Címke: könyv

  • Könyvajánló – Mike Chen: Itt és most és aztán

    Mike Chen debütáló regényének középpontjában az időutazás áll. Ebbe a tematikába beleszövődik egy-két szerelmi szál is, amelyek, bár a cselekmény szerves részét képezik, másodlagosnak tűnnek. Ugyanis a könyv valójában a szülői élet örömeiről és nehézségeiről szól, az apai szeretet fontosságáról, és arról, ez hogyan hat egy gyerekre. Ez teszi igazán egyedülállóvá a történetet.

    A főhős, Kin Stewart poszttraumás stressz szindrómával küzd, legalábbis ezt mondja mindenkinek ‒ és, bár úgy véli, hogy ez csak egy fedősztori, valószínűleg nem az. Hiszen valójában időutazó titkos ügynök, aki egy balul sikerült küldetés során megsebesült, és nem tudott hazajutni. 18 év elteltével az ügynökség megtalálta, és vissza akarja vinni a saját korába. A jövőből érkező mentőcsapat életében azonban eközben csak néhány hét telt el.

    Mivel Kin jelzőműszere megsérült a küldetés során, úgy tűnt, örökre a jelen korban ragadt, ezért megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni új életéből. Munkát talált, feleségül vett egy nőt, és van egy lányuk, Miranda. Ahogy telnek-múlnak az évek, egyre inkább homályba veszett „jövőbeli múltja”. Amikor kvázi-erőszakkal visszaviszik a jövőbe, kiderül, hogy ott is várja egy szerető menyasszony. Kin két világ között őrlődik: szinte búcsúzás nélkül kényszerült otthagyni feleségét és kamaszlányát, akit az apja hiánya nagyon megvisel – és próbálja összerakni egy másik nővel kapcsolatos, elfelejtett emlékeit.

    Itt és most és aztán

    A cselekmény innen gyors tempóra vált, újabb és újabb meglepő fordulatokkal, melyek középpontjában Kin azon fáradozása áll, hogy távolról, a jövőből valamilyen úton-módon megmentse a lányát a rossz élethelyzetekből, a nyomorúságos sorstól, ami épp az ő távozása miatt következik be. Ráadásul az Időutazó Ügynökség is üldözőbe veszi a lányt. A regény igazi szépsége, ereje ezekben a fejezetekben mutatkozik meg leginkább, melyekben az apa kétségbeesetten próbál helyesen cselekedni.

    Ugyanakkor azt is meg kell tanulnia, el kell fogadnia, hogy Miranda önálló személyiséggé fejlődik, saját döntéseket hoz, aki ugyan szereti és tiszteli az apját, de mindinkább függetlenedik tőle. Kin egyszerre aggódik és végtelenül büszke a lányára. A kamaszok szülei gyakran rácsodálkoznak, milyen gyorsan felnőttek a gyerekek. A könyv egyik fontos nézőpontja, hogy mindezt időutazói távlatból nézhetjük. Így Mike Chen sci-fi regénye szimbolikus jelentőségű. Nem meglepő, hogy az Itt és most és aztánt a szerző a saját lányának, Ameliának ajánlotta.

     

  • Ki is volt Walter Tevis? 93 éve született a Sokszavú poszáta és a Vezércsel írója

    Az alábbi rövid írás, a Sokszavú poszáta magyar kiadásában szerepel. Kiadó a Metropolis Media.

    Amerikai író, 1928-ban született San Franciscóban. Szülei tízéves korában gyermekotthonba adták, mert sikerült egy kis földet szerezniük az ország másik végében, megművelés céljára. A kisfiú egy évvel később követte őket, egyedül vállalva a kimerítő vonatutat. Tevis a második világháborúban hajóácssegédként teljesített szolgálatot a csendes-óceáni térségben, majd leszerelése után leérettségizett, és felvételt nyert a Kentucky-i Egyetem bölcsészkarára. Itt folytatott tanulmányai mellett egy biliárdteremben dolgozott. Élményeiből több novellát írt, majd első regénye, a The Hustler (1959) is ebből merített inspirációt.

    A regényt alig két évvel később megfilmesítették, a fiatal Paul Newmannel a főszerepben. Tevis 1984-ben visszatért a szereplőkhöz egy folytatásban (The Color of Money), melyből szintén két évvel később Martin Scorsese készített mozit ismét Newmannel, valamint Tom Cruise-zal.

