Március 7-én a kiállítást megnyitja: Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta Közreműködik: Adorjáni Bálint, a Radnóti Színház színművésze, Dragomán György író és Róka Szabolcs énekmondó
A sárkányok évezredek óta foglalkoztatják az emberek fantáziáját. Szerepelnek a különböző mitológiákban, legendákban, a legkorábbi képi és szöveges emlékekben is. A sárkány elleni küzdelem, a harc motívuma azzal szembesít, hogy az élet nehézségeit nem lehet kikerülni, a hősnek küzdenie kell azért, hogy létének magasabb szintjére jusson.
A sárkányok bemutatása többféle megközelítést tesz lehetővé. Arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a különböző kultúrkörök sárkányértelmezéseit, bemutatjuk a „tudományos” leírásukra tett kísérleteket, érzékeltetjük rendkívül termékeny jelenlétüket a képzőművészetben, de mindenekelőtt az irodalom sárkányait ajánljuk látogatóink figyelmébe.
Rényi Krisztina illusztrációja
A PIM minden korosztály számára élményszerű találkozást nyújt a sárkányok izgalmas világával. Eredeti műtárgyak mellett kipróbálható másolatok, kreatív játékok is gazdagítják a kiállítási teret. A kultúrtörténetből vett példák kiindulási pontként szolgálnak az irodalmi sárkány-alakváltozatok gazdagságát bemutató válogatáshoz.
Az irodalom legkülönbözőbb műfajaiban válogattak a klasszikus és a kortárs irodalom legjavából, de bemutatják a gyermekirodalom, a népmese és a fantasy-irodalom fontosabb sárkányos műveit is. Számos irodalmi szövegen keresztül kerülünk közel ehhez az izgalmas lényhez. A tárlaton az alábbi szerzőktől olvashatunk: Áprily Lajos, Babits Mihály, Csukás István, Ferencz Győző, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kassák Lajos, Kodolányi János, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Takács Zsuzsa, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zalán Tibor és még sokan mások.
A kiállítás interaktív módon vonja be a látogatókat a sárkányok megismerésébe.
A kiállítás megtekinthető: 2016. november 6-ig
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest Károlyi Mihály utca 16.
Belépőjegy: 800 Ft – felnőtt, 400 Ft – gyerek, 1500 Ft – családi jegy (2 felnőtt, 1 gyerek)
„Az elanyagtalanítás és meghatározhatatlanság nem semmisítik meg a mű konstruktív értékeit, hanem felszabadítják szerkezetét, feltárják annak rejtett gazdagságát…” (Nicolas Schöffer)
A magyar születésű francia képzőművész Nicolas Schöffer kinetikus szobrokat, tervrajzokat és pszichedelikus fényjátékokat felsorakoztató kiállítása január 31-ig látogatható a Műcsarnokban.
Az 1912-ben Kalocsán, Schöffer Miklós néven született művész amellett, hogy fontos alakja az ’50-es években megjelenő kinetikus művészetnek (tér-, idő- és fénydinamizmus), szülőatyja a kibernetikus szobrászatnak is.
Ki volt Nicolas Schöffer és hogyan jutott el a kibernetikus szobrokig?
Schöffer először jogi diplomát szerez, erről később a következőképpen nyilatkozik. „Életem legdöntőbb stúdiuma volt a jog. A jogi tanulmányok kifejlesztették bennem azt a komplex és konstruktív észjárást, mely nélkül a legkomplexebb és legkonstruáltabb munka, a művészet sem művelhető.” 1931-ben beiratkozik a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ’36-ban azonban már Párizsban telepszik le (a város egészen haláláig inspirálta) és felvételt nyer a Nemzeti Képzőművészeti Főiskolára, Fernand Sabatté osztályába. Egy évvel később már festményekkel szerepel az Őszi Szalon és a Tuilerie Szalon kiállításain, ’42-ben Auvergne-be menekül a német megszállás elől, 3 év múlva tér csak vissza a fények városába. ’47-re datálódik szürrealista korszakának kezdete, egy évvel később pedig kidolgozza a térdinamika elméletét. 1949-ben mély benyomást tesz rá Norbert Wiener kibernetikáról írt könyve (Cybernétique et Société), olyannyira, hogy felhagy a festéssel és a szobrászat felé fordul, itt válik igazán izgalmassá számunkra. Addigi munkáit lakása padlására zárta és elveszettnek nyilvánította. A lezárt ládákat csak 1991-ben, halála előtt egy évvel nyitotta fel újra.
