Év végén szokásunkhoz híven arra kértük kedves olvasóinkat, hogy szavazzanak 2016-os köteteinkre, mégpedig külön a borítóra és külön a tartalomra. A december 31-én lezárult voksolás alapján az alábbi két toplista született.
A szavazóink közül három szerencsés nyertes egy-egy Galaktika Klub Aranykártyával lett gazdagabb, amelyhez szabadon választható ajándék könyv és vásárlási kedvezmény jár, de a klubtagok további meglepetésekre, nyereményekre is számíthatnak.
Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek:
Brogyay Klaudia
András Bálint
Kötél Attila
Egyúttal nagyon köszönjük mindenkinek, hogy a szavazással segítette munkánkat!
Immár hagyományosnak mondható, hogy az év végén szavazást írunk ki a könyveinkről, hogy visszajelzést kapjunk kedves olvasóinktól, melyik kötetünk tetszett jobban, és melyik kevésbé. Külön lehet voksolni a könyvek tartalmára és borítójára. Mint az iskolai osztályzatoknál: 5-ös a kitűnő és 1-es az elégtelen. A visszajelzéseket pedig igyekszünk figyelembe venni következő évi kiadványainknál.
Azok között, akik rászánják az időt, hogy szavazzanak a könyveinkre, 3 db Galaktika Klub Aranykártyát sorsolunk ki. (Ha a nyertes már klubtagunk, akkor nem kötelező átvennie a kártyát, de a vele járó könyvajándék mindenképpen dukál.)
Kérjük, hogy a tartalomra csak az szavazzon, aki olvasta is a könyvet. Borítókra pedig az is szavazhat, aki most látja először a kötetet.
Egyáltalán nem kötelező minden egyes könyvre voksolni: amelyik kötetről nincs vélemény, azt értékelés nélkül tovább lehet lapozni.
A leadott szavazatok mennyisége vagy pontértéke nem befolyásolja a nyereménysorsolást.
Voksolni december 31-ig lehet, sorsolásra és eredményhirdetésre január első napjaiban kerül sor.
2016 tavaszán indul új sorozatunk, a Galaktika Start Könyvek, melynek célja, hogy fiatal (főként elsőkönyves) szerzőket segítsen betörni a sci-fi piacra. Áprilisban jelenik meg Michael Walden Eshtar című fantasy-SF regénye, ezen apropóból készítettünk interjút a szerzővel.
Kérlek, mondj néhány életrajzi adatot, mit tanultál és a könyvírás mellett mivel foglalkozol?
1979-ben születtem, Győrben. Egy rövid ideig a családommal Ausztriában éltem, itt kezdtem el a gimnáziumot is. Közgazdász végzettségű vagyok, jelenleg családi vállalkozásunknak vagyok a műszaki igazgatója, emellett vívást oktatok.
Áprilisban jelenik meg első köteted, az Eshtar. Mi ihlette a regényt?
Két forrásból táplálkozik: fiatalságom popkultúrájából és a jelenkor válságaiból. A főiskola után passzióból filozófiát, vallástörténetet és némi történelmet hallgattam, s ezekben több kérdés merült fel, mint amennyi válaszra leltem. Úgy tűnik, rövid történetünk során nem tudunk bizonyos problémákon túlhaladni. Visszatérő elemekkel küzdünk mint emberiség és ez megjelenik a könyvben is.
https://www.youtube.com/watch?v=M4zVM3COTw4
Mióta érdekel a fantasy és a sci-fi?
Mióta az eszemet tudom! Természetesen űrhajós akartam lenni egészen a Challenger katasztrófájáig. Emlékszem, hetekre letargiába kerültem miatta. Viszont falni kezdtem a sci-fit, a filmeket, Jarre-t, és az első adandó alkalommal fejest ugrottam a szerepjátékba is. Elbűvöltek a lehetőségek. Távoli világokról álmodtam.
Honnan jött az ötlet, hogy vegyítsd a két zsánert?
Régóta bennem van az elképzelés. Talán a nyolcvanas évek B-kategóriás filmei voltak rám ilyen hatással? Nem tudhatom, mindenesetre, mivel a középkori hosszúkardvívást kutatom és oktatom is, teljesen egyértelmű volt számomra, hogy ezt fel fogom használni a történetben. Sajnos a vívást, mint olyat, általában nem jól jelenítik meg. Vagy túlmisztifikálják, vagy méltatlanul bánnak vele. A közelharc, történjen bármilyen eszközzel is, azt gondolom, a legtávolabbi jövőben is aktuális kérdés lesz.
Milyen utat járt be a regény az első ötletektől a kiadásig?
Mikor egyértelművé vált, hogy meg fogom írni a történetet, rengeteget jegyzeteltem; neveket találtam ki, háttértörténeteket foglaltam össze, és megterveztem a könyv(ek) dinamikáját, történetíveit, magaslatait és mélységeit. Innentől viszonylag egyszerű volt végigcsinálni. Voltak részek, amiket nagyon vártam, hogy papírra vethessek.
Mi a kedvenc sci-fi műved?
Több könyv verseng ezért a címért. Ami ilyenkor elsőre beugrik, az mindig az Angyali üdvözletHeinleintől. Vagy a Csillagközi invázió – mármint a könyv! De ott van a Stars my Destination, ami magyar nyelven Tigris! Tigris! címmel jelent meg. Könnyű volt szeretni, hiszen akkoriban nem jelent meg ennyi könyv, de csak évekkel később értettem igazán meg, milyen mélységei vannak. De nem hagyhatom ki Aaron Dembsky-Bowdent a felsorolásból, akinek gyakorlatilag minden munkája fenomenális. Tőle a kedvencem talán a Betrayer.
A nagyok közül kik hatottak rád (film, könyv, zene, stb), illetve esetleg az Eshtarra?
Azt gondolom, hogy az Eshtar nagyon sok irányba tiszteletadás a részemről. A legnagyobb hatással egyébként zenék voltak rám. Az olvasók nem egy utalást találhatnak majd az Alphavilletől, a Nightwishtől, Thomas Bergersentől, André Tannenbergertől. Írás közben sokat hallgattam Ofra Hazat, Leftfieldet és Juno Reactort is.
Az Eshtar nagy részben politikáról és vallásról szól, hogyan köti ez össze a történetben szereplő világokat?
Ezeket látom az emberiség nagy, megoldandó kérdéseinek. Azt gondolom, amit tudományos módszertannal, technológiával el lehet érni, azt el is fogjuk tudni érni. Viszont a jelek szerint, furcsamód nem csak képessége, de igénye is van az embereknek a hitre. Ha az ember olyannal találkozik, amit nem ismer, nem ért, vagy nem tud elfogadni, pillanatok alatt gyárt hozzá valami magyarázatot; ezek nem ritkán nagyobb képtelenségek, mint a tudományos válasz lenne. Gondolok itt alternatív gyógyászatra, horoszkópra, ezotériára, alternatív történelemre, babonákra és a közel kilencezer különböző ismert istenségben való hitre. Nem az a kérdés számomra – és ez fontos – hogy igazak-e ezek az elképzelések. Hanem, hogy kritika, utánajárás és bizonyítékok nélkül fogadjuk el őket. Ha belegondolunk, micsoda elvárásoknak kell megfelelnie egy tudományos eredménynek, hány teszten, kritikán kell átmennie, mielőtt a közösség elfogadja. Azt gondolom, hogy néhány mítosz és bálvány megérdemli, hogy ledöntsük majd egyszer, az emberi intellektus iránti tiszteletből.
Michael Walden
Néhány mondatban, persze spoiler-mentesen mutasd be, miről is szól az Eshtar!
Az emberiség időn és téren átívelő konfliktusáról egy despota szuper-civilizáció ellen. Több idősíkon játszódik egyszerre, fejezetenként váltva. Van köztük orosz hidegháborús űrvadász-fejlesztés; Gilgames kora, a Sumer birodalom, több mint négyezer évvel ezelőtt; az európai reneszánsz Itáliája (ez a második könyvben jelenik meg először); a jelenkor USA-ja és NASA-fejlesztések.
A két legfontosabb szál Inisfael bolygóján játszódik, egymástól ötszáz évre. Itt él a két főszereplő: Vittorya Astarte hercegnő, más néven Eshtar, illetve a tehetős, különc régész, Mikael Shahan.
Mikael idejére Vittorya tettei, miszerint legyőzi a Férgek seregeit, legendává szelídülnek, és egy vallás épül köré, melyben Eshtar néven istennőként tisztelik. Mikael ennek a legendának az eredetét kutatja.
Az egyik szálon megismerjük Vittorya – Eshtar háborúinak valóságát, illetve tanúi lehetünk annak, hogyan válik egy hisztis, szinte kibírhatatlan fruskából valódi hercegnővé, majd királynővé.
Mikaelnek pedig rá kell döbbennie, hogy a háború még nem ért véget, és pont az ő idejében csap le az újabb hullám Inisfaelre. Meg kell küzdenie saját magával, múltjával, és össze kell fognia az emberiséget, mielőtt túl késő lenne.
Ahogy halad a történet, úgy lesz nyilvánvaló, hogy a legendák nem véletlen születtek, nem ok nélkül nevezik Vittoryát Istennőnek, hogy a legnagyobb kinyilatkoztatás még hátra van. Bár mindenkinek hőssé kell válnia, mire az emberiség szabad lehet, talán az Ő hőstette lesz a legnagyobb, de a legtragikusabb is mindközül.
Kinek szólhat, kinek tudnád ajánlani a művet?
Szinte bárkinek. Főleg azoknak, akiknek kérdései vannak. Jellemfejlődés, szerelem, erőszak, háború, misztikum, filozófia, hősiesség, női egyenjogúság és egyenértékűség, valamint a szexus erős szerepeket kapnak a történetben, mindezt egy futurisztikus, perzsa hangulatú környezetben. Akinek ez a keverék felkelti az érdeklődését, bátran forgathatja a könyvet.
Dolgozol-e újabb köteten?
Köszönöm a kérdést! Az Eshtar egy trilógia, eleve annak készült. A tervekben ennek megfelelően hullámzik a történet. Külön ívet kap a három könyv együtt, külön-külön könyvenként is, illetve a történetszálak, sőt, az egyes fejezetek is saját íven működnek, folyamatos cliffhangerekkel, hogy fenntartsák az érdeklődést és a dinamikát. Mostanra a harmadik köteten dolgozom. Talán azt is elárulhatom, hogy a teljes ciklus két trilógiából fog állni. A második trilógia, a Saida, felteszi majd a történetre a koronát, és lezárja az előre – és hátrautalások kereszttüzét.
Mozgalmas év áll mögöttünk. 12 Galaktika és Galaktika XL mellett még 24 könyvet is megjelentettünk. Ráadásul egy új sorozatot is indítottunk Univerzum Könyvek néven, amelynek keretében tudományos témájú kötetekkel fogunk jelentkezni.
Azt gondoltuk, hogy a teljes 2015-ös könyvlista érdekes lehet azon kedves olvasóink számára, akik szeretik figyelemmel kísérni kiadónk tevékenységét, illetve gyűjtik a könyveinket. Ezért mind a 24 kötetet kilistáztuk egy posztban.
Mivel kíváncsiak vagyunk rá, vajon olvasóinknak mely könyveink tetszettek a legjobban, egy szavazást is indítottunk. Aki leadja a voksát, sorsoláson vehet részt, és értékes nyereményekhez juthat! A fődíj egy repülés a SkyWard fantasztikus szélcsatornájában. A szavazás határideje január 31., úgyhogy a könyvlista átböngészése után mielőbb érdemes voksolni!
Kultikus státuszt sok könyv ért már el a sci-fi és fantasy irodalomban. Ezeknek gyakran készítenek toplistákat a felhasználók, hogy még a kedvenceik közül is kiemeljenek néhányat. Mi is összeválogattunk egy ilyen listát azokból a kultuszkönyvekből, melyeket mi kimagaslónak érzünk. (tovább…)
