Címke: könyvfesztivál

  • Interjú Josef Pánekkel

    A könyvfesztivál vendége volt Josef Pánek, ott készítettük ezt a rövid interjút vele.

    Galaktika: Először jársz Budapesten?
    J. P.: Igen. Érdekes, hogy Indiában már többször voltam, de ebbe a közeli országba csak most
    jutottam el először.

    G.: Miért írtad a regényedet? Mi volt a fő mondanivalód?
    J. P.: Egyrész meguntam azt, hogy Csehországban szinte minden szépirodalmi könyv a múlttal
    foglalkozik, a szocialista időszak vagy a háború feldolgozásával. Számos mai modern
    problémával találkozunk, amit sokkal fontosabbnak tartok. Másrészt provokálni akartam az
    embereket.

    G.: Hogy tetszik a könyved magyar borítója?
    J. P.: Amikor először megláttam a borítót, azt gondoltam, ez pornográf, de alaposabban
    megnéztem, és rájöttem, hogy illeszkedik a regényemhez. Ugyanolyan provokatív, mint a
    regényem.

    G.: Te biológus kutató vagy. Ha jól tudom, mikrobiológiai kutatásaid vannak. Mennyiben szól
    rólad ez a történet?
    J. P.: Nem én vagyok a főszerepelő. Ez egy kitalált történet. De többször jártam Indiában
    konferenciákon, és a könyvbe sok ott megtapasztalt élményt beleírtam.

    G.: Az izlandi történetek is kitalációk?
    J. P.: Nem, azok valóban megtörténtek. Körbestoppoltam Izlandot fiatalkoromban.

    G.: Inkább tudósnak vagy írónak tartod magadat?
    J. P.: Tudós vagyok. De jó néha regényt is írni. A tudományos publikációknak nagyon kötött
    szabályai vannak, és a tudományos közélet nagyon kötözködő, sokat változott az utóbbi
    időben. Ahhoz, hogy egy magas rangú tudományos folyóiratban megjelenhess, ma már akár
    6000 dollárt is fizetned kell. És akkor jönnek a reviewerek, és mindenbe belekötnek. A
    regényírás sokkal szabadabb, ezáltal felszabadítóbb érzés is. Arról és úgy írni, amit igazán
    fontosnak, érdekesnek érzek.

  • Előrendelhető a Portál!

    Előrendelhető a Galaktikabolt.hu-n Tal M. Klein első regénye, a Portál!

    Egy teleportációs baleset következtében hősünk megkettőződik. Van-e hely mindkettőjük számára?

    A nanotechnológia segítségével szabályozhatóvá vált az öregedés. Genetikailag módosított szúnyogok vér helyett a légszennyezést szívják magukba. A közlekedés ideális módja pedig immár a teleportáció, melyet egyedül az International Transport kínál, a legnagyobb hatalmú vállalat egy olyan világban, amit a nagy hatalmú vállalatok irányítanak.

    Joel Byram azzal tölti napjait, hogy mesterséges intelligenciákat tanít a minél emberibb viselkedésre, és közben próbálja megmenteni romokban heverő házasságát. Egészen hétköznapi, 22. századi fickó ő, hétköznapi problémákkal – aztán egyszer teleportálás közben megkettőződik.

    Most túl kell járnia a teleportálást ellenőrzése alatt tartó, gátlástalan nagyvállalat eszén, menekülnie kell a nyomában lihegő vallási fanatikusok elől, és vissza kell szereznie a nőt, akit szeret. Akit mindketten szeretnek.

    A Warner Brothers igazgatója a következő Ready Player One-nak nevezte a magyar származású amerikai szerző regényét. Azóta már folynak is a megfilmesítés előkészületei.

     

     

    A könyvet április 22-én, a Könyvfesztiválon dedikáltathatjátok a szerzővel!

    További információért kattintsatok az alábbi linkre!

     

  • Tal M. Klein dedikál az Írószövetségben és Könyvfesztiválon!!