Egy évvel később, 1950-ben kiállítják első térdinamikai szobrait Párizsban, négy év múlva pedig a Saint-Cloud-i parkban felállítják az első, kibernetikusan programozott, hanghatásokat keltő, 50 méter magas térdinamikus szobrát. ’56-ban elkészíti a CYSP 1-et, az első önálló, kibernetikus szobrot, a marseilles-i Avantgarde Művészeti Fesztiválon a Le Corbusier tervezte La Cité Radieuse épületének tetőteraszán pedig előadják Maurice Béjart-nak a CYSP 1-re és a táncosokra koreografált balettjét. 1957-ben bemutatják a differenciált hőmérsékletű, fény-, szén- és hangzónájú Láthatatlan válaszfalakkal ellátott ház c. alkotását, az év folyamán továbbfejleszti térdinamikai elméletét és kidolgozza a fénydinamika alapelveit. ’61-ben felállítják az 52 méter magas, 66 forgó tükörrel és 120, elektronikusan vezérelt, színes fényszóróval ellátott térdinamikus, kibernetikus fénytornyot, amelyről egyébként film is készült Henri Gruel rendezésében, a Mayola.
’65-re elkészül a Prizma, ’68-ban építi meg a Lumino-t, az első olyan alkotását, amit ipari sorozatgyártásra szánt a Philips Társaság számára. Ezeket a tárgyakat jórészt hangulatvilágításként, ütős sci-fi-díszletként lehet használni. 1969-71-ig a párizsi képzőművészeti főiskola építészeti karán oktat művészet és programozás témában. ’80-ban Kalocsán megnyílik a Nicolas Schöffer Múzeum. A kiállítás anyagát a művész ’79-ben adományozta a városnak, a tárlat az egész életműbe betekintést nyújt. ’82-ben a Francia Szépművészeti Akadémia beválasztja tagjai közé, Kalocsán pedig felállítják a 24 méteres Chronos 8 kibernetikus fénytornyot. ’86-ban egy betegség után balkezes grafikai technikákkal kísérletezik, a későbbiekben a számítógépes grafika felé fordul. 1992 január 8-án, 80 éves korában, Monmartre-i műtermében éri a halál.
Schöffer jelentősége
Nicolas Schöffer művészetét három főbb periódusra osztja a szakirodalom. Lássuk röviden, melyik ez a három terület.
