Címke: koponya

  • Már 70 000 éve temettek a neandervölgyiek?

    Az Iraki Sanidar-barlangban hosszú ideig neandervölgyiek éltek. Erre utalnak a barlangban talált leletek is. De egy temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő ősemberek emberek egyfajta gyászszertartással búcsúztathatták halottaiktól.

    A Bagdadtól 800 kilométerre északra található barlangban a kutatók a közelmúltban újabb neandervölgyi ember maradványait fedezték fel. Az új csontváz a Sanidar Z nevet kapta, A csontvázból jó állapotban maradt fenn a koponya, a mellkas felső része és mindkét keze. Bár a nemét még nem tudták megállapítani, az elemzésből már kiderült, hogy több mint 70 ezer éves a lelet, és egy középkorú vagy idősebb neandervölgyi maradványa. Sanidar Z testét annak idején a barlang padlóján egy mélyedésbe fektették félig fekvő helyzetben, és a feje mögé egy követ tettek.

    A Sanidar-barlang „virágos temetőként” vált híressé, tíz neandervölgyi otthona volt, az ő maradványaikat 60 évvel ezelőtt tárták fel a régészek. Az egyik csontváz körül ősi pollennyomokat is találtak. A pollen jelenlétéből néhány régész arra következtetett, hogy ezek az ősemberek nemcsak eltemették a halottjaikat, hanem virágokat is tettek köréjük. Ez pedig ellentmond annak a korábban széles körben elterjedt feltételezésnek, hogy a neandervölgyiek buták és állatiasak lettek volna.

    A tíz neandervölgyi maradványa közül négyet „különleges együttesként” találtak meg, ami felveti, hogy az egykor ott élő neandervölgyiek visszatértek erre a helyre, hogy ott helyezzék nyugalomra halottjaikat. a négy test egy akkora területen helyezkedett el, mint egy „kisméretű ebédlőasztal székekkel”

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    Ha modern emberekről lenne szó, használhatnánk a „temető” kifejezést, de a régészek szerint ez egyelőre még túl messze van attól, amit a neandervölgyiek viselkedéséről tudunk.

  • Korábban jött az ember Európába

    Egy Görögországban megtalált emberi koponya vizsgálata alapján német és görög kutatók azt állapították meg, hogy a modern ember az eddig vélténél jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába.

    A modern emberi koponyát az 1970-es években találták meg a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangban. A leletet az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Nem régiben a kutatók a lelet sérült részeit virtuálisan rekonstruálták és ezek után a korát mintegy 210 ezer évben határozták meg. Olyan fontos jellemzőket találtak, amely segített a kor meghatározásában. Például a kerek nyakszirt miatt sikerült a Homo sapiens egy korai formájaként azonosítani.Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori ember koponya.

    Már régóta tisztában van a tudomány azzal, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon.  Az új lelet fényében azonban a vándorlás időrendjét át kell írni, mert az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték.

    Az Apidima-barlang nem csak a modern ember szállása volt. Találtak ott egy neandervölgyi maradványt is, amely elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók következtetése jutottak, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek. A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember.