A BBC America sorozata tette fel a televíziózás képernyőjére Tatiana Maslanyt, akinek többek között a Critics’ Choice Television Awardson, a TCA Awardson és végre 2016-ban az Emmyn is győzelmet hozott az Orphan Black. Idehaza az RTL Spike-on fut a sorozat, Sötét árvák címmel. A produkció tavaly decemberben mutatkozott be a magyar képernyőkön, és a hazai közönség álla is leesett ettől a kanadai sci-fitől, melyben Maslany karakterének klónjai játsszák a főszerepet.
A Sötét árvák 2. évada péntekenként, 22:00-kor látható az RTL Spike műsorán, a sorozat az új évadban is határokat feszeget, hiszen feltűnik benne például egy transznemű klón is. Tatiana Maslany ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a teljesen különböző személyiségű karakterek eljátszása néha kimeríti őt, legszívesebben minden új klón bemutatásakor likvidálna másik hármat.
A színésznőt habár igénybe veszik az új részekben felbukkanó, általa játszott szereplők, mégis teljes sebességgel dolgozik a friss ötleteken. Például egy stábbal közös vacsorán találta ki Maslany Tony karakterét, aki transznemű művész és újoncként csatlakozik a már meglévő francia, brit, amerikai, olasz és ukrán származású replikánsokhoz. A feladat pedig nem más, mint kideríteni, honnan jöttek, ki hozta létre őket.
A Sötét árvák egyrészt azért kötelező néznivaló, mert igen alacsony költségvetéssel dolgoztak a készítők, így az írással, a karakterdrámával kellett kiemelniük a tévés sci-fik mocsarából a sorozatot. Ezt jól összehozták, ráadásul a zseniális Tatiana Maslany ügyesen elviszi a hátán a sztorit, miközben több klónt is eljátszik. Nem hiába az az Emmy-díj, na.
A vártnál korábban, április vége helyett már március utolsó napjaiban megérkezik kiadónkba a Start Könyvek első négy regénye, A széttört idő legendája, a Lilian, a Sors-algoritmus és az Eshtar. A megjelenés előtti héten leültünk és újból elbeszélgettünk az írókkal, ezúttal könyveikre fókuszálva. Ronil Caine-nel készített első beszélgetésünket itt tudjátok elérni, most pedig fogadjátok szeretettel a második interjút.
Miért pont egy sztárokat másoló céget helyeztél történeted középpontjába? Honnan jött az ötlet?
Az alaptörténet többféle gondolatmenet összefonódásából született meg. Nehéz lenne visszafejteni, főleg így négy év távlatból, de alapvetően abból indultam ki, hogy valamilyen szinten mindenkit érdekelnek a sztárok és néha mindenki álmodozik arról, hogy egyikkel másikkal találkozik, vagy akár együtt bulizik, nyaral, szeretkezik – kinek mi tetszene.
Szerinted a valóságban is működhetne egy ilyen üzlet a regényedben leírt feltételekkel?
Szerintem óriási üzlet lenne. Viszont csak titokban működhetne, különben káoszba fulladna az egész. Nem hiszem, hogy bárki örülne neki, ha különféle szolgáltatásokhoz lemásolgatnák őt.
A Lilian főhőse, Robert Turner nem egy kifejezetten pozitív főhős a carpe diem világszemléletével és nemtörődőm életvitelével: ezek akár el is idegeníthetik őt az olvasótól. Hogyan tudunk mégis azonosulni vele?
Szerintem sokan bújnánk Turner bőrébe, hiszen gazdag és szabad ember, ott bulizik a világban, ahol akar, és ha rendelhet magának egy híresség-másolatot, azt is megteszi. Viszont nem emelném ki Turnert, mint főhőst, szerintem mindhárom fő karakter egyaránt fontos, mindegyikükkel lehet azonosulni valamilyen szinten, lehet nekik szurkolni, de mindhárom karakterben van valami negatív is, ami miatt az olvasó nem lenne a helyében. Ez érdekes feszültségforrás olvasás közben.
A történet miért pont Japánban játszódik? Személyes élmények ihlették vagy esetleg más speciális oka van?
Olyan helyszínt kerestem, ami a főhősök számára idegen, de kellően mozgalmas és szabad a cselekmény számára. Az is fontos szempont volt, hogy az ország tudományos vívmányai hihetővé tegyék egy ilyen technológia létezését. Ezek mellett az európaiak szemében Japánt még mindig övezi egyfajta misztikusság, ami nekem is jól jött a regényhez.
Érdekesen, részletesen és közérthetően vázoltad fel a klónozás menetét a regényben. Merítettél-e a klónozással kapcsolatos tudományos írásokból vagy teljesen a fantáziádra hagyatkoztál?
Rengeteg tudományos cikket, könyvet, tanulmányt olvastam a témában, megnéztem számtalan dokumentumfilmet, és egy genetikus professzorral is átbeszéltem a regényre vonatkozó részeket, hogy tudományosan minél hitelesebb legyen a leírás. Ettől még persze fikció, de egész jó kis fikció. Arra tudatosan ügyeltem, hogy könnyen olvasható és érdekes maradjon, így az igazán húzós szakszövegtől megkíméltem a regényt.
Szerinted valaha eljut olyan szintre a klónozás, mint ahogy a regényedben megjelenik? Ha igen, milyen pozitív és negatív oldala lenne? Ehhez persze tételezzük fel, hogy nem titokban létezne a klónozás, mint a Lilianben, hanem olyan természetes lenne, mint mondjuk a mikró használata.
Nem csak, hogy eljuthat, hanem el is fog, csak idő kérdése. A regényben leírt technológiák egy része már ma is létezik. A genetika a gyógyításban és a betegségmegelőzésben is a legnagyobb fegyvere az emberiségnek, de egy bizonyos ponton túl több morális kérdést is felvet, például, hogy mennyire módosíthatunk egy embert, hogy megmentsük a betegségektől.
Kiknek ajánlanád a Liliant?
Akik szeretik Stephen King, Michael Crichton vagy Dan Brown könyveit, azoknak mindenképp, de bárkinek, aki szívesen olvas olyan thrillert, aminek tudományos alapjai vannak és alapvetően egy reális jövőben játszódik. A Lilianben nincsenek űrhajók, sem szuper képességek, csak egy kis technológia, emberi érzelmek és érdekek, ezek kombinációja pedig egy kifejezetten akciódús, drámai történetet eredményez. A weboldalamról letölthető egy novellám ingyenesen, akinek az tetszik, a Lilian is fog.
A könyvfesztiválra készülsz valamivel?
A Start Könyves szerzőkkel együtt fogok dedikálni április 23-án, szombaton 5-6-ig a Galaktika standjánál. A Lilian a helyszínen is megvásárolható lesz. Úgy tervezem, egész délután kint leszek, akit érdekel a regényem, ott megtalál. Az már most biztos, hogy nagyon sok jó könyvre számíthatunk.
A Galaktika Start Könyvek sorozat első köteteinek megjelenése okán minden szerzővel interjút készítünk, hogy jobban megismerhessétek őket, és ízelítőt kaphassatok regényeik témájáról. Eddig Michael Waldennel, Vékony Krisztiánnal és Molnár Csabával beszélgettünk, a soron következő, negyedik szerzőnk pedig Ronil Caine.
Mit lehet tudni Ronil Caine-ről? Kérlek mutasd be magad!
Magyarországon születettem. Novellákat és regényeket írok science fiction és thriller műfajban dráma, akció, néha horror-elemekkel. Első regényem Lilian címmel idén áprilisban jelenik meg a Galaktikánál.
Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal és később a Galaktikával?
Szeretek olvasni és elszántan keresem a jól megírt, izgalmas történeteket. Jó pár éve magam is elkezdtem írogatni saját sztorikat, amikről úgy éreztem hiányoznak a piacról, legalábbis én nem találtam őket. Eleinte novellákat írtam, aztán az egyik kinőtte magát regénnyé. Tavaly fejeztem be, és úgy gondoltam, elküldöm pár kiadónak, hátha. A Galaktika pedig visszajelzett, hogy érdekelné őket.
Mikorra datálható az SF-fel való kapcsolatod, mikor gondoltál először arra, hogy írj is, ne csak olvass?
Az izgalmas történeteket űrlényekről, szörnyekről, időutazásokról mindig is szerettem. Emlékszem, egész kicsi koromban el tudtam sorolni a kilenc bolygó nevét, amikor a kortársaim még azt sem tudták, hogy hányadik a Föld. Gyerekként inkább rajzoltam és a képregényeket bújtam, aztán inkább a filmek, rajzfilmek és a regények érdekeltek, Az elsüllyedt világok, Az idő urai, az Egyszer volt… sorozatok, a Ragadozó, az Alien, Stephen King és Michael Crichton. Az írás sem volt új dolog számomra, de 2013 körül kezdtem komolyabban beleásni magam a témába. Ekkor születtek az első valamire való novelláim, majd tavaly a Lilian regény.
Mi inspirálta a regényt, mi fordította érdeklődésed a klónozás témája felé?
Minden érdekel, ami a technológiai fejlődéshez, jövőkutatáshoz kapcsolódik, így a klónozásban rejlő lehetőségek is. Sok ilyen hírt olvasok, amik nagyon inspirálóak egy SF-írónak. Az én regényem a klónozásban rejlő egyik lehetőséggel játszik el a sok közül.
Hasonló témájú filmek között van-e kedvenced?
A Hatodik napon és a Sziget tetszettek, abból a szempontból, hogy valós igényekre épülnek, melyekre a klónozás ad megoldást. Az abszolút kedvenc a témában a Hold, mert az egy sötétebb, belsőségesebb oldalról közelíti meg a sztorit. És hát a Gattaca. Az alapmű.
Ronil Caine
Kíváncsi vagyok rá, hogy esetleg láttad-e a Humans c. sorozatot és ha igen, hatott-e rád írás közben?
Sorozatokat idő hiányában nem nézek, de az Orphan Blacket ismerem, az egész jó. Hatni nem hatott. Fura, de amik a legnagyobb hatással voltak rám, azok nem klónozós történetek.
Támogatnád a valóságban az emberi klónkísérleteket? Mi szólhat mellette és mi ellene?
A klónozás és genetika nagyon sokrétű tudományágak, és az egyes eredmények rengeteg mindenre használhatók. A gyógyítást és betegségmegelőzést támogatnám. Bár a genetikai szintű betegségmegelőzés már a Gattaca irányába mutat. De embereket nem másolnék semmilyen célból, az erkölcsileg sehogy sem magyarázható meg.
Ha lehetséges lenne, szeretnél önmagadból egy másolatot, illetve találkoznál-e a klónoddal?
Néha jól jönne, mert gyakran kevés a 24 óra egy napra, de ha lehet inkább nem, köszönöm.
Mi érdekel még a klónozáson kívül?
A tudomány szinte összes területe érdekel. Mindenhol találni valami érdekeset, amiből kinőhet egy izgalmas novella vagy regény. A világűr, az idegen életformák, a vírusok, a virtuális valóság, a robotok csupa inspiráló terület, és hiába írtak már ezekről, sok az újdonság, gyorsan fejlődik minden. De például az Érme című novellám nem is SF, inkább misztikus kaland. Ez hamarosan letölthetővé válik a Facebook-oldalamon.
Milyen terveid vannak a közeljövőre?
Most a Lilian promóciója a legfontosabb, szeretném, ha minél többen elolvasnák. Közben néha muszáj megírni pár novellát is, ha kikívánkozik egy-egy ötlet.
Tehát elképzelhető, hogy lesz folytatás?
Vannak ötletek a fejemben a Lilian folytatására – és ezzel nem spoilereztem el semmit –, de ez attól is függ, lesz-e rá igény az olvasók részéről. Jelenleg a második regényemen dolgozom, ami szintén SF lesz, de egészen más témával. Annyit elárulhatok, hogy a Lilianhez hasonlóan fontos szerepet kapnak majd benne az emlékek. Most viszont nagyon várom, hogyan fogadják az olvasók a Liliant
A bikafejű, embertestű minotauruszokra, a félig ember, félig ló kentaurokra már csak mint a múlt, homályba vesző mitológiai lényeire gondolunk. Pedig könnyen lehet, hogy a tudomány újra életre hívja őket. (tovább…)
Keresik azt a tudomány iránt elkötelezett, bátor hölgyet, aki hajlandó lenne megszülni egy klónozott embert. No, de nem is akármilyet – egy neandervölgyit! (tovább…)
