My Blog

Címke: kisbolygó

  • Visszatért a Hajabusza-2 az aszteroida-kőzetmintákkal

    Viiszatért a földre a japán Hajabusza-2 űrszonda aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszulája.

    A dél-ausztráliai Woomera közelében landolt a Ryugu aszteroidáról gyűjtött kőzeteket tartalmazó szállítóeszköz. A leszállás helyi idő szerint  szombat este történt

    A keresőcsapat a homokos talajon, az ejtőernyő alatt találta meg a kapszulát, szerencsére tökéletes állapotban, a dobozon nem találtak sérülést.

    Fraktál

    A Hajabusza-2 űrszonda több mint egy évet töltött a Ryugu vizsgálatával, mielőtt visszatért volna a Földre. Ahogy megközelítette bolygónkat, 220 ezer kilométeres magasságban a kapszula sikeresen levált az űrszondáról. Ezután az űrszonda új irányt vett: útnak indul egy másik, a Földhöz közeledő, 1998KY26 jelű aszteroidához, amelyet a tervek szerint tíz év múlva ér el.

    A másodpercenként 11 kilométeres sebességgel száguldó eszköz a talajtól 10 ezer méterre nyitotta ki ejtőernyőit. A kapszula ezután fényjeleket kezdett kibocsátani, hogy helyzetét közölje.

     Végül a Woomera település melletti hatalmas katonai területen ért földet. A japán kutatók helikopterrel indultak a keresésére, de csak napfelkelte után tudták azonosítani a pontos helyét.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    Ezután a 16 kilogrammos kapszulát Japánba szállítják, ahol a JAXA japán űrügynökség különleges termében tárolják és elemzik a tartalmát.

     Az óriási érdeklődéssel várt kapszula kétféle talajmintát szállított: egy olyat, amely a Ryugu aszteroida felszínéről származik és egy másikat, amelyet az aszteroida felszíne alól vett. A kutatókat elsősorban ez utóbbiak érdeklik, mert ezeket nem érték az űrből érkező sugárzás és egyéb környezeti tényezők hatásai.

     

  • De mégis, mekkorák a kisbolygók?

    A lexikon szerint kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag ( a Nap) körül kering. A mi Naprendszerünkben a kisbolygók többsége a kisbolygóövben található; ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között, illetve a Kuiper-övben, azaz a Pluto környékén helyezkednek el.

    De vannak ezek a fránya kisbolygók, amelyek néha veszélyesen megközelítik a Földet. Vagy el is találják. Annyira, hogy földsúrolóknak hívjuk őket. Mint amilyen A 2008 TC3, amely 2008. október 7-én magyar idő szerint 4:46-kor, 12,7 kilométer/másodperces sebességgel érte el a Föld légkörét és körülbelül 37 kilométeres magasságban szétesett. A légkörben felszabaduló energia mintegy 1 kilotonnás robbanásnak felelt meg. Vagy a 2014 RC, amely 2014. szeptember 7-én, magyar idő szerint este 8 óra körül 39 900 km-re megközelítette a Földet. Alig messzebb, mint a műholdak geostacionárius pályája.

    Fény

    Nem véletlenül említettük ezt a két kisbolygót. Kedvenc összehasonlító videókat készítő cégünk, a Meta Ball Studios elkészített legújabb filmjét, amely a Naprendszer kisbolygóit mutatja be. A sort ezzel a kettővel kezdi és az ismert legnagyobbal zárja. A méretesebbeket már New Yorkhoz hasonlítja, ami valljuk be, egy kicsit ijesztő.

     

  • A földsúroló Apophis

    Csütörtökön tartották meg Marylandben az idei bolygóközi védelmi konferenciát. A rendezvény témája a bolygónkra az űrből fenyegető veszélyek, az egyik vezérvonal a lehetséges aszteroida becsapódások.  A tudósok nagyon készülnek az extrém közeli randevúra a Földre veszélyes Apophis aszteroidával,

    A 99942 Apophis egy földsúroló kisbolygó, amelyet 2004. június 19-én fedeztek fel a Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumban, Arizonában. A tudósok között kisebb aggodalmat váltott ki, amikor a bolygó pályájának pontosabb ismeretében kiderült, hogy viszonylag nagy, 2,7%-os esélye van a Földdel való ütközésnek 2029-ben Ez a bulvár sajtóban mint a közelgő armageddon képe jelent meg, különösen azért mert a két következő közeli találkozás is péntek tizenharmadikára esik.

    Az Apohis a veszélyes égitesteket minősítő Torino-skálán az eddigi legmagasabb, 4-es besorolást érte el.  A NASA 2011-es, 2012-es és 2013-as adatok alapján kizárta annak lehetőségét, hogy a kisbolygó esetleg ütközhetne a Földdel 2029-ben és 2036-ban. De veszélyes közelségben fog elhaladni.

    1. április 13-án pénteken a 340 méter átmérőjű a földfelszíntől 31 ezer kilométerre fog elszáguldani. Ez épphogy kívül van a geostacionárius műholdak pályáján. Az objektum látszólagos fénye nagyon erős lesz, ezért a Föld néhány területéről szabad szemmel is látható lesz. Bár csak ezerévente egyszer kerül ilyen közel egy ekkora aszteroidaa Földhöz, az Apophis rögtön ráduplázik. 2036-ban szintén ilyen közel suhan el a bolygónk mellett.

    Az elhaladásról animációt készített a NASA, amelyet a rendezvényen mutattak be.. Az apró pöttyök a keringő műholdak.

    Az elhaladás különleges lehetőséget kínál majd a kutatók számára, a távcsövekkel néhány méteres pontossággal megfigyelhetik az aszteroida felszínét. Az áthaladás azért is érdekes, mert az égitest egy gravitációs kulcslyukon fog áthaladni, és előfordulhat, hogy emiatt úgy változik a pályája, hogy 2036. április 13-án nekiütközik a Földnek. Az eddigi vizsgálatok szerint ennek nagyon kicsi az esélye.

  • Leszállás egy aszteroidán

    2014-ben a Philae szonda leszállt a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösön. 2018 őszén a Hajabusza-2 apró robotjai landoltak a Ryugu aszteroidán. De a NASA már megkezdte a felkészülést  arra, hogy asztronauták landoljanak egy kisbolygón.

    A NASA a küldetést a 2020-as évek végére tervezi, de már 2012-ben megkezdte asztronauták felkészítését egy kisbolygón való leszállásra. Első halűsra korainak tűnik, de a NASA a küldetések során mindig sok éves távlatban gondolkodik. A Nemzetközi Űrállomásra történő utazásra is 6-8-10 évvel korábban kezdik meg az űrhajósok felkészítését.

    Az aszteroidák óránkénti 80 ezer kilométeres sebességgel keringenek a Nap körül, parányi tömegük miatt gyakorlatilag nincs gravitációjuk, így meglehetősen nehéz feladat az űrsziklákon való landolás. A küldetés során 4,8 millió kilométerre lévő aszteroidára küldenék az asztronautákat. A projekt elsődleges célja, hogy többet megtudjanak ezekről az égitestekről, amelyek a Naprendszer korai szakaszából származnak, így a minták vegyelemzésével évmilliárdokkal „lapozhatnak vissza” a történelemben. Ugyanakkor ezek az égi objektumok nagyon közel kerülhetnek a Földhöz. A NASA jelenleg több mint 400 olyan aszteroidát figyel meg rendszeresen, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek bolygónk számára. Többségük nem jelent komoly gondot, de például a tudósok például felfigyeltek egy 140 méter átmérőjű aszteroidára, amely 2040-ben elég közel kerül a Földhöz, hogy összeütközzön bolygónkkal. A NASA szerint a küldetés segít felkészülni egy ilyen veszély elhárítására is.

    Ennek a programnak az első lépése volt, hogy a Hajabusza-2 űrszonda két rovere sikeresen „földet” ért a csaknem háromszáz millió kilométerre (800 Föld-Hold távolságra) lévő, 900 méteres aszteroidán, a Rjugun. A 2020-as évek végén pedig következhet az emberes küldetés, amelynek során az asztronauták akár 30 napot is eltölthetnek egy kisbolygó felszínén.

  • Újabb űrbravúr – Landolt a szonda a kisbolygón

    A módosított terveknek megfelelően a Hajabusza-2 japán űrszonda landol ta Ryugu kisbolygón, jelentette be a japán űrkutatási hivatal, a JAXA. A magyarul Vándorsólyom névre hallgató japán aszteroida-kutató űrszonda 2014-ben indult, hogy közelről vizsgálja meg  a 162173 Ryugu nevű  széntartalmú aszteroidát. A szonda fő missziója mintákat gyűjteni és azokat hazajuttatni, így segíteni a kutatóknak jobban megismerni a Naprendszer eredetét és evolúcióját.

    A szonda a küldetése során sikert sikerre halmoz.  Az ionhajtóművel felszerelt Hajabusza–2 tavaly június végén 20 kilométerre közelíti meg az aszteroidát. éven át vizsgálja az objektumot., azóta folyamatosan  egy sor tudományos megfigyelést és műveletet végez.

    Szeptember 21-én két egykilós robotrovert küldött az aszteroida felszínére. A két, sütisdoboz-méretű műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet. Október elején egy újabb, tízkilós leszállóegységet bocsátott az aszteroida felszínére. A Mascot az aszteroida felszínének ásvány összetételét és mágneses mezőjét vizsgálja. A Mascot felvételei komoly meglepetést okoztak, mert a vártakkal ellentétben a kisbolygót nem por, hanem kisebb nagyobb sziklák borították. Ezért az anyaszonda októbere tervezett landolását elhalasztották.

    Február elején jelölték ki a mai napot a landolásra, választották ki a leszállási pontot, és a landolás módját. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.

    A küldetés ezen szakasza a  tervek szerint 2019 decemberében zárul,ekkor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. A tervek szerint 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött kőzetmintákkal együtt.

  • Idegen űrszonda volt az Oumuamua?

    A Harvard Egyetem csillagászai szerint földönkívüli szonda lehetett a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett az Oumuamua

    A tavalyi év legnagyobb csillagászati szenzációja volt az Oumuamua feltűnése a Naprendszerben. (A Galaktika is részletesen foglalkozott a témával) A titokzatos objektum csak átszáguldott a Naprendszeren és januárban el is hagyta azt. Ez volt az első ismert naprendszeren kívüli objektum, amelyet a csillagászok megfigyelhettek a Naprendszerben.

    A hosszúkás, szivar alakú űrobjektum pályája alapján nem származhatott a Naprendszerből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamuáról feltételezték, hogy aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több. Az Oumuamua 2017-es felfedezése óta a tudósok próbálják magyarázni különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét.

    Épp ezért sokak fantáziáját megmozgatta, hogy esetleg földönkívüli lények űrhajójáról, esetleg űrszondájáról van szó. Bár ennek valószínűsége igen csekély, ez mozgatta meg legjobban az emberek fantáziáját, hiszen a történet, rendkivül hasonlított Arthur C. Clarke Randevú a rámával című regényének kezdetére. Csillagászok között is akadtak, akik nem vetették el elsőre ennek lehetőségét.

    A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai egy érdekes tanulmányt tettek közzé, amely szerint Oumuamua mesterséges eredetű lehet. Talán egy teljesen működőképes szonda, melyet szándékosan küldött a Föld közelébe egy földönkívüli civilizáció.

    A kutatók elmélete az Oumuamua váratlan sebességnövekedésen alapul, amellyel átszelte és végül el is hagyta a Naprendszert. Túl nagymértékűnek találták a gyorsulást. Az egyik lehetőség, hogy az Oumuamua egy napvitorlás, egy fejlett technológiájú műszerből származó törmelékként úszik a csillagközi térben. A szerzők szerint az objektumot a Nap sugárzása hajtja. Úgy vélik, az objektum nagy sebessége és szokatlan pályagörbéje annak következménye, hogy már nem működik. Ez megmagyarázná számos anomáliáját, például a fénygörbéjéhez mérten szokatlan geometriáját, alacsony hőkibocsátását, ami magas visszaverő-képességre utal, illetve a Kepler-törvényekből következő pályától való eltérését.

