My Blog

Címke: környezetszennyezés

  • Városlakók – az egészségünkkel fizetünk érte

    Az ipari forradalom hatására az emberek a vidékről a városokba költöztek. A kezdeti néhány százalékról a városlakók aránya a világon 1950-re elérte a 30 százalékot. Napjainkban 50 százalék feletti az arány, és 2050-re 10 emberből hét fog városban lakni. Mindezért részben az egészségünkkel fizetünk. Európai Unió környezetvédelmi hivatalának jelentése szerint nyolc halálozásból egy a légszennyezéshez köthető.

    A tanulmány szerint a halálozások 13százaléka vezethető vissza a levegő- és zajszennyezéshez, a rossz minőségű vízhez és a vegyi anyagokkal való érintkezéshez. 2012-ben, az utolsó teljes adatsorral rendelkező évben az Európai Unióban 630 ezer idő előtti halálozás volt környezeti tényezők számlájára írható.

    Toronyház

    A légszennyezés évente 400 ezer halálozásban, a hangszennyezés játszott szerepet 12 ezer ember idő előtti halálában játszott szerepet. A további halálozások az extrém időjárási jelenségekhez, többek között a hőhullámokhoz köthetők. Az emberek többféle kockázatnak vannak kitéve, ezek összeadódhatnak, és egyes esetekben több is károsítja egyszerre az egészséget

    Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a légszennyezés évente a világon több millió ember halálát okozza, a stroke-os, tüdőrákos és szív- és érrendszeri eredetű halálok egyharmadának áll a hátterében. Egy másik WHO-jelentés, mely a zajszennyezésről készült, megjegyezte, hogy a környezeti zajártalom a vérnyomás és a stresszhormonok szintjének emelésével hozzájárul a szívbetegségekhez.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A szegényebeket aránytalanul jobban sújtja a légszennyezés és az extrém időjárási jelenségek, köztük a hő- és hideghullámok. Ez összefügg azzal, ahol élnek, dolgoznak és tanulnak, melyek gyakran hátrányos helyzetű városrészek, forgalmas közutak közelében.

    Jó hírt is tartalmaz a jelentés: a légszennyezéshez köthető halálozások az 1990-es egymillióhoz képest csökkentek, a vízminőség pedig Európa nagy részén jó.

  • Agyi károsodást okoz a gyerekkori légszennyezés

    Amerikai kutatók megállapították, hogy azok a gyerekek, akik csecsemőkorukban erősen szennyezett levegőjű környezetben éltek, azokban később maradandó agyi elváltozások figyelhetők meg.

    Gyermekorvosok átfogó vizsgálata megállapította, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után olyan helyen éltek, ahol a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett volt a levegő, azoknak 12 éves korukra agyszerkezeti elváltozások alakulnak ki. Kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge. Ez szembetűnő, ha összehasonlítjuk a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.

     Travis Beckwith, a Cincinnati Gyermekkórház kutatója hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk, hatással van az agyunk fejlődésre.

    Bár az agy szerkezeti elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez is bőven elég arra, hogy különböző akár a testi, akár a mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban.

    A szürkeállomány az agy nagyon fontos része. Többek között részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél.

    Az eddigi vizsgálatok szerint ez visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak.

  • A klímaváltozás a bőrünkre megy

    A WHO, az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentése szerint a klímaváltozás nem csak a környezetünkre, hanem az egészségünkre is jelentős hatással lesz. Egyre több ember lesz kitéve a hőstressznek, egyre több ember szenved majd a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől.
    A tanulmány megállapítása szerint a légszennyezettségnek és a klímaváltozásnak ugyanaz a forrása. A WHO becslései szerint több mint hétmillió ember hal meg évente a beltéri és kültéri légszennyezettség miatt.

    Az egészségünk is megsínyli az éghajlatváltozást, mert a tüdőnk, az agyunk, a szív- és érrendszerünk megszenvedi a klímaváltozás kiváltó okait, amelyek átfedésben vannak a légszennyezettség okaival. Ugyanakkor az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.

    A Madridban megrendezett kéthetes klímakonferencia alkalmából közzétett jelentés szerint túl keveset teszünk a klímaváltozás ellen. Csupán a légszennyezettség csökkentésével évente egymillió életet lehetne megmenteni.

    A klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése. Az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly rekordszintet ért el, aminek nyomán a klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális átlaghőmérséklet jelentősen növekedhet az évszázad folyamán, „széles körű és pusztító” következményeket maga után vonva.

    Hacsak nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, akkor továbbra is aláaknázzuk az élelmiszer- és ivóvíz-ellátásunkat, rontjuk a levegő minőségét, egyszóval minden olyan tényezőt, amelyre szükségünk van a népességünk jó egészségének fenntartásához.

  • Műanyag réteg a tengeri sziklákon

    Újfajta környezetszennyezést figyeltek portugál kutatók. A part menti sziklákon műanyagrészecskékből álló kéreg alakul ki. Ennek oka egyértelműen az óceánok szennyezettsége.

    A műanyag állaga furcsa, leginkább használt rágógumira vagy kinyomott fogkrémre emlékeztet. Kisebb-nagyobb foltokban borítja azokat a sziklákat, amelyeket a hullámverés csapkod. Ez nem csak a környezetre, de a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra nézve is veszélyes.

    A portugál  Tenger- és Környezettudományi Központ kutatói három éve vizsgálják Madeira szigetének part menti szikláit. A vulkáni eredetű sziget partjain azóta követik figyelemmel a megtapadó műanyagrészecskéket és azok hatását a helyi ökoszisztémára.

    Ahogy a nagyméretű műanyagdarabok a sziklás partokhoz csapódnak, a kőzeteken kialakulnak ezek a műanyagkérgek, hasonlóan az algák vagy zuzmók megtelepedéséhez. A begyűjtött minták kémiai elemzése révén a kutatók megállapították, hogy a műanyagfoltok legfőbb alkotóeleme a polietilén, amely a legszélesebb körben használt műanyag és, amelynek legnagyobb felhasználója a csomagolóipar.

    A helyzet már most súlyos, a vizsgált sziklák felszínének már csaknem 10 százalékát ez a polietilén kéreg borítja. Megállapították továbbá, hogy az algaevő közönséges particsiga épp olyan otthonosan érzi magát a műanyagkérgen, mint magukon a sziklákon, ami azt sugallja, hogy valószínűleg nem csupán az algát, hanem a műanyagot is elfogyasztja.