Címke: jég

  • A klímaváltozás furcsa, de halálos következménye

    A klímaváltozás egy érdekes következményére figyeltek fel kanadai kutatók A klímaváltozás miatt melegebb teleken megnövekszik a vízbefulladásos halálozás aránya. A tanulmány szerzői arra figyelmeztettek, hogy különösen nagy a veszély idén, mivel a pandémia miatt sokkal többen sportolnak és mozognak a szabadban.

    Az ok a felmelegedés miatt kétes biztonságú fagyott területek. A felmelegedés miatt a téli szabadtéri jeges sportok egyre veszélyesebbé válnak. Kanadai kutatók a téli időszakban befagyott tavakon és folyókon bekövetkezett fulladásos halálesetek adatait vizsgálva megállapították, hogy a halálozások számának növekedése szoros kapcsolatban van az emelkedő hőmérséklettel.

    A felmelegedés miatt vékonyabb és gyengébb jég következtében az adatok szerint ötszörösére nő a fulladásos halálok száma. Különösen a kilenc év alatti gyerekek és a serdülők vannak veszélyben.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar/

    A világ számos északi régiójában élő őslakosok megélhetése nagy mértékben azon múlik, hogy télen eléggé befagynak-e a tavak, folyók és alkalmasak-e a vadászatra, halászatra, közlekedésre. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Oroszországban emellett rendkívül népszerűek a téli sportok és szabadidős tevékenységek, mint a korcsolyázás vagy a szánkózás. Viszont ahogy a bolygó melegszik, a téli jégtakaró stabilitása csökken és a tudósok szerint ez növeli a balesetekből eredő vízbefulladásos halálozások kockázatát.

    A kanadai kutatók az elmúlt harminc évben tíz országban bekövetkezett négyezer vízbefulladásos eset adatait dolgozták fel. Eredményeik szerint a magasabb hőmérséklet jó előrejelzője volt a vízbefulladások számában bekövetkező emelkedésnek.

    A kutatás szerint Kanadában és Amerikában volt a legmagasabb a jéggel kapcsolatos vízbefulladásos esetek száma. Ezeknek az országoknak az északi régióiban különösen akut a probléma az őslakos közösségekben. A befagyott tavakon közlekedő motoros szánokhoz különösen sok halálos baleset kötődik.

    A kutatás egyik legszomorúbb vonatkozása, hogy az áldozatok között nagyon sok a gyerek. Minnesotában a járművekkel történt végzetes balesetek áldozatain kívül a vízbe fulladtak csaknem fele kilenc éven aluli volt, akik nem vették észre, hogy a jég, amelyen játszottak, nem biztonságos.

    Fagyott égbolt

    Néhány országban, köztük Németországban és Olaszországban viszont sikerült visszaszorítani a téli vízbefulladásos halálozások számát. Az egyes helyi szabályozások tiltják a motoros szánok használatát a tavakon és a korcsolyázást is csak akkor engedélyezik, ha a helyi önkormányzatok biztonságosnak nyilvánítják.

  • Grönland a radar alatt

    Amióta a Grönland szigetét folyamatosan figyelik radarokkal, újabb és újabb felfedezések jönnek.

    Amerikai kutatók több mint 1,6 kilométer mélyen a grönlandi jégtakaró alatt hatalmas ősi tómeder üledékére bukkantak. A világon először fedeztek fel ilyen jégalatti domborzatot.

    A tómeder abban az időben alakulhatott ki Grönland északnyugati részén, amikor a térség jégmentes volt, de most teljesen fagyott. A kutatók szerint több millió éves lehet, és páratlan fosszíliákat, a múlt klímájának és életének kémiai nyomait tartalmazza.

    Fagyott égbolt

    A meder egykoron egy 7100 négyzetkilométernyi tó ágya volt. Az üledék benne 1,2 kilométer vastag. A repülőgépen elhelyezett geofizikai eszközök felvételei szerint legkevesebb 18 forrás táplálhatta a tavat északról. A kutatók számításai szerint a tó mélysége 50-250 méter lehetett.

