Címke: juno

  • Mint egy őrült festő rémálmai

    Színek, hullámok, foltok és örvények örült kavalkádja: festő nem álmodhat vászonra ilyet, erre csak a természet képes. A NASA nyilvánosságra hozott egy csokor fotót, amelyeket a Jupiterről készített a Juno űrszonda. A fotók csodás részletességgel mutatják meg a Naprendszer legnagyobb bolygójának felhőzetét. Vajon ilyet láthatott Dave Bowman az Űrodüsszeiában?

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

     

  • A Jupiter rejtélyes ütközése

    Egy olyan gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának, amely évmilliárdokkal ezelőtt, a Naprendszer kialakulásának idején történt. A NASA Juno-küldetésének adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem közös csillagászati kutatócsoportja elemezte.

    Nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer még csak néhány millió éve alakult ki, a Jupiter összeütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval. Ez nem lehetett ritka esemény akkoriban, de ez lehet a magyarázata annak, hogy a Jupiter magja a vártnál kevésbé tömör és nagyobb kiterjedésű.

    A  gázóriás különös magja arra utal, hogy történt valami, ami felkavarta a Jupiter magját. Erre egy lehetséges magyarázat, hogy egy gigászi ütközés volt az.

    A legelfogadottabb tudományos elméletek szerint a Jupiter tömör, köves, jeges bolygókezdeményként indult, később sűrű atmoszférája alakult ki az úgynevezett eredeti, gázból és porból álló korongból. Az elmélet szerint a hatalmas bolygóütközés a Jupiter tömör magját vegyítette atmoszférája külső, ritkásabb rétegeivel

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A kutatócsoport több ezer számítógépes szimulációt futtatott le. Azt találták, hogy a gyorsan növekvő Jupiter megzavarhatta a közeli „bolygóembriókat”, melyek a bolygóvá válás korai szakaszában voltak. A kalkulációk tartalmazták az ütközés valószínűségének becsléseit különböző forgatókönyvek és becsapódási szögek szerint. Minden esetben azt találták, hogy legalább 40 százalék az esélye, hogy a Jupiter az első néhány millió évében lenyelt egy bolygókezdeményt. A Jupiter nagy tömegvonzása miatt a frontális ütközés esélye nagyobb lehetett, mintha csak súrolták volna egymást.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az ütköző bolygókezdemény olyan lehetett, mint a lövedék, áthatolt a légkörön és frontálisan eltalálta a magot. Az ütközés előtt a mag nagyon tömör volt, de a telitalálat felaprózta, szétszórja a darabjait.  Ilyen sűrűségű magot csak olyan ütközés hozhatott létre, amelyben egy Földnél mintegy tízszer nagyobb bolygóembrió frontálisan rohant a Jupiterbe.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

  • Napenergiával a Jupiterhez

    2011-ben indították útjára a Juno névre keresztelt űrszondát, melynek feladata a Jupiter mágneses terének, légkörének vizsgálata, de közben sikerült egy világrekordot is megdöntenie.

    Ugyan nyolc űrjármű elérte a minimum 500 millió mérföldes (kb 800 millió km) távolságot a Földtől, de azok mind nukleáris energiával haladtak. A Juno az első olyan űreszköz, ami napenergia segítségével tette meg a csaknem 493 millió mérföldes, elképesztő távot.

    A Junon 18,698 napelem található, három hatalmas napelemtáblán (egyenként 9×2,7 méter), így a legkisebb napfénymennyiségből is hasznot tud húzni. A Jupiter felé közeledve a napsugárzás nagyjából huszonötször gyengébb, mint a Földnél, ezért minden „cseppnyi” napfény rengeteget számít.

    Az utazás azonban közel sem a legnehezebb része a küldetésnek. A NASA arra törekszik, hogy a Jupiter masszív felhőzetén át, és az őrült viharokon keresztül jutva sikerüljön többet megtudni a bolygó eredetéről, felépítéséről, légköréről.

    A Juno idén júliusban éri el a Jupitert, húsz hónapig fog keringeni körülötte, majd a misszió végén beleirányítják az óriási bolygóba, ahogy azt a néhai Galileo űrszondával is tették.