Címke: kialakulás

  • Csupán 200 ezer év alatt született meg a Naprendszer

    Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósainak vizsgálata szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt nagyon rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer.

    Más csillagrendszerekhez hasonlóan a Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül 1-2 millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében.

    Az új tanulmány a Naprendszert illetően számokkal szolgál. A kutatók a meteoritokban talált molibdén izotópjainak vizsgálata alapján jutott a következtetésre.

    Újonc a világűrben

    Korábban nem igazán ismertük Naprendszerünk keletkezésének időkeretét. Ez a tanulmány megmutatja, hogy ez az összeomlás, amely elvezetett a Naprendszer kialakulásához, nagyon gyorsan, kevesebb mint 200 ezer év alatt történt. Ha ezt egy emberélet időtartamához viszonyítjuk, a naprendszer kialakulását egy olyan várandóssághoz lehetne hasonlítani, amely kilenc hónap helyett 12 óráig tart.

    A Naprendszer legkorábban keletkezett szilárd anyagai a kalciumban, alumíniumban gazdag zárványok és ezek a minták közvetlen bizonyítékkal szolgálnak a Naprendszer keletkezésére. Ezek a mikrométertől centiméterig terjedő nagyságú zárványok a meteoritokban magas hőmérsékletű környezetben (több mint 1300 Kelvin) formálódtak valószínűleg a fiatal Nap közelében.

    Utána távoztak kifelé abba a térségbe, ahol a szenes kondritokat tartalmazó meteoritok kialakultak, és ahol ma is megtalálhatók. A kalcium-alumínium zárványok többsége 4,567 milliárd évvel ezelőtt keletkezett egy 40 ezer-200 ezer éves időtartam alatt.

    3001 Végső űrodisszeia

    A nemzetközi kutatócsoport megmérte a molibdén izotópjait és megállapította a szenes kondritokat tartalmazó meteoritokból, köztük a Földön talált legnagyobb szenes kondritból, az Allendéből származó különböző CAI-k összetételét. Azt találták, hogy a távoli molibdén izotopikus összetétele felölei a protoplanetáris korongban (fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek) keletkezett anyagok teljes körét, nem csak egy kicsiny darabét, így ezek a zárványok a felhő összeomlásának időszakában keletkezhettek.

    Mivel a csillagnövekedés megfigyelt időtartama (1-2 millió év) jóval hosszabb, mint a zárványok keletkezésének időtartama, a kutatócsoport képes volt hajszálpontosan megállapítani, hogy a Naprendszer kialakulásának mely szakaszát tanúsítja a zárványok keletkezése, és végül azt, hogy a Naprendszert alkotó anyag milyen gyorsan gyarapodott.

  • Nagy erejű összeütközések kontra békés anyaghalmozódás

    Egy távoli égitest megfigyelésével egy évtizedes tudományos vita végére tehetnek pontot a kozmológusok. Az új eredmények alapjában véve forgatják fel a naprendszer kialakulásának elméletét.

    Több mint ötven évvel ezelőtt vált uralkodóvá a nagy erejű összeütközések elmélete. A fiatal csillagok a csillagközi anyag sűrűsödéseiből alakulnak ki, a perdületmegmaradás miatt kialakul egy sűrűbb anyagkorong, a protoplanetáris korong. A fiatal csillag sugárzása az anyagkorongból kifújja a könnyű elemeket, a lehűlő közegben pedig a nehezebb elemek kondenzálódnak. A szilárd törmelékszemcsék egymással ütközve egyre nagyobb testeket formálnak, amelyek végül nagy erejű ütközésekkel bolygótestekké állnak össze.

    Nemrégiben merült fel egy újabb teória, amely az anyag békés felhalmozódásával számolt. Az elképzelés szerint a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze. Az elméletet 15 éve dolgozta ki Anders Johansen, a svéd Lundi Obszervatórium kutatója még PhD-hallgató korában. Az elmélet számítógépes szimulációk közben merült fel. Érdekesség, hogy először azt hitte, a szimulációk kódolásába csúszott valami hiba.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulásában mégis az utóbbi, a békésebb folyamatok voltak az uralkodók.

    A kérdés eldöntésében egy Arrokoth nevű égitesté volt a főszerep, a mely a Kuiper-övben kering. Hat éve fedezték fel, akkoriban 2014 MU69-ként emlegették. Két, egymással érintkező lapos korongból áll, bár eleinte úgy tűnt, egy kisebb és egy nagyobb labdából épített hóemberre hasonlít inkább.

    Az Arrokoth a Naptól több mint hatmilliárd kilométerre kering. A Kuiper-öv égitestjei a Naprendszer kialakulása óta nagyrészt változatlanok maradtak, a legtávolabbi idők fennmaradt kövületeinek számítanak. Annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult.

    Az Arrokothról egy évvel ezelőtt a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor a közelében elrepült. A mérési adatok és a felvételek lehetőséget kínáltak arra, hogy durva ütközések vagy békésebb folyamatok alakították ki a bolygókat. A kutatócsoport nem talált összeütközések nyomaira. Se törések, se becsapódások nem mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy az objektumok békésen torlódtak össze.

    Az Arrokoth eddig a legtávolabbi égitest, amely mellett űreszköz elrepült.