Címke: járvány

  • Robot felügyelők járják a parkokat

    Szingapúr robottokkal veszi vel a harcot a koronavírus terjesztése ellen.

    Ez a törpe városállam Ázsia délkeleti részén a régió egyik legmeghatározóbb pontja. A Budapestnél alig nagyobb szigetország közel hatmillió ember otthona. A világ fontos csomópontjaként a koronavírus járvány egyik veszélygóca lett. De a hatékony intézkedéseknek hála hosszú ideig sikerült kordában tartani a járványt. A szigetország is előírta a lakáskarantént,  a sportolást és a parkok látogatását is csak egyénileg engedélyezik.

    Az ázsiai minta állam a XXI. század technológiáját is szolgálatba állította. A közterületeken és parkokban robotok végzik a járőrmunkát.

    Sokszavú poszáta

    A  szingapúri közmű-tanács az O-R3 nevű robotot használja, hogy segítsen nekik megfékezni a Covid-19 terjedését. Az O-R3 a 360 fokos kameráján keresztül videóadást küld a kezelőknek. A beszélő robotokat eredetileg biztonsági megfigyelésre használják a szigetállam különböző tározóiban, de szerepét most kibővítették, és most figyeli a társadalmi távolságtartást.

    A Boston Dynamics robotkutyája a Bishan-Ang Mo Kio Parkban, járőrözik, és élőszóval emlékezteti az embereket a biztonságos távolság megtartására. A kameráin keresztül figyelő kezelők pedig ellenőrizhetik a parkban tartózkodók számát.

  • NASA lélegeztetőgép

    A koronavírus járvány néha meglepő eseményekkel jár és nemvárt helyről érkezhet a segítség. A NASA bejelentette, hogy mérnökei mindössze 37 nap alatt kifejlesztettek egy lélegeztető-gépet.

    A meglepő bejelentés kapcsán Michael Watkins, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory igazgatója ezt nyilatkozta: A mi specialitásunk az űrhajók és nem orvosi műszerek gyártása. Amihez mi értünk, az a kiváló mérnöki munka, a szigorú tesztelés és a gyors prototípuskészítés. Amikor rájöttünk, hogy képesek lehetünk rá, úgy éreztük, hogy az orvosi és a szélesebb közösség érdekében tudásunkat és tapasztalatainkat is meg kell osztanunk.

    A mérnökök Home Office módszerrel 37 nap alatt tervezték meg és állították elő a prototípust. A készülék jóval egyszerűbb, mint a hagyományos lélegeztetőgépek, ezért könnyebb, gyorsabb és olcsóbb a gyártása. Természetesen nem tud annyit, mint a kórházi professzionális gépek, kifejezetten a koronavírus okozta légzéselégtelenség kezelésére szolgál. Élettartama is alacsonyabb, a működési ideje körülbelül 3-4 hónap.

    A készüléket az emberi betegekhez hasonló szimulátoron sikeresen tesztelték. Az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal jóváhagyta a rendkívüli engedélyt.

    Túlélők

    A NASA nem csak a gyors fejlesztéssel segíti az egészségügyet és a betegeket. AJPL dolgozói rendkívül büszkék alkotásukra. A tervrajzokat és a teljes dokumentációt teljesen ingyenesen közzétették, így bárki gyárthatja a készüléket, hogy minél gyorsabban minél több készülék álljon a betegek rendelkezésére.

  • A denevérek szuperimmunitása

    A kanadai Saskatchewani Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint különleges és egyedi immunrendszerük révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a MERS koronavírust a denevérek.

    A koronavírusok eredeti hordozóinak a denevéreket tartják, Ezek közé tartozik a MERS, a SARS és az új  SARS-CoV-2, ami a mostani Covid-19 betegséget okozza. Ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak. A denevérek nem szabadulnak meg a vírustól, de mégsem betegednek meg.

    Virokalipszis

    A kutatók azt akarták kideríteni, hogy a MERS vírus miért nem iktatja ki a denevérek immunválaszát, ahogy teszi azt az embereknél. A kutatók elsőként mutatták be, hogy egy rovarevő barna denevér sejtjei hónapokon át fertőzöttek lehetnek a MERS vírussal az állat szervezete és a kórokozó együttműködése révén. Ahelyett, hogy elpusztítaná a denevér sejtjeit, ahogy azt az emberi sejtekkel teszi, a MERS koronavírus hosszú távú kapcsolatba lép a gazdaszervezettel, amelyet a denevér egyedi immunrendszere tart fenn.

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

    A kutatók véleménye szerint az eredményeik azt sugallják, hogy a denevéreket érő stressz, például a betegségek, a természetes élőhelyeik elvesztése, szerepet játszhat a koronavírus más fajokra való átterjedésében. Amikor a denevér immunrendszerét stresszhatás éri, az megbontja az immunrendszer és a vírus közötti finom egyensúlyt, lehetőséget adva a vírusnak a sokszorozódásra.

  • Babahordozó járvány idejére

    Az emberi kreativitás legjobban szükség idején mutatkozik meg. Egy kínai apa olyan gyerekhordozót készített, amelyben járvány idején is biztonságban szállítható egy kisbaba.

    Tavaly ősszel jelent meg PS4-re a Death Stranding című játék. A legendás játéktervező, Hideo Kojima legújabb játéka, amiben a posztapokaliptikus Földön kell újra kapcsolatot teremtenünk a különálló emberi kolóniák között. Mindeközben egy babára is vigyázni kell. A játék egyik ikonikus posztere adta az ötletet a kínai apának.

    A probléma, hogy a megvásárolható maszkok nem alkalmasak a kisbabáknak. A rendszeresített maszkok nem illeszkednek pontosan, és mivel a csecsemők légzőrendszere általában gyengébb, esetleg nem képesek megbirkózni a maszkon keresztüli légzéssel. Cao Junjie azonban szenvedélyes játékos, és a Death Stranding játékot játszva kapta az ihletet, hogy megpróbáljon megtervezni egy biztonsági hordozót gyermekének.

    A babahordozó, légmentesen zár, egy komplett légszűrő rendszer gondoskodik a tiszta és csiramentes levegőről. A rendszer összes paramétere leolvasható a kijelzőn és a mobiltelefon is. A hatalmas domború ablak mögött jól látszik a baba, és egyúttal jobban is viseli a bezártságot.

    https://galaktikabolt.hu/termek/disztopikus-csomagajanlat/

    Készített hozzá egy laboratóriumokban használt biztonságos kesztyűt, hogy a hordozó felnyitása nélkül be tudjon nyúlni a babához.

    https://www.youtube.com/watch?v=3mbspIYr-Sc

    Mellesleg ha felkeltette az érdeklődésedet a játék, itt az előzetese.

  • Deep Fake a járvány idején

    17 világhírű személyiség osztja meg karantén videóját: ez önmagában szenzáció lenne, de még nagyobb szenzáció, hogy egyik sem valódi. Ez egy Fake videó.

    Ha az ember gyanútlanul nézi, csak arra figyel fel, mit keresnek ekkora sztárok egyetlen konyhában, és miért hord mindenki ugyanolyan inget és frizurát.

    Szinte videóról videóra látszik, hogy finomodik és lesz napról napra élethűbb a Deep Fake videótechnika. A fejlett gépi intelligencián alapuló megoldásokkal gyakorlatilag már bármit el lehet élni. A FAkaApp már egészen elképesztően tökéletes s ráadásul gyors. Néhány év a Star Wars filmben az ifjú Leia Organa szenátort, még hetek munkájával és súlyos milliókért készült. Két éve tavasszal egy egyperces hamis Barck Obama videó alig egyheti munkaórával elkészült.

    MI, Bob

    Hogy most mire képes a Deep Fake, tökéletesen bemutatja ez a videó. Jim Meskimen 17-szer szerepel ugyanabban a videóban, de mindannyiszr más karaktert formál meg, és ehhez még az arcukat is megkapta. Így kerül egy videóba Robert De Niro, Ian McKellen, George Clooney, Christopher walken, és a már sajnos évekkel ezelőtt eltávozott Robin Williams.  e azért a legütősebb a végen a fehér Morgan Freeman.

    Ebben a  videóban  pedig egymás mellett mutatják meg a forrás és a Deep Fake módosított felvételeket.

  • Rémisztő szimuláció

    Hogyan lehet egy strandbuliból országos katasztrófa.

    A koronavírus járvány elleni küzdelem legfontosabb fegyvere a távolságtartás. Ha az emberek nem érintkeznek, nem tudnak fertőzni. De mi történik akkor, ha csupán egyetlen kisebb csoport ember figyelmen kívül hagyja ezt a figyelmeztetést.

    A Tectronix GEO egy szimulációval hívta fel a figyelmet egy egészen egyszerű rendezvény veszélyeire.

    A tavaszi szünetben a diákok Florida strandjaira vonulnak bulizni. A Tectronix egyetlen Fort Lauderdale-i strand látogatóinak anonimizált adataival végzett szimulációt.

    Az anonimizált adat azt jelenti, hogy megkapták az adott mobilokhoz kapcsolódó helymeghatározó GPS és toronyadatok alapján a telefonon adott időszakra vonatkozó pillanatnyi pozícióit. De nem kapták meg a tulajdonos egyetlen személyes adatát, így a nevét vagy a telefonszámát sem.  Az adatok alapján felrajzolták a telefon tulajdonosok mozgási útvonalait.

    A szimulációból kiderült, hogy egyetlen kis rendezvényről szétsereglő emberek ha megfertőződtek, villámgyorsan szétszórhatják a fertőzést és az egész országra veszélyt jelentenek.

    A videóban bemutatják, hogy mozogtak az emberek a rendezvény után  és ezáltal hogyan szórnák szét a kórokozókat és hogyan terjedne a járvány.

  • Járvány után

    Az ember történelme egyidős a járványok történelmével. A legelső lejegyzett ismert járvány az athéni pestis, amely Kr. e. 431-425 között pusztított a városban. Az Athén és Spárta között kirobbant peloponnészoszi háború kezdetét követően járvány ütötte fel a fejét az előbbi városállamban, és öt éven át tombolt, mely idő során akár 100 000 áldozatot is szedhetett. Bár pestisnek nevezik, valójában nem tudjuk biztosan milyen ragály volt.

    Az első ismert járvány ötezer évvel ezelőtt tombolt. Egy ismeretlen betegség valószínűleg kiirtott egy teljes falut a mai Kínában. Az áldozatok holttesteit egy házban halmozták fel, amelyet aztán felgyújtottak. Gyermekek, kamaszok, felnőttek és idősek maradványait is megtalálták, de fizikai sérüléseknek nem volt nyoma.

    Amióta az ember utazik, a járványok is körbejárják a földet, eljutva szinte mindenhova ahol ember megfordult. Azóta beszélhetünk világjárványokról. A két legismertebb a középkorban többször is pusztító pestis, és a száz évvel ezelőtt, az első világháborút lezáró spanyolnátha. Mindkét esetben több tízmillió áldozatról beszélünk, de a legpesszimistább becslések szerint a halottak száma meghaladhatta a százmilliót is.

    Egy ilyen világjárványt átélni igazi világ vége. Alapjaiban rendül meg a civilizáció, felborul a megszokott társadalmi rend. Nem csoda, hogy ez az irodalomban, a filmekben is megjelent. Kevés történet szól magáról a járványról, hiszen annak társadalmi-gazdasági-politikai hatása nagyon komplex, lekövethetetlenül sokrétű probléma. Ezért a történetek vagy nagyon átfogóan tárgyalták, vagy egyetlen kisebb aspektusát mutatták be.

    A történetek, amelyekben a járványok felbukkannak, általában két csoportra oszthatók. Az első a járvány felbukkanásával és a legyőzésére irányuló heroisztikus küzdelemmel foglalkozik. Két végletes példa erre, az 1995-ös Vírus című film Dustin Hoffmannal, ahol a katonaság orvosai próbálják megállítani az Egyesült Államokba behurcolt afrikai járványt. A szinte dokumentarista elemekkel operáló akciófilm ellentéte volt az ugyanebben az évben készült 12 majom című film, ahol földalatti karantén városokba kényszerített túlélők időutazás segítségével akarják megakadályozni a járvány kirobbanását.

    De legtöbbször egyszerűen csak a múlt kísértő emlékeként bukkan fel egy civilizációt elpusztító világjárvány. A túlélők egy teljesen átalakult világban élnek, és gyakran küzdenek a túlélésért. A Metropolis Media most hat könyvet gyűjtött össze a kínálatából, amelyekben komoly szerepe volt az emberiséget megtizedelő betegségnek.

    Elsőként mindenképpen Fedina Lídia Virokalipszis című regényét kell megemlítenünk. Regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. A vírus, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a földön.

    Virokalipszis

    Meglepetés lehet egy igazi klasszikus: Jack London. Ezer halál című novelláskötete a szerző kevéssé ismert fantasztikus novellái közül válogat. De a lehető legváltozatosabb témák között felbukkan az emberiséget elpusztító világjárvány is.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ezer-halal/

    Valerio Evangelisti három idősíkban zajló inkvizítor sorozatában is fontos szerepet kapott a járvány. Napjainkban történetszálában a Ku-Klux-Klán elvein nevelkedett őrült tudós, Lycurgus Pinks megtalálta a tökéletes ellenszert az ország fekete lakosságának gyarapodására: egy vírust, amely válogat. A jövőben egy világméretű katasztrófával kell megbirkózniük hőseinknek.

    Eymerich 3 – Égj, inkvizítor!

    Ondřej Štindl InterZóna című regényében Erik Vilks világa néhány kataklizmával a miénk után létezik, valahol a jövőben. Ebben a világban már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, hacsak nem ez az egy. Élni. Túlélni. Štindl regényének világa fájdalmasan szikár, és annyira igényli az emberi érintést, mint amennyire motívumrendszere az újraolvasást. Világégés, járványok, minden oldalról leselkedő veszély, egy omladozó város romjai között élő utolsó, elfáradt emberroncsok, orwelli áthallások, és mindennek a kellős közepén egy férfi útja a saját eredete felé. Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. A jövő lakói ennek a virtuális valóságnak legtöbb részletét nem is értik, mégis kétségbeesetten kapaszkodnak belé.

    InterZóna

    Robert J. Sawyer  WWW trilógiája aktuálisabb nem is lehetne. Az első, Világtalancímű kötetének egyik legfontosabb momentuma, hogy Kínában minden eddiginél halálosabb madárinfluenza-járvány tör ki, amit csak az ország teljes izolálásával tudnak megfékezni.

    WWW 1 – Világtalan

    És legvégül egy igazi különlegesség. A világégések bemutatása – ahogy az SF irodalom java része is – Az angolszász világhoz köthető, leggyakrabban a nyugati civilizáció bukását mutatja be. De milyen lenne egy ilyen katasztrófa után az élet itt, Közép Európában, Magyarországon. A túlélők mennyit tudnának megmenteni modern civilizációnkból, és a kényszerű túlélés során mennyit tudnak átemelni az ősi magyar hitvilágból és tudásból. Petes Gábor Új-Hunnia 2039 – Ősök útján című regénye

    Ez a történet 2039-ben játszódik itt, a Kárpát-medencében, egy évvel egy világméretű ebolajárvány kirobbanása után, ami a magyar népet is jócskán megtizedelte. A városok elnéptelenedtek, a rendvédelmi szervek dezertáltak a kezelhetetlen állapotok miatt, így az utakon fosztogató, kannibalizmusra vetemedett bandák vadásznak a túlélőkre. A négy szálon futó cselekmény bemutatja egy, a jövőbeli társadalomból kiábrándult emberek alkotta, teljesen önfenntartó ökoközösség mindennapjait a Zselic lankái között található otthonukban, Új-Hunniában; a hozzájuk haza igyekvő „testvéreik” veszélyes és kalandos útját Dél-Magyarországon keresztül; egy észak-magyarországi hologram-vezető jövőbeli terveit az új-hunokkal; illetve egy eszelős exzsoldos és brigádja brutális módszereit, ahogy próbálják túlélni a járványt követő anarchiát.

    Ebben a nem éppen hagyományosnak mondható „sci-fi” kalandregényben a nem túl távoli jövőben, a súlyos fejlődési csapdában vergődő emberiség világméretű gazdasági és egészségügyi problémákkal küzd, melyből kiutat egy kis közösség mutat, ahol újraéled őseink élete és hitvilága, mindez megfűszerezve némi misztikummal.

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

  • Bizonyíték a világűrből

    Műholdas fénykép bizonyította, hogy Iránban nagyságrendekkel súlyosabb a járványhelyzet, mint ahogy állítják.

    Iránban már akkor is a világon az egyik legsúlyosabb lett volna a járvány, ha a hivatalosan kiadott adatokat nem kozmetikázzák. Ugyanakkor az országból kiszivárogó jelentések valódi katasztrófáról tudósítanak.  Amíg az ország vezetése néhány száz halottról és 10 000 közeli megbetegedésről számolt be, a mértékadó becslések is több ezer halottal számlnak, a fertőzöttek számát fél és nyolc millió közé teszik.

    A bizonyítékot a Maxar űrcég műholdas fotói szolgáltatták. A képeken a teherántól mintegy 125 kilométerre délnyugatra lévő, több mint egymillió lakosú város, Kom temetője látható. A siíta muzulmánok szent városa, és egyben sííta muszlim tanítók és vezetők képzési központja. A város hatalmas temetőjéről készült képeket vizsgálták meg. A néhány nappal ezelőtt kézszült fotókat hasonlították össze a február végén készült képekkel. A temetőben két körülbelül száz méter hosszú árok látható, amelyet a szakértők szerint tömegsír lehet.