háló szélére. Ezek után drótokkal húznák szét a hálót.

    Az LRCT a tervek szerint 1 kilométer átmérőjű lenne, ez kétszer akkora, mint a világ jelenlegi legnagyobb kínai távcsöve, amely 500 méter átmérőjű, és több mint háromszor akkora, mint a 305 méter átmérőjű Areciboi távcső. Csak összehasonlításul: a kínai távcső akkora, mint 30 futballpálya.

  • Óriáskráter Skócia partjainál

    A Brit-szigeteket érő eddigi legnagyobb meteorbecsapódás kráterét találták meg a tenger fenekén, Skócia és a Külső-Hebridák szigetei között. A durva ütközés jeleire egy 2008-as skóciai terepmunkán találták rá. Skócia északnyugati részén fekvő Ullapool közelében köveket vizsgáltak meg, amelyek elárulták, hogy egy nagyjából 1600 méteres átmérőjű objektum zuhant a Minch-tengerszorosba, Lochinver településtől nagyjából 10 kilométerre nyugatra.

    Az Oxfordi és az Aberdeeni Egyetem kutatói szerint óránként 61 ezer kilométeres sebességgel érkezett az objektum, amely 19 kilométer széles krátert vágott a talajba.

    Mindez 1,2 milliárd évvel ezelőtt történt. Az élet ekkor még leginkább csak az óceánokban létezett és még a növények sem vertek gyökeret a szárazföldön. Akkoriban a mai Skócia az Egyenlítő közelében feküdt és éghajlata száraz volt.

    Az első jelekre egy több mint tíz évvel ezelőtti geológiai terepmunka idején bukkantak a Skót-felföldön. A túra utolsó napján megálltak egy Stoer nevű kis faluban, hogy egy szokatlan kőformációt megvizsgáljanak.  Korábban úgy vélték, a feltűnő vörös homokkő vulkáni eredetű, ám Amor észrevette, hogy a kő „furcsa zöld buborékai” arra a becsapódási kráterre emlékeztetnek, amelyikbe a bajorországi Nördlingen város épült.

    A mintákat elvitte Oxfordba, ahol bizonyítékot találtak egy aszteroida hajdani becsapódására: a kvarckristályokat az ütközés ereje deformálta. Sok platinát és palládiumot is kimutattak a mintában, amelyek a meteoritokra jellemzőek.

    A kráter ma 200 méterrel a víz alatt fekszik, és vastag üledék borítja.