     Tal M. Klein, a Portál szerzője dedikál a 2018-as Könyvfesztiválon! Mikor? Április 22., vasárnap, 16.00-16.30 között. Hol? Millenáris Park, K5-ös stand
    Április 20-án, pénteken, 17 és 18 óra között dedikálással egybekötött beszélgetés Tal M. Klein-nal az Írószövetségben! A belépés ingyenes, a szerző Portál című regényét pedig a helyszínen 30% kedvezménnyel lehet majd megvásárolni.
    Helyszín: Budapest, Bajza u. 18. Magyar Írószövetség Könyvtára

    Dedikálások a K5-ös standnál a Könyvfesztiválon:
    Április 22, vasárnap
    15-15:30:
    Grafikusaink:
    Nagy Gábor (Kifordított világ, Tisztogatás), Sallai Péter (Inkvizítor-sorozat)
    15:30-16:00:
    Start Könyvek: Molnár Csaba (A széttört idő legendája), Vékony Krisztián (Sors-algoritmus), Waldmann Szabolcs (Eshtar 1-2.), Zelnik Péter Zénó (Lilian)
    Fedina Lídia (Virokalipszis), Lovas Lajos (Törzsszövetség), Vékony Krisztián (Sors-algoritmus)
  • Tal M. Klein fantasztikus élete

    Tal M. Klein első regénye, a Portál hamarosan megjelenik a Metropolis Media kiadónál. Ennek az apropóján szeretnénk kicsit bemutatni Nektek a szerzőt, akinek az életét közel sem lehet átlagosnak nevezni! 🙂

    Zene, science fiction, YouTube

    Tal egy amerikai DJ, sci-fi író, YouTuber. Ezen a linken érhetitek el a zenéit, érdemes belehallgatni!

    A YouTube csatornája kifejezetten vicces, és tele van a Portált (eredeti címén The Punch Escrow) promótáló tartalommal. Egy kis ízelítő:

    Interjú

    Kérdés: Mit tervezel csinálni a Magyarországon töltött idő alatt? Van valami különleges kötődésed az országhoz?

    Válasz: Magyarországnak különleges helye van a személyes történetemben. A családom egy része Munkácsból származik, a Második Világháború előttről. Az izraeli gyerekkorom alatt édesanyám az „Az a szép” című dalt énekelte nekem elalvás előtt. Ugyan már többször is voltam Budapesten, Munkácson még csak egyszer. Amikor leszálltam a vonatról, meglepődve tapasztaltam, milyen sokan hasonlítanak ott rám! Úgy éreztem, ez egy város tele a rokonaimmal, akiket nem is ismerek! A mostani utazásban azt várom a leginkább, hogy megmutassam a lányomnak Budapestet, hogy egy kicsit közelebb érezhesse magát a családja  múltjához.

    Kérdés: Mit szeretsz a legjobban az olvasókkal való találkozásban?

    Válasz: Íróként úgy hiszem, hogy az, aki időt szánt arra, hogy elolvassa a könyvemet, nagy szívességet tett nekem. Mindig élvezetes azt hallani, hogy az olvasók mit kaptak a könyvemtől. A kedvenc részem a velük való találkozásban az, amikor kérdéseket tesznek fel.

    Kérdés: Mit kérdeznél a kedvenc íródtól, ha találkoznál vele személyesen?

    Válasz: A kedvenc írómmal, Douglas Adams-szel, már találkoztam is, 1998-ban. Meginterjúvoltam egy gyakornoki pozícióért a Digital Village nevű cégnél. Megkérdeztem, milyen karrier tanácsot adna nekem (21 éves voltam akkor). Azt mondta, hogy „Sohase feltételezd, hogy tudod, mit kellene csinálnod. Az egyetlen dolog, amit valaha is biztosan fogsz tudni, amikor nem azt csinálod, amit csinálnod kell.”

    Kérdés: Mi a kedvenc élményed az olvasókkal való találkozások közül?

    Válasz: Az amerikai könyvturné egyik állomásán találkoztam egy vak fiúval, aki azt mondta, hogy azért szereti a könyvemet, mert van benne egy olyan szereplő, aki vakon született és úgy döntött, hogy így is szeretne maradni, habár létezett rá a gyógymód a könyvben. Ez a karakter nagyon kevés szerepet kapott a könyvben, de önmagában a létezése olyan sokat jelentett a kisfiúnak, hogy majdnem  megríkatott.

    Kérdés: Mit szeretsz a legjobban Robert Kroese műveiben?

    Válasz: Én nagy Robert Kroese rajongó vagyok. Nagy hálával tartozom neki azért, amennyit segített nekem, és hogy mentorált, amíg a Portált írtam. Az írásában azt szeretem a legjobban, amilyen könnyedén összehozza a humort és lenyűgöző narratívát. Ő egy született mesélő.

