Címke: joe haldeman

  • Háború, szabadság és béke – most mindez egyben

    Joe Haldeman trilógiája kiváló olvasásélményt fog nyújtani azoknak, akik csak egy kicsit is rajonganak a military stílusért és/vagy az űroperákért. Az Örök háború, az Örök béke és az Örök szabadság egy csillagközi háborúba repít minket, valamint annak előzményeit és következményeit is megismerhetjük.

    Emberi csapatok, high-tech felszerelés, távoli bolygók és idegen ellenség. Elsőre talán mindezt izgalmasnak, de elcsépeltnek gondolnánk, de meg kell hagyni, a keletkezés után nem hiába zsebelt be számos díjat a mű. Az író katonai és tudományos múlttal is rendelkezik, ami erősen érezhető mindegyik résznél.

    Az idő gondot okoz a cselekményben, hiszen ami az űrutazó számára néhány év, az földi években mérve… nos, jóval több. Hősünknek, Mandellanak, a visszatérő személynek pedig mindennek következményeivel, a változással szembe kell néznie. Az időbeli különbség több ponton is zavart okoz a történetben, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy magával ragadjon minket a könyv.

    Nézzük mit is várjunk az egyes részektől:

    Örök háború

    Regény azokról, akiknek a békében sincs semmijük, csak az örök háború.

    William Mandella csak túl akarta élni ezt a háborút. Nem kitűnni, kiemelkedni vágyott, csupán épségben hazatérni a Földre. Egy olyan Földre, amely távolléte alatt szinte fölfoghatatlanul megváltozott, hiszen a néhány hónapos bevetési idő otthon – átkozott einsteini relativitás! – évszázadok múlását jelentette!

    A háborút ugyanis a csillagközi űrben vívja az emberiség egy kiismerhetetlen és legyőzhetetlen ellenséggel szemben, s már az is valóságos tortúra, amíg valaki eljut a csataterekig. Ha pedig dacolva önnön esélytelenségével sikerül életben maradnia, minden megpróbáltatások legkegyetlenebbike vár rá: beilleszkedni egy olyan otthoni létezésbe, mely idegenebb a legtávolabbi bolygók világánál is.

    Joe Haldeman voltaképp a vietnami háború intő freskóját festi meg, galaktikus léptékekre nagyítva. A szereplők azonban így is azok az egyszerű emberek maradnak, akik hazájuk hívó szavát követve fogtak fegyvert, hogy aztán hatalmi játszmák bábjaivá váljanak, és a rendszer végül kifacsarva, hasznavehetetlenné téve elhajítsa őket.

    A regény nem egyszerűen egy űrháborús opus, hanem az emberi lélek és természet tükre is. Mi történik egy emberben két év értelmetlennek tűnő harc közben? Hogyan reagál arra, amikor hazatérve nem hősként fogadják, hanem koloncként? Olyan kérdéseket vet fel vitaindítón, mint a születésszabályozásként államilag reklámozott homoszexualitás, a népességszabályozás, a szabad fegyverviselés, a katona helye egy békés társadalomban – ezek pedig nem a jövő, sokkal inkább már a mi jelenünk témái!

    Örök szabadság

    Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára.

    William Mandella és társai számára csupán egy isten háta mögötti, fagyos kolóniabolygó marad, ahol szigorú megfigyelés mellett élhetik egyszerű életüket, ha már a társadalomba beilleszkedni képtelenek. Nekik azonban elegük lesz a ridegtartásból, és úgy döntenek, elkötnek egy űrhajót, megszöknek az egyetlen szabad helyre, amit ismernek: a távoli jövőbe.

    Ám az univerzum kiszámíthatatlan, ha az ember pontosan megtervezi útját, akkor sem garantált, hogy a kívánt célba érkezik.

    Örök béke

    2043-at írunk, tombol a Ngumi Háború. Az ellenség korlátozott nukleáris csapást mért Atlantára, és nekik is elpusztult két városuk. A harc azonban folyik tovább, és legfőképp távirányított, szinte sérthetetlen robotokkal, drónokkal vívják.

    Julian Class a harcmezőktől távol, egy számítógéphez csatlakoztatva szolgálja hazáját, de a rá nehezedő pszichikai nyomás elől így sincs menekvés. Mert hiába választják el a katonát kilométerek százai azoktól, akikre éppen lő, a kiontott vér mégis kitörölhetetlen nyomot hagy lelkiismeretén.

    Ekkor egy új tudományos áttörés egyszeriben mindent megkérdőjelez. Érdemes-e tovább harcolni kicsinyes, emberi érdekekért, ha a világegyetem egyetlen gombnyomásra megszűnhet létezni? Mások azonban másként teszik fel a kérdést: érdemes-e megőrizni a világegyetemet, ha semmi másra nem használjuk az élet csodáját, mint hogy minél nagyobb pusztítást vigyünk végbe?

    A három könyv most együtt akciós áron beszerezhető.

     

  • Háború a Békében

    Először is fontos tisztázni, hogy Joe Haldeman Örök békéje nem az Örök háború folytatása, ahhoz az Örök szabadságot kell kézbe venned. Az ideológiák viszont ugyanazok. Ráadásul biztató lehet, hogy egy Hugo-díjat és egy Nebula-díjat is bezsebelt már a könyv.

    A történet 2043-ban játszódik, amikor is nyugaton egy háború tombol, miután egy nukleáris csapás eltörölte az amerikai város, Atlanta egy jelentős részét. Az Egyesült Államok egy új csúcstechnológiával áll elő, a szinte elpusztíthatatlan humanoid mechákkal, amelyeket több száz mérfölddel távolabbról irányítanak, messze a valódi veszélytől.

    Julian Class számára még így is, a nagy távolságok ellenére is túl nagy a pszichológiai nyomás, nem tudja elviselni a háború borzalmait. Aztán viszont ő és társa, Dr. Amelia Harding egy meglepő felfedezést tesznek, amellyel akár képesek lehetnek elmozdítani az univerzumot: ez a felfedezés ugyanolyan csábító, mint amilyen rémisztő is egyben.

    A történet, amelyet Haldeman elénk tár, egy kissé erős. Az Örök háborúhoz hasonlóan, itt is világos a háború iránti ellenszenv.

    A karakterek teljes mértékben hitelesek, könnyen aggódni kezdünk az életükért, amit meggyőzően is játszanak. A szerző nem esik túlzásba azzal, hogy túlságosan védené őket, mint ahogy ez a legtöbb íróra jellemző. Úgy tűnik, Haldeman már-már szereti életveszélyes szituációkba dobni őket. Ez pedig azt jelenti, hogy a paradigmaváltás ellenére, egy pillanatra sem kell megfontolnunk, hogy kezünkbe vegyük-e a könyvet. A cselekmény alakulásával a feszültség hatékonyan működik, ami a regény végére éri el csúcspontját, így addig az olvasó tűkön ülhet.

    Kétségtelen, hogy Haldeman egy tehetséges író. Története az irodalom művészetének egyik remeke. A könyv klasszikus darab a science ficton irodalom történetében, egy  igazi sci-fi rajongó könyvespolcán ott a helye.

    (A vastrónon ülő Haldeman némi plusz töltetet ad a cikkhez, hiszen ki érezné hitelesnek az örök béke reményét a vastrón láttán?)

  • Újra megjelenik meg az Örök háború-képregény

    Az Örök háború számos értekkel bír, emellett pedig még mindig aktuális olvasmány. Joe Haldeman regénye nem csak az olvasók, hanem művészek fantáziáját is megmozgatta. Érdemes köztük megemlíteni Mark van Oppent, művésznevén Marvano belga képregényrajzolót is, aki 1988-ban egy háromrészes képregényként hívta életre William Mandella történetét. December 5-én az amerikai Titan Comics egy nagy kötetben jelenteti meg az alkotást. Ennek alkalmából nézzük, milyen életutat járt be eddig az Örök háború ezen adaptációja.

    Haldeman és Marvano közös munkája a 80-as években kezdődött. Haldeman elmondása szerint egy valószínűleg Angliában tartott Wolrdconon találkozott először a belga művésszel, aki megmutatta neki első, az Örök háború inspirálta rajzait. Marvano megkérdezte az írót, hogy lenne-e kedve elkészíteni a regény képregényváltozatát. Haldeman azonnal beleegyezett a dologba. A közös munka még az internet kora előtt zajlott, így a kommunikáció lassan haladt: például Haldeman faxon vagy postai úton kapta meg a vázlatokat.

    A közös munka gyümölcséből 1988-ban láthatott valamit a nagyérdemű: ekkor jelent meg hollandul a legelső rész, De Eeuwige Oorlog címen. A jól ismert sci-fit ligne claire stílusban kelt új életre, amit Hergé, Tintin megalkotója használt először. Aki olvasta a belga képregényt, biztosan tudja, hogy ligne claire alatt tiszta, erős, és lehetőleg hasonló vastagságú vonalakra és kevésbé kontrasztos képekre kell gondolnunk.

    A képregény több nyelven is megjelent, köztük angolul, németül, franciául és spanyolul. Angol nyelven először 1990-ben olvashatta a közönség, az újra kiadásra azonban 2017-ig kellett várni. Februárban a Titan Comics újra kiadta a történet első részét, amit májusig további 5 rész követett, decemberben pedig egy nagy kötettel lezárta a sorozatot.

    De Eeuwige Oorlog és az azt követő két rész egyévezredet ölel fel az emberiség a Tauran közötti háborúból. Az első részben (Private Mandella) Mandella kiképzését és a Taurannal való első ütközetet meséli el, miközben kitér arra is, hogy egy ideológia felhasználásával hogyan lehet embereket rávenni a háborúra. A második rész (Lieutenant Mandella) eseményei a veteránok életével, a háború társadalmi hatásaival és a bürokrácia ridegségével foglalkozik. A befejezésben (Major Mandella) pedig a parancsnok kihívásait taglalja: milyen nehézségekkel jár egy még emberi, de már gépesített sereg irányítása?

    Marvano képregénye az Örök háború szinte szó szerinti adaptációja, ami a regény eredeti témái mellett (pl. a háború szükségessége, a vietnámi háború bírálata) nagy figyelmet szentel a háború embertelenségének és a társadalmi változásoknak, amelyekkel egy háborúban álló nép szembe nézhet. A regényhez hasonlóan a képregény egy beletörődő hanggal operál, amivel Marvano azt sugallja, az ember sosem változik. Haldeman szerint a történet annak ellenére is aktuális, hogy szerinte egy biztonságosabb világban élünk, mint anno az Örök háború megjelenésének idején. Azonban – mondja – egy politikai vezető szeszélyessége ezt egy pillanat alatt megváltoztathatja. Bármi is történjen a világban, az Örök háború képregény változata izgalmas kiegészítője a klasszikus regénynek. Haldeman-rajongóinak kötelező darab.

    Az új kiadás könyvtrailerét itt nézhetitek meg:

    https://www.youtube.com/watch?v=7BAMR2MclaY

  • Ha hiányoznak a Galaxis őrzői: 4 űroperát ajánlunk

    Lassan egy hónapja mutatták be A galaxis őrzői vol 2-t – amiről a Galaktika online felületén és a Galaktika TV-n is beszámoltunk -, jönnek az olyan új premierek, mint a Wonder Woman, vagy az Orphan Black 5. évada, júliusban pedig a Pókember: Homecoming. Hiába a sok újdonság, néha jó visszatérni vagy csak hosszabb időt eltölteni egy kedvenc világban, de minimum felidézni annak hangulatát. A Portalist ajánlója alapján összeszedtünk 4 űroperát, amelyekkel kicsit visszatérhettek a Galaxis őrzői akció dús, őrült, de szerethető világába.

    gotg-lede

    A galaxis őrzői – a képregény

    A film utáni űrt evidens, hogy az alapjául szolgáló képregénnyel lehet legjobban betölteni. A galaxis őrzői először 1969-ben jelentek meg a Marvel Super-Heroes #18-ban – ennek Arnold Drake (író) és Gene Colan (grafika) voltak az alkotói. Azonban ez a csapat nem azonos a filmből ismerttel: a 31. századi alternatív idővonalból származó alakulat tagjai Major Vance Astro/Major Victory, Martinex T’Naga, Charlie-27, és Yondu Udonta. ’69 után számos más történetben is feltűntek az őrzők, de a önnálló sorozatukra a 90-es évekig várni kellett. Ez 62 számot ért meg, továbbá egy Galactic Guardians című spin-off is készült velük 1994-ben. A „brandet” 2008-ban élesztette fel Dan Abnett és Andy Lanning. Az új csapat azonban csak részben az ő érdemük Peter Quill, Gamora, Drax, Mordály, Groot, és még sokan mások először az Annihilation: Conquest crossover történetben jelentek meg, őket korábban más írók találták ki, Abnették pedig belőlük rakták össze a Galaxis őrzőinek új csapatát. Azóta kisebb megszakításokkal (pl. 2010-ben a 25. számnál leállították az újrainduló sorozatot), de folytatódnak az Őrzők kalandjai. Aki szeretne mélyebben elmerülni a Marvel ezen idővonalában, vagy más megközelítésben látni Star-Lordékat, annak erősen ajánljuk a képregényeket.

    Légiónyi Bob-07_02

    Dennis E. Taylor: MI, Bob

    Habár az előrendelhető könyvünkben, a MI, Bob-ban nincsen galaxist védőt szupercsapat (legalábbis nem a hagyományos értelembe véve), de hangulatában nagyon közel áll A galaxis őrzőihez. A főhős, Bob elég peches körülmények között válik felelősségteljes hőssé: eladja a szoftvercégét, hogy nyugodtan élje világát, de azért köt egy biztosítást, miszerint halála esetén hibernálják, és majd felkeltik a „szép új világban”. A terv működött, csak nem úgy, ahogy arra Bob számított: idő előtt elütötte egy autó, majd egy diktatúrában ébredt, ahol őbelőle csináltak egy hardvert, és a többi állam kiiktatására kényszerítik. A most már MI-ként működő férfira hárult feladatot szerencsére nem tudja végrehajtani a Földet fenyegető katasztrófák végett. Így Bob, személyiségének többi másolatával, a Bobokkal együtt új küldetésbe kezd: megmenteni az emberiség maradékát és új, lakható bolygót találni számukra. A mentőalakulatok szervezése és az új galaxisok feltérképezése során Bobék Quillékhez hasonlóan lehetetlenebbnél lehetetlenebb kalandokat élnek át, és zűrösebbnél zűrösebb ügyekbe bonyolódnak. Azonban semmi pánik, ha az embernek (bocsánat, a MI-nek) van humorérzéke, és mindenre egy pop-kulturális utalása.

    9781504042918_p0_v1_s192x300

    Joe Haldeman és Jack C. Haldeman II: There is No Darkness

    Az Örök háború szerzője, Joe Haldeman testvérével, Jack C. Haldemannal közösen írt regénye, a There is No Darkness egy humoros szórakozás lehet minden sci-fi rajongó számára. A kritikusok egy „coming-of-age”, azaz egy felnőtté válásról szóló könyvként tartják számon. A történet főhőse Springworld lakója, Carl Bok, aki egy visszautasíthatatlan ajánlatot kap: ösztöndíjat nyer a Starschool utazóiskolába. Az intézményen keresztül 16 gyarmatbolygót járhat be, köztük a Földet is. Bok és társai elég kicsapongó életet folytatnak, azonban ennek ára van. Főhősünk a Földön pénzszűkébe kerül, azonnali megoldásra van szüksége. Erős fizikumának köszönhetően harcosként tud érvényesülni és megkeresni a napi betevőt. Azonban mások szórakoztatása sem bizonyul teljesen biztonságos munkának: a háttérben ismeretlen űrlények készülődnek. A humoros szituációk, a Haldemanék által megálmodott világok bejárása mellett a coming-of-age téma miatt is érdekes lehet a könyv a Guardians of the Galaxy rajongóinak. Quillékhez hasonlóan Carl Boknak is meg kell tanulnia túljutni saját büszkeségén, és rájönnie, hogy a bajban vannak társai, akikre nyugodtan támaszkodhat.

    pocks-world-dave-duncan

    Dave Duncan: Pock’s World

    A Portalist szerint az itthon is ismert Dave Duncannek (Az aranyszín lánc, A tűzföldek ura) is akad olyan regénye, ami emlékeztet A galaxis őrzőire: Pock’s World. A 2010-ben megjelent regény középpontjában egy gyanús ügy áll: az emberlakta Pock’s Worldön idegen fertőzést észleltek. Ennek kivizsgálására 5 embert küldenek a bolygóra: szentéletű, de könyörtelen André atyát, a botrányéhes riportert, Ratty Turnsole-t, Athena Fimble ambiciózus politikust, a manipulatív bürokratát, Millie Backetet, és Linn Lazuline nem a tisztességéről híres milliárdost. A galaxis őrzőihez hasonlóan kapunk egy csapat antihőst, akiknek valahogy felül kell kerekedniük önmagukon, és megoldani az eléjük háruló problémákat. Leginkább azoknak ajánljuk a Pock’s World-öt, akik inkább a karakterközpontú történeteket részesítik előnyben, vagy a második etap Galaxis őrzőit pont a karakterek bemutatása, konfliktusainak kibontása miatt szerette.

    A Portalist ajánlóját és a teljes ajánlót itt tudod elérni!

  • Örök háború könyvajánló

    Joe Haldeman Örök háborúját a vietnami háború SF-verziójaként szokták emlegetni, és ez valamennyire igaz is, sőt: az író maga is megjárta Vietnamot, és bevallása szerint valóban az adta a regény alapját. Azonban a borzasztó incidenst megélt emberek azóta – Haldemant idézve – „kikoptak”, és már nem feltétlenül kell hasonlóságokat levonni és párhuzamot állítani a regény cselekménye és a valóban megtörtént események között.

    Az Örök háború valójában egy kifejezetten olvasóbarát militarista science-fiction. Kimondottan tartok a háborús elbeszélésektől, hiszen személy szerint kevéssé értem a stratégiai, taktikai kifejezéseket, hadilábon állok a katonai rangokkal, és nem igazán tudom beleélni magamat a részletesen jellemzett frontvonal-képekbe. Azért emelném ki a feljebb említett „olvasóbarát” szót, hiszen Haldeman mindent pontosan úgy adagol, hogy egy olyan „amatőr” olvasó is megértsen minden mozzanatot, mint én. Persze akadtak kifejezések, amik még mindig ködösek, de ez betudható annak, hogy tényleg semmit sem értek a hadakozás művészetéhez. Nem úgy a regény írója!

    foreverwar1

    A részletgazdag csatajelenetek mellett Haldeman bemutatja a háború minden szörnyűségét. A naturalistán jellemzett ütközetektől kezdve a katona lelkivilágán át, egy alakulat vezetéséig minden stresszhelyzetet remekül ábrázol, emellett az összes árnyoldalával is megismerkedhetünk a háborúskodásnak.

    Alapvetően minden jóérzésű ember úgy vélekedhet, hogy a háború rossz dolog. Területért, energiaforrásért, hatalomért, vagy akármilyen indok miatt is legyen két (vagy több) fél szembenállása, mindig az „egyszerű” emberek húzzák a rövidebbet. Az Örök háború zseniálisan rámutat a csatározások értelmetlenségére. A főszereplő, William Mandella a mű végéig nem tudja az indokot, ami kirobbantotta az emberiség kontra tauri válságot. A katonák parancsot teljesítenek, minden körülmények között, még akkor is, ha fogalmuk sincs azok mibenlétéről. Az iszonyú hosszúra nyúlt csatáknak nem lehet látni se elejét, sem a végét, valóban szinte örökkévalóságig tart a két fél hadakozása. Ezalatt rengeteg ember hal, vagy sebesül meg, de nem könnyű a társdalomba való visszakerülésük sem – amennyiben sikerül túlélni egy-egy ütközetet. Az idő relativitása miatt a néhány hónapnyi Földtől való távollét, az valójában William anyabolygóján hosszú-hosszú évtizedeket jelent. A világ megváltozik, hol jobb lesz, hol pedig sokkal rosszabb, mint azelőtt volt. Minden teljesen kifacsarodik magából, vadidegenként tér vissza a meggyötört veterán a frontról, s már nem érzi magának a világot. A párhuzam itt a legerősebb a vietnami háború és az Örök háború között.

    A regény gyakorlatilag egyszerű emberekről szól, akiknek távol az otthonuktól kell harcolniuk valami ellen, amit még sosem láttak, egy olyan ügy érdekében, amiről a leghalványabb sejtelmük sincsen.

    science-fiction-post-apocaliptic-war-city-landscape-free-wallpaper-hd

    Az Örök háború félelmetesen hangulatos, szórakoztató, de a roppant háborúellenesség minden oldalon kiütközik. Haldeman profin adagolja az akciójeleneteket, majd azokat felváltja szintén izgalmas részekkel, melyek inkább főszereplőnk mindennapjait mutatja be a régi/új világban. Megjelenik a könyvben a gender-kérdés, dekadens társadalmak, értelmetlen bürokrácia, kizsákmányoló kormányok, véres hadjárat egy arctalan ellenséggel szemben, és mindennek közepén: az ember maga.

    Összegezve az Örök háború egy fantasztikusan felépített háborús-SF. A regényben számtalan ponton beszámol az író a háború gyötrelmeiről, szenvedéseiről, és borzadalmairól, de megmutatja az egyszerű embereket is, akik érző lények a szkafander alatt. Az kvázi-időutazós vonal pedig egészen zseniális.

    A hardcore militarista regények rajongói lehet, nem találják majd elég részletesnek a művet, de akik egyszer-egyszer elővesznek hasonló SF-alkotásokat, azok biztosan élvezni fogják. De figyelem: az Örök háború hosszúra elnyúlt merengéseket okozhat!

    Az Örök háború Haldeman trilógiájának első része. A Metropolis Media kiadónál már megjelent az Örök béke, és hamarosan debütál a harmadik rész, ami az Örök szabadság címet viseli.

  • Nálunk így indul az október: őszi megjelenéseink + 1 könyvbemutató

    Bejelentjük őszi újdonságainkat.

    Sztrugackij-regény új és kibővített fordításban, a második Eshtar-könyv, az Örök háború-sorozat harmadik darabja, egy népszerű novellistánk első utópisztikus regénye és az Alex Benedict-sorozat hetedik része. Ezekkel az újdonságokkal készül 2016 őszén a Metropolis Media Group.

     

    Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés. Delelő, 22. század (várható megjelenés: október 6.)

    Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a – tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló – ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban.

    Hazatérés

     

    Michael Walden: Eshtar – Második könyv (várható megjelenés: október 10.)

    Az idén tavasszal megjelent Eshtar folytatásában Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást. Az SF-et fantasy elemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem időben, mégsem a kalandok a legfontosabbak: a felnőtté érés folyamatának lehetünk tanúi, miközben a szereplők igyekeznek megbirkózni a vallás, a hazafiasság, a háború és az erőszak, valamint a felelősségvállalás és a szerelem problémáival.

    Eshtar2

     

    Joe Haldeman: Örök szabadság (várható megjelenés: október 17.)

    Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára. A trilógia lezárása minden, amit egy jó SF-től várhatunk: nagyszabású kaland az emberi lét rejtelmei körül, gazdag jellemábrázolással, valamint átgondolt tudományos és vallási spekulációkkal. Külön öröm, hogy a borítót az első két részhez hasonlóan Sallai Péter készíti.

    o%cc%88ro%cc%88kszabadsagb1

     

    Fedina Lídia: Virokalipszis (várható megjelenés: október 24.)

    Népszerű novellistánk, Fedina Lídia regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a szeptemberi Galaktikában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a Földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.

    virokalipszis-08

     

    Jack McDevitt: Feltámad a múlt (várható megjelenés: november 2.)

    Jack McDevitt amerikai író az Alex Benedict- és Priscilla Hutchins-sorozatok Nebula-díjas szerzője ezúttal kettős rejtéllyel szembesíti olvasóit izgalmas, új regényében. A 2014-es eredeti megjelenést követően McDevittet Robert A. Heinlein-díjjal jutalmazták, amellyel a világűr felfedezését népszerűsítő SF-művek alkotóit tüntetik ki évről évre. Az Alex Benedict-sorozat hetedik részében Benedict és társa, Chase Kolpath újabb érdekes megbízást kap: egy elhunyt asztroarcheológus unokája jelentkezik náluk az űrhajózás aranykorából származó kommunikációs berendezéssel. Mindeközben egy kutatócsoport azon dolgozik, hogy a transzdimenzionális térben rekedt, eltűnt űrhajók meglepetésszerű felbukkanásait megjósolják, és az utasokat lehetőleg kimentsék végtelen bolyongásukból. A következő célpont: a Capella. Ezzel a hajóval együtt veszett nyoma Benedict nagybátyjának, Gabe-nek.

    alex-benedict-7

     

    +1 Múmiamalom-könyvbemutató a Wichmann kocsmában (1075 Budapest, Kazinczy u. 55.)

    Október 5-én 18 órától Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillerét a Cseh Centrum a Metropolis Media kiadóval közösen mutatja be Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus cégér nélkül is kultikussá vált kocsmájában.2016_08_29

    A tekintélyes sörpocakkal bíró kocsmáros, a legendás rántott húsos szendvics és a tipikus cseh kocsmák őszinte egyszerűségét idéző enteriőr csak úgy kiált Leopold Durman történetéért. Miért pont szegény felügyelőt kellett megbízni a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosának elfogásával? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát? Messze van-e onnan a Jeruzsálem, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? A Múmiamalom mindenre megadja a választ.

    A rendezvényen vendégünk lesz a szerző, Petr Stančík, akivel irodalmi szerkesztőnk, Németh Attila és a regény fordítója, Hanzelik Gábor fog beszélgetni. Tolmácsot a Cseh Centrum jóvoltából biztosítunk. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – ehhez csak egy emailt kell küldeni a kommunikacio@galaktika.hu email címre.

  • Októberben jön az Örök szabadság

    Idén októberben végre magyar nyelven is teljes lesz Joe Haldeman Örök háború trilógiája: megjelenik a zárókötet, az Örök szabadság.

    1974-ben Haldeman még nem is sejtette, hogy valaha kiadják Örök háború című science fiction regényét, amelyet a vietnámi háborús élményei ihlettek. Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően végül 1975-ben megjelenhetett a történet, mely később Hugo – és Nebula-díjat is nyert. A siker ellenére a folytatás sokára váratott magára. Haldeman először 1997-ben írt újra az Örök háborúhoz kapcsolódóan: ez volt a tematikus kötet, az Örök béke, amely csak témájában kapcsolódik az előző kötethez. Azonban 1999-ben megjelent a tényleges folytatás, az Örök szabadság. Most végre a magyar olvasók is kézbe vehetik.

    415zzk5yw0l-_sx296_bo1204203200_

    A harmadik kötet az Örök háború eseményei után veszi fel a történet fonalát. William Mandella egy eljegesedett bolygón él családjával és más olyan katonákkal, akikre már nincs szüksége a hatalomnak. Azért kerültek ide, mert nemet mondtak az Ember nevű csoporttudat ajánlatára: nem csatlakoztak a közös tudathoz, hanem önálló egyénekként akartak továbbélni. Döntésük azonban nem csak számkivetéssel, hanem sokkal kegyetlenebb bánásmóddal is jár: egyfajta genetikai biztosítékként tűrik meg őket a kívüleső bolygón. Mandelláék megelégelik sorsukat és kiutat keresnek. Megpróbálnak a jövőbe utazni, ahol talán már nem él a csoporttudat kegyetlen uralma és végre elérhetik az örök szabadságot.

    Haldeman folytatja az előző részekben megkezdett témák kifejtésért, mint például a veteránok helyzetét a társadalomban és a közösség viszonyát a visszatérő katonákhoz. Azonban filozófikusabb kérdéseket is feltesz. Az egész regényt átszövő problémakör az emberhez kötődik: Tulajdonképpen mi is tesz minket emberré és meddig terjed emberségünk határa? Emellett Haldeman foglalkozik a szabad akarat és az eleve elrendelés kérdésével is. Ezek mind olyan témák, amelyek még napjainkban is aktuálisak.

    A gazdag filozófiai fejtegetések és társadalmi problémák bemutatása mellett a regény történet szempontjából is hozza az elődeinek minőségét. Charles de Lint (a Newford-sorozat írója) szerint a harmadik részben minden megvan, amit elvárunk egy jó science fictiontől. Kiemeli a remek karakterizálást, aminek köszönhetően a régről ismert szereplők még árnyaltabbak lesznek és az újak pedig tökéletesen beilleszkednek a trilógia világába. Emellett a fictionből a science sem fog hiányozni, hisz ebben a kötetben is számos érdekes tudományos spekulációval ismertet meg minket Haldeman, amit egy nagyon kalandos, állandóan pörgő történetbe csomagolt.

    Az Örök háború-sorozat tehát egy izgalmas és rengeteg gondolkodnivalót adó kötettel ér véget. Kicsit mást kapunk, mint az előző két könyvben, de Haldeman hamisíthatatlan hangja az Örök szabadságban is erősen jelen van.

  • Film készülhet az Örök háborúból

    Szoros versenyben a Warner Bros nyerte el a Sonyval szemben Joe Haldeman Örök háború című regényének megfilmesítési jogát. A főszerepet Channing Tatum alakítja majd, akitől nem idegen a fantasztikus zsáner: láthattuk a Jupiter felemelkedése című Wachowski filmben, és nemrég jelentették be, hogy MIB 23 címmel a fekete zsaruk világába is látogatást fog tenni. A forgatókönyvet Jon Spaihts írja (Prometheus, A legsötétebb óra, Doktor Strange, Az utazók, Pacific Rim 2).

    A Hugo- és Nebula díjas regény jogait 27 éven át Richard Edlund birtokolta, aki olyan filmek látványvilágán dolgozott, mint az eredeti Star Wars trilógia, Az elveszett frigyláda fosztogatói és az Alien 3. Később a Fox stúdió és Ridley Scott volt a jogtulajdonos, készült is több fogatókönyv változat, de a forgatásig egyik sem jutott el. Reméljük, hogy az SF nagymestere által írt, több mint 40 éves történet végre meg fog elevenedni a filmvásznon.

    Az Örök háború 2012-ben jelent meg magyarul a Metropolis Media gondozásában, folytatása, az Örök béke pedig 2014-ben.

  • Kiszivárogtak a földönkívüliekkel foglalkozó ügynökség aktái

    A világ legnagyobb hírügynökségeinek szivárogtatott információkat a Földönkívüliek Központi Ügynökségének egyik alkalmazottja. Az ügynök a Marson kért menedékjogot. Részletek a sajtóban megjelent aktákból: (tovább…)

  • Ugorgyunk! – Utazás a csillagok között

    Ugorgyunkl! Mondaná valahol a távoli jövőben az űr-Pósalaky bácsi. Kérdés, hogyan? Ahány űr, annyi szokás, hogy milyen módon győzi le az űrhajós a félelmetes távolságokat. (tovább…)