Címke: komputer

  • A szellem túlélése

    Amennyire ismerjük az emberi történelmet, már a kezdetektől az emberi gondolkodás egyik meghatározó kérdése volt a test és szellem kapcsolata, a létezés a fizikai léten túl. A legősibb civilizációs maradványok között mindenhol elsődleges fontosságú ez a kérdés. A barlangrajzoktól a temetkezésen, a írásokig erre számtalan bizonyíték van.

    A tudománynak máig sem sikerült arra válaszolni, mi a szellem, a lélek, a tudat, hol található, miként kötődik a testünkhöz, mi lesz vele a halál után. A tudomány a tényeknek, a bizonyítékoknak hisz, és ez egy olyan terület, ahol nem születtek kísérletekkel igazolható, bármikor megismételhető bizonyítékok. Ezért a tudomány állása szerint a fizikai test megszűnésével a szellem is véget ér.

    Ez a vélekedés azonban nem tudja meggyőzni sem a hívőket, sem azokat, akik egyszerűen reménykednek abban, hogy nem szükségszerű az élet vége. A science-fiction zsáner egész történetét végigkísérik azok a művek, amelyek megoldást keresnek erre a problémára.

    Mivel a szellem otthonának az agyat tartjuk, erre utalnak az agy elektromos funkciói is, a tudatos lét átmentésének legegyszerűbb megoldásának azt vélték, ha magának a hordozónak, az agynak a  továbbélését biztosítják. A fekete-fehér horror klasszikusok tucatjaiban bukkantak fel az üvegedényben úszó agyak. Az elképzelés szerint a testről leválasztott agy megfelelő közegben képes tovább élni, és fenntartani a tudatot. Az már más kérdés, hogy valójában egy agy meddig marad romlatlanul működőképes, de hát a szerzőket az orvosi egyetemeken a formalinban úszó szervek képe ihlette meg. Külön jogos kérdés, hogy ezekben az agyakban a lélek érzékszervek nélkül bezárva sínylődik, vagy valamilyen módon információkat kap a külvilágról. Megmaradnak az eredeti érzékszervek, vagy valamilyen módon pótolják ezeket az információkat.

    Ebben a kérdésben igazi klasszikus Herbert W. Franke 1961-ben megjelent Orchideák bolygója című regénye. Ebben egyszerre adott két különböző választ a kérdésre. Egyrészt a bolygó felfedezői az idegen világon építenek maguknak kompatibilis testet, és abba töltik le a tudatukat, így nincs szükség a hosszú és veszélyes űrutazásra. Másrészt a könyv végén kapunk választ a nagy kérdésre, a teljesen elkorcsosult értelmes fajnak már megszakadt a kapcsolata a külvilággal, csak „orchdeaként”, teljesen elkorcsosult testtel léteznek tárolóikban.

    Az értelem fennmaradásának másik módját kínálják azok az ötletek, amelyeknek alapja, hogy a tudat letölthető az agyból, és áttölthető egy másik agyba, így biztosítva testtől független lélek-halhatatlanságot. A testromlása után csak újabb testbe kell költöztetni az elmét.

    Az 1992-es  Freejack – Szabad Préda című disztópiában a halál utáni a test szabad préda. Ha a halál pillanata előtt megmentik a testet, a tudat törölhető és átköltöztethető bele egy másik. Ennek biztosítására még az időutazást is igénybe veszik. A történet főhőse egy autóversenyző, akit a baleset közben ragadnak ki a korából. A jövőben azonban probléma támad és a tudat törlése előtt főhősünk elmenekül. Hajsza indul a préda befogására.

    Ugyanennek a testből-testbe gondolatnak a modernebb értelmezése, ha erkölcsösebb módon nem mások testét szerzik meg, hanem a tudatnak a klónozás révén új test épülhet. Például erről szól a Hatodik napon című 2000-ben készült Arnold Schwarzenegger film, amelynek főhőse a helikopterpilóta, este arra érkezik haza, hogy ő már otthon van a lakásásban. Testét nem csak klónozták, hanem tudatáról készült másolatot is beletöltötték. De egyiküknek meg kellett volna halnia. Vajon melyik az igazi? És a másiknak mennyi joga van az élethez.

