My Blog

Címke: James Webb

  • A Webb-teleszkóp tesztelése

    A James Webb űrtávcső  egy épülő 6,5 méteres átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utóda, a valaha épített űrteleszkópok legjobbika. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség.  Indítását először 2018-ra tervezték a Guyana Űrközpontból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt már a 2021-re tolódott. Az új távcső a Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű.

    Ez a rövid videó megmutatja, hogyan rakja össze magát az űrben a teleszkóp és hogyan működik. Itt a Földön pedig bepillanthatunk a tesztelésekbe. Így látszik jól, milyen nagy is ez a műszer.

    A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

    A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit -220 °C hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.

    A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport küldésére nem lehet számítani.

  • Hányatott sorsú James Webb-távcső: újabb halasztás

    Lassan már számolni sem érdemes, hányadszor halasztják el a világ legnagyobb űrtávcsővének pályára állítását.

    Hét évvel ezelőtt, 2011-ben 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, a terveket menet közben módosították, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést. Most az űrteleszkópjának munkálatait felülvizsgáló független testület „technikai kihívásokra” hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. A legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz.

    A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.

    A James Webb teleszkóp az infravörös tartományban működik majd,  képes lesz átlátni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el. Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.

    A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni ezt az űrteleszkópot. A hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit 1 milliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték. A költségvetés most az újabb egymilliárdos emeléssel 9,66 milliárd dollárnál tart.

  • 13,5 milliárd éves időutazásra vállalkozhatnak a csillagászok

    A legkorábbi galaxisok figyelhetők majd meg a James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével, amelynek indítását 2018 októberében tervezik.

    Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal második igazgatójának, James Webbnek a nevét viselő csillagászati műhold megépítése a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrhivatal közös projektje. Az infravörös tartományban megfigyeléseket végző JWST százszor nagyobb teljesítményre lesz képes, mint a most negyedszázados jubileumát „ünneplő” Hubble-űrteleszkóp – olvasható a PhysOrg hírportálon.

    A James Webb űrteleszkóp segítségével 13,5 milliárd éves időutazásra vállalkozhatnak a csillagászok, akik megismerhetik, hogy milyen volt a világegyetem „mindössze” 200 millió évvel az ősrobbanás után, amikor a sötét univerzumban sorra „felgyulladtak” az első csillagok és létrejöttek a korai galaxisok.

    A JWST tömege 6,4 tonna, tükörátmérője 6,5 méter lesz, vagyis háromszor akkora, mint a Hubble-űrteleszkópé. Az infravörös tartományban működő John Webb csillagászati műhold „szeme” képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni.

    „Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble-űrteleszkópé, ily módon a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el minket” – hangsúlyozta a Matt Greenhouse, a JWST-projekt kutatója.

    Az első csillagok és galaxisok kutatása, a bolygórendszerek képződésének vizsgálata mellett a Földtől 1,5 millió kilométerre keringő űrteleszkóp az élet jeleit is keresi majd a világűrben. Feladata olyan égitesteket találni, ahol a hőmérséklet se nem túl alacsony, se nem túl magas, és felszínükön folyékony víz lehet.

    „A John Webb űrteleszkóp olyan érzékeny műszerekkel rendelkezik, amelyekkel a bolygók légkörének színképelemzése is elvégezhető. Így megismerhetjük az égitestek légkörének az összetételét, valamint észlelhetjük az esetleges élővilágra utaló jeleket” – fogalmazott Matt Greenhouse.

    Forrás: MTI