Címke: Jack McDevitt

  • Jack McDevitt életmű-akció

    Jack McDevitt néhány napja töltötte be 85. születésnapja. Ebből az alkalomból különleges akcióval tisztelgünk a mester munkássága előtt.  A Nebula-díjas szerző kilenc kötete jelent meg nálunk, és most ezeket kínáljuk kedvezményes áron, Válassz hármat a kilencből 3.490,- Ft-ért és mi ingyen szállítjuk neked!

    https://galaktikabolt.hu/termek/jack-mcdevitt-hianypotlo-akcio/

     

    A könyvekből megismerheted az 1935-ben született amerikai író teljes életművét. Kedvenc témái a kapcsolatfelvétel idegen lényekkel, illetve az archeológia, futurisztikus meséit szívesen szövi ezek köré. Szemezgethetsz a sikerkönyveiből, választhatsz egy trilógiát, megismerhete az Alex Benedict sorozatot, vagy csak pótolhatod az életmű hiányzó darabjait. Csak rajtad múlik, mit választasz, az akció egész májusban tart.

    A Született stratéga egyszerre SF és krimi, valamint fordulatos kalandregény, középpontjában egy “high-tech Indiana Jonesszal”.

    Mindenki ismerte Christopher Sim legendáját. A harcosét. A vezérét. A csillagközi hősét, aki született stratéga. Sim örökre megváltoztatta az emberiség történelmét, amikor egy szedett-vedett kis peremvilági ellenálló flottából veszedelmes fegyvert kovácsolt, és visszaverte az idegen támadókat.

    Most azonban Alex Benedict régiségkereskedő rábukkant egy ijesztő információmorzsára, mely rég eltemetve hevert egy ősi számítógépes fájlban. Ha ez az adat igaz, Christopher Sim csaló volt csupán.

    Egy személyes és egy történelmi jelentőségű ügy szálai fonódnak egybe, s Alex Benedictnek követnie kell a legenda sötét nyomait, egyenesen egy idegen galaxis szívébe – ahol olyan igazság várja, amely legvadabb elképzelésein is messze túltesz…

    Egy izgalmas és színes háborús SF, intergalaktikus kalandok minden mennyiségben.

    Született stratéga

     

    Jack McDevitt fantasztikus érzékkel keveri az SF-et és a krimit, hogy a Született stratéga után ismét egy magával ragadóan izgalmas történetbe rántsa magával olvasóit. A Polarisban folytatódnak Alex Benedict kalandjai. Hatvan évvel ezelőtt, amikor megtalálták a Polarist, az űrhajó üres volt, pilótája és utasai sorsáról senki nem tudott semmit. Most, a titokzatos eltűnés évfordulóján, árverésre akarják bocsátani a hajón talált tárgyakat. Bennfentes ismeretei révén Alex Benedict, a galaxis egyik legtekintélyesebb régiségkereskedője szerzi meg magának a tárgyak egy részét. Amikor egy robbanás következtében a gyűjtemény megsemmisül, Alex megérti, valakik mindenáron el akarják titkolni, ami a Polaris fedélzetén történt. Márpedig neki feltett szándéka, hogy végére jár az ügynek – különösen akkor, ha ez az élete kockáztatásával jár…

    Polaris

     

    Elveszett kolónia az Alex Benedict-sorozat harmadik kötete ismét kalandok, rejtélyek és idegen világoknak várnak. 2688-ban két csillagközi űrhajó indult útnak, utasai a Föld orwelli teokráciája elől menekültek egy szebb új világba. Soha többé nem érkezett hír róluk.

    Évezredekkel később Alex Benedict régiségkereskedőnek birtokába kerül egy csésze, amely a Keresőről származhat, az egyik űrhajóról, amely a szakadárokat vitte a fedélzetén. Mivel a megtalálóra vagyon és hírnév vár, Alex és asszisztense, Chase nyomozni kezdenek, és rá is bukkannak a sodródó hajóra… egy kihalt naprendszerben. Felfedezésük több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol, és ez veszedelmes kalandjuknak még csak a kezdete.

    Elveszett kolónia

     

    „Irgalmas Isten, mindnyájan halottak…” Ezzel az üzenettel kezdődik az ördög szeme, és természetesen Alex Benedict kapja. A feladó az ünnepelt horrorszerzőtől, Vicki Greene, aki egy jókora összeget is átutal. Amikor aztán Benedict és társa, a remek pilótanő Chase Kolpath a rejtélyes üzenet nyomában ellátogatnak a legtávolabbi, emberek lakta világra, magyarázatok helyett csak még több kérdés fogadja őket. Miért vetette alá magát Vicki Greene teljes emlékezettörlésnek, eldobva magától múltját és karrierjét? Vajon mire bukkanhatott a következő regényéhez végzett kutatómunka közben? Mi az a szörnyűség, amivel még egy horroríró sem képes együtt élni?

    A távoli bolygón egy halványkék csillag, az Ördög Szeme kísérteties, éjszakai derengésében a nyomozópárosnak talán nem is csak e világi ellenfelekkel kell megküzdenie, és azon már meg sem lepődnek, hogy erőfeszítéseiktől ismét egész civilizációk sorsa függhet.

    Az ördög szeme

     

    Alex Benedict és Chase Kolpath egy rejtélyes kőtábla nyomába erednek, amely a megszállott idegenvadász Somerset Tuttle hagyatékából került elő, ám nem sokkal később el is tűnt. Talán ez a tábla elvezethet az első idegen fajhoz a Némák óta, bizonyítva, hogy az élet mégsem annyira ritka csoda a galaxisban. A sokak által őrültnek tartott, hiábavalóan kutató tudós mégis célhoz ért volna halála előtt? Sőt talán éppen ezért kellett meghalnia? Alexnek és Chase-nek is hamarosan rá kell döbbennie, hogy valaki nagyon nem szeretné, ha erre a titokra fény derülne.

    Az Echo, az Alex Benedict-sorozat ötödik kötete is hasonló izgalmakat tartogat olvasóinak, mint a korábbiak, az eddigi szeretnivaló hősökkel és néhány meglepő fordulattal. No meg persze egy újabb hajmeresztő nyomozással. A bűnügyi helyszín az űr végtelenje.

    Echo

     

    Dr. Christopher Robin, a híres fizikus évtizedekkel korábban valósággal sokkolta a közvéleményt, amikor bejelentette kutatásai eredményét: végtelen számú párhuzamos univerzum létezik, amelyek kisebb-nagyobb mértékben különböznek a sajátunktól. A bejelentést követően pedig egy földrengés során váratlanul eltűnt.

    Alex Benedictnek és Chase Kolpathnak eredetileg csak egy árverést kellett volna lebonyolítani a fizikus hagyatékából, ám amikor követni kezdik a tudós nyomait a bolygórendszer határain túlra, kiderül, egyesek bármit megtennének, hogy a rejtély megoldatlan maradjon.

    A Tűzmadár című regény ezzel a  páratlan rejtvénnyel szembesíti hőseit ebben az egyszerre tudományos és fantasztikus kalandregényben. A sorozat hatodik darabja éppúgy élvezhető önmagában, mint az eddigiek, de azért érdemes beszerezni az előzményeket is annak, aki további izgalmakra vágyik egy jövőbeli régiségkereskedő és asszisztensnője társaságában.

    Tűzmadár

     

    Az Emlékmű a csillagokban című regénnyel McDevitt egy új sorozatba fog. Ezúttal háttérbe szorulnak a krimielemek, hogy az olvasót egy vérbeli hard-SF kaland ragadja magával képzeletének határain is túlra.

    Kétszáz évvel ezelőtt a Naprendszer első felfedezői óriási szobrot találtak a Szaturnusz egyik holdján. Az egyértelműen idegen eredetű emlékmű azonban csupán vad elméleteket szült, a földönkívüliek más nyomára nem bukkant rá senki. Most viszont, hogy valósággá vált a csillagközi utazás, a környező bolygórendszerekben is egymás után kerülnek elő hasonló építmények, szobrok. Vajon minek állítottak emléket a nyom nélkül eltűnt idegenek? Talán üzenni akartak a kései megtalálóknak? Ebbe a rejtélybe csöppen bele a fiatal pilótanő, Priscilla Hutchins, hogy aztán egy régészcsapattal olyan felfedezőútra induljon, amely az emberiség egész jövőjét megváltoztathatja – amennyiben lesz neki.

    Emlékmű a csillagokban

     

     

    Jack McDevitt új sorozatának második kötete, Az Űrhajótöröttek az Emlékmű a csillagokban folytatása. Ugyanolyan lélegzetelállító izgalmakkal szolgál, mint az első rész, és megmutatja, egy női pilóta is lehet találékony és merész, nem csak a Han Solóké a galaxis.

    Egyszerű régészeti expedíciónak indult. A Maleiva III-ra érkezett tudóscsapat egy ősi civilizáció romjait akarta feltárni, majd eltűnni a helyszínről, mielőtt megérkezik Jerry Morgan. Hogy kicsoda Jerry Morgan? Egy kóbor gázóriás, ami eltéríthetetlenül tart a Maleiva III felé. E kikerülhetetlen végzetről kapta a bolygó másik nevét: Süllyesztő. Ami ugyanis két hét múlva itt van még, az atomjaira hullik szét a kataklizmában. De hát két hét az rengeteg idő, gondolták a régészek. Míg el nem kezdődtek a meghibásodások, a földrengések, és szembe nem kerültek a helyi élővilág veszedelmesebb egyedeivel.

    Priscilla Hutchins hiába remek pilóta, ebből a kutyaszorítóból talán még ő sem mentheti ki tudós utasait, sőt az ő ígéretes karrierje is idő előtt tragikus véget érhet.

    Űrhajótöröttek

     

    Indiánok, nemzetbiztonságiak, és egy fölből kiásott jacht a főszereplője az Ősi partok című regénynek.

    Az észak-dakotai farmer, Tom Lasker és fia ásás közben fura tárgyat talál. Amikor megpróbálják kiszabadítani a földből, kiderül, hogy jóval nagyobb, mint gondolták. Végül egy hajó kerül elő a mélyből, méghozzá egy futurisztikus jacht. Még csak hasonlót sem láttak soha – ami nem is csoda, hiszen a környéken közel-távol semmi hajózható víz nincs.

    A jacht vadonatújnak tűnik, de vajon hogyan – és mikor – kerülhetett a föld alá? A vidéken legutóbb tízezer évvel ezelőtt hullámzott egy beltenger vize, ám ha azóta itt hevert volna a hajó, sokkal viharvertebbnek kellene lennie. A rejtély megoldásához egy újabb rejtély visz közelebb: a szomszédos sziú rezervátum területén előkerül egy hasonlóan futurisztikus anyagból készült építmény, amely mintha átjáró lenne más világokba. És benne ott egy kikötőhely, pontosan a jachthoz méretezve.

    A leletek hamarosan fölkeltik a hatóságok figyelmét is, s ádáz küzdelem kezdődik a rezervátum lakói és a nemzetbiztonsági szervek között a hirtelen értékesebbé vált földterületért. De vajon mit számít néhány négyzetkilométernyi sziklás hegyvidék, ha az emberi történelem legnagyobb felfedezése a tét?

    Ősi partok

     

    Feltámad a múlt című történetben ismét visszatér kedvenc régiségkereskedőnk. Benedict és társa, Chase Kolpath újabb érdekes megbízást kap: egy elhunyt asztroarcheológus unokája jelentkezik náluk az űrhajózás aranykorából származó kommunikációs berendezéssel. Csak felbecsültetné az értékét, de már a története is kérdéseket vet fel. Amikor azonban a régiségkereskedő vizsgálódni kezd, hamar kiderül, hogy igyekezete nem arat egyöntetű tetszést.

    Mindeközben egy kutatócsoport azon dolgozik, hogy a transzdimenzionális térben rekedt, eltűnt űrhajók meglepetésszerű felbukkanásait megjósolják, és az utasokat lehetőleg kimentsék végtelen bolyongásukból. A következő célpont: a Capella. Ezzel a hajóval együtt veszett nyoma Benedict nagybátyjának, Gabe-nek.

    Vajon kinek állhat érdekében az aranykori műtárgy eredetének eltitkolása? És a Capella utasait viszontláthatják-e még szeretteik?

    Feltámad a múlt

  • Nálunk így indul az október: őszi megjelenéseink + 1 könyvbemutató

    Bejelentjük őszi újdonságainkat.

    Sztrugackij-regény új és kibővített fordításban, a második Eshtar-könyv, az Örök háború-sorozat harmadik darabja, egy népszerű novellistánk első utópisztikus regénye és az Alex Benedict-sorozat hetedik része. Ezekkel az újdonságokkal készül 2016 őszén a Metropolis Media Group.

     

    Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés. Delelő, 22. század (várható megjelenés: október 6.)

    Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a – tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló – ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban.

    Hazatérés

     

    Michael Walden: Eshtar – Második könyv (várható megjelenés: október 10.)

    Az idén tavasszal megjelent Eshtar folytatásában Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást. Az SF-et fantasy elemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem időben, mégsem a kalandok a legfontosabbak: a felnőtté érés folyamatának lehetünk tanúi, miközben a szereplők igyekeznek megbirkózni a vallás, a hazafiasság, a háború és az erőszak, valamint a felelősségvállalás és a szerelem problémáival.

    Eshtar2

     

    Joe Haldeman: Örök szabadság (várható megjelenés: október 17.)

    Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára. A trilógia lezárása minden, amit egy jó SF-től várhatunk: nagyszabású kaland az emberi lét rejtelmei körül, gazdag jellemábrázolással, valamint átgondolt tudományos és vallási spekulációkkal. Külön öröm, hogy a borítót az első két részhez hasonlóan Sallai Péter készíti.

    o%cc%88ro%cc%88kszabadsagb1

     

    Fedina Lídia: Virokalipszis (várható megjelenés: október 24.)

    Népszerű novellistánk, Fedina Lídia regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a szeptemberi Galaktikában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a Földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.

    virokalipszis-08

     

    Jack McDevitt: Feltámad a múlt (várható megjelenés: november 2.)

    Jack McDevitt amerikai író az Alex Benedict- és Priscilla Hutchins-sorozatok Nebula-díjas szerzője ezúttal kettős rejtéllyel szembesíti olvasóit izgalmas, új regényében. A 2014-es eredeti megjelenést követően McDevittet Robert A. Heinlein-díjjal jutalmazták, amellyel a világűr felfedezését népszerűsítő SF-művek alkotóit tüntetik ki évről évre. Az Alex Benedict-sorozat hetedik részében Benedict és társa, Chase Kolpath újabb érdekes megbízást kap: egy elhunyt asztroarcheológus unokája jelentkezik náluk az űrhajózás aranykorából származó kommunikációs berendezéssel. Mindeközben egy kutatócsoport azon dolgozik, hogy a transzdimenzionális térben rekedt, eltűnt űrhajók meglepetésszerű felbukkanásait megjósolják, és az utasokat lehetőleg kimentsék végtelen bolyongásukból. A következő célpont: a Capella. Ezzel a hajóval együtt veszett nyoma Benedict nagybátyjának, Gabe-nek.

    alex-benedict-7

     

    +1 Múmiamalom-könyvbemutató a Wichmann kocsmában (1075 Budapest, Kazinczy u. 55.)

    Október 5-én 18 órától Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillerét a Cseh Centrum a Metropolis Media kiadóval közösen mutatja be Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus cégér nélkül is kultikussá vált kocsmájában.2016_08_29

    A tekintélyes sörpocakkal bíró kocsmáros, a legendás rántott húsos szendvics és a tipikus cseh kocsmák őszinte egyszerűségét idéző enteriőr csak úgy kiált Leopold Durman történetéért. Miért pont szegény felügyelőt kellett megbízni a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosának elfogásával? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát? Messze van-e onnan a Jeruzsálem, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? A Múmiamalom mindenre megadja a választ.

    A rendezvényen vendégünk lesz a szerző, Petr Stančík, akivel irodalmi szerkesztőnk, Németh Attila és a regény fordítója, Hanzelik Gábor fog beszélgetni. Tolmácsot a Cseh Centrum jóvoltából biztosítunk. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – ehhez csak egy emailt kell küldeni a kommunikacio@galaktika.hu email címre.

  • Háború az idegenekkel – Írói elképzelések 2.

    Előző cikkemben két olyan szerzőt említettem, akik saját bőrükön is megtapasztalhatták a háborút – legalábbis a földi részét. Most ideje áttérni azokra a szerzőkre és világokra, akiknél nagyobb hangsúlyt kapott az írásokban a fiction, mint a science.

    Az alábbi könyveknél írók az idegen létformákkal zajló összecsapást a világűrben megvívandó háborúként ábrázolják, melyben a Föld és a hozzá tartozó, más bolygókra telepített kolóniák csupán a hátország és az utánpótlás funkcióját látják el. Mindenképp megérne egy cikket majd azon események szemrevételezése is, amelyekben a Földet veszi támadás alá egy vagy több idegen faj, és az emberiség védekező álláspontra szorul, avagy gerillaharcot folytat saját bolygóján a betolakodókkal szemben.

    De miért a világűr?

    Az írók jelentős része úgy próbálja összekötni a tudományt a fantasztikummal, hogy grandiózus színhelyet keres szereplőinek a hőstettek végrehajtásához. A világűr, mint végtelen közeg egyszerűen adja magát, hogy kimeríthetetlen ötletek tárháza legyen: nincsenek sem térbeli, esetekben időbeli határok sem, és nem kell meghúzni egy elképzelt haderő számának limitjét – a világűrbe egyszerűen minden belefér.

    2651730_big
    Talán ez a gondolat járhatott Jack McDevitt fejében is, amikor először gondolta végig Született stratéga (A Talent of War, 1989) című regényének vázlatos alapcselekményét. Azok a szerzők, akik az emberiség távoli jövőjébe próbálnak képzeletben betekinteni, két dologgal találkoznak: vagy egy végletekig lelakott, és a pusztulás szélén álló Földet vízionálnak, vagy optimistább esetben rengeteg földszerű gyarmatbolygót. McDevitt az utóbbiak közé tartozik, híres Alex Benedict sorozatával. Ő a fejlődésében már bőven az űrkorszak tetőpontján álló, földi eredetű emberiség csillagközi birodalmát mutatja meg számunkra, ahol a lakható bolygóknak külön törvényhozásuk, hadseregük, fővárosuk van, ám háborús időszakban képesek egymás mellett, az emberiség érdekét védve harcolni az idegenek ellen. Legalábbis többnyire. Az anyabolygó ugyanis elég későn szánja rá magát a háborúba való belépésre, így hősök is, bűnösök is más világok lakóiból válnak. Egyvalami azonban nem változott az író híres elődeihez képest: minden nemzetközi (galaktikus) incidenshez szükség van egy félelmetes ellenségre, amely összehozza az emberiséget. Ez lenne az ashiyyur faj, kimondhatóbb nevükön a Némák. Telepatikusan kommunikáló, a miénknél hatvanezer évvel idősebb fajról van itt szó, akiknek hadereje igen számottevő, és amikor a döntő csatában szembenéznek a emberiség flottájával, eldől a világegyetem sorsa. Illetve nem. A regényben ugyanis már bőven a háború után járunk, olyan messze, hogy annak cselekményei legendává satnyultak, és főhősünknek, Alex Benedict-nek a híres csata(űr)hajó romjainak felkutatásához bizony idegen segítségre is szüksége van.

    Elég merész húzás az, ha egy író háború után diplomáciai kapcsolatokat emleget, és főhősét beküldi az oroszlán barlangjába, ahonnan ráadásul mindenféle csetepaté nélkül jön ki, de mindenképpen dicséretes és előrelátó esemény. Leginkább azért, amit az eddigi űrháborús regényekből hiányoltunk: annak tudatáért, hogy van civilizált, békés élet a háború után is, és a világegyetem szabadon bejárható. Ez a békés feloldás pedig igen ritka.

    Fajok kavalkádja

    q6jxckh4eveebpqcczo2
    Az előző cikkben megidézett Heinleinnek újabb követője, tisztelője akadt John Scalzi személéyben, aki nem is csinált titkot abból, mi inspirálta a Vének háborúja (Old Man’s War, 2005) sorozat megírására: nyitó darabja végén megköszöni Heinleinnek „azt, ami a könyv végigolvasása után nyilvánvaló”. És valóban nyilvánvaló, mindvégig érezzük a híres előd szellemét lebegni az írás felett. Scalzi azonban kihagyta regényéből a filozófiