My Blog

Címke: klíma

  • Nem segített a környezetünkön

    Sokan reménykedtek abban, hogy a koronavírus miatt hozott kijárási korlátozás hatással lesz környezetünk szennyezettségére. Azonban a Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint kevés hatással van a klímaváltozásra a  légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be.

    Az egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan változott 123 országban 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között. A legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesésének következtében.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Azonban egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót. Ez a kiegyenlítődés – azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek – azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető.

    A szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében. A szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú  időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

  • Ez volt az északi félteke legmelegebb nyara

    Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal összesítette az északi féltekére vonatkozó meteorológiai adatokat.  Az összesítésből kiderült,  hogy az északi félgömb legmelegebb nyarát kellet átélnünk. 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, akárcsak az augusztus hónap.

    A NOAA jelentése szerint augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16,52 Celsius-fokot, ami 0,92 Celsius-fokkal volt több, mint a 20. századi 15,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet.

    A globális klímajelentés adataiból kiderül, hogy a feljegyzések 1880-as kezdete óta globálisan az öt legmelegebb augusztust az elmúlt öt évben mérték. Az év nyolcadik hónapja csupán 2016-ban volt melegebb, 0,06 Celsius-fokkal. Az északi féltekén idén a legmelegebb nyarat jegyezték fel, ugyanolyan meleg volt, mint az eddigi rekordot tartó 2016 nyarán.

    Ennek hatása jól látható a sarkot borító jégréteg állapotán.  Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 30,1 százalékkal volt kisebb az 1981-2011 közötti átlagnál, és 2012 óta a legkisebb kiterjedést mérték. A déli-sarki tengeri jég kiterjedése 1,8 százalékkal volt kisebb az átlagnál, és idén mérték a térségben az ötödik legkisebb tengeri jég kiterjedést augusztusban.

    Az óceánok felszínének globális átlaghőmérséklete minden idők legmelegebbje volt.

  • Túl gyorsan melegszik Európa

    Az előzetes prognózisokban megjósoltnál gyorsabban melegszik Európa. A klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg napok számát és csökkenti a szélsőségesen hidegekét.

    Ezt a megfigyelést a mostani időjárás is megerősíti. Ma fél egy előtt 31 fok körül alakult az országos átlaghőmérséklet. Ez 8 fokkal magasabb az ilyenkor szokásos 23 foknál. Vasárnapra, a meteorológiai ősz első napjára szinte az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.

    A kutatók megállapították, hogy 1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek, míg a szélsőségesen hideg napok száma felére csökkent és a telek melegebbé váltak. Európa egyes részei gyorsabban melegszenek, mint ahogyan azt a korábbi klímamodellek előre jelezték.

    A kutatók tisztában voltak azzal, hogy Európa melegszik, de a szélsőséges hőmérsékletekről készült korábbi kutatásaikban a hosszú távú változásokat elemezték. A kutatók az európai meteorológiai állomások 1950 ás 2018 közötti megfigyelési adatait használták fel, majd megvizsgálták, hogy idővel miként változtak a legmelegebb és a leghidegebb szélsőséges értékek. Eredményeik szerint a szélsőségesen meleg napok átlag 1,3 Celsius-fokkal, a szélsőségesen hidegek 3 Celsius-fokkal lettek melegebbek. A legmelegebb és leghidegebb éjszakák is jelentősen melegedtek, jobban, mint a nekik megfelelő nyári és téli középhőmérséklet.

    Európa egyes térségeiben drasztikusan eltérő hőmérsékleti trendeket mutattak ki. Közép-Európában például évtizedenként 0,14 Celsius-fokkal voltak melegebbek a szélsőséges napok, ami majdnem 1 Celsius-fokos emelkedést jelent. A vizsgált meteorológiai állomások 90 százaléka mutatta ki, hogy az időjárás melegszik.

  • Százmilliók élete a tét New Yorkban

    A New York-i ENSZ Klíma Csúcstalálkozó nyitányaként, a világ több száz városában zajló tüntetéssorozat keretében, milliók vonultak utcákra, hogy így hívják fel a figyelmet a klímaváltozás megakadályozásához, még inkább a folyamatok lassításához szükséges nemzetközi összefogásra. (tovább…)

  • „” alatt

    Az emberiség írott történelme földtörténeti szempontból annyira rövid, hogy már-már azt az illúziót nyújtja, hogy bolygónk klímája, tájegységei többé-kevésbé állandóak. Ez koránt sincs így – tessék megismerkedni bolygónk leggyorsabb, legdrámaibb klímaváltozásával, a Szahara kialakulásával. (tovább…)