My Blog

Címke: kína

  • Minden idők legnagyobb folyómentési programja Kínában

    Január 1-vel Ázsia leghosszabb folyójának számító Jangce főbb vizein tíz éves halászati tilalom lépett életbe. A tilalmi időszakot ünnepélyes ceremóniával kezdték meg csütörtökön Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban.

    A Kína középső területeinek vizeit összegyűjtő Jangce Tibetből ered és Sanghajnál torkollik a Kelet-kínai-tengerbe. A folyó mentén fekvő területeken az elmúlt években nagyobb hangsúlyt fektettek a Jangce védelmére. Az erőfeszítések eredményeként a kelet-kínai Csianghszi tartomány egyik kutatóintézetének beszámolója szerint a folyóban 2020-ra megsokszorozódott a szardellafélék családjába tartozó Coilia nasus halfaj példányainak száma az előző évhez képest.

    A folyó középső szakaszánál fekvő Hunan tartományban 39 illegális kikötőhelyet számoltak fel az ökológiai környezet helyreállítása érdekében. A tartományban továbbá 1300 hektárnyi területen végeztek erdősítést a Jangce partjainál.

    Világvége a szomszédban

    A Hunan északkeleti részén található Tungting-tó környékén a folyóvíz foszfortartalma 41 százalékkal csökkent 2019-re a 2015-ös állapottal összevetve. A Jangce vízgyűjtője, egyben Kína legnagyobb édesvízi taván a vízminőség javulásának köszönhetően 2019-ben több mint 246 ezer telelő vízimadarat figyeltek meg, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma volt.

    A halászati tilalom bevezetésével egy időben a folyómenti régiók több intézkedéssel igyekeznek gondoskodni a halászok jólétéről – írja a Hszinhua. Hunanban a tartományi kormányzat több mint 16 ezer halásznak – vagyis a dolgozni kívánók több mint 97 százalékának – nyújtott segítséget a pályaváltásban.

    Amerika lángokban 1 – Tisztogatás

    A vonatkozó feltételeknek megfelelő halászokat pedig bevonták a tartomány időskori társadalombiztosítási rendszerébe. A halászok számára továbbá egy kompenzációs alapot hoznak létre, amelyből egy erre kijelölt ügynökség értékelése alapján a munkájukhoz használt felszerelések – hajók, halászhálók – értékének megfelelően kártalanítják őket.

  • Kína titokzatos kísérleti űrhajója

    Kína újabb sikeres lépcsőfokot vett az ország űrprogramjában Sikeres úton van túl az ország titokzatos új űrhajója.

    Kínában ez a nagy kísérletek éve. Májusban startolt először új nehézűrhajójuk, a Hosszú Menetelés-5B, amelynek csúcsán az új, háromszemélyes űrhajójuk kapott helyet. Pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel újabb titokzatos űrhajójukat az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról. Két napos Föld-körüli útja után vasárnap landolt a tervezett leszállóhelyen.

    A Leymann-transzfer

    A küldetéssel kapcsolatban nagyon komoly a titoktartás. A Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához.

    Egy hongkongi lap pénteken bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta: a kínai kísérleti űrhajó vélhetően hasonlóságokat mutat az amerikai fejlesztésű X-37B nevű, újrahasznosítható mini űrrepülőgéphez.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó. A közösségi médián kiszivárogtatott belső kommunikáció alapján a Belső-Mongólia Autonóm Területen végzett felbocsátás részvevőit figyelmeztették: nem készíthetnek felvételt az eseményen, és nem nyilatkozhatnak a projektről. A SCMP katonai forrása szerint az űrhajó mellett a kilövés módszere is újdonságnak számított, emiatt volt szükség a szigorú titoktartásra.

     

  • Közös orosz-kínai holdbázis?

    Oroszország és Kína megvitatta az űrkutatásban, egyebek között egy tudományos holdbázis lehetséges létrehozásában folytatott együttműködés lehetőségét.

    Ezt Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója jelentette be a Komszomolszkaja Pravda rádióban. A viszonylag rendszerességgel adott interjúk mindig előrevetítik az orosz űrterveket és sokat elmond az aktuális politikáról..

    Az utóbbi időben űrkérdésekben is fezsültté vált a viszony az oroszok és az amerikaiak között. A NASA a SpaceX űrhajója óta már nincs rászorulva az orosz fél segítségére, és ez jelentős anyagi kiesés a Roszkozmosznak.

    Rogozin szerint a videokonferencián a felek megállapodtak, hogy elkezdik elképzeléseik egyeztetését a Holdon létrehozandó bázisról. Mint mondta, a létesítmény nyitva áll mindenki, így az amerikaiak előtt is.

    A Roszkoszmosz-vezér azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Hold meghódítását célzó programját a NATO alapelveihez hasonló módon kívánja megvalósítani.

    „A távoli világűr kutatása a Holdról indul majd be. Az amerikaiak számára ez főleg a politikáról szól. Látjuk, ahogy amerikai partnereink eltávolodnak az együttműködésnek és a kölcsönös támogatásnak azoktól az alapelveitől, amelyek a Nemzetközi Űrállomáson folytatott együttműködés közben jöttek létre” – nyilatkozott Rogozin.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az amerikaiak „a saját programjukra nem nemzetköziként tekintenek, hanem inkább úgy, mint a NATO-ra. Vagyis Amerika mindenek felett áll, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie kell. Őszintén szólva, számunkra egy ilyen programban nem érdekes a részvétel” – tette hozzá.

    Rogozin úgy vélekedett, hogy az emberiségnek a távoli világűr felé megindult mozgása megállíthatatlan, és az ehhez szükséges technológiákat a Holdon kell kidolgozni. Arról is beszámolt, hogy a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között „baráti” a viszony. Úgy vélekedett, hogy az amerikai szankciók célja egyebek között az, hogy monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégek számára a kereskedelmi indítások piacán.

  • Új kínai űrhajó és rakéta

    Új, az addig használtnál jelentősen nagyobb űrhajóval hajtott végre sikeres startot a kínai űrügynökség.

    A startra a dél-kínai Hajnan szigetén található Vencsang kilövőállomáson történt pekingi idő szerint kedd délután 6 órakor.

    Az űrhajót a vadonatúj Hosszú Menetelés-5B (LM-5B) hordozórakéta orrában foglalt helyet Az új rakéta a kínai űrprogram által épített legnagyobb hordozórakéta. Az LM-5B típusú hordozórakéta a Hosszú Menetelés sorozat legnagyobb erejű rakétája, amely 22 tonnányi szállítmányt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az új árhajó már a 21. század kívánalmainak felel meg. A teszten áteső, emberszállításra alkalmas űrhajó nagyobb, mint a jelenleg használt, háromfős legénység szállítására képes Sencsou, és újrahasználható lesz.

    A kilenc méteres űrhajó hatfős legénység befogadására képes. A kísérlet két napig tart, de most nem szállít utasokat.

    Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás kiépítése, valamint egy Mars-misszió is.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    A háromfős legénységgel tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, a most tesztelt űrhajó feladata pedig az asztronauták odajuttatása lesz. A Mars-misszióra tervezett, Tienven-1 nevű, legénység nélküli orbiter és felszíni jármű a tervek szerint idén indulna útnak. Csang Ko-csien, a kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője szerint már júliusban felbocsáthatják, ám a Mars felszínét csupán mintegy hét hónappal később fogja elérni.

  • Intelligens sisak mutatja a betegeket

    A világjárványok elterjedését nagy mértékben lehetne korlátozni, ha a fontos csomópontokon – mint amilyenek a repülőterek, vasútállomások, kikötők, forgalmas gyalogos csomópontok, stb – már idejében fel lehetne ismerni a beteg embereket. A legtöbb betegség lázzal jár, ezért próbálnak ilyen helyeken lázat mérni, de ez nem egyszerű feladat.

    A KC Wearable, egy intelligens hordozható eszközöket fejlesztő és gyártó kínai technológiai vállalat a koronavírus járvány kapcsán különleges eszközt mutatott be. Olyan intelligens sisakkal jelentkeztek, amely képes a lázas személyek gyors átvilágítására a nyilvános tereken.

    A sisak egy hőkamerából, a jelet feldolgozó mesterséges intelligenciából és egy sisak kijelzőből áll. A hőkamera képén az MI azonosítja a személyeket és meg keresi az arcukat. A hősugárzás alapján megállapítja a test hőmérsékletét és a mért értéket a képen az alak felett jeleníti meg.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    A megfigyelőnek nem kell mást tennie, mint a tömegben érkezőket figyelnie, Láz esetén riasztást ad le, és a lázas személyeket ki lehet emelni a tömegből.

    A rendszer nagyobb távolságról és gyorsabban képes megmérni az emberek testhőmérsékletét, mint a jelenleg használt távhőzmérők. A gyártó állítása szerint már öt méteres távolságról is képes mérni, és percenként kétszáz ember is képes ellenőrizni. A gyártó már több mint 1000 darabot értékesített az intelligens sisakból.

  • Kínában munkába álltak az önvezető futárkocsik

    Nankingban a múlt hétvégén kezdték el a működést azok a kis önvezető futárkocsik, amelyek az interneten vásárolt árucikkeket szállítják ki a vásárlóknak.  Az ország keleti részén található Csiangszu tartomány székhelyén Suning kínai e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat egyik helyi leányvállalata indította be a szolgáltatást.

    A csaknem fél méter magas, önvezető 5G technológiát alkalmazó fehér kisautók az internetes rendelések gördülékenyebb kézbesítése érdekében lettek beállítva.

    A leendő vásárló online, a mobiltelefonján megrendeli a terméket, majd kifizeti. A cég alkalmazottai a megvásárolt árut beteszik a futárkocsiba és lezárják. Készítenek egy egyszer használatos kódot, amely   a jármű elektromos zárját nyitja. A bepakolt jármű útnak indul, a megadott címre érve a kisautó üzenetben értesíti a vásárlót, és a cég elküldi a kódot a vásárlónak, aki így hozzájut  a termékhez.

    Az önvezető kézbesítő jármű egy 2018 áprilisa óta működő, hasonló futárkocsi továbbfejlesztett változata. A második generációs futárkocsi teljesítménye nagymértékben javult: képes magától értelmezni a közlekedési lámpák jelzéseit, érzékelni és elkerülni a 100 méteren belül lévő akadályokat. Az átlagsebességét is növelni tudták, ami így óránkénti 8 és 15 kilométer között alakul.

    Az önvezető kisautók helyzetét egy vezérlőközpontban figyelik folyamatosan, ha pedig egy jármű valamilyen problémába ütközik vagy túl hosszú időre leáll, figyelmeztetést küld a központ technikusainak, akik szükség esetén kézi vezérlésre átállítva át tudják venni az irányítást az autók felett. Az 5G adta nagyobb sávszélességnek és alacsony késleltetésnek köszönhetően a járműveket kézi vezérléssel félre lehet állítani az útról, majd a probléma megoldása után újra vissza lehet őket kapcsolni automata működésre.

    A jövőben a vezérlőközpontból több száz önvezető autót tudnak majd irányítani és összetettebb helyzetekben is alkalmazhatják őket.

     

  • Kína első tengeri űrrakéta indítása

    Első alkalommal bocsátottak fel sikeresen űrhajót tengeri platformról Kínában, ezzel a távol-keleti ország lett az első, amely saját tengeri indító-állomással rendelkezik. Az indító és kiszolgálóhajóból álló platformmal Kína szeretné olcsóbbá és rugalmasabbá tenni a fellövéseket.

    Az indításban az a furcsa, hogy a rakéta a tengeralattjárókra telepített interkontinentális rakétákhoz hasonlóan egy csőből indul. Sűrített gáz löki ki a rakétát a tubusból és csak biztonságos magasságban indul be a rakéta hajtóműve. Így kímélik a fedélzeti berendezéseket.

    https://www.youtube.com/watch?v=YOqBk0ccej8

    A 20,8 méter hosszú, 58 tonnás Hosszú Menetelés 11 hordozó hasznos terhelése 350 kg.  A rakéta összesen hét műholddal a fedélzetén startolt a kelet-kínai Santung tartomány partjainál, a Sárga-tengeren lévő tengeri platformról.

    A műholdakat mintegy 600 kilométeres magasságban állították Föld körüli pályára. A hét közül öt kereskedelmi műhold, kettő pedig olyan kísérleti műhold, amelyeket a kínai űrkutatási akadémia fejlesztett ki a tájfunok és más szélsőséges időjárási jelenségek nyomon követésére és előrejelzésére.

    A szerdai felbocsátással együtt ez volt a Hosszú Menetelés 306-ik sikeres startja, de az első olyan, amelyet nem szárazföldi indítóálláson történt.

    Peking az elmúlt években különös komolyan veszi az űrkutatás fejlesztését. Az idei év elején űrszondát küldött a Hold nem látható, túlsó oldalára, jövőre pedig elindul egy új űrállomás kiépítése.

     

  • Kínai szupervonat

    Kína elkészült a lebegő mágnesvasút új prototípusával.

    Egy szinttel feljebb lépnek a lebegő vonatok  alkalmazásában. Eddig is létezett néhány, a repülőteret a várossal összekötő rövid maglev vasút, amelyeken kisebb járművek közlekedtek, de most elkészült a hagyományos vonat méretű változat.

    A csúcstechnológiát képviselő vonatok gyártását a világ legnagyobb vasúti cége a kínai China Railway Rolling Stock Corporation végzi. A technológia kidolgozása mellett a cég kutatói könnyű és nagy szilárdságú vasúti kocsikat is kifejlesztette az elmúlt években. A vonat gyártása 2021-ben kezdődhet,

    Az új vonattal rekordot akarnak dönteni. Jelenleg a sebességi csúcsot a japánok tartják 600 km/h-val, de néhány éven belül ezt a kínaiak túlszárnyalhatják.

    A vonatok számára a pályát Peking és Sanghaj között fogják kiépíteni.

    1400 kilométeres vasúti szakaszon jelenleg az engedélyezett sebesség 380 km/h. A szupervonattal az út négy óra helyett már 2,5 órára csökkenthető, és ez már valós alternatívája lehet a légi közlekedésnek.

    A repülőút Kína két metropolisza között, a repülőtérhez való kijutást is beleszámítva, 4,5 óra.

    Kína mára a világ legkiterjedtebb nagysebességű vasúthálózatával rendelkező államává vált . A teljes pályahossz meghaladja a 124 ezer kilométert, ebből több mint 26 ezer kilométer nagysebességű vasútvonal. Szakértők szerint a kínai szupervonatok pályahossza 2025-re eléri a 38 ezer kilométert.

     

  • Zöldül a Föld

    Közel két évtizedes műholdas megfigyelések igazolják, hogy a Földön nő a növényzettel borított területek nagysága. Sokáig kérdéses volt, hogy ez az éghajlatváltozás, vagy az emberi beavatkozás következménye, de a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ez civilizációs hatás.

    A legnagyobb mértékű növekedés a világ két legnépesebb országában történt. Kína és India jár az élen, jelentős mértékben nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága a két országban. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Kínában nagyon komoly fatelepítési program folyik, többek között a sivatagok terjedésének megakadályozására. A két ország rendelkezik a zöldfelületek kilenc százalékával.

    A vizsgálat a 2000-2017 évek között időszakot elemzi. Ez idő alatt globálisan öt százalékkal nőtt a zöld levelek mennyisége. Összehasonlításul ez akkora mennyiség, mint az Amazonas medencében található növényzet. A zöldülésben Kína jár az élen, a teljes zöldülés negyedrésze az ő javukra írható.

    A növekedés a növényzettel fedett területek egyharmadán következett be. Szintén jó hír, hogy a zöldterületek csökkenését csupán a terület öt százalékán mértek. Jelentős a növekedés Európában, Afrika Középső részén, és az Egyesült Államokban. Komoly csökkenés látható azonban Brazíliában, Afrikában, és Oroszország Szibériai területein.

    Az alábbi térkép megmutatja a globális változást. A színek nem a zöldterület nagyságát jelenti, hanem a zöldülés növekedésének a mértékét.

  • Egy új lelet átírhatja a biológia tankönyveket

    Számunkra a természet egyik leghétköznapibb, mégis legkedvesebb jelensége a virág. Annyira természetesnek vesszük, mintha mindig is léteztek volna. Pedig a virág a biológia történetében viszonylag későn jelent meg. A kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Azonban egy új kínai lelet alaposan kitolhatja a megjelenésének idejét. Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény mintegy 50 millió évvel korábbi, mint az eddigi leletek. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat.

    A tudománytörténet egyik nagy rejtélye, hogyan jelentek meg a virágos növények. Úgy tűnt, mintha a semmiből tűntek volna elő a kréta időszakban. Erre a rejtélyre csak a legkorábbi fosszilis leletek vizsgálata adhatott választ.  A kutatók 198 egyedi virág 264 példányát tanulmányozták, amelyeket a Nancsing régióban található dél-hsziangsani alakzatban, egy sziklacsoportban találtak. A sziklacsoport arról nevezetes, hogy sok fosszilis maradványra bukkantak már ott az alsó jura korból.

    A kutatók mikroszkópos vizsgálattal elemezték a fosszíliákat, különböző szögekből és nagyítással magas felbontású képeket készítettek a virágokról. A különböző fosszilis virágok alakjáról, szerkezetéről így nyert részletes információkat arra használták, hogy rekonstruálják, milyen lehetett a Nanjinganthus dendrostyla.

    A zárvatermők legfontosabb ismertetőjegye, hogy a termőlevelek zárt magházzá nőnek össze, és így védik a magkezdeményeket. A tanulmány szerint a rekonstruált virágnak csésze formájú magháza volt, és ebben ültek a magkezdemények. Ez fontos felfedezés, mivel ez bizonyítja, hogy a felfedezett virág zárvatermő volt. Észak-Kelet-Kínában korábban találtak már a középső, késői kréta korból származó zárvatermőket, ám az új felfedezésnek annyi más jellemzője van, hogy a kutatók szerint egy másik zárvatermő nemzetségbe tartozik.