    Hasonló ötlet, bár más aspektusból vizsgálja a kérdést a 2016-os Beépített tudat című Kevin Costner film. Egy CIA ügynöknek olyan információi vannak amelyek megfékezhetnek egy nukleáris háborút. Halálosan megsebesül, ezért a fejében lévő információkhoz csak úgy férhetnek hozzá, ha tudatát átültetik egy másik emberbe. A kísérleti befogadó személy azonban egy féktelen pszichopata bűnöző.

    Amióta számítógépeket építünk, azóta ábrándozunk olyan kapacitású gépekről, amelyek képesek lennének befogadni egy intellektust. Ha egy személy összes tudása, emléke érzése digitálisan kiolvasható lenne, akkor ezt fel lehetne tölteni egy komputerbe, ahol a digitális halhatatlanság vár rá.

    A Transzcendens című 2014-es filmben a mesterséges intelligencia legelismertebb szakértője merénylet áldozata lesz. Utolsó mentsvárként megpróbálják áttölteni tudatát egy komputerbe. A technológia azonban még csak a legelején jár, nem tudni, sikerül-e az áttöltés, és erre hogy reagál az elme. A kérdés, hogy tökéletes lesz-e a másolat?

    Innen már csak egy lépés, hogy ha megfelelő méretű számítógépünk van, az akár egy android testébe is kerülhet. Ezzel megszületik egy teljesen mesterséges test, amelynek már csak az intellektusa természetes eredetű és jöhet a digitális halhattalanság.

     

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    És végül Bardóczky Ákos könyve, a természetes intelligencia. A történetben már androidokkal van tele a bolygónk, amelyeket mesterséges intelligencia irányít. De mi van akkor, ha ez csak megtévesztés, és az androidok gyártói egészen más módon jutnak hozzá a korántsem mesterséges értelemhez.

  • Ez már rémisztő

    Aggasztó és megdöbbentő videót osztott meg egy Fülöp-szigeteken élő édesanya. A hölgy 13 éves fia súlyos játékfüggőségben szenved.

    Szenvedélybetegsége már olyan súlyos, hogy ellóg az iskolából is, hogy játszhasson. Egész nap csak a komputer előtt ül, és semmi más nem érdekli, csak a játék.

    A felkavaró videóban az édesanyja megmutatja, hogy fia egy 48 órás partiban vesz részt, a jéék kezdete óta nem aludt, és nem kelt fel a gép mellől. Csak azért eszik, mert édesanyja a géphez viszi az ételt, és meg is eteti.

    https://www.youtube.com/watch?v=Jn2xIIKhNH8

    Talán furcsa, hogy valaki megoszt egy ilyen videót a fiáról, de Lilybeth Marvel ezt már végső kétségbeesésében tette. Már mindent megpróbált, hogy leszoktassa a fiát szenvedélyéről, de reménytelenül elbukott minden próbálkozás, ezért fordult a nyilvánossághoz segítségért.

    Alig egy éve, hogy a WHO, az Egészségügyi Világszervezet a mentális zavarok közé sorolta a játékfüggőséget. A játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék „elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben”. Néhány országban a játékfüggőséget már a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is, működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget.

    Számos ország próbál megküzdeni a problémával. Dél-Koreában például egy új törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak. Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost, Kínában pedig a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt.

    (via)

  • Star Wars közös nyelv billentyűzet

    Minden vérbeli Star Wars rajongó tudja, hogy a látszat ellenére nem az angol a közös nyelv az egész galaxisban. Az aurebesh a galaktikus közös nyelv jelölésére létrejött írásrendszer, neve az első két karakterből, az „aurek”-ből és a „besh”-ből származik. (Én is most tudtam csak meg.)

    Most hivatalosan bemutatták a Star Wars Galaktikus birodalom billentyűzetkészletet. A durva, hogy nem is billentyűzet, hanem csak egy felragasztható matricakészlet.

    A 157 billentyűs készlet (beleértve a 8 egyedi újdonságot, amelyek a császár iránti hűségét mutatják meg) kétféle változatban jelenik meg: tiszta Aurebesh vagy Aurebesh és angol betűkészlettel.

    Eredetileg ajándék ötletnek szántuk, de sajnos két okból sem lehet tökéletes karácsonyi ajándék.

    Jelenleg csak előrendelhető, megjelenés március-április táján várható.

     

    Az pedig már a felháborító kategóriába tartozik, hogy ezért a matricakészletért 250 dollárt, vagyis 71 000 forintot kérnek.