     

  • Titokzatos kisbolygó – Újra kell értelmezni a Naprendszer külső vidékeit

    Eddigi elképzeléseink szerint a Naprendszer bolygókon túli területe hideg, sötét és üres. De úgy tűnik, hogy egzotikus és extrém objektumok sokaságát rejti.

    Alaposan felbolygatta a Naprendszerről kialakult képünket, hogy kutatók hatalmas távolságra lévő  törpebolygót fedeztek fel:, amely a Goblin nevet kapta. Az újonnan felfedezett törpebolygó átmérője a becslések szerint mindössze 300 kilométeres és egy nagyon megnyújtott körpályán kering.

    Elképzelhetetlenül távol kering tőlünk. Legközelebbi helyzetében 2,5-szer távolabb van a Naptól, mint a Plútó. Legtávolabbi helyzetében pedig a Naprendszer legkülső peremére jut, csaknem 60-szor távolabb, mint a Plútó, így 40 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Keringési pályája 99 százalékában túlságosan halvány ahhoz, hogy látható legyen.

    Hivatalosan a 2015 TG387 megjelölést kapta, a 2015 a felfedezés évére utal. Ez a Sedna és a 2012 VP113 jelű égitest után a harmadik törpebolygó, amelyet a külső Naprendszerben találtak. Közel három évet vett igénybe, hogy meghatározhasság pályáját és méretét. A három felfedezett törpebolygó pályájából úgy tűnik, hogy csoportosultak, ami arra utalhat, hogy egy nagy, ismeretlen objektum terelte őket össze. A csillagászoknak ez a kilencedik, szuperföld méretű bolygó létét sugallja.

    A csillagászok szinte véletlenül, egy lehetséges nagy tömegű planéta, a kilencedik bolygó utáni kutatás során fedezték fel, amely a feltételezések szerint messze a Plútó mögött keringhet az Oort-felhőben. A bolygó létezésére annak gravitációs hatása utal, amely a Goblinra is hatot. Ez ismét megerősítette a csillagászokat abban, hogy létezik a kilencedik bolygó.

    A hawaii Mauna Kea vulkánon működő japán Subaru teleszkópnak köszönhető a felfedezés. A szunnyadó vulkánon felépített nyolc méter lencseátmérőjű műszer a világ egyetlen teleszkópja, amely képes a Naprendszer külső régióiban felvételeket készíteni, miközben elég széles látómezővel rendelkezik.

     

  • Első fotók és videó egy kisbolygó felszínéről

    Hajabusza-2 űrszonda, amely 3,5 éven át tartó utazás után júniusban jutott el a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu kisbolygóig.

    A Ryugu 20 kilométertávolságból

    A japán űrügynökség (Jaxa) kutató járműve fotókat készített a kisbolygóról, majd két apró kutatórobotot, rovert juttatott a felszínre.

    A Ryugu felszíne a hajabusza-2 árnyékával

    A Hajabusza-2 múlt pénteken nagyjából 60 méteres magasságba ereszkedett a Ryugu fölé, hogy kiengedje a robotokat.

    Az első fotó a kisbolygó felszínéről

    A két műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról és megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére.

    A második felszíni fotó

    A gravitáció itt olyan csekély, hogy az egykilós robotok ugrálva változtatnak helyet. Akár 15 méter magasra is képesek így emelkedni, és 15 percig tudnak a levegőben maradni. A kisbolygó felszínén elkészült az első, mindössze 15 kockából álló videó.

    https://www.youtube.com/watch?v=eMqzR676faA

    Októberben a Hayabusza-2 egy apró krátert fog vájni az aszteroida felszínén, hogy mintákat gyűjthessen az évezredek óta érintetlen – vagyis a szelektől és sugárzástól megkímélt – anyagokból. A csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így feltételezéseik szerint olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak. A tervek szerint a küldetés 2019 decemberéig tart, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut, várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.

    (via)