Címke: játék

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A. C. Wise kanadai-amerikai írónő Nebula-díjra jelölt novellája egy különleges bűvésztrükk titkát kutatja. Bojtor Iván disztópikus írása a jövő tudatlanság alapú társadalmát mutatja be a szatíra eszközeivel. A francia Jean-Pierre Laigle ezúttal a barbáros-kardozós fantasyk kliséin csavar egyet. Varga Csaba Béla kisregénye egy olyan alternatív jövőbe viszi el olvasóit, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia él és virul – és nem is akárhol. A havi retróban Jean Rameau egy 21. századi ételmérgezésről ír, ami lassan akár valósággá válhat.

    Galaktika 374

    A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia lehetséges jogi alkalmazásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a reaktorbalesetek egy hátborzongató következményéről, Phil Collins egy korai zenekarának lemezéről, a The 100 – A visszatérők című tévésorozatról és az űrkutatással kapcsolatos tavaszi évfordulókról. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.

    A magazin XL-változata a kult-kedvenc Olaf Stapledon szuperember-regényének, a Fura Johnnak befejező részét tartalmazza.

    Galaktika 374XL

    A Galaktika 374. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Metropolis Media kiadó: 2021 első féléves tervek

    A Metropolis Media kiadó minden pályanehezítés ellenére egészségben, biztonságban zárta a tavalyi évet és ezt elsősorban nektek, olvasóknak köszönhetjük és persze a szerkesztőség odaadó munkájának. Köszönjük az írók, szerkesztők és fordítók erőfeszítéseit és a bloggerek és vloggerek együttműködését. Túlélve a 2020-as év nehézségeit, átgörgetve magunkat 2021-be szépen alakulnak az idei év megjelenései is a kiadónál, nézzétek meg mire számíthattok az első félévben.

    Előrendelhető könyvek

    Február

    Jodi Taylor Frogmorton farm sorozata folytatódik!

    Szerző: Jodi Taylor
    Cím: Nem semmi lány (Latte)
    Fordító: Szente Mihály

    Fülszöveg

     

    A semmi lány felnőtt…

    A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

    Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

    Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

    Nem semmi lány

    Egy sorozat újabb része érkezik ebben a hónapban, Jezsi Tumanovszkij és Roman Kulikov folytatják a S.T.A.L.K.E.R. sorozatot a Két mutáns című regénnyel.

    Szerzők: Jezsi Tumanovszkij, Roman Kulikov
    Cím: A két mutáns (GFK)
    Fordító: Sándor Gábor

    Fülszöveg

    A kíváncsi szemek elől magát áthatolhatatlan anomáliákkal védő Patkó-tó csábítja a könnyű pénz szerelmeseit. A tó közepén lévő házban ugyanis egy öreg stalker él, aki a pletykák szerint nem kevés ritka relikviát halmozott fel. Ám a Zóna semmit sem ad túl egyszerűen. Sem a banditákkal ideiglenes szövetséget kötő Szabadság klán tagjainak; sem a Szolgálat osztagának, akik elesett bajtársaikat akarják megbosszulni; sem a katonai stalkereknek, akiket parancs kötelez, hogy bármi áron megtaláljanak és kihozzanak onnan egy embert. A Zóna mindannyiukat a tó partjára “hívta”, és most lehetőséget ad számukra eldönteni, melyikük méltó megpillantani a kincseket. De csak az események középpontjába keveredett két mutáns érti meg igazán, hogy a próbatételek egy náluk nagyobb erőtől származnak, és senki sem az, aminek látszik…

    S.T.A.L.K.E.R. – A két mutáns

    Március

    Szerző: Szergej Lukjanyenko
    Cím: A varázsló utolsó éjszakája – Összegyűjtött novellák II. (GFK)
    Fordító: Egri Zsuzsa

    Fülszöveg

    Szergej Lukjanyenko összes novellája a kezdetektől napjainkig!

    Szergej Lukjanyenkoa fantasztikus irodalom egyik legérdekesebb írója. A nagy sikerű Őrség sorozat szerzőjének összes novelláját tartalmazó kötet tematikája rendkívül színes, változatos, de a mesétől a misztikumon és a fantasyn keresztül a klasszikus sci-fiig terjedő műfaji kavalkádot áthatja, összefogja az orosz sztárszerzőre oly jellemző erőteljes filozofikus-morális-érzelmi töltés, és letehetetlenné teszi Lukjanyenko összetéveszthetetlen, sziporkázó stílusa.

    Előkészületben lévő könyvek

    Mike Chen: Itt és most és aztán (Here and Now and Then, GFK)
    Fordító: Szente Mihály

    Danny Tobey: The God Game (még nincs magyar cím, GFK)
    Fordító: Tamás Dénes

    Jodi Taylor St. Mary krónikák sorozata is folytatódik, ,áprilisban érkezik a hatodik kötet majd ősszel a hetedik rész.

    Ősszel várható José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklusának második kötete A sötétség gyermekei címen, ehhez már van saját borítónk is!

    További tervezett megjelenések az év első felér:

    Pavla Horáková: Teorie Podivnosti (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Hahn Zsuzsanna

    Aline Kiner: A beginák éjszakája (Latte/Szépirodalmi)
    Fordító: Münzer Mariann

     

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A World Fantasy- és Brit SF-díjas Robert Holdstock egy baljós pogány szertartásról mesél novellájában. Hernád Péter egy ősi átok beteljesüléséről ír. A nemrég elhunyt Ben Bováról egy igen rövid, de sajnos annál időszerűbb történetével emlékezik meg a lap. Az olasz Piero Schiavo Campo szintén a történelmi tényekkel játszik el, igencsak fantáziadúsan. Ronil Caine (Fraktál, Rémteremtő) elbeszélésében egy párkapcsolat vesz ijesztő fordulatot a modern technikának köszönhetően. A havi retró a francia Jean Rameau formabontó, nyaktörő iramú jóslata az elektromos jövőről.

    A központi tudományos rovat bolygónk nagy mágneses anomáliájával foglalkozik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az ESA Copernicus-programjáról, egy disztópikus hiphop-lemezről, a New York-i Metropolitan operaház modernizált Faust-feldolgozásáról és egy miniatűr posztapokaliptikus világot megálmodó francia művészről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változatában ezúttal válogatás olvasható Robert Holdstock és Garry Kilworth életművéből, melyben a központi helyet közös, World Fantasy-díjas kisregényük foglalja el, „A rongytövis”, egy különös növényről, amely talán az örök élet titkát rejti.

    A Galaktika 370. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Új előzetest kapott a novemberben érkező Hyrule Warriors: Age of Calamity

    A Legend of Zelda játéksorozat 19. része, a Breath of the Wild 2017-ben jelent meg Nintendo Switch-re, a játék legalább olyan system seller cím lett, mint a Pókember PS4-n. Azaz nagyon sokan vettek konzolt csak azért, hogy ezzel játsszanak. Sokszor mondják, hogy nem érdemes így beruházni egy gépre, de a Zelda rajongóknak jó hír, hogy már korábban bejelentették, hogy Switch-re jön a Breath of the Wild 2 is valamikor a jövőben. Emellett pedig idén novemberben debütál a játék előzménye, a 100 évvel korábban játszódó Hyrule Warriors: Age of Calamity.

    A hack & slash cím azért is lesz különleges, mert itt a Breath of the Wildhoz képest 7 játszható karakterrel is irthatjuk az ellenséget, akik hordaszerűen jönnek majd ellenünk. A 2017-es eredeti játékban a legtöbbször csak kisebb ütközetekben vehettünk részt a főszereplő Linkkel, de azok mondjuk mind változatosak és a szörnyetegek és robotok miatt rendkívül ötletesek voltak. A Hyrule Warriorsban játszható lesz: Link, Zelda, Mipha, Urbosa, Revali, Daruk és emellett még Impa fiatalabb verziója is. A játék támogatja a helyi co-opot, így egy-egy joy connal a kezünkben akár ketten is nekirohanhatunk az ellenségnek.

    Előzetes:

  • Interjú részlet Michael Walden a Csillagikrek írójával

    Szeptemberben megjelent, Michael Walden legújabb könyve a Csillagikrek, mely egy új SF sorozat első része. Az íróval készült teljes interjút, az októberi Galaktika hasábjain olvashatjátok.

     

    G: Látszik, hogy nagyon felkészültél ebből a témából, nagyon érdekel téged. Ha viszont kiderült számodra, hogy nagyjából nulla az esélye annak, hogy értelmes civilizációra bukkanjunk, akkor honnan jön az indíttatás, hogy mégis ilyen dolgokról írj?

     

    WSZ: Nyilvánvalóan örülnék, ha lenne más értelmes civilizáció rajtunk kívül. Nagyon szeretném megismerni a világegyetemet, és megérteni a működését. Úgy érzem, hamarosan ki fog derülni, hogy van vagy volt élet a Marson, fogunk élő vagy halott baktériumokat találni. Az is lehet, hogy azért nem találkozunk más fajokkal, mert már nincsenek.

    G: Legtöbbször úgy képzeljük el az idegeneket, hogy ők sokkal fejlettebbek nálunk, tanulhatunk tőlük, átvehetünk eszközöket, gondolkodásmódot. Egyfajta kisebbrendűségi érzés munkál az emberben?

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    WSZ: Talán azért, mert csak ők tudnának idejönni, mi nem vagyunk képesek eljutni hozzájuk. De az emberi elme annyira összetett, hogy lehet olyan idegen lény, aki technikailag képes eljutni hozzánk, azonban évek múlva kiderül róla, hogy hiányzik belőle valami, ami nekünk megvan, például egyáltalán nem érti, mi a zene. Akkor nem lesz nálunk fejlettebb művészi vagy filozófiai szempontból.

     

    Nézzétek meg a HungaroConon készült beszélgetést vele.

     

  • Az evolúció és a kutyák játékossága

    Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai. Azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Statisztikai módszerekkel egy több tízezres svéd adatbázisból közelíti meg a kutyák viselkedési jegyeit. Konkrétan arra voltak most kíváncsiak, hogy a kutyák különböző funkcióra történő tenyésztése, hogyan hat a viselkedési jegyekre.

    A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta „játékosságban” megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki.

    A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket, melyek a kutyák fajtagazdagságához vezettek, akkor elcsípjük, hogy hogyan zajlik az evolúció egy fajon belül. Evolúcióbiológiai szempontból a fajták közötti különbség az érdekes, mert ezek azokat a szelekciós folyamatokat tükrözik, melyen az egyes vonalak pár száz éves történetük során átmentek.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyatenyésztés olyan mesterséges kényszer vagy irányított szelekció, mely során felgyorsították az evolúciót és a darwini mechanizmusokat maga az ember hozta létre, nem pedig a környezet. A különböző kutyákat elsősorban egy adott cél érdekében tenyésztjük, olyan ebet szeretnénk kreálni, amely jól vadászik, vagy jól őrzi a nyájat, vagy éppen csak jó barátja a családnak. Az ezen feladatok érdekében történő tenyésztés során azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat végül kihatással van egy sor morfológiai és viselkedési bélyegre, így a játékosságra is. Ebből arra következtethetünk, hogy e tulajdonságoknak genetikai alapja van, amely érdekes együttállást mutat a különböző feladatokhoz kapcsolható funkciókkal.

    Az emberrel folytatott játék a háziasítás során alakult ki, a két faj közötti kapcsolat kialakításában, fenntartásában, építésében van fontos szerepe. Általában azok a kutyák játszanak intenzívebben a gazdájukkal, ahol szorosabb a kutya-gazda kapcsolat, és ez utóbbi erőssége összefügg a funkcióval is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    „A vizsgálat azt mutatta, hogy a funkcionális szelekcióval másodlagosan kihatunk a kutya viselkedésére, ez esetben a játékosságára” – mondta az evolúcióbiológus. Magyarázata szerint a tenyésztők a funkcióra vagy a küllemre fókuszálnak, ezek viszont magukkal rántanak olyan tulajdonságokat, amelyek eredetileg nem voltak szempontok a tenyésztésnél. A kutyák emberrel való játékossága is egy ilyen járulékos termék, ami a mesterséges szelekció során ragad rájuk – összegezte a kutató.

    Az eredmények szerint a vadászkutyák és a nyájőrző kutyák a legjátékosabbak, míg az apró, szobakutyáknak tartott ölebek mutatják a legkisebb hajlandóságot az emberrel történő játékra. Ez utóbbiak esetében a tenyésztéskor többnyire olyan külsődleges jellemzőkre helyeződik a hangsúly, melyek mellett a játékosságra való hajlam háttérbe szorul. Az ölebek esetében az a fontos, hogy a kutyusok illeszkedjenek a gazdi öltözködési stílusához, apró termetük miatt a kézben vagy táskában jól elférjenek, de túl sok törődést azért ne igényeljenek. Az ilyen elvárásoknak nem feltétlen kedvez, ha a kutya állandóan játszani akar.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Megjelent a májusi Galaktika! Csak nálunk, a Galaktika webshopján!

    Kedves olvasóink, ne feledjétek a Galaktika magazin jelenleg újságárusoknál nem kapható, csak a www.galaktikabolt.hu oldalon lehet megrendelni és előfizetni.

    A Galaktika magazin májusi számában új folytatásos kisregény indul: a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas SF Nagymester Jack Vance „A kiépített ügynök”-e, egy vérbeli James Bond-történet futurisztikus eszközökkel és technológiákkal. Varga L. László „Feltámasztás”-a korábbi novellájának, a „Helygép”-nek a hőseit indítja új kalandra az időben, míg az angol Gareth D. Jones írása is egy korábban megjelent mű folytatása, és egyben világpremier a Galaktikában. A Kurd Lasswitz- és Német SF-díjas Helmuth W. Mommers a virtuális ingatlanközvetítés jövőjét festi meg, míg Makai Máté a halhatatlanság előnyeit és hátrányait boncolgatja. Az orosz Roman Kulikov, a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője ezúttal egy saját, természetfölötti világba kalauzolja el erős idegzetű olvasóit. A havi retró J. Virág Béla elbeszélése a világvégével szembesülve is egymás vesztére törő emberekről.

    borítókép: Mike Winkelmann

    A központi tudományos rovat a vírusveszélyről szól mai világunkban. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt kartonból készült szobrokról, a Csernobil környékén kitört erdőtüzekről, otthonról nézhető színházi előadásokról, a tervezett nemzetközi holdállomásról és a kanadai Rush együttes csajkovszkiji ihletésű disztópiájáról. Új képregény is indul, James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja.

    A magazin XL-változatában befejeződik Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának első kötete.

    A Galaktika 362. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Interjú Jezsi Tumanovszkijjal és Roman Kulikovval a legújabb S.T.A.L.K.E.R. könyv íróival

    Interjú Jezsi Tumanovszkijjal és Roman Kulikovval

     

    Az áprilisi Galaktikába, mindenképp érdemes beleolvasni, mert az írópárossal készült teljes interjút ott tudjátok elolvasni. A magazin kizárólag webshopunkon már elérhető, más módon nem kerül forgalomba.

     

    Mund Katalin: Hogyan s miért lettek írók?

     

    Jezsi Tumanovszkij: Korán elkezdtem olvasni, beiratkoztam az összes olyan könyvtárba, ahová egyedül el tudtam menni. És már az általános iskola első osztályában magabiztosan vágtam rá a kérdésre, hogy mi akarok lenni: sci-fi író. Persze a fejemet kitöltő ostobaságot hamar félresöpörte az élet, viszont amikor – már felnőttként – az első lehetséges alkalommal úgy döntöttem, hogy indulok egy irodalmi versenyen, meglepetésemre megkaptam az első helyezést. És azóta már nem félek megmutatni másoknak a szövegeimet. Ezt a művet közzétették egy rövid történeteket tartalmazó antológiában, később pedig megtaláltam az interneten magyar nyelven is. Irodalommal ténylegesen csak azután kezdtem komolyan foglalkozni, hogy Roman Kulikov javasolta, írjunk egy könyvet együtt. Addig a pillanatig még csak eszembe se jutott, hogy regényt írjak.

     

    Roman Kulikov: Sohasem terveztem tudatosan, hogy író legyek, bár mindig csodáltam azokat a szerzőket, akik emberek ezreit tudják elbűvölni a fantáziájukkal. Még tinédzserkoromban különféle, a képzeletemben megszülető jelenetekkel töltöttem meg a jegyzetfüzeteimet, de ezeket nem volt elég bátorságom összefüggő teljes egésszé formálni. Csak miután egy irodalmi pályázaton díjat nyertem ilyen rövid történetekkel, és sok lelkesítő véleményt kaptam az olvasóktól, döntöttem el, hogy írok egy könyvet. Első könyvem, a Progulka Limi (Lima útja) szövegét elküldtem néhány kiadónak. Legtöbbjük visszautasított, és már-már feladtam, amikor egy reggel, elektronikus levelezésemet megnyitva, a vágyott sorokat olvashattam: „Könyve elnyerte a tetszésünket. Meghívjuk a kiadóhoz, hogy megkössük a szerződést.” Azonnal megrendelték a folytatást is, plusz felajánlottak egy szerződést két további kötetre: felkértek, hogy írjak egy újragondolt változatot az Ogyisszei kapitana Blada (Blood kapitány odüsszeiája) című regényből, a nemes lelkű űrkalózról a kozmoszban. Később, tapasztalatokat szerezve, úgy döntöttem, itt az ideje megírnom a S.T.A.L.K.E.R. sorozat egyik könyvét (amit Jezsivel közösen alkottunk).

     

    M. K.: Mi adta az inspirációt a stalker-témában? Miért választották ezt az univerzumot?

    T.: Ezt elég nehéz megmagyarázni, de megpróbálom. Gyakran hallani, hogy ez az egész egy posztapokaliptikus képzeletvilág. Valójában viszont a volt Szovjetunió lakosai számára oly jól ismert „posztap” valóság testesül meg a játékban. És ezzel nem csak a valóban megtörtént csernobili katasztrófára utal. A játékos sétálgat egy kihalt világban, egy, a 90-es években ténylegesen széthullott országban. Ezen a helyen öntudatlanul is egymásba fonódik az ember tudat alatti vágya az önpusztítás iránt; a Szovjetunióval együtt elveszett csendes, békés élet iránti nosztalgia; valamint a fantasztikus elképzelések sora, ami dinamikát és veszélyérzetet ad ehhez az egészhez. Gyilkos egy koktél. Azt még sokan és hosszasan fogják értékelni, minősíteni, hogy az ukrán GSC társaság fejlesztői és Szergej Grigorovics mit is alkottak valójában. Véleményem szerint ez sokkal nagyobb dolog, mint egyszerűen kiadni egy sikeres játékot.

    Irodalmi szempontból a játék világa, ami alapján sok ember elkezdte megírni első történeteit, egyrészt mély és ismeretlen, másrészt eléggé körülhatárolt, és ezzel lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen emberi problémát megragadjunk és a lehető legkomplexebb módon feltárjuk a szövegben. Ráadásul a még kiadatlan játék rajongójaként én is enyhíthettem a bennem ébredező türelmetlenséget azzal, hogy hangot adtam a játékkal kapcsolatos várakozásaimnak a történeteimben.

    K.: Már többször is próbáltam megválaszolni ezt a kérdést, de még mindig nem értem pontosan, miért annyira vonzó számomra ez az univerzum. Tudom, hogy a játék első videója megfogott, és megváltoztatta az egész életemet. A S.T.A.L.K.E.R. játék indította el az irodalmi karrieremet: részt vettem egy pályázaton, új barátokat szereztem, és az első olvasóimat, akik segítettek megtenni a következő, merész lépéseket. A szabadság és a kaland addiktív légköre, a lehetőség, hogy az légy, aki csak akarsz, és nem az, amit a társadalom rád erőszakol. Úgy gondolom, nemcsak én választottam ezt az univerzumot, de ő is kiválasztott engem.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    M. K.: Játszanak számítógépes játékokkal?

     T.: Természetesen. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még az első komoly RTS-re, a Dune II-re. Nagy rajongója vagyok Frank Herbertnek, és a Dűne jól ismert világa a játékban esélyt sem adott fiatalkoromban, hogy kihagyjam. Nappal tanultam és dolgoztam, éjszakánként pedig bázist építettem, óvtam a homokférgektől, és gyűjtöttem a fűszert. J

    Aztán jött az UFO, az Unreal Tournament és sok gyönyörű, körökre osztott stratégia. Az Unreal után a stalkeres lövöldözős játék volt az első a „lövöldék” között, ami komolyan magával ragadott. Igaz, idősebb korban kevesebb idő jut játékra, de a WoT-ot néha még mindig előveszem. Azt hiszem, a stalker-játék sokkal több rajongóval bírna, ha multiplayer formátumban létezne. A számítógép ellen játszani már tizenöt évvel ezelőtt is eléggé untatott.

    Romannal már átbeszéltük, hogy is nézne ki a S.T.A.L.K.E.R., ha az EVE Online mintájára és arculatával készülne. Sajnálom, hogy ez csak a mi képzeletünk szüleménye.

     

    K.: Magától értetődik. A műfajok közül az FPS-eket szeretem leginkább, de a többit sem kerülöm. Elsősorban figyelemelterelés és lazítás céljából játszom. Természetesen nem vagyok profi, de az online csatákban sokaknak adhatnék előnyt. Mindig érdeklődéssel figyelem a játékipar híreit, megnézem a videókat, és lehetőség szerint kipróbálom, ami érdekel. Nagyon szeretem azokat a kooperatív rendszereket, ahol csapatként kell együttműködni. A kedvenceim között szerepel a Left 4 Dead, a Call of Duty és természetesen a S.T.A.L.K.E.R. Örömmel tölt el, hogy kapcsolatba léphetek a fejlesztőkkel, amikor felmerül egy ilyen lehetőség. Arról álmodozom, hogy létrehozzam a saját játékomat, vannak hozzá ötleteim.

     

    A teljes interjúért és fantasztikus novellákért vegyétek meg a Galaktika áprilisi számát.

    Galaktika 361

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számában folytatódik Dave Howardnak, a Leymann-transzfer írójának izgalmas kisregénye, az „Űrszemétszedők”. Theodora Goss, akinek hamarosan megjelenik Az alkimista lányának különös esete című regénye, a valóság és a képzelet keresztútjáról tudósít novellájában. Varga Csaba Béla a rasszizmus viszonylagosságáról mesél, Cadwell Turnbull hőse pedig egy egyszer megmutatkozott szupererőt próbál kétségbeesetten visszaszerezni. Fedina Lídia apokaliptikus környezeti katasztrófával riogat, Richard Fox kommandósa egy félresikerült kapcsolatfelvételt igyekszik helyrehozni, míg Vlagyiszlav Gyik S.T.A.L.K.E.R.-története a Zóna működésének rejtelmeibe avatja be olvasóit. A havi retró igazi különlegesség: Vörösmarty Mihály hol hátborzongató, hol kacagtató természetfölötti elbeszélése.

    A központi tudományos rovat az univerzum keletkezésének első másodpercét mutatja be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy sziget ökoszisztémájának megmentéséről, illetve annak kudarcáról, egy budapesti galériáról, ahol fémhulladékból újrahasznosított szobrok várják a betérőket, egy sámánisztikus cirkuszelőadásról és a 2020-as európai űrtervekről. A képregény Robert Sheckley novellájának, „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában Robert Silverberg kisregénye olvasható, „Az ezredes visszatér a csillagok közé”, egy galaktikus birodalom politikai machinációiról, valamint arról, mennyire nehéz eldönteni, ki áll a jó, és ki a rossz oldalon.

    A Galaktika 360. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megvannak a 2019-es Nebula-díj jelöltjei

    A Nebula-díjat először 1965-ben osztották ki, és a Hugo-díj mellett a másik legrangosabb SF díj. A díjat az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Egyesületének tagjai ítélik oda az előző naptári évben az Amerikai Egyesült Államokban publikált legjobb science fiction- és/vagy fantasy-műfajba tartozó műveknek. Ugyanezen ceremónia keretén belül adják át a Ray Bradbury és Andre Norton díjakat is.