    Walter Tevis

    1957-ben jelentkezett első SF-novellájával a Galaxy magazinban. Rövidebb írásainak javát Far from Home (1981) című novelláskötete gyűjtötte össze. Második regénye is fantasztikus témájú volt, a The Man Who Fell to Earth (1963).

    Ebben egy haldokló faj küldötte érkezik a Földre menedéket kérni népének, azonban az emberek közönye és idegengyűlölete ellehetetleníti küldetését. A regényt Nicolas Roeg filmesítette meg 1976-ban, David Bowie-val a főszerepben.

     

     

    Hosszabb szünet után 1980-ban következett a Sokszavú poszáta – amelyet Nebula-díjra jelöltek –, majd három esztendővel később a The Steps of the Sun. Ez utóbbi egy milliárdos magán-űrutazásáról, és annak az egész világra kiható következményeiről szól.

    A szerző korai halála 1984-ben egy ígéretes karriernek vetett véget, mely hazánkban eddig, a megfilmesítéseket leszámítva, teljességgel ismeretlen volt.

    Walter tevi: Sokszavú poszáta című regénye, most egy kivételes csomagajánlatban megvásárolható a Galaktikabolton!

    Ha még érdekel Walter Tevis és munkássága, az alábbi linkeket ajánljuk:
    LINK a 444.hu oldalához.

    LINK a Könyvspirációk bloghoz

    LINK Bibi vlogjához

    LINK Minden napra egy bloghoz

    LINK a Librarius blogjához

  • Sárközi Károly: Sámánrévüléstől harangzúgásig – A magyarság korai történelméről

    Sárközi Károly: Sámánrévüléstől harangzúgásig

    A magyarság korai történelméről

    Az interjút készítette, Rozgonyi Ádám, az Inforádió munkatársa. A hanganyag, az írásos interjú végén, meghallgatható.

    1. Milyen igény, szándék hívta életre a kötetet?

    Köszöntöm a hallgatókat.

    A magyarságnak az őskori kezdetektől az államalapításig terjedő korai történelmével a múltban és jelenleg is sokan és sokféleképpen foglalkoztak. A közös bennük, hogy lényegében ugyanazokat a forrásokat, nyelvészeti-, régészeti kutatási eredményeket dolgozták fel és mégsem jutottak közös nevezőre: ma sincs egységes, tudományosan megalapozott, világos képünk népünk keletkezéséről és korai múltjáról. A hírközlő eszközök nyújtotta információbőség mégis tömegével építi be tudatunkba a téves és tudománytalan vagy kimondottan félrevezető ismereteket, folyamatosan városi legendák tömkelege keletkezik, melyeknek vajmi kevés köze van a valósághoz. Mint minden tudományos-ismeretterjesztő mű megírása, így ez a könyv is, mély szakirodalmi olvasottság és több évtizedes kutatómunka eredménye. A könyv szerzőjeként több oknál fogva sem vállalkozhattam arra, hogy újraírjam a magyarság őstörténetét, de több alkalommal is jelzem a műben, hogy bizony megérett az idő egyes fejezetek újragondolására.

    1. Milyen korszakokat, időszakokat, és milyen aspektusból tárgyal a könyv?

    A könyv címe Sámánrévüléstől harangzúgásig, jelzi a történetek időhorizontját a keleti sámánok dobbal révülő ősi korától a nyugati kereszténység általános elterjedéséig első királyaink idején. Ez a cím nemcsak az időhatárokat jelöli meg, hanem a térbeli horizont végpontjait is megadja a népek nagy kelet-nyugati országútján. Ez a könyv azért is különleges, mert én nem vagyok hivatásos történész, hanem egy olyan gondolkodó értelmiségi, aki egy hatalmas ismeretanyag felett töprengő olvasó szemszögéből boncolgatja a magyar őstörténet fő kérdéseit, amelyek egyrészről tükrözik, hol tart a hazai és a nemzetközi tudományosság a magyarság őstörténetének kutatásában, másrészről olyan logikai összefüggéseket fogalmaz meg, amelyek más aspektusba helyezik népünk több ágon futó eredetének és az egyes népalkotó komponensek kárpát-medencei megjelenésének történetét, melyeket honfoglalásnak nevezünk, illetve a finnugorsághoz és a régi törökséghez fűződő sajátos kapcsolatunkat.