    Az elmúlt években a kutatók találtak jégtakaró alatti, folyékony vizet tartalmazó tavakat mind Grönlandon, mind az Antarktiszon jégbe ékelődve, ám ez az első eset, hogy fosszilis tómederre bukkantak, amely akkor keletkezett, amikor még nem volt jég a területen, majd később betemetődött és megfagyott. Nincs bizonyíték arra, hogy a grönlandi medence folyékony vizet tartalmazna napjainkban.

    Egy dán-brit kutatócsoport szerint Az eddigi legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy 1,3 méterrel emelje a világ tengereinek szintjét.

    A kutatócsoport történelmi felvételeket és más adatok seregét használta ahhoz, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.

    Fagyott égbolt 2

    A kutatók kimutatták, hogy a Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között.

    2000-ig a tengerszintek emelkedését az olvadó gleccserek és az óceánok melegedő vízének tágulása okozta. Az elmúlt két évtizedben azonban a világ legnagyobb jégmezői, a grönlandi és az antarktiszi  vált a tengerszint-emelkedés legnagyobb forrásává.

  • Bering-tenger: Évezredes negatív rekord

    A legfrissebb eredmények szerint a 2018 és 2019 telén évezredek óta a legalacsonyabb volt a Bering-tenger felszínén lebegő jégmező kiterjedése.

    Negyven éve figyelik műholdak az Északi-sarkvidék és az Északi-Csendes-óceán közötti régióban a tengeri jég változást. Az Északi-sarkvidék elmúlt évtizedekben tapasztalt gyors ütemű melegedése miatt folyamatosan csökken a tengeri jég kiterjedése a régióban. Idén az északi-sarkvidéki jégmezők nyári kiterjedésének eddigi legalacsonyabb júliusi értékét mérték.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A tengeri jég minden évben újraképződik a téli hónapokban, ám a Bering-tengeren a hideg évszakok maximális jégkiterjedése is csökkenhet. A tengeri jég eltűnése már most hatással van az Északi-sarkvidék vadvilágára, valamint a megélhetésüket a vadászatra alapozó őslakos közösségekre is.  A zsugorodó tengeri jégmezők a melegedést is fokozzák a régióban, mivel a jégtáblák helyén megjelenő sötét víz elnyeli a napsugárzást – ahelyett, hogy visszaverné azt a légkörbe.

    A vizsgálatokhoz nem csak a műholdak adatait használták fel, hajónaplók és egyéb megfigyelések révén vannak elérhető adatok a tengeri jégről.

    Fagyott égbolt

    A megfigyelési adatok legújabb forrása az Alaszkához közeli St. Matthew sziget, ahol a tőzeges területek évezredekre visszamenően őrzik a növények szerves anyagait. A sziget önmagában egy meteorológiai állomásként működik.

    A tőzeg üledékben megrekedt különböző oxigénmolekulák elemzése révén a szakemberek képet kaptak azokról a légköri és óceáni viszonyokról, amelyek mintegy 5500 éven át alakították az esőzéseket és a tengeri jég kiterjedését a régióban.

    Fagyott égbolt 2

     

  • Majd ha piros hó esik

    Olasz kutatók rózsaszín havat vizsgálnak az Olasz-Alpokban.

    Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint  az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú hó az algák számlájára írható, a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.

    Nem veszélyes, természetes jelenség, ami a sarkkörökön túl és a mérsékelt égöv alatt is előfordul a tavaszi-nyári időszakban.

    Az Ancylonema nordenskioeldii nevű növény Grönland nyaranta kialakuló, úgynevezett sötét zónájában is jelen van, ott szintén jellemző a jégolvadás.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A jég általában a napsugarak több mint 80 százalékát visszaveri, de amint feltűnnek az algák, sötétebbé teszik a jeget, ezáltal több napfényt nyel el és felgyorsul az olvadás. Ahogy a jég egyre gyorsabban olvad, több alga jelenik meg, mivel több vízhez és levegőhöz jutnak, így színeződik rózsaszínre a 2618 méter magasan fekvő Passo Gavia jege.