    2019-es jelöltek listája

    Regény

    Marque of Caine, Charles E. Gannon (Baen)

    The Ten Thousand Doors of January, Alix E. Harrow (Redhook; Orbit UK)

    A Memory Called Empire, Arkady Martine (Tor)

    Gods of Jade and Shadow, Silvia Moreno-Garcia (Del Rey; Jo Fletcher)

    Gideon the Ninth, Tamsyn Muir (Tor.com Publishing)

    A Song for a New Day, Sarah Pinsker (Berkley)

    Novella

    “Anxiety Is the Dizziness of Freedom”, Ted Chiang (Exhalation)

    The Haunting of Tram Car 015, P. Djèlí Clark (Tor.com Publishing)

    This Is How You Lose the Time War, Amal El-Mohtar & Max Gladstone (Saga; Jo Fletcher)

    Her Silhouette, Drawn in Water, Vylar Kaftan (Tor.com Publishing)

    The Deep, Rivers Solomon, with Daveed Diggs, William Hutson & Jonathan Snipes (Saga)

    Catfish Lullaby, A.C. Wise (Broken Eye)

    Kisregény

    “A Strange Uncertain Light”, G.V. Anderson (F&SF 7-8/19)

    “For He Can Creep”, Siobhan Carroll (Tor.com 7/10/19)

    “His Footsteps, Through Darkness and Light”, Mimi Mondal (Tor.com 1/23/19)

    “The Blur in the Corner of Your Eye”, Sarah Pinsker (Uncanny 7-8/19)

    Carpe Glitter, Cat Rambo (Meerkat)

    “The Archronology of Love”, Caroline M. Yoachim (Lightspeed 4/19)

    Rövid elbeszélés

    “Give the Family My Love”, A.T. Greenblatt (Clarkesworld 2/19)

    “The Dead, In Their Uncontrollable Power”, Karen Osborne (Uncanny 3-4/19)

    “And Now His Lordship Is Laughing”, Shiv Ramdas (Strange Horizons 9/9/19)

    “Ten Excerpts from an Annotated Bibliography on the Cannibal Women of Ratnabar Island”, Nibedita Sen (Nightmare 5/19)

    “A Catalog of Storms”, Fran Wilde (Uncanny 1-2/19)

    “How the Trick Is Done”, A.C. Wise (Uncanny 7-8/19

    The Andre Norton Award for Outstanding Young Adult Science Fiction or Fantasy Book

    Sal and Gabi Break the Universe, Carlos Hernandez (Disney Hyperion)

    Catfishing on CatNet, Naomi Kritzer (Tor Teen)

    Dragon Pearl, Yoon Ha Lee (Disney Hyperion)

    Peasprout Chen: Battle of Champions, Henry Lien (Holt)

    Cog, Greg van Eekhout (Harper)

    Riverland, Fran Wilde (Amulet)

    Game Writing

    Outer Wilds, Kelsey Beachum (Mobius Digital)

    The Outer Worlds, Leonard Boyarsky, Megan Starks, Kate Dollarhyde, Chris L’Etoile (Obsidian Entertainment)

    The Magician’s Workshop, Kate Heartfield (Choice of Games)

    Disco Elysium, Robert Kurvitz (ZA/UM)

    Fate Accessibility Toolkit, Elsa Sjunneson-Henry (Evil Hat Productions)

    The Ray Bradbury Award for Outstanding Dramatic Presentation

    Avengers: Endgame, Christopher Markus & Stephen McFeely (Marvel Studios)

    Captain Marvel, Anna Boden & Ryan Fleck & Geneva Robertson-Dworet (Marvel Studios)

    Good Omens: “Hard Times”, Neil Gaiman (Amazon Studios/BBC Studios)

    The Mandalorian: “The Child”, Jon Favreau (Disney+)

    Russian Doll: “The Way Out”, Allison Silverman and Leslye Headland (Netflix)

    Watchmen: “A God Walks into Abar”, Jeff Jensen & Damon Lindelof (HBO)