    1. Milyen forrásokra alapozott?

    A magyarság eredetével és történetével számos, gyakran egymásnak is ellentmondó elmélet foglalkozik. Az elméletek sokasága rámutat a magyarság őstörténetének arra a jellemző sajátosságára, hogy sajnálatosan kevés benne a tény, de annál több a következtetés és a feltételezés. A könyv megírásához a hivatásos kutatók által gyakran hivatkozott közismert forrásokon kívül elsősorban kínai, arab, iráni, örmény és orosz forrásokat használtam fel és további, mintegy 150 mű található a könyv bibliográfiájában, ha valakinek olvasás közben egy-egy érdekes és izgalmas kérdésben további elmélyülésre támad kedve.

    1. Mi a kötet célja? (gondolatébresztés vagy egyéni álláspont(ok) közlése is)

    Szándékom szerint a könyv fő üzenete, hogy egy nemzetközi összefogást igénylő, kihívásokkal teli időszakban kötelességszerűen ráébressze nemzetünk tagjait a nemzeti egység fontosságára, amelynek alappillérei a közös nyelv, a közös kultúra és a közös eredet egyesítő tudata, még akkor is, ha legtöbbjük ősei a történelem folyamán különböző korokban csak később csatlakoztak a nemzethez. Úgy gondolom, nem az a fontos, honnan jövünk, hanem az, hogy együtt merre tartunk.

    Sámánrévüléstől harangzúgásig

    A könyv elolvasása után megállapíthatjuk, hogy erősségünk a sokszínűségünkben, alkalmazkodóképességünkben, munkaszeretetünkben rejlik. Ezeket a tulajdonságainkat érdemes erősítenünk, erre érdemes alapoznunk a jövő ránk váró kihívásainak leküzdésében, és az utánunk jövő új nemzedék nevelésében. Az aktuálpolitika – ahogy azt mindig is tette – ma is körbelengi a történelem fő kérdéseit boncolgató gondolatokat, egyfajta kettős értelmezhetőséget kölcsönözve az egyébként objektív megállapításoknak. Az egyes elméletek közötti esetleges egyezőség nyilván nem a véletlen műve, hiszen a könyv keresztmetszetét nyújtja annak, hol tart a hazai őstörténet kutatás, és egyben szót ejt a jövő kutatási irányairól is.

    A könyv széleskörű társadalmi támogatással került kiadásra, a mintegy 50 támogató között a legnagyobb az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap volt. A kiadó, a Metropolis Média Group nevében is, hadd mondjak köszönetet a támogatásért, azért, hogy ebben a pandémiás helyzetben ez a szép kivitelű könyv megjelenhetett.

    1. Vehetnek-e új lendületet a magyar őstörténeti kutatások?

    Hinnünk kell ebben. Ehhez azonban – véleményem szerint – két irányban kell erőfeszítéseket tenni. Egyrészt széleskörű szakmai összefogással, kellő tudományos vértezettel, logikus érvanyaggal, hiteles népszerűsítő személyek közreműködésével igyekeznünk kell visszaszorítani a korai történelmünket alapjában félreértő és tudatosan félremagyarázó nézeteket. Másrészt, nemzetközi együttműködések keretében minden erőnkkel folytatnunk kell a foghíjas források kutatását, a régészeti feltárásokat a feltételezett vándorlási útvonalak térségében, és a népgenetikai vizsgálatokat. A társtudományok bevonásával ki kell szélesíteni a kutatás eszköztárát, csiszolni kell a kutatás módszertanán, és a lehetőségekhez mérten – bizony – jóval több pénzt kell áldozni a népünk eredetét kutató munkálatokra. Addig is nyitva maradnak olyan izgalmas kérdések, mint hogy Árpád fejedelem honfoglalóinak csodaszép, jellegzetes régészeti hagyatéka 2-3 nemzedék után teljesen eltűnt a temetők leletanyagából. Hova tűntek ezek a honfoglalók? Vagy, kik éltek még a Kárpát-medencében, hogy feltételezve az árpádi honfoglalók rendkívül alacsony 80-100 ezres lélekszámát, az árpád kori első adóösszeírás idejére valóságos népességrobbanás történt az országban? Vagy, az árpádi honfoglalók többsége neveik és hagyatékuk alapján török származású és nyelvű volt, mégis a finnugor eredetű magyar nyelv honosodott meg hazánkban. Hogyan lehetséges ez? Az olvasó mindezekre és más izgalmas kérdésre választ találhat a könyvben.

    Köszönöm a lehetőséget.

     

    Budapest, 2021. február 16.                                                                                          dr Sárközi Károly

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A Brit SF-díjas Paul Di Filippo egy érdekes alternatív világba repíti el olvasóit, főhőse nem más, mint Albert Camus. A Drive-val világhírűvé vált James Sallis egypercese a gyász feldolgozásának holnaputáni módszerét vázolja fel. Majoros Sándor Déry Tibor-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író a Marson fedez fel valami egészen különös dolgot. A Nebula-, Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford ezúttal hazai pályán játszik, egy asztrofizikai rejtély nyomába ered. Ausztriát képviseli a lapban a Kurd Lasswitz-díjas Helmuth W. Mommers, akinek főszereplője virtuális világokban keresi a boldogságot. A havi retró a februárban 96 éve született Jókai Mór egy kevésbé ismert novellája, melynek érdekességét egy kapcsolódó tudományos cikk emeli ki.

    címlap kép – Derek Stenning

    A központi tudományos rovat egy repülő obszervatóriumot mutat be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Amazonas aranyáról, Sun Ra űrdzsesszéről, óraalkatrészek művészi újrahasznosításáról és a Star Wars jövőjéről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változata a Hugo- és Nebula-díjas Suzy McKee Charnas Nebulára jelölt regényének első részét tartalmazza egy vámpírról, aki a mai, modern világban keresi a helyét.

    A Galaktika 371. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

    A Galaktika 371. számának és az XL-nek Derek Stenning készítette a borítóként használt képet.
    Kövessétek őt Artstation oldalán, kreatív munkáit vétek volna kihagyni.
    https://www.artstation.com/derek_stenning

  • Metropolis Media kiadó: 2021 első féléves tervek

    A Metropolis Media kiadó minden pályanehezítés ellenére egészségben, biztonságban zárta a tavalyi évet és ezt elsősorban nektek, olvasóknak köszönhetjük és persze a szerkesztőség odaadó munkájának. Köszönjük az írók, szerkesztők és fordítók erőfeszítéseit és a bloggerek és vloggerek együttműködését. Túlélve a 2020-as év nehézségeit, átgörgetve magunkat 2021-be szépen alakulnak az idei év megjelenései is a kiadónál, nézzétek meg mire számíthattok az első félévben.

    Előrendelhető könyvek

    Február

    Jodi Taylor Frogmorton farm sorozata folytatódik!

    Szerző: Jodi Taylor
    Cím: Nem semmi lány (Latte)
    Fordító: Szente Mihály

    Fülszöveg

     

    A semmi lány felnőtt…

    A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

    Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

    Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

    Nem semmi lány

    Egy sorozat újabb része érkezik ebben a hónapban, Jezsi Tumanovszkij és Roman Kulikov folytatják a S.T.A.L.K.E.R. sorozatot a Két mutáns című regénnyel.

    Szerzők: Jezsi Tumanovszkij, Roman Kulikov
    Cím: A két mutáns (GFK)
    Fordító: Sándor Gábor

    Fülszöveg

    A kíváncsi szemek elől magát áthatolhatatlan anomáliákkal védő Patkó-tó csábítja a könnyű pénz szerelmeseit. A tó közepén lévő házban ugyanis egy öreg stalker él, aki a pletykák szerint nem kevés ritka relikviát halmozott fel. Ám a Zóna semmit sem ad túl egyszerűen. Sem a banditákkal ideiglenes szövetséget kötő Szabadság klán tagjainak; sem a Szolgálat osztagának, akik elesett bajtársaikat akarják megbosszulni; sem a katonai stalkereknek, akiket parancs kötelez, hogy bármi áron megtaláljanak és kihozzanak onnan egy embert. A Zóna mindannyiukat a tó partjára “hívta”, és most lehetőséget ad számukra eldönteni, melyikük méltó megpillantani a kincseket. De csak az események középpontjába keveredett két mutáns érti meg igazán, hogy a próbatételek egy náluk nagyobb erőtől származnak, és senki sem az, aminek látszik…

    S.T.A.L.K.E.R. – A két mutáns

    Március

    Szerző: Szergej Lukjanyenko
    Cím: A varázsló utolsó éjszakája – Összegyűjtött novellák II. (GFK)
    Fordító: Egri Zsuzsa

    Fülszöveg

    Szergej Lukjanyenko összes novellája a kezdetektől napjainkig!

    Szergej Lukjanyenkoa fantasztikus irodalom egyik legérdekesebb írója. A nagy sikerű Őrség sorozat szerzőjének összes novelláját tartalmazó kötet tematikája rendkívül színes, változatos, de a mesétől a misztikumon és a fantasyn keresztül a klasszikus sci-fiig terjedő műfaji kavalkádot áthatja, összefogja az orosz sztárszerzőre oly jellemző erőteljes filozofikus-morális-érzelmi töltés, és letehetetlenné teszi Lukjanyenko összetéveszthetetlen, sziporkázó stílusa.

    Előkészületben lévő könyvek

    Mike Chen: Itt és most és aztán (Here and Now and Then, GFK)
    Fordító: Szente Mihály

    Danny Tobey: The God Game (még nincs magyar cím, GFK)
    Fordító: Tamás Dénes

    Jodi Taylor St. Mary krónikák sorozata is folytatódik, ,áprilisban érkezik a hatodik kötet majd ősszel a hetedik rész.

    Ősszel várható José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklusának második kötete A sötétség gyermekei címen, ehhez már van saját borítónk is!

    További tervezett megjelenések az év első felér:

    Pavla Horáková: Teorie Podivnosti (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Hahn Zsuzsanna

    Aline Kiner: A beginák éjszakája (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Münzer Mariann

     

     

  • Odabenn: az ambiciózus magyar hangjáték!

    Hamarosan új, ambiciózus széria indul, hazai sci-fi rajongók gondozásában, mely az alkotók szándéka szerint olyan megkerülhetetlen műfaji alapműveket fog megidézni, mint a Last of Us címre hallgató videojáték, vagy a nagysikerű HBO-s sorozat, a Westworld.

    Az Odabenn azonban nem szimplán egy sorozat, hanem egy hangjáték, ami a dialógus és a különböző akusztikus hatáselemek használatát ötvözve repíti el a hallgatót egy posztapokaliptikus világba.

    A történet a (nem is olyan) távoli jövőben játszódik, amikor is a meddőség egyre növekvő aránya, valamint különböző természeti kataklizmák miatt a Föld egyszerűen élhetetlenné válik. A leggazdagabbak, legbefolyásosabbak és legjobb génállománnyal bírók menekülőre fogják, benépesítik az egész Naprendszert. Ezzel a döntésükkel az emberiség legnagyobb részét a sorsára hagyják, de ha ez nem lenne elég, még évtizedekkel később is visszajárnak az időközben hatalmas kalandparkká vált Földre, ahol technikai fejlettségüknek hála azt csinálnak az ott élőkkel, amit csak akarnak.

     

    A callistói nagykövet fia, Athias, akaratán kívül az éhes szörnyekkel (amiket a sorozat univerzumán belül abszorboknak hívnak) és vérszomjas törzsekkel teli kék bolygón ragad, ahol szembesülnie kell saját fajtája kegyetlenségével, és közben mindent meg kell tennie a túlélésért – ehhez pedig a segítség a lehető legváratlanabb formában érkezik a számára.

    Az Odabenn tehát az ő történetét meséli el egy olyan embertelen világban, ahol – lézerfegyverek ide vagy oda – irtózatosan nehéz embernek maradni.

    A széria első része január 21-én válik elérhetővé a Spotify, iTunes, SoundCloud és YouTube oldalakon. A pilot megvalósításán többek között olyan neves színészek és szinkronszínészek munkálkodtak, mint Peller Anna (Zootropolis), Rácz Zsuzsanna (The Witcher 3: Wild Hunt), Laurinyecz Réka (Dragon Ball Super), Köleséri Sándor (Vaják), Nagy Sándor (Nyomd, Bébi, nyomd!) és Bodor Géza (Drága Elza!). Emellett olyan feltörekvő, fiatal tehetségek is kölcsönözték hangjukat karaktereknek, mint Engel-Iván Lili Rebeka (Álom doktor) vagy Ács Balázs (Godzilla).

    Mivel a hangjáték hazánkban még nem egy meghonosodott történetmesélési forma, a premiert követően a készítők a közösségi finanszírozás adta lehetőségekre támaszkodva szeretnék tető alá hozni a tervezett első évad maradék hét részét (melyet a későbbiekben további felvonások is követhetnek természetesen).

    Elérhetőségek: Patreon, Facebook, Twitter, Instagram, Weboldal.

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A World Fantasy- és Brit SF-díjas Robert Holdstock egy baljós pogány szertartásról mesél novellájában. Hernád Péter egy ősi átok beteljesüléséről ír. A nemrég elhunyt Ben Bováról egy igen rövid, de sajnos annál időszerűbb történetével emlékezik meg a lap. Az olasz Piero Schiavo Campo szintén a történelmi tényekkel játszik el, igencsak fantáziadúsan. Ronil Caine (Fraktál, Rémteremtő) elbeszélésében egy párkapcsolat vesz ijesztő fordulatot a modern technikának köszönhetően. A havi retró a francia Jean Rameau formabontó, nyaktörő iramú jóslata az elektromos jövőről.

    A központi tudományos rovat bolygónk nagy mágneses anomáliájával foglalkozik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az ESA Copernicus-programjáról, egy disztópikus hiphop-lemezről, a New York-i Metropolitan operaház modernizált Faust-feldolgozásáról és egy miniatűr posztapokaliptikus világot megálmodó francia művészről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változatában ezúttal válogatás olvasható Robert Holdstock és Garry Kilworth életművéből, melyben a központi helyet közös, World Fantasy-díjas kisregényük foglalja el, „A rongytövis”, egy különös növényről, amely talán az örök élet titkát rejti.

    A Galaktika 370. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Könyvajánló – Miha Mazzini: Kitörölve

    A regény alapja valós történelmi esemény. A Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma 1992. február 26-án kitörölt a nyilvántartásból 25 671 embert, a népesség közel 2%-át. Olyan embereket, akik a volt Jugoszlávia tagállamaiban születtek, ám egész életükben Szlovéniában éltek. Tudtukon kívül, előzetes figyelmeztetés nélkül azonnal elveszítették munkavállalási, lakhatási és ingyenes orvosi ellátásra való jogukat, nem utazhattak szabadon, és nem rendelkezhettek bankszámlával. Egy éjszaka leforgása alatt lényegében törvénytelen bevándorlókká váltak. Többségük azóta sem tudta visszanyerni jogi státuszát.

     

    Amikor a szerző megtudta, hogy mi történt, úgy érezte, erről beszélni, írni kell. De mivel mindez még az internet korszaka előtt zajlott, évek teltek el, mire a lakosság számára világossá váltak az események, mert az állami TV csatornákon mindezt nem verték nagy dobra. Amikor Mazzinihez is eljutott a hír, azt gondolta, hogy más írók már biztosan feldolgozták a témát, ő elkésett. Újabb 5 évnek kellett eltelnie, vagyis majdnem 10 év telt el, amikor rá kellett jönnie, hogy még mindig senki nem írta meg ezt a szörnyűséget. Nem született sem regény, sem film, de még egy novella sem a témában. Elsőként a forgatókönyv készült el, de Szlovéniában nem volt olyan producer, aki pénzt mert volna fektetni egy ilyen filmbe. Újabb 5 év sikertelen próbálkozás után úgy döntött, hogy megírja a történetet regény formájában. Végül pár évvel később a filmet is leforgatták. Az eset azonban mind a mai napig tabutéma Szlovéniában. Nem szívesen beszélnek róla az emberek, sőt gyakori, hogy a pórul járt személyeket hibáztatják sorsukért, mondván, biztosan ők tettek valami rosszat, azért jártak így.

    Külön aktualitást kölcsönöz a regénynek a migráció kérdése. Jól tudjuk, hova vezet az, amikor a korábbi barátokat, szomszédokat hirtelen veszélyes migránsoknak kezdik tekinteni, akik csak a bajt hozzák az országra. Akiktől szabadulni kell. Megrázó, hogy még egy 2004-es népszavazáson is, ahol azt kérdezték, hogy vissza kell-e állítani a kitörölt személyek jogait, a válaszadók 96%-a nemet mondott.

    Kitörölve

    A regényben a főhősnő, Zala épp szülni ment a lubljanai kórházba, amikor kiderült, hogy őt is kitörölték. Mivel személyazonossága megkérdőjeleződött, nem vehette magához gyermekét. Sőt, vissza akarták toloncolni szülővárosába, a szerbiai Kragujevacba, ahol csupán élete első 3 hónapját töltötte. Gyermekkora óta Ljubljanában él, akcentus nélkül beszél szlovénul, és szülővárosára nem is emlékszik. Mindez azért történhetett, mert nem nézte aznap a híreket, amelyben arról tájékoztattak, hogy kérelmeznie kell attól az országtól az állampolgárságot, ahol egész életét töltötte. Bizonyítania kell, hogy oda tartozik.

    Mazzini részletesen leírja Zala már-már kafkai küzdelmét a bürokrácia útvesztőiben, hogy visszaszerezhesse gyermekét, valamint saját állampolgárságát. Alaposan megvizsgálja az állampolgári jogoktól való megfosztatás következményeit: Zala semmit nem tud elintézni, egyszerűen nem létezik. Végül egy menekültközpontba kerül, ahol kitoloncolás fenyegeti egy háború által szétszakadt országba, ahol senkit nem ismer.

     

    Noha a nő sorsa a regény végére rendeződik, a történet számos nyugtalanító problémát vet fel. Megmutatja, hogy az ember mennyire kiszolgáltatott lehet saját kormánya önkényes döntéseivel szemben, ami bármikor átlépheti a törvényes és morális határokat, hogy a totális létbizonytalanságba taszítsa az állampolgárait.

     

     

  • Zsoldos Péter-díj 2019 shortlist: Legjobb regény kategóriában Szélesi Sándor: Az ellopott troll – szavazz te is!

    Facebook oldalunkon már hírt adtunk róla, hogy megújul a külföldön talán legismertebb magyar sci-fi író emlékére alapított díj. A Zsoldos Péter-díjat eddig az Avana Egyesület gondozta, ám 2019-ben a Zsoldos-család úgy döntött, hogy az egyesület által alapított díjat ők szeretnék tovább gondozni – a Zsoldos-család tájékoztatása szerint – a Petőfi Irodalmi Múzeummal közreműködve.

    „A Zsoldos Péter-díj shortlistje a magyar fantasztikus szakmai közösség jelölései alapján, a legtöbb jelölést kapott művekből áll össze. Erről a shortlistről választja ki a héttagú zsűri a díjnyertes műveket három kategóriában.”

    Közönségszavazás:

    A díj szakmai zsűrijének döntésével párhuzamosan az olvasók véleményére is kíváncsiak vagyunk a legjobb magyar regénnyel kapcsolatban, ezért közönségszavazás keretében az itt elérhető űrlapon lehet jelölést leadni a shortlisten szereplő művekre. (A közönségdíj nyertese csak az a mű lehet, amire legalább 100 érvényes szavazat érkezett.) A szavazatokat 2021. február 28-ig várjuk. A szavazók között egy Zsoldos Péter könyveit tartalmazó könyvcsomagot sorsolunk ki.

    Minden kedves olvasónkat arra buzdítunk, éljenek a szavazás lehetőségével és adják le voksukat Szélesi Sándor: Az ellopott troll című művére! Szélesi Sándor mágikus krimije a magyar népmesei hagyományokra épít, ezzel együtt modern, humoros és végtelenül könnyed.

    Szélesi Sándor: Az ellopott troll – szavazz te is!

    A szakmai zsűri döntését illetve a párhuzamosan a magyar regények kategóriájában meghirdetett közönségszavazás eredményét 2021. április 20-án hozzák nyilvánosságra.

    A Zsoldos Péter-díj shortlistjére a 2019-ben megjelent művek közül az alábbiak kerültek fel (a szerzők neveinek ABC-sorrendjében):

    Regények

    • Farkas Balázs: Lu purpu (Fiatal Írók Szövetsége)
    • Hernád Péter: Alakváltó (Delta Vision Kiadó)
    • Kleinheincz Csilla: Ezüstkéz (GABO Könyvkiadó)
    • Moskát Anita: Irha és bőr (GABO Könyvkiadó)
    • Rusvai Mónika: Tündöklő (GABO Könyvkiadó)
    • Szélesi Sándor: Az ellopott troll (Metropolis Media)

    Novellák

    • Ecsédi Orsolya: Elv (Galaktika 356., Metropolis Media)
    • Gaura Ágnes: Curo ergo sum (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Kiss Gabriella: Holnap hamarosan egyszer majd így lesz (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Komor Zoltán: Plázafej (Galaktika 346., Metropolis Media)
    • Kovách Kristóf: Sztrigoj (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • László Zoltán: Madarak, emlékek, lánygyermek (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Makai Máté: Zeusz komplexus (Galaktika 354., Metropolis Media)
    • Molnár B. Gábor: Imago (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Molnár Csaba: Fantázia 2.0 (A jádekoponyák szigete, Metropolis Media)
    • Puska Veronika: Bújj, bújj, zöld ág (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Sepsi László: Rossz beszéd (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Tallódi Julianna: A macskák mindig boldogok (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Veres Attila: Horváth Etele – A nagy kacagtató élete és kora (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)
    • Vincze Dorottya: Nem rászoruló (Az év science fiction és fantasynovellái 2019, GABO)

    Fordítások


    https://zsoldospeter.hu/shortlist-2019/

    Források:

    Könyves Magazin

    Zsoldos Péter.hu

    Avana Egyesület – a Zsoldos Péter-díjról és új Monolit-díjról.