Térdinamika
a térdinamikus konstrukciók magát a szobrot és a környezetét is visszatükrözik
az árnyékhatások, takarások és tükrözés révén a tér valóságosan és illuzionisztikusan is részévé válik a szobornak
Fénydinamika
Schöffer elanyagtalanításával kapcsolatos leleménye
a mesterséges fény szobron belüli felhasználásának kutatása
a fény segítségével a szoborhoz szorosan hozzákapcsolódik környezete, szerkezete a virtuális térbe hatol
az időépítészet célja: tér + mozgás + fény szerkezeti elemekként egymáshoz illesztve
az idődinamikai műalkotás megvalósulásában a katalizátor szerepét a véletlen tölti be
Sci-fi rajongóként könnyen el lehet veszni az egyébként nem is óriási méretű kiállításban, az ember az egyik ámulatból a másikba esik. Minden tárgy több oldalról vizsgálandó, több szempont szerint és nézőpontból befogadható. Futurisztikus formák, pszichedelikus-kaleidoszkopikus képek sokasága fogad és szinte csalódtam, amikor a végén nem repültünk el egy űrhajóval. Schöffer a technika vívmányait alkalmazta művészetében, fényszobrait, kinetikus alkotásait és robottáncosait a keletkezésük idején hipermodern téri alkotások közé sorolták. Alkotásai már keletkezésükkor (és azóta is) reflektáltak a technika és az ember, a művi és a szerves kapcsolatára, az állandó alakulásban lévő formák és a fény játéka a műalkotás jelenlétét és pillanatnyiságát hangsúlyozza, hiszen nem az aktuális mű alakja és mozgása a legfontosabb tényező, hanem az, ahogyan ezek a folyton alakuló fények és formák valami új konstellációba rendeződnek, s ezáltal valami újat mutatnak meg egy már ismert felületen. Schöffer fontosabbnak tartotta az alkotások működése közben fellépő pillanatnyi varázslatot a már kész műnél, ezzel pedig a szakrális rítus szintjére emelte a műalkotás létrehozását, így maga a mű egy a folyamat során megjelenő majd tovatűnő kép vagy jelenség lesz.
Ember és technika, szerves és szervetlen állandó összefonódásának utópisztikus képe kicsit hasonlít azokhoz a fantáziarajzokhoz, ahogyan pár évtizeddel ezelőtt elképzelték a jövőt. Ahogyan a legtöbb ilyen rajzon, úgy Schöffer gépei-szobrai sem feltétlenül olyan funkcióval rendelkeznek ma, ahogyan azt anno a mester elképzelte. Ez egyébként a kiállításlátogató legnagyobb szívfájdalma, ugyanis Schöffer hiába tervezte állandó mozgásra szobrait, a megépítés idejének technikai felkészültsége sajnos az alkotások jövőjét is némiképp korlátozza. A megépítéskor felhasznált eszközök ugyanis mára elöregedtek, emiatt pedig nem folyamatosan mozgó, hanem óránként csak 15 percig mozgó kreációkkal találkozhatunk, de legyen ez a legnagyobb problémánk.
Most pedig következzen néhány kép a teljesség igénye nélkül. A kiállítás még egy hétig, január 31-ig látogatható. Aki kihagyta, most még pótolhatja!
Április 16-ig várja az érdeklődő látogatókat Bécsbe a Star Wars Identities kiállítás. A szervezők számos programmal készülnek a rajongók számára, melyek segítségével könnyebben elmerülhetnek a hatalmas univerzumban.
A kétszáz eredeti forgatási kellék mellett – amelyeket a Lucas Museum of Narrative Art biztosítja – megtekinthetik Anakin életnagyságú fogatját, vagy többet megtudhatnak a Birodalom sötét uráról, Darth Vader-ről, mint ahogy sok más szereplőről is. Persze megtekinthető minden klasszikus karakter, úgy, mint Yoda, Chewbacca, vagy éppen R2D2 élethű mása. Ezek mellett természetesen megismerhetik a látogatók a különböző fajok, fegyverek, makettek, kezdetleges concept rajzok tucatjait is, amelyek szerepeltek a két trilógiában és a hat évados rajzfilmsorozatban, a Klónok háborújában. Bemutatásra kerülnek olyan tárgyak is, amelyeket eddig még nem állítottak ki.
Ezen múzeumi bemutatások mellett egy igazán egyedi programmal is készülnek a szervezők: mindenki megalkothatja saját Star Wars egyéniségét. A látogatók egy okos-technológiát alkalmazó karkötő segítségével a különböző interaktív állomásoknál egyre közelebb juthatnak Star Wars-beli karakterük megformálásához. Minden megállónál kérdésekre kell válaszolni, melyek végén kiderül a látogató valódi személyisége, és egy teljesen egyedi hős szerepét vállalhatja magára egészen a kiállítás végéig. Természetesen a kvízek után mindenki maga döntheti el, hogy az erő világos, vagy sötét oldalát választja.
A Finta Múzeum és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) kiállítása Dragon György emlékére.
Megnyitó: 2015. október 16-án, pénteken, 16 órakor a Vadász Pál Kiállítóteremben (Túrkeve, Kossuth utca 6.)
A kiállítást megnyitja: Képes Gábor főosztályvezető (MaNDA)
A megnyitó után Digitális Talkshow Mindenkinek (DTM) podcast felvétel.
A kiállítás a Vadász Pál Kiállítóteremben látogatható a kiállítóterem nyitva tartási idejében, 2016. január 10-ig. (December 18. és január 10. között csak előzetes telefonos bejelentkezést /ajánlott egy-két nappal előtte/ követően.)
A kiállítás az idén év elején elhunyt legendás újságíró, zeneszerző, játéktervező és gamer, Gyu emléke előtt tiszteleg. A testvére, Dragon Ferenc közreműködésével rendezett tárlaton láthatjuk Gyu kedvenc számítógépeit, köztük a felejthetetlen Commodore-64 és Amiga típusokat, no meg a neve miatt is kedves Dragon-32-t. Gyu retró számítógép gyűjteménye mellett személyes relikviákat is láthat az érdeklődő, olyan tárgyakat és dokumentumokat, amelyek sokoldalúságát bizonyítják. Sok más érdekesség mellett Zsoldos Péter levele, valamint a zene és a sport iránti rajongását jelző emlékek is megtekinthetőek a GameStar szerkesztőjeként is ismert informatikai polihisztor világából.
A lebontásra ítélt Petőfi Csarnokban utoljára ülhetünk be egy Szojuz űrhajó másolatba. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 1985 októberében nyitotta meg kapuit, és idén június 28-án bezár.
A három évtized alatt megduplázódott a bemutatott eredeti légijárművek száma. Mindösszesen 650 db repüléssel-űrhajózással kapcsolatos tárggyal mutatják be a „legfiatalabb” közlekedési ágazatokat az érdeklődőknek. A földszinti részen az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény csaknem teljes állománya is a látogatók elé került.
A gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya egy valódi szkafander. Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő „csempe”. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései – például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.
Kipróbálható a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is.
A kiállítás keddtől-péntekig 10 és 17, szombat-vasárnap 10 és 18 óra között van nyitva.
Egy művészt sok mindent megihlethet – akár a szuperhősök világa is.
Egy amerikai galéria, a Hero Complex Gallery célja, hogy otthont adjon a művészek és a gyűjtők számára. Ez első hallásra nem is meglepő, hisz bármely másik galériának is valószínűleg hasonló célja van. Azonban a Hero Complex Gallery valami fontosban mégis eltér: Itt kedvenc filmjeidet és sorozataidat láthatod viszont! Most a Bosszúállók is helyet kapnak itt.
Az Hero Complex Gallery nemrég jelentette be, hogy a Marvellel közösen megrendezik az év legnagyobb pop-kulturális kiállítását, hogy ezzel ünnepeljék az év egyik legvártabb filmjét, a Bosszúállók 2 – Ultron korát, amely május 1-én kerül a mozikba (Magyarországon május 7-én).
A kiállítás április 24-től egészen május 17-ig lesz látható. A látogatók nagyjából 100 alkotó munkáját csodálhatja meg a helyszínen. A kiállítás anyagát főleg grafikák, illusztrációk és szobrok teszik ki, amelyeket mind a közelgő film ihletett.
Ahogy a galéria is írja magáról, főbb céljuk, hogy kiállításaik egy energikus és inspiráló közeget teremtsen a művészeknek és a rajongóknak egyaránt. Remélhetőleg, ez az alkalom is hasonló eredményekkel zárul az Avengers rajongók számára és kellő energiát és lelkesedést ad nekik a premierig.
Íme néhány kép ízelítőként a közelgő kiállításról:
