A jégkorszak egy nagyon izgalmas időszak. A hideg, a vastag hó és jég, a növényzet megváltozása és eltűnése, a vadállomány megritkulása miatt egy izgalmas környezet. Sehol sem olyan nehéz a túlélés, mint egy ilyen világban. A fagyhalál veszélye, az állandó meleg biztosítása, a mindennapi élelem előteremtése komoly kihívás a korszakban élőknek.
Napjainkban furcsa jégkorszakról beszélni, hiszen minden a felmelegedésről szól. De az elképzelés nem légből kapott. A Földön 3 millió éve tart a jégkorszak. Igen tart, mert még most sem ért véget. Csupán szerencsénkre egy viszonylag stabil klímájú melegebb ciklusban élünk. De ez megváltozhat.
Több olyan folyamatot ismerünk, amely a Föld történelme során jégkorszakhoz vezetett, de nem ismerjük mindegyikre a magyarázatot. Vannak még olyan ismeretlen tényezők, amelyek ismét elhozhatják a sarki jég terjedését. Nagy kérdés, hogy az ember beavatkozása a klímafolyamatokba, a felmelegedést okozó ipari szennyezés mennyire befolyásolna egy új jégkorszak bekövetkeztét.
A jeges világ épp ezért válik izgalmas környezetté, egy jó SF történet alapjává. Ilyen környezetben nem számíthatunk utópiára. A jégkorszaki túlélésről igazán kiváló disztópikus történetek születtek.
Nézzünk körül először a filmek táján. Ismertsége révén mindenképpen először a Holnapután című filmet kell említeni. 2004 nagy blockbuster sikere inkább a látványra és az akcióra épít, mint a tudományos alapokra. Ennek ellenére tény, hogy a történet alapjául a klímakutatók által felvázolt legrosszabb lehetséges forgatókönyvet vették alapul. Bár a tudósok becslése hosszabb idővel, évekkel számol, a filmben ezt néhány napba tömörítették bele.
Jack Hall (Dennis Quaid) klimatológusnak még a saját fia, Sam (Jake Gyllenhaal) sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy menekülni kell. De a folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől.
Rögtön e film után kell megemlíteni a felsorolás legrosszabb alkotását. A 2012: jégkorszak a maja világvége pánikot lovagolta meg, de jégkorszakra alapozva.
Izlandon kitör a gleccser alatt rejtőző Hekla vulkán, és a kitörés következményeként vulkanikus tél fenyegeti a Földet. Rövidesen az egész emberiség létét fenyegető klímaváltozás kezdődik. Órák alatt olyan szélsőségessé válik az időjárás, hogy a nagyvárosokban tömegével halnak meg az emberek. A még élők biztonságos helyeket keresnek, hogy valami módon megállítsák a pusztító folyamatot, mielőtt minden élet eltűnik bolygónkról. Egy kanadai család áll a történet középpontjában, akik északról menekülve New York felé tartanak, A szülők azért küzdenek, hogy megmentség a városban rekedt lányukat.
Ismerős, ugye, A történet nagymértékben a Holnapután koppintása, ami nem meglepő, ha megnézzük, hogy a „filmet” az Asylum, az amerikai filmipar legnagyobb szemétgyártója készítette. Mottójuk, hogy kevés pénzből, hasonló címen lemásolunk egy nagy filmet. Az emberek egy részét a cím veri át, másoknak elég ez a színvonal.
Zajos sikert aratott egy dél-koreai koprodukciós film, a Snowpiercer – Túlélők viadala. A film alapja a Le Transperceneige című képregény, amely Jacques Lob, francia képregényrajzoló munkája. 2013-ban ezt adaptálta filmre Bong Joon-Ho dél-koreai rendező. A filmben olyan sztárok bukkantak fel, mint Ed Harris, William Hurt, Tilda Swinton, Cris Ewans.
2031, a Földön a klímaváltozás következtében egy újabb jégkorszak köszöntött be, a felszínen az életnek semmi nyoma. Azok a szerencsés emberek, akik túlélték a katasztrófát, a Snowpiercer nevű, önellátásra berendezkedett vonaton utaznak immár 17 éve. A Snowpiercer utasainak élete azonban merőben különbözik egymástól. A hátsó kocsikban lévők nyomorognak, gyanús eredetű proteintéglákon élnek, a vonat elején utazó előkelőségek pedig rettegésben tartják a nyomorgókat, és katonáik minden lázadásukat leverik. A hátul utazók vezére, Curtis, Gilliam és Edgar segítségével alaposan megtervezik az újabb lázadást, és néhányan eljutnak a mozdonyig, ahol végre szembetalálják magukat az igazságtalan rendszer megálmodójával, Wilforddal.
Bár a film alapötlete, a jégkorszakban folyamatosan száguldó vonat teljes képtelenség, a vonatban felépített hierarchikus társadalom, a történetvezetés, a karakterek, és a remek színészi játék végül kiváló filmet eredményezett.
Hasonlóan a jégkorszaki túlélőkre épül a Kolónia című film.
Az éghajlat szélsőséges viszonyai miatt 2045-re a Föld még életben lévő lakossága elszigetelt földalatti kolóniákban él. A telepek elsődleges feladata a betegségek visszaszorítása és kellő mennyiségű élelmiszer termelése a populáció számára. A Hetes számú kolónia vezetője Briggs pár katonával az oldalán a távoli Ötös számú kolóniába indul, miután vészjelzést kaptak a testvértelepről. Az extrém hideg időjárást leküzdve az Ötös számú telepen egy túlélőt találnak, akinek elmondása és a talált nyomok alapján Briggs és csapata szembesül azzal, ami az ő kolóniájukat is fenyegetheti. A két telep között fekvő egykor volt nagyváros romjain keresztül visszaküzdve magukat Briggs az Ötös számú telepen látottaktól is váratlanabb változásokkal találja magát szembe, melyeknek felelőse, a telepen maradt erőszakos társa, Mason.
Az irodalomban manapság kevésbé népszerű téma a jégkorszak. Harry Harrison Éden trilógiájának második kötete, a Fagyos Éden a jégkorszak eljövetele előtti időkben játszódik. Az Éden párhuzamos valóságában A dinoszauruszokat nem pusztította ki a meteorbecsapódás, és az értelmes dinók az emberekkel élnek egymás mellett. Javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl. A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára?
Igazi különlegesség a zsánerben egy román írónő regénye. Nemrégiben jelent meg Ana-Maria Negrilă Jégcsászár című regénye. Története nem a közeli, hanem a távoli jövőben játszódik, amikor a közelgő jégkorszak vetíti előre árnyát. Egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.
https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/
Mindenképpen meg kell említeni, hogy a témában megjelent két magyar regény is. 2004-ben, a Holnapután bemutatója idején jelent meg Nemere István 2015 – Jégkorszak című regénye. A világ tudósai és a közeli jövő politikai-gazdasági-katonai tervezői hatalmas változásokat sejtenek. A Föld éghajlata hamarosan katasztrofális mértékben megváltozik. Ha ez kiteljesedik, végzetes következményekkel is járhat. Egyszerre támad Európára és az északi féltekére a szokatlan hideg, az új jégkorszak, más tájakra pedig a kibírhatatlan hőség. Sokfelé megsemmisül minden élet és elpusztulnak a civilizációs vívmányok. Elolvadnak a sarki jegek, leáll a Golf-áram és megemelkedik a világóceánok szintje, elárasztva szinte minden fontosabb kikötőt, sőt országot.
A regény a tudományos előrejelzéseket követi egy ideig. Megtudhatjuk belőle, milyen iszonyatos szenvedések jöhetnek még az emberiségre a nem is olyan távoli jövőben. Hiszen a könyv 2015 májusában, mindössze öt nap alatt játszódik le. E rövid idő alatt azonban gyökeres változás történik. Valakik ugyanis rájönnek, hogyan lehet visszafordítani a klimatikus folyamatokat és ismét paradicsommá varázsolni a Földet. Ám akadnak olyan erők, amelyeknek nem ez az érdekük…
Napjainkban játszódik Térey János A Legkisebb Jégkorszak című regénye. A szerző szintén egy vulkanikus tél következményeit mutatja be, de budapesten. A regény korrajz a közeli múltunkról, jelenünkről és egy elképzelt jövőről. Különlegessége, hogy verses formában íródot.
2019-et írunk, Európát és benne Magyarországot az izlandi vulkánok heves aktivitása nyomán bekövetkező globális lehűlés keríti hatalmába. Mátrai Ágoston, a Protokoll immár révbe ért főszereplője, konzulként dolgozik Reykjavíkban, ám amikor a mindent beborító hamufelhő miatt evakuálják a lakosságot, haza kell térnie Budapestre. A vulkáni tél lassanként beköszönt Magyarországra is. Vajon miként birkózik meg a magyar társadalom a váratlan katasztrófahelyzettel? Mihez kezd az épp regnáló szociáldemokrata-jobbközép kormány Magyarországon? Miközben a felső középosztály fényűző díszletek között zajló kényelmes életét felborítani látszanak a hó és jég alatt is forrongó szélsőséges csoportok. Mi történik, ha csődöt mond a logisztika, a pénz sem bizonyul hathatós cserealapnak a túléléshez, és előbújnak a hegy kísértetei is? Egyáltalán: mi lett Bill Clinton régi, jó világával? És miért nem megy el a farsangi bálba Orbán Viktor?