Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport megállapítása szerint már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után.
A londoni Francis Crick Intézet, az Oxfordi Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói, valamint több mint tíz ország régészei által készített tanulmányhoz a mai Európa, Közel-Kelet és Szibéria területén élt 27 kutyától, köztük csaknem 11 ezer évvel ezelőtt élt ebektől származó ősi DNS-t szekvenálták.
Közvetlenül a jégkorszak után és azelőtt, hogy bármely más állatot háziasítottak volna, már legalább öt, genetikailag különböző kutyaféle létezett, ezekből nőttek ki a közel-keleti, észak-európai, szibériai, új-guineai és amerikai populációk.
A világ különböző részein élő kutyák körében megfigyelhető sokszínűség abba az időszakba nyúlik vissza, amikor még minden ember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott.
Az utcákon ma sétáló kutyák közötti különbségek egy része a jégkorszakig nyúlik vissza. A korszak végére a kutyák már széles körben elterjedtek az északi féltekén.
A kutatók kimutatták, hogy az elmúlt tízezer évben a korai kutyafélék keveredtek és megjelentek a ma ismert kutyák.
A korai európai kutyákat például eredetileg sokszínűség jellemezte, a jelek szerint két nagyon különböző populációból származtak: az egyik a közel-keleti, a másik a szibériai kutyákkal állt rokonságban. Egy ponton azonban ez a sokszínűség eltűnt, és ma már nincs jelen az európai kutyákban.
33 000 évvel ezelőtt hatalmas jégtakarók borították szinte a teljes északi féltekét. Ez volt az utolsó úgynevezett glaciális maximumidőszak, amikor a sarki és kontinentális jégtakarók a legnagyobb kiterjedésüket érték el. Akkoriban az eurázsiai jégtakaró, amely befedte Skandinávia nagy részét, nagyjából háromszor annyi fagyott vizet tartalmazott, mint a modern kori grönlandi jégtakaró.
Azonban alig 500 év alatt egy gyors regionális melegedés hatására a jégtakaró összeomlott. Ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy 13 500-14 700 évvel ezelőtt akár 25 méterrel is megemelkedhetett a globális tengerszint. Ezt az időszakot nevezik a kutatók Meltwater pulse 1A nevű eseménynek.
A szakértők erre az eredményre a Norvég-tengerből vett üledékfuratok elemzésekor jutottak.
A teljes eurázsiai jégtakaró néhány évszázad alatt olvadt el, évente több mint négy centiméterrel emelve meg a vízszintet, ami összesen 4,5-7,9 méteres emelkedést jelentett.
Az eurázsiai jégtakaró olvadása hatalmas regionális hőmérséklet-ingadozásokkal esett egybe. A grönlandi jégtakaróból vett furatok elemzése arra utal, hogy a Grönland feletti légkör akár 14 Celsius-fokkal is felmelegedhetett néhány évtized alatt abban az időszakban. A szakértők szerint ez a melegedés volt a jégtakaró összeomlásának fő oka. A légkör szén-dioxid koncentrációja akkoriban 240 ppm volt, míg jelenleg 415 ppm.
https://galaktikabolt.hu/termek/antijeg/
Napjainkban a grönlandi jégtakaró, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több mint hat méterrel megemelje a világ tengereinek és óceánjainak vízszintjét, rekordsebességgel olvad. Csak 2019-ben több mint 560 milliárd tonnát veszített tömegéből. Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben. Sok kutató attól tart, hogy a jégtakaró Grönlandon és az Antarktisz nyugati részén tovább olvad akkor is, ha a szénkibocsátás visszafogásával lassul a felmelegedés.
Cseppkőbarlangok és óceáni üledékminták adatai alapján ausztrál kutatók úgy vélik, hogy az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének megváltozott.
Amikor ez a szög nagyobb lett, akkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ilyen időszakban élünk mi is immár 11 ezer éve.
Közel kétszáz éve gyanítják a kutatók, hogy a Föld pályájának változásai állnak a jégkorszakok kezdete és vége hátterében. Abban azonban nincs egyetértés, hogy a pálya melyik tulajdonsága a legfontosabb. A tudósok továbbra is meg kutatják, milyen gyakoriak ezek a periódusok és milyen hamar várhatjuk a következőt. Ez az eredmény abban már segít, hogy megállapította, mivel kapcsolatos a befejeződésük.
A kutatók portugál parti vizekből vett óceáni üledékminták és olaszországi cseppkőbarlangok adatait hasonlították össze. A cseppkövek növekedési rétegeiből ugyanazokat a változásokat azonosították, mint az óceáni üledékből. Ez lehetővé tette, hogy a cseppkövek koráról szóló adatokat az üledékre alkalmazzák, mert az utóbbi korát nem lehet meghatározni. A radiometrikus kormeghatározás új technológiájával a nemzetközi kutatócsoport két olvadási időszakot állapított meg, az egyik a 960 ezer, a másik a 875 ezer évvel ezelőtt véget ért jégkorszaké.
A két olvadási időszak kezdete egybeesik a Föld tengelyferdesége szögének növekedésével. A növekedés melegebb nyarakat hozott azokon a területeken, ahol az északi félteke jégmezői húzódtak.
A jégkorszak egy nagyon izgalmas időszak. A hideg, a vastag hó és jég, a növényzet megváltozása és eltűnése, a vadállomány megritkulása miatt egy izgalmas környezet. Sehol sem olyan nehéz a túlélés, mint egy ilyen világban. A fagyhalál veszélye, az állandó meleg biztosítása, a mindennapi élelem előteremtése komoly kihívás a korszakban élőknek.
Napjainkban furcsa jégkorszakról beszélni, hiszen minden a felmelegedésről szól. De az elképzelés nem légből kapott. A Földön 3 millió éve tart a jégkorszak. Igen tart, mert még most sem ért véget. Csupán szerencsénkre egy viszonylag stabil klímájú melegebb ciklusban élünk. De ez megváltozhat.
Több olyan folyamatot ismerünk, amely a Föld történelme során jégkorszakhoz vezetett, de nem ismerjük mindegyikre a magyarázatot. Vannak még olyan ismeretlen tényezők, amelyek ismét elhozhatják a sarki jég terjedését. Nagy kérdés, hogy az ember beavatkozása a klímafolyamatokba, a felmelegedést okozó ipari szennyezés mennyire befolyásolna egy új jégkorszak bekövetkeztét.
A jeges világ épp ezért válik izgalmas környezetté, egy jó SF történet alapjává. Ilyen környezetben nem számíthatunk utópiára. A jégkorszaki túlélésről igazán kiváló disztópikus történetek születtek.
Nézzünk körül először a filmek táján. Ismertsége révén mindenképpen először a Holnapután című filmet kell említeni. 2004 nagy blockbuster sikere inkább a látványra és az akcióra épít, mint a tudományos alapokra. Ennek ellenére tény, hogy a történet alapjául a klímakutatók által felvázolt legrosszabb lehetséges forgatókönyvet vették alapul. Bár a tudósok becslése hosszabb idővel, évekkel számol, a filmben ezt néhány napba tömörítették bele.
Jack Hall (Dennis Quaid) klimatológusnak még a saját fia, Sam (Jake Gyllenhaal) sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy menekülni kell. De a folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől.
Rögtön e film után kell megemlíteni a felsorolás legrosszabb alkotását. A 2012: jégkorszak a maja világvége pánikot lovagolta meg, de jégkorszakra alapozva.
Izlandon kitör a gleccser alatt rejtőző Hekla vulkán, és a kitörés következményeként vulkanikus tél fenyegeti a Földet. Rövidesen az egész emberiség létét fenyegető klímaváltozás kezdődik. Órák alatt olyan szélsőségessé válik az időjárás, hogy a nagyvárosokban tömegével halnak meg az emberek. A még élők biztonságos helyeket keresnek, hogy valami módon megállítsák a pusztító folyamatot, mielőtt minden élet eltűnik bolygónkról. Egy kanadai család áll a történet középpontjában, akik északról menekülve New York felé tartanak, A szülők azért küzdenek, hogy megmentség a városban rekedt lányukat.
Ismerős, ugye, A történet nagymértékben a Holnapután koppintása, ami nem meglepő, ha megnézzük, hogy a „filmet” az Asylum, az amerikai filmipar legnagyobb szemétgyártója készítette. Mottójuk, hogy kevés pénzből, hasonló címen lemásolunk egy nagy filmet. Az emberek egy részét a cím veri át, másoknak elég ez a színvonal.
Zajos sikert aratott egy dél-koreai koprodukciós film, a Snowpiercer – Túlélők viadala. A film alapja a Le Transperceneige című képregény, amely Jacques Lob, francia képregényrajzoló munkája. 2013-ban ezt adaptálta filmre Bong Joon-Ho dél-koreai rendező. A filmben olyan sztárok bukkantak fel, mint Ed Harris, William Hurt, Tilda Swinton, Cris Ewans.
2031, a Földön a klímaváltozás következtében egy újabb jégkorszak köszöntött be, a felszínen az életnek semmi nyoma. Azok a szerencsés emberek, akik túlélték a katasztrófát, a Snowpiercer nevű, önellátásra berendezkedett vonaton utaznak immár 17 éve. A Snowpiercer utasainak élete azonban merőben különbözik egymástól. A hátsó kocsikban lévők nyomorognak, gyanús eredetű proteintéglákon élnek, a vonat elején utazó előkelőségek pedig rettegésben tartják a nyomorgókat, és katonáik minden lázadásukat leverik. A hátul utazók vezére, Curtis, Gilliam és Edgar segítségével alaposan megtervezik az újabb lázadást, és néhányan eljutnak a mozdonyig, ahol végre szembetalálják magukat az igazságtalan rendszer megálmodójával, Wilforddal.
Bár a film alapötlete, a jégkorszakban folyamatosan száguldó vonat teljes képtelenség, a vonatban felépített hierarchikus társadalom, a történetvezetés, a karakterek, és a remek színészi játék végül kiváló filmet eredményezett.
Hasonlóan a jégkorszaki túlélőkre épül a Kolónia című film.
kinopoisk.ru
Az éghajlat szélsőséges viszonyai miatt 2045-re a Föld még életben lévő lakossága elszigetelt földalatti kolóniákban él. A telepek elsődleges feladata a betegségek visszaszorítása és kellő mennyiségű élelmiszer termelése a populáció számára. A Hetes számú kolónia vezetője Briggs pár katonával az oldalán a távoli Ötös számú kolóniába indul, miután vészjelzést kaptak a testvértelepről. Az extrém hideg időjárást leküzdve az Ötös számú telepen egy túlélőt találnak, akinek elmondása és a talált nyomok alapján Briggs és csapata szembesül azzal, ami az ő kolóniájukat is fenyegetheti. A két telep között fekvő egykor volt nagyváros romjain keresztül visszaküzdve magukat Briggs az Ötös számú telepen látottaktól is váratlanabb változásokkal találja magát szembe, melyeknek felelőse, a telepen maradt erőszakos társa, Mason.
Az irodalomban manapság kevésbé népszerű téma a jégkorszak. Harry Harrison Éden trilógiájának második kötete, a Fagyos Éden a jégkorszak eljövetele előtti időkben játszódik. Az Éden párhuzamos valóságában A dinoszauruszokat nem pusztította ki a meteorbecsapódás, és az értelmes dinók az emberekkel élnek egymás mellett. Javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl. A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára?
Igazi különlegesség a zsánerben egy román írónő regénye. Nemrégiben jelent meg Ana-Maria Negrilă Jégcsászár című regénye. Története nem a közeli, hanem a távoli jövőben játszódik, amikor a közelgő jégkorszak vetíti előre árnyát. Egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.
Mindenképpen meg kell említeni, hogy a témában megjelent két magyar regény is. 2004-ben, a Holnapután bemutatója idején jelent meg Nemere István 2015 – Jégkorszak című regénye. A világ tudósai és a közeli jövő politikai-gazdasági-katonai tervezői hatalmas változásokat sejtenek. A Föld éghajlata hamarosan katasztrofális mértékben megváltozik. Ha ez kiteljesedik, végzetes következményekkel is járhat. Egyszerre támad Európára és az északi féltekére a szokatlan hideg, az új jégkorszak, más tájakra pedig a kibírhatatlan hőség. Sokfelé megsemmisül minden élet és elpusztulnak a civilizációs vívmányok. Elolvadnak a sarki jegek, leáll a Golf-áram és megemelkedik a világóceánok szintje, elárasztva szinte minden fontosabb kikötőt, sőt országot.
A regény a tudományos előrejelzéseket követi egy ideig. Megtudhatjuk belőle, milyen iszonyatos szenvedések jöhetnek még az emberiségre a nem is olyan távoli jövőben. Hiszen a könyv 2015 májusában, mindössze öt nap alatt játszódik le. E rövid idő alatt azonban gyökeres változás történik. Valakik ugyanis rájönnek, hogyan lehet visszafordítani a klimatikus folyamatokat és ismét paradicsommá varázsolni a Földet. Ám akadnak olyan erők, amelyeknek nem ez az érdekük…
Napjainkban játszódik Térey János A Legkisebb Jégkorszak című regénye. A szerző szintén egy vulkanikus tél következményeit mutatja be, de budapesten. A regény korrajz a közeli múltunkról, jelenünkről és egy elképzelt jövőről. Különlegessége, hogy verses formában íródot.
2019-et írunk, Európát és benne Magyarországot az izlandi vulkánok heves aktivitása nyomán bekövetkező globális lehűlés keríti hatalmába. Mátrai Ágoston, a Protokoll immár révbe ért főszereplője, konzulként dolgozik Reykjavíkban, ám amikor a mindent beborító hamufelhő miatt evakuálják a lakosságot, haza kell térnie Budapestre. A vulkáni tél lassanként beköszönt Magyarországra is. Vajon miként birkózik meg a magyar társadalom a váratlan katasztrófahelyzettel? Mihez kezd az épp regnáló szociáldemokrata-jobbközép kormány Magyarországon? Miközben a felső középosztály fényűző díszletek között zajló kényelmes életét felborítani látszanak a hó és jég alatt is forrongó szélsőséges csoportok. Mi történik, ha csődöt mond a logisztika, a pénz sem bizonyul hathatós cserealapnak a túléléshez, és előbújnak a hegy kísértetei is? Egyáltalán: mi lett Bill Clinton régi, jó világával? És miért nem megy el a farsangi bálba Orbán Viktor?