    Az algák okozta elszíneződés nem ritka. Tavasszal a jég vöröses-rózsaszínes elszíneződése jelent meg az antarktisdzi ukrán Vernadszkij kutatóbázis környékén.

    A déli kontinensen egyre nagyobb területén válik vérvörös színűvé a hó. A furcsa jelenséget egy algafaj elszaporodása okozza.

    Fagyott égbolt

    A zöldalgák közé tartozó egysejtűben a klorofill mellett egy vöröses árnyalatú karotinoid pigment is található, utóbbi miatt mutat látványos árnyalatot. Nem sokkal nulla fok alatti hőmérsékleten fordul elő a hókupacokban, általában a hegytetőkön és a gleccserek tetején.

  • Óriás tengerszint emelkedés a jégkorszak végén

    33 000 évvel ezelőtt hatalmas jégtakarók borították szinte a teljes északi féltekét. Ez volt az utolsó úgynevezett glaciális maximumidőszak, amikor a sarki és kontinentális jégtakarók a legnagyobb kiterjedésüket érték el. Akkoriban az eurázsiai jégtakaró, amely befedte Skandinávia nagy részét, nagyjából háromszor annyi fagyott vizet tartalmazott, mint a modern kori grönlandi jégtakaró.

    Azonban alig 500 év alatt egy gyors regionális melegedés hatására a jégtakaró összeomlott.  Ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy 13 500-14 700 évvel ezelőtt akár 25 méterrel is megemelkedhetett a globális tengerszint.  Ezt az időszakot nevezik a kutatók Meltwater pulse 1A nevű eseménynek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A szakértők erre az eredményre a Norvég-tengerből vett üledékfuratok elemzésekor jutottak.

    A teljes eurázsiai jégtakaró néhány évszázad alatt olvadt el, évente több mint négy centiméterrel emelve meg a vízszintet, ami összesen 4,5-7,9 méteres emelkedést jelentett.

    Az eurázsiai jégtakaró olvadása hatalmas regionális hőmérséklet-ingadozásokkal esett egybe. A grönlandi jégtakaróból vett furatok elemzése arra utal, hogy a Grönland feletti légkör akár 14 Celsius-fokkal is felmelegedhetett néhány évtized alatt abban az időszakban. A szakértők szerint ez a melegedés volt a jégtakaró összeomlásának fő oka.  A légkör szén-dioxid koncentrációja akkoriban 240 ppm volt, míg jelenleg 415 ppm.

    https://galaktikabolt.hu/termek/antijeg/

    Napjainkban a grönlandi jégtakaró, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több mint hat méterrel megemelje a világ tengereinek és óceánjainak vízszintjét, rekordsebességgel olvad. Csak 2019-ben több mint 560 milliárd tonnát veszített tömegéből. Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben. Sok kutató attól tart, hogy a jégtakaró Grönlandon és az Antarktisz nyugati részén tovább olvad akkor is, ha a szénkibocsátás visszafogásával lassul a felmelegedés.

  • Mikroműanyagok az Antarktiszon

    Bármilyen messze is van és bármilyen nagy is a a Déli-óceán, az Antarktiszt még ez sem védi meg a műanyagszennyezéstől. Először találtak mikroműanyag-szennyezést a déli kontinensen gyűjtött jégmintákban.

    Ráadásul a lelet nem is friss. Ausztrál kutatók 2009-ben fúrt jégmintákban mutattak ki tizennégy különféle műanyagot.

    A probléma már a világ minden óceánját érinti. Mikroműanyagot már találtak a kutatók az Antarktisz térségéből gyűjtött vízmintákban, tengeri üledékekben és hóban is. A most vizsga a tengerparttól két kilométerre a kontinensen végzett fúrásból származik.

    Egyelőre a műanyag szennyezés koncentrációja valamivel kisebb, mint amit az északi-sarki jégmintákban mértek. Ez helyi szennyező forrásokra utal, mivel a műanyagnak több ideje van kisebb darabokra bomlani, ha az óceáni áramlatok nagy távolságokba viszik Az antarktiszi minták elemzésekor a kutatók 96 műanyagdarabkára bukkantak, amelyek öt milliméternél keskenyebbek voltak. 14 különféle műanyagot azonosítottak, egy liter vízben átlag 12 darabot.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    Fennáll a veszély, hogy a krillek, amelyek a tengerjég algáiból táplálkoznak, jóval veszélyeztetettebbek lehetnek, mint azt eddig gondolták. A tengeri jég kulcsfontosságú táplálékforrást jelentő fajok élőhelye. A tengeri jég algáján növekvő krillek különösen fontosak ökológiai szempontból, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára.

    A sarki krillek képesek nanoméretűvé átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat. A sarki krill az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket. A nanoméretű műanyagok pedig akár sejtszinten is hatással lehetnek az élőlényekre.

  • Riasztó adatok a legnagyobb jégmezőkről

    Mind a tavalyi, mind a három évtizedes összesített adatok riasztó képet festenek a világ legnagyobb jégmezőiről.

     

    Grönlandon és az Antarktiszon is kritikus a jégveszteség. A Föld legnagyobb szigete a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben hatszázmilliárd tonna jeget veszített. Ekkor a mennyiség  globális tengerszintet  két hónapon belül 2,2 milliméterrel növeli meg. Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta.

    Az elmúlt 30 év adatait is összesítették. A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 óta, a jég olvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A mérések szerint a globális felmelegedés hatására az 1990-es évekhez képest hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon.

    az 1990-es években jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés  körülbelül ötszázalékos volt, ami szinte elenyésző. MA ez nagyjából a harmadát teszi ki.

    A szakértők közel három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait vizsgálták meg. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait.

    A 2014-es  számítógépes modellek 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vártak 2100-ra. A tanulmány az antarktiszi és grönlandi jégolvadás miatt sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést. Ha ez bekövetkezik,  2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie.

  • Az iparosodás kezdetének nyoma a Himalája mélyén

    A világ egyik legmagasabban fekvő gleccserében is kimutatták az ipari tevékenység nyomait. A szennyezés jóval korábban történt, mint ahogy az ember először eljutott a gleccserhez.

    Az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában.

    A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopua a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték.

    A szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől. Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És a szén égetése emissziót idézett elő, amelyet a szelek egészen a Himalájáig repítettek.

    A kutatócsoport része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok „feljegyzik” a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és más környezeti változásokat az elmúlt időkben. Az Ohio Egyetem Byrd központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.

     

    Fogadó a Halott Alpinistához

    A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.

    A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük megmutatta, hogy 1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok, mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.

    A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak.

    A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb. Ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccser térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett.

  • Mesterséges havazás az Antarktisz megmentéséért

    Német kutatók mesterséges havazással mentenék meg Antarktisz jégtakaróját. A Potsdami Éghajlatkutató Intézet tudósai hóágyúzással állnák útját a felmelegedés okozta vízszint emelkedésnek.

    A Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri régióját a felmelegedés következtében olyan meleg óceáni áramlatok érték el, amelyek labilissá tették az amúgy is gyenge szerkezetű gleccsereket. Víz alatti olvadásuk felgyorsította a jégfolyamok zsugorodását. Jelenleg itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, mely egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ tengerszint-emelkedéséhez. A nyugat-antarktiszi jégtakaró sorsa a Föld klímájának kulcskérdése. Az olvadás gyorsul és nem lehet megállítani, amíg gyakorlatilag el nem tűnik.

    A Thwaites-gleccser, amely egyben tartja a hatalmas nyugat-antarktiszi jégtakarót, kezd összeomlani. A folyamat hosszú távon az egész jégtakarót a megsemmisüléssel fenyegeti, amely elegendő olvadékvizet szabadít fel, hogy a tengerek vízszintje több mint három méterrel emelkedjen meg.

    A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.

    A kutatók modelleket állítottak fel, hogy mivel lehetne megakadályozni a jégmező összeomlását. A szimulációban növelték a hóesést. Az eredmények szerint rengeteg hóval tényleg stabilizálni lehet a jégtakarót.

    A jégtakaró megerősítéséhez sok milliárd tonnányi hóra lenne szükség. A gyakorlatban ez gigantikus mennyiségű víz megmozgatásával járna: az óceánból kellene kiszivattyúzni és a jégmezőre hóágyúzni néhány százmilliárd liter vizet, mindezt csupán néhány évtized alatt. Ahhoz, hogy kiszivattyúzzák és sótalanítsák a tengervizet, valamint működtessék a hóágyúkat, több tízezer modern szélerőmű energiájára lenne szükség.

    A tengerszint emelkedése hosszú távon sok olyan területet veszélyeztet, ahol emberek tízmilliói élnek, a jégréteg stabilizálásával ennek elejét lehetne venni. De ezzel feláldoznánk a világ egyik utolsó érintetlen területét, mert a beavatkozás jelentős környezeti kockázattal jár.

    Bár maga a feladat is példa nélküli mérnöki munka lenne, a költségek is elképesztőek, több etikai kérdés is felmerül. Az emberiség feláldozza-e az Antarktiszt azért, hogy megmentse azt a kulturális örökséget, amelyet a tengerparti városok jelentenek. A világ legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek hamarosan víz alá kerülhetnek.  Ha ezt a hatalmas szélturbina-farmot és minden más infrastruktúrát felépítenénk az Amundsen-tengeren és rengeteg tengervizet szivattyúznánk ki, azzal tönkretennénk ezt az egyedülálló, érintetlen természeti értéket.

    Ráadásul az egész hiábavaló lenne, ha nem sikerül betartani a párizsi klímaegyezményt. Ha nem sikerül gyorsan csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, a gigászi projekt felesleges.

  • Rejtett tavakat találtak a jég alatt

    A Lancasteri Egyetem, a Sheffieldi Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem közös kutatása során 56 tavat fedeztek fel Grönlandon, a szigetet borító jégtakaró alatt.

    Jég alatti tavakat már egy ideje ismeri a tudomány, a legismertebb az antarktiszi Vosztok-tó. Bár ezek a tavak kisebbek, mint az Antarktiszon talált hasonló, jégtakaró alatti tavak, felfedezésük azt mutatja, hogy az eddig véltnél jóval gyakoribbak a tavak a grönlandi jégtakaró alatt. Eddig csak négy ilyen tó volt ismert a térségben, most az ismert tavak száma csaknem megtizenötszöröződött.

    A grönlandi jégtakaró nagyjából hússzor akkora, mint Magyarország területe, egyes helyeken több mint három kilométer vastag. Olvadása fontos szerepet játszik a globális tengerszint-növekedésben.

    A jég alatti tavak nevükből adódóan a jégtömeg alatt keletkeznek. A grönlandi és antarktiszi jég alatti tavakban édesvíz található, amely a jég aljának olvadásából keletkezik. A geotermikus hő felszáll az alul lévő kőzetből, a felülről határoló vastag jég azonban bezárja azt. Ezen tavak ismerete segít kialakítani egy jóval teljesebb képet arról, hol keletkezik víz, és az hogyan áramlik a jégtakaró alatt, ami hatással van arra, hogyan reagál a jégtakaró a növekvő hőmérsékletre.

    A kutatók több mint 500 ezer négyzetkilométernyi területről gyűjtött radarfelvételt elemeztek, amelyek képet alkottak a grönlandi jégtakaró mélyéről. Az újonnan felfedezett tavak 0,2-5,9 kilométer kiterjedésűek, többségüket viszonylag lassan mozgó jég alatt találták, távol a jégtakaró fagyott talapzatától, és viszonylag stabilnak mutatkoznak.  A tavak azonosítása azért fontos, mert meghatározhatjuk azt, miként hatnak a jég alatti szélesebb hidrológiai rendszerre és a gleccserek dinamikájára.