  • Interjú Daina Opolskaitėval a Napok piramisai szerzőjével

    Interjú Daina Opolskaitėval akinek a Napok piramisai című novelláskötete elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját 2019-ben. A kiadást az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta. A kötet ajánlóját ITT olvashatjátok el.

    A tizenhárom novellát tartalmazó könyv a litván írónő második novellagyűjteménye – több ifjúsági regényt követően -, majdnem húsz év kihagyással jelent meg a 2000-ben publikált Forgácsok (Drožlės) után.

     

    Mund Katalin: Mikor döntötted el, hogy írni szeretnél?

     

    Daina Opolskaitė: Nehéz ezt megmondani. Az iskolában már elég jó esszéket írtam – a tanáraim szerint. Akkor kezdtem hinni az írott szöveg varázsában és erejében, a más emberekre gyakorolt ​​hatásban, és ezt nagyon érdekesnek és értékesnek találtam. Csoda, hogy megérinthetsz egy másik embert egy szövegen keresztül. 2000-ben, még hallgatóként megnyertem egy „elsőkönyves” pályázatot az Írók Szakszervezetében, talán akkorra már egyértelművé vált számomra, hogy írni szeretnék.

     

    K.: Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a novelláidra. A Napok piramisai című köteted elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, valamint a Gabrielė Petkevičaitė-Bitė Irodalmi Díjat is. Mennyire fontosak számodra ezek az értékelések?

    O.: Természetesen a pozitív visszajelzések nagyon fontosak az író számára. Mindig szerettem volna novellát írni. Számomra ez a legérdekesebb műfaj, amivel egyúttal magamat is tesztelem. A történetnek fel kell kelteni az érdeklődést, meg kell érintenie, sokkolnia kell az olvasót. Ezt nem könnyű megvalósítani. Ezenkívül úgy gondolom, hogy egy novella elolvasása oktatja is a befogadót, mert néha a szöveget nem könnyű megérteni, gondolkodni kell rajta. A könnyed krimik vagy romantikus könyvek olvasása nem ilyen, mert nincs szükség különösebb intellektuális erőfeszítésre.

     

    K.: Első köteted, a Drožlės után 18 évvel jelent meg a Napok piramisai. Mi késztetett arra, hogy újra ehhez a műfajhoz fordulj? Illetve miért maradt ki 18 év?

    O.: Nem hagytam ki 18 évet. Folyamatosan írtam a novellákat, de semmilyen módon nem sikerült meggyőzni a kiadókat arról, hogy ez a műfaj értékes, és egy ilyen kötet érdekes lehet. Senki sem akarta megkockáztatni, hogy regény helyett novelláskötetet adjon ki. Ez elég frusztráló volt. Pedig látható, hogy az olvasók nem kevésbé kedvelik a novellákat, mint a regényeket. Az első könyv óta eltelt 18 évben született írásaim egymás mellett feküdtek, amíg jelentős mennyiség halmozódott fel. Ez a Napok piramisai című kötet. Most nagyon boldog vagyok, hogy ilyen sikeres lett, mert ez megerősít abban, hogy megérte ennyi évet várni a kiadásra.

     

     

    K.: Hogyan dolgozol?

    O.: Felmerül egy nagyon élénk emlék vagy benyomás, ami nem hagy nyugodni, ez adja a novella alapját. Nagyon tisztán látom az összes képet, mintha valami belső szemmel nézném. A szövegírás hatalmas energia, aminek eredménye az olvasót ilyen vagy olyan módon megérinti. Az alapvető értékek nagyon fontosak számomra – nélkülük egyszerűen nem lennénk emberek. Manapság a többség leplez és titkol, sokan maszkok és álruhák mögé bújnak. Az ember fél attól, hogy önmaga legyen. A lélek, a gondolatok és az élmények meztelensége fenyegetést és félelmet jelent. Számomra nagyon fontos, hogy az írott szöveg megmutassa az emberi lelket a maga valójában, mindenféle titkolózástól, rejtőzködéstől mentesen.

     

     K.: Ki az ideális olvasója a könyvnek?

    O.: Az érzékeny embereknek írok, akiknek fontos a lényeg és az emberi tapasztalat. Határozottan nem azoknak, akik pihenésre és kikapcsolódásra vágynak. Nagyon remélem, hogy azok, akik elolvassák ezt a könyvet, elgondolkodnak rajta, hogy milyen az élet…