     

    Ha további információkat szeretnétek a szerzőről és a  munkásságáról, akkor a következőket tudjuk ajánlani:

     

  • Megmutatjuk a Könyvfesztiválos borítóinkat

    Elismerjük, kicsit megcsúsztunk legújabb Stalkerünkkel, így ezzel együtt összesen öt újdonsággal felszerelkezve érkezünk a 2017-es Könyvfesztiválra, ami idén április 20 és 23 között kerül megrendezésre a Millenárison. Most pedig  megmutatjuk a már előzetesen bejelentett újdonságok borítóit.

    Vaszilij Orehov: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta terület

    Hemul, a kommandós kiképzőből lett sztalker azt hiszi, ismét „csak” egy ígéretesen induló vadásztúrára indul, a Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra jár az ember. Vaszilij Orehov S.T.A.L.K.E.R.-trilógiájának első része Aleksandr Rudenko borítójával fog megjelenni.

    Stalker-05_05

     

    A&B Sztrugackij: Fiú a pokolból

    A fiú a pokolból tulajdonképpen két olyan Sztrugackij-kisregény (A fiú a pokolból, A kölyök), melyek ilyen formában eddig nem jelentek meg könyvben magyarul. A könyv átdolgozott és kiegészített fordítása a kisregényeknek; olvasási sorrendben pedig a Delelő-univerzum nyolcadik és kilencedik darabja egyben (A lakott sziget után és Válaszd az életet előtt helyezkedik el).


    Fiú a pokolból_cover-01-02 (1)

    Jeff Carlson:  Fagyott égbolt

    Ha sarkítani szeretnénk, mondhatnánk azt is, hogy a Fagyott égbolt története ott indul, ahol az Európa-rejtély című film véget ér. Tudósok maroknyi csapata intelligens élet nyomait fedezi fel a Jupiter egyik holdján, az Európán és ettől olyan (szó szerint) földöntúli izgalomba kerülnek, hogy meggondolatlanul teszik meg az első lépéseket az ismeretlen faj irányába. Miben nyilvánul meg az Európa lakóinak intelligenciája? Hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot? Mitől lesz valaki idegen, aki különböző? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Fagyott égbolt. A könyv eredeti borítóját fogjuk átvenni.

    frozen sky 1

     

    Dennis E. Taylor: MI, Bob

    Bob eladta software cégét és arra készül, hogy élvezze az életet, kiélje igazi geek énjét. Az élet fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó… aztán a 22. században ébred, mint mesterséges intelligencia, akit arra kényszerítenek, hogy lakható bolygókat kutasson fel. A teste az államé, személyiségét egy hardware-re töltötték és abban sem biztos, hogy tényleg az-e, akinek hiszi magát. Így csöppen bele Bob élete legizgalmasabb és leglehetetlenebb űrkalandjába. A MI, Bob egy igazi agyeldobós sci-fi, amihez a következő borítóval készülünk.
    Légiónyi Bob-07_02

    Zsoldos Péter: A viking visszatér

    Tavaly bejelentettük, de akkor sajnos nem valósult meg, idén viszont tényleg belevágunk a Zsoldos-életmű gondozásába. A sorozathoz, melyből évente 3 könyvet tervezünk kiadni egységes, minimalista stílusú borítót szerettünk volna. Nagyon kíváncsiak vagyunk, nektek hogy tetszik ez az irány.

    a viking visszatér

     

     

     

  • Új kötetek, dedikálás, kedvezmények, koccintás a Könyvfesztiválon

    Megnyitotta kapuit a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, ahol április 21-től 24-ig a K5-ös standnál szeretettel várjuk a sci-fi és fantasy szerelmeseit.

    Az eseményen már kapható lesz legújabb könyvünk, China Miéville Vastanács című regénye. Dedikálni fognak a márciusban megjelent Start Könyvek írói, a Galaktika Fantasztikus Könyvek 300. kötetének több szerzője, és Univerzum Könyvek sorozatunk írói is. 23-án szombaton este 18 órától pedig a Madaras Pince jóvoltából fröccsözni hívjuk rajongóinkat. És természetesen a fesztivál teljes ideje alatt újdonságaink és régebbi könyveink széles választékát lehet megvásárolni, számos esetben jelentős kedvezménnyel.

    DEDIKÁLÁSOK:
    22. péntek
    17-18h Csányi Vilmos (Csányi Vilmos Kutyaakadémiája), Mund Katalin (A kutyaetológia kulisszatitkai)

    23. szombat
    13-14h Benedek Szabolcs (GFK 300.)
    14-15h Nemere István (GFK 300.), Burger István (GFK 300.)
    15-16h Bojtor Iván (GFK 300.)
    16-17h Sirokai Mátyás (GFK 300.)
    17-18h Start Könyvek: Ronil Caine (Lilian), Molnár Csaba (A széttört idő legendája), Michael Walden (Eshtar), Vékony Krisztián (Sors-algoritmus)
    18 órától koccintani hívjuk kollégáinkat és olvasóinkat a K5-ös standhoz, a Madaras Pince támogatásával

    24. vasárnap
    11-12h Varga Csaba (GFK 300.)
    13-14h Antal József (GFK 300.), Szélesi Sándor (GFK 300.)
    15-16h Hász Róbert (GFK 300.)

    Friss információk az esemény Facebook oldalán.

    Szeretettel várunk mindenkit!

     

  • Visszatérés Új-Crobuzonba: megjelenik a Vastanács

    Már nem kell sokat várnunk ahhoz, hogy végre kézbe vehessünk China Miéville Vastanácsát: a 23. Könyvfesztiválon már kapható lesz az Új-Crobuzon trilógia 3. kötete. Miéville rajongói már nagyon is jól tudják, hogy mire számítsanak az írótól, azonban akik csak most ismerkednének vele, azoknak, íme, egy kis ízelítő abból, amit tőle kaphatunk.

    Vastanács-borító nagy

    China Miéville-t szokták nevezni a kortárs fantasy „fenegyerekének” is, de ő maga weird fiction, azaz furcsa, különös vagy felkavaró irodalom írójának nevezi magát. Inspirálta a 19. és 20. század ponyvairodalma, de olyan nagy mesterek, mint H. P. Lovecraft, Tim Powers, Ursula Le Guin vagy épp Gene Wolfe öröksége is hatott Miéville-re. Tagja a The New Weird nevű mozgalomnak is, aminek célja a fantasy zsáner megújítása, annak megszabadítása a hagyományos, tolkien-i mintáktól.

    Egyik legismertebb, itthon most már teljes egészében kiadott műve az Új-Crobuzon trilógia. Az első kötet, a Perdido pályaudvar, végállomás (2000) többek között elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, a második, az Armada (2002) a British Fantasy-díjat, a Vastanácsnak (2004) hála Miéville pedig egy Locus-díjat is magáénak tudhat. Nem véletlen a szakma figyelme: ez az író nagyon különös dolgokat művel a fantasyvel, és nem is akárhogy.

    22996e78a6ff465e162a98f283996726

    Kémények öklendezik a mocskot az égbe, ismeretlen eredetű ragacsos anyag mállik le a házak faláról, otromba monstrum gőzgépek zakatoló kakofóniájától hangos minden, az utcákra kilépőket kosz és nyomor fogadja: valami ilyesmi kép fogad minket Új-Crobuzonban. Nem egy tipikus fantasy világra emlékeztet minket a leírás, még George R. R. Martin kegyetlen Westerosa vagy R. A. Salvatore sötételfjeinek birodalma is barátságosabban fest ennél. Ha ezen az első megrázkódtatáson túlléptünk, egy, a szó legszorosabb értelmébe vett eredeti világ bontakozik ki előttünk. Szokatlan megjelenésű fajok képviseltetik magukat, mint a kheprik vagy bogarak, garudák, azaz madáremberek, kaktuszemberek, kissé bárgyú sárkányfajzatok és rengeteg vita középpontjában álló újraformáltak. Ezek a figurák részben emlékeztethetnek minket bármelyik ókori mitológia heteromorf lényeire, de mégis teljesen idegenek maradnak számunkra – ez adja igazán az elevenségét és „másvilágiaságát” Bas-Lagnak. Azonban a bűn, korrupció, erkölcstelenség és nagyon is emberi gyarlóság, ami mindhárom kötetben tetten érhető, hozza hozzánk mégis közel Új-Crobuzont.

    world_of_china_mieville_by_njoo
    Új-Crobuzon lakói (Andrew Hou rajza)

    A Vastanács megtartja az előző kötetekben megismerteket és a nagyon jellegzetes és erős atmoszférát, azonban ebben a regényben teljesedik ki az, amit Miéville teremtett. Ez a kötet a háborúk, forradalmak és intrikák korába enged bepillantást. Új-Crobuzon már hosszú ideje egy Tesh nevű várossal áll háborúban, azonban belső veszélyek is fenyegetik a dekadens szenny otthonát. Eközben épül egy új vasútvonal is, ami a közeli sivatagot hivatott átszelni. Ezt a vészterhes időt három szereplő szemén keresztül láthatjuk: Ori, Cutter és Judah Low. Az utóbbi története húsz évvel ezelőtt kezdődik: azzal a feladattal bízták meg, hogy térképezze fel a tervezett vasútvonal területét és értesítse az ott lakókat az építkezésről. Judah neki is lát feladatának, azonban konfliktusba kerül egy különös néppel, a stiltspearekkel. A második történetszálban Cuttert, Judah tanítványát, barátját és szeretőjét ismerhetjük meg. Egy, Low tanítványaiból álló csoportot vezet, aminek célja felkutatni a Vastanácsot, hogy figyelmeztessék őket Új-Crobuzan közelgő milíciáira. A feladat nem egyszerű, mivel senki se tudja, hogy pontosan mi is a Vastanács és merre lehet. Mindeközben Ori, az elégedetlen forradalmár Új-Crobuzon rendjét bontja Spiral Jacobs bandájának tagjaként. Útjukat rablások, rajtaütések és gyilkosságok kísérik és tartanak rendületlenül céljuk felé: megölni a város polgármesterét.

    f35b9ff41d9f268f4f982bc5f93e584b

    A kritikusok szerint a három Bas-Lag regény közül a Vastanács a leginkább politikai jellegű. Miéville olyan témákkal foglalkozik itt, mint anti-globalizáció, imperalizmus, korporatizmus, terrorizmus, fajgyűlölet, homoszexualitás, kulturális sokk, munkaügyi jogok és persze háború – egytől egyig olyan dolgokkal, amik a regény megjelenését követő tizenkét év után is aktuálisak.

    mieville

    Emellett persze részünk lesz lövöldözésben és szörnyüldözésben, de a történet gerincét a politikai témák teszik ki. A Vastanácsban nem csak Új-Crobuzon teljesedett ki, hanem Miéville, mint író is sokat fejlődött. Ez leginkább a stílusán érezhető. Az előző két kötetben főleg barokkos mondatokkal találkozhattunk, a harmadik kötet azonban közérhetőbb stílusban tárja elénk az új történetet, de a választékos vagy épp archaikusabb kifejezések sem vesztek ki leírásaiból – Miéville ezeket bevallottan nagyon is szereti. Összegezve egy érhető, de igényes szöveget kapunk az új kötetben. Saját elmondása szerint olyasmi prózát szeretett volna teremteni, ami szerinte Cormac McCarthy-é is: egyszerre legyen választékos is, de hatásos is.

    Azonban nem csak ez színesíti az egészet. A cselekményt egymástól nagyon is távol álló, de később összefonódó visszaemlékezésekből építi fel. Olvasóként kicsit megdolgoztató feladat a különböző idősíkokat észben tartani, de tagadhatatlanul érdekesebbé és izgalmasabbá teszi a regényt.

    construct_council_by_guang2222-d4px9oo

    Még ennél is több van a Vastanácsban, amikről hosszan lehetne írni (nem hiába témája számos irodalomkutatónak Miéville), de talán ezek a legfontosabb említenivalók. Minden megvan a benne, amit szerettünk a Perdidóban vagy az Armadában és még annál is több. Az előző két kötettől teljesen függetlenül is olvasható, így azok is bátran kézbe vehetik, akik először lépnének be Bas-Lagba. Garantáltan nem mindennapi élmény lesz.

  • Beszélgetés a kortárs science fiction és fantasy irodalomról

    A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programja között szerepelt egy Beszélgetés a kortárs science fiction és fantasy irodalomról előadás, amelyen április 26-án mélyebb betekintést kaphatott a hallgatóság a zsánerműfajok jelenlegi helyzetébe.

    A Próza Nostra által szervezett beszélgetésre végül a Millenáris Park B épületének Supka Gábor termében került sor a nagy érdeklődés miatt, azonban így is épphogy befértek az érdeklődők a terembe. Azonban ez nem törte meg a lelkesedést.

    A zsánerműfajok kiadói közül a Gabo Kiadót Kleinheincz Csilla, a Fumaxot Németh Vladimir, az Agave Könyveket pedig Velkei Zoltán képviselte. A moderátor, Szabó István Zoltán a kiadókat érintő kérdések mellett (pl. könyvfesztiválos és könyvheti megjelenések) komoly, elgondolkodtató, néha pedig megosztó kérdéseket tett fel a meghívottaknak.

    A sci-fi és a fantasy mai helyzete
    Első körben a sci-fi és fantasy helyzetét vitatták meg a résztvevők. Általánosságban elmondható, hogy régen mindkettő egyfajta szubkultúrának, réteg irodalomnak számított, aminek olvasóira kívülállóként tekintettek. Azonban ez a tendencia ma már megváltozni látszik, hisz óriási olvasóközönség van kialakulóban. Példaként a népszerű fantasy sorozat, a Trónok harca hangzik el. Uyganakkor egy ellenvélemény szerint bár tény, hogy egyre több szerző alkot ezekben a zsánerekben, attól még nem biztos, hogy mindegyik mű eljut a szélesebb olvasóközönséghez.

    A moderátor arról is kérdezte a résztvevőket, mi vezetett a két zsáner népszerűbbé válásához. Egyik okként elhangzott, hogy ma a sci-fi és a fantasy utat talál olyanokhoz is, akikhez azelőtt nem. Továbbá elmondható (bár inkább a sci-fi esetében), hogy manapság a tudományos fantasztikum jóslatai kezdenek valósággá válni, bizonyos írók jóslataiban élünk, ettől pedig még izgalmasabb olvasni az ilyen könyveket. Végül pedig manapság könnyebb is beszerezni ezeket a műveket (pl. Amazonról megrendelni). Kleinheincz még megjegyzi, hogy szerinte ma a mainstream írók (olyan írók, akik szélesebb olvasóközönséghez szólnak) is nyúlnak a szórakoztató irodalom elemeihez, így elmondható, hogy ma már nincs olyan éles határ a zsánerek közt, nem különölnek el olyan tisztán, mint azelőtt. Erre példaként Németh Kazuo Ishiguro The Buried Giant-ját hozza példának, amelybe Ishiguro fantasy elemeket épít be.

    A zsánerek körbejárását végül a következő kérdéssel zárják le: Miben nyújt többet, a sci-fi vagy a fantasy? A sci-firől elmondható, hogy a 60/70-es évek óta kifejlett, érett zsánerek lett, mert ki tudott törni saját burkából, azaz túljutott a kliséken (pl. űrlények, bolygók). Ami viszont fontosabb változás, hogy a sci-fi foglalkozik aktuális, minket érintő problémákkal (pl. éghajlatváltozás), továbbá kérdéseket is tesz fel a világról, amelyekre próbál válaszokat is találni. Ezzel a szemben a fantasyről az mondható el, hogy az elmúlt évek válságai miatt felerősödött eszképizmusnak (menekülés a valóság elöl) köszönhetően lett közkedveltebb a zsáner.

    [the_ad_placement id=”04″]

    A zsáner legfontosabb szerzői/könyvei
    Szabó egy személyesebb kérdést tesz fel külön-külön az előadókhoz: kiket tartanak fontosnak a sci-fi és a fantasy zsánerben? Németh a fantasyből kiemeli George R.R. Martint, aki szerinte meghonosította a realista fantasyt, továbbá említi még az új fantasy generációt, akik jobban igazodnak a modern trendekhez, mint például Mark Lawrence, Anthony Ryan és Joe Abercrombie. A sci-fiből kiemeli James S. A. Corey-t (Térség-sorozat) és Andy Weirt (A marsi). Kleinheincz többek között említi Margaret Atwoodot és Neil Gaimant, China Miéville-t, Paul McAuley-t. Végül Velkei felsorolja a számára legfontosabb írókat mindkét műfajból vegyesen: Philip K. Dick, Jeff VanderMeer, Atwood, Kim Stanley Robinson és Ray Bradbury.

    Nemzetközi trendek kontra hazai kiadás
    A kiadók képviselői szerint az itthoni könyvpiacon ugyan csak szűk szeletet kapunk a külföldi könyves trendekből, de az elmúlt években úgymond elég jó a reakcióidő, a kiadók lefedik nagyjából a kinti trendeket. Azonban sok meghatározó művet itthon nem lehet eladni megfelelő marketing nélkül.

    Velkei elmondja, hogy az utóbbi időben az Agave fiatal, új írók munkáinak kiadásával foglalkozik, hisz a nagy nevek (pl. Neil Gaiman, Philip K. Dick) műveiből kifogynak. Viszont az új írókat nem veszik nagy mennyiségben az olvasók. Valószínűleg azért, mert még szokniuk kell az új szerzőket, amely akár évekbe is telhet.

    Kleinheincz szerint a magyar közönség azért fogadja be nehezen a műfaj új alkotóit, mert nem tudnak velük mit kezdeni, hisz hiányzik az ismeretükből legalább harmincévnyi irodalmi háttér, így nem ismerünk olyan témákat korábbról, amelyeket egy külföldi olvasó nagy valószínűséggel igen. Velkei azonban itt megjegyzi, hogy szerinte nem hozhatjuk be ezt a lemaradást már, most inkább ugranunk kell.

    Németh szerint az egyik jellemző mai trend a young adult posztapokaliptika és disztópia (pl. Éhezők Viadala, A beavatott) és az úgy nevezett túlélő sci-fi tudományos háttérrel (pl. A marsi, Gravitáció, Csillagok között). Velkei még kiemeli a new weird vagy groteszk zsáner megjelenését. Kleinheincz szerint azonban nem feltétlen beszélhetünk trendekről, inkább konkrét témákról (pl. poszthumán). Viszont azt tapasztalja, hogy napjainkban egyre változatosabb, sokszínűbb, szélesebb az írói kör, például megjelennek a női és színes bőrű írók.

    Velkei megjegyzi a női írók kapcsán, hogy a műfajban van mit behozniuk a férfi szerzőkhöz képest, mert régen el voltak nyomva, így nem bontakozhattak úgy ki. De jelenlétük mindenképpen fontos a zsánerben, mert más hangvételt és más témákat hoznak a köztudatba. A női sci-fi írók közül példának Monica Byrne The Girl in The Road című regényét említi.

    Az is színesítheti a zsánert, hogy a külföldi kiadók egyre nyitottabbak a nem angolszász írókra. Velkei kiegészíti az elhangzottakat azzal, hogy máshol a self-publishing, azaz a magánkiadás útján megjelent könyvek is fontos figyelmet kapnak, így pedig kezd megszűnni a zárt írói klub.

    [the_ad_placement id=”04″]

    Magyar szerzők magyar névvel
    Ami a hazai szerzőket illeti, új jelenség, hogy a magyarok egy inkább a saját nevükön publikálnak, és nem vesznek fel angolszász írói álnevet. Velkei megjegyzi, hogy ha kiadásra kerül egy magyar szerző könyve és szóba kerül, hogy milyen névvel jelenjen meg, akkor az az író szabad döntése, a kiadó nem gyakorol az illetőre nyomást. Kleinheincz hozzáteszi, hogy napjainkban, az internet világában nagyon könnyű lebukni egy álnévvel, ezért valahol nevetséges is, és még az olvasót is becsapja ezzel a szerző.

    Kérdés, vajon beszélhetünk-e trendekről a magyar sci-fiben vagy fantasyben? Általánosságban az előadók szerint az mondható el, hogy a magyarok nem követik a külföldi trendeket, de ezzel nincs is semmi baj, hiszen saját útjukat követve talán sokkal frissebb, eredetibb művet alkotnak, mint külföldi kortársaik, másrészt pedig olyan kicsi a piac, hogy nem is érdemes trendekről beszélni magyar viszonylatban. Meghatározó jellegzetességként azt emelik ki, hogy a mitologizálásban valamilyen úton-módon megjelenik a magyar kultúra, ami ad egy különleges pluszt a történetnek.

    A résztvevők ezt követően a közönség néhány kérdésére válaszoltak:

    Miért kevésbé népszerű a bűnügyi regények műfaja?
    Velkei Dennis Lehane Viharszigetén keresztül válaszolja meg a kérdést. Mivel a Viharszigetből van adaptáció, így ezt a könyvet veszik, de Lehane többi könyvét egyáltalán nem. Általában 8-10 krimi szerzőt ismernek és vesznek az olvasók, az újakra azonban nem nyitottak.

    Mainstream/szépirodalom kokettálása – magyar viszonylatban is van ilyen?
    A jelenség itthon is tapasztalható, a magyar szépírók is kokettálnak a zsánerirodalommal (pl. Űrérzékeny lelkek vagy Bartók Imre), de a zsánerolvasók ezekre nem annyira reagálnak.

    Olvasnak az olvasók idegen nyelven?
    Igen, az a tapasztalat, hogy egyre többen, azonban ennek van egy nagy hátránya a kiadók szempontjából. Kevesebb a fogyás a magyar kiadásokból, mert inkább idegen nyelven veszik meg a köteteket az olvasók vagy illegálisan töltik le.

    Milyen fogyásszám határozza meg a sikert?
    Ezt sok minden határozza meg: szerző, könyv vastagsága és kemény vagy puha borítós-e. Azonban a legfontosabb szempont ebben a kérdésben az, hogy milyen hamar térül meg a kiadásra fordított költség.

    Mi a helyzet képregény kiadás téren?
    Itthon sajnos a terjesztés megölte a piacot, az USA-ban felfelé tart a képregény piac, de azért kint is műfajfüggő ez. Például a The Walking Dead népszerű, és a tévésorozat miatt így fogy is, de például a Vasember filmek népszerűsége ellenére nem vesznek több Vasember képregényt.

    Nyitnak-e a kiadók a horror felé?
    Velkei a Wayward Pines-t hozza példának a saját könyveik közül, amely remélhetőleg a sorozat hatására fog fogyni. Azonban ilyen úgymond pushoktól eltekintve a horror nem olyan népszerű. Próbálkoztak klasszikusokkal is (pl. Rosemary gyermeke), de azokra se volt vevő az itthoni közönség. Talán néhány új név oldaná meg a problémát.

    Néhány ki nem adott könyv a 30 éves lemaradásból?
    Samuel Delany, Robert Holdstock, Octavia Butler, Nnedi Okorafor.

    Illegális letöltés vs ebook?
    Itthon az ebook kiadás még gyerekcipőben jár, igazából csak azért jelennek meg e-könyvek, hogy piacot teremtsenek (ami jelenleg veszteséges). Az illegális letöltésnek pedig természetesen nem örülnek a kiadók, de ami még szomorúbb, hogy nem tudnak tenni ellene se, hisz törvény által biztosított lehetőség nincs a kezükben.

    Habár a téma szinte kimeríthetetlen, a résztvevők remek hangulatban rengeteg újdonságot, írót és művet ismerhettek meg a beszélgetés során, ezzel is gazdagodva. A jövőben pedig remélhetőleg, a magyar könyvpiac bepótolhatja hiányosságait a sci-fi és fantasy irodalomban, továbbá pedig lépést tarthat a külföldi megjelenésekkel.

    Scheirich Zsófia

  • Találkozzunk a Könyvfesztiválon!

    A Galaktika nagy szeretettel és újdonságokkal vár minden sci-fi rajongót és érdeklődőt a csütörtökön kezdődő 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

    Idén tavasszal április 23-tól 26-ig fog tartani a rendezvény, melynek helyszínét az eddig megszokott módon a Millenáris biztosítja, mi pedig sok újdonsággal és meglepetéssel készülünk a K5-ös standon.

    A 2015-ös Könyvfesztiválon amellett, hogy minden könyvünket 25% kedvezménnyel tudják megvásárolni az érdeklődők, három újdonságunk is jön a Galaktika-rajongók számára. Isaac Asimov Fekete Özvegy-sorozatának első részében a legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is. A Fekete Özvegyek Klubja című regényben egy hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni.

    James Lovegrove izgalmas alternatív történelmi regénye, a Ré kora a szerző Panteon-sorozatának első része, melyben az egyiptomi istenek átveszik a hatalmat az emberiség felett. Az angol szerző pörgős, izgalmas akcióregényt írt, amely ugyanakkor példázat is a család összetartó erejéről és a gazdagság elveket eltorzító, korrumpáló hatalmáról. Ihletői Alan Furst második világháborús kémregényei, valamint Neil Gaiman Sandmanje és Amerikai istenekje voltak. Lovegrove-ra érdemes odafigyelni, ugyanis sokak szerint ő a 21. század J. G. Ballardja.

    Akif Pirinçci egyik leghíresebb, legtitokzatosabb regénye a Francis, melyben egy macska szemszögéből élhetjük át a bűntényeket követő izgalmas nyomozást, ugyanis Francis a város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója. Bár elsősorban krimiről beszélünk, a regény számos jelenkori etikai és filozófiai kérdést feszeget, úgy mint az ember és állat közti kapcsolat, vagy a fajon belüli felsőbbrendűség kérdése. Mindezek alapján elmondható, hogy komplexebb krimivel van dolgunk, mint ahogyan azt elsőre várnánk.

    Könyvújdonságaink mellett három kötetünket új, a Könyvfesztiválra készült borítóba öltöztettük.  Így kapott friss arculatot a Hajszőnyegszövők, az Ysabel és a Dettó (ez utóbbi Hasonmások címen).

    Egy írónk leleplezésével is készülünk: április 25-én 15 órától George B. Marwell dedikál a K5-ös standnál!

    Szeretettel várunk mindenkit!

    Időpont: 2015. április 23-26.

    Helyszín: MILLENÁRIS 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20, K5-ös pavilon.

  • A Galaktika kiadója, a Metropolis Media idén is a Könyvfesztiválon!

    Játssz velünk és nyerj! Vigyél el egy Galaktikát! Vásárolj kedvezményesen! Találkozz barátainkkal és velünk!
    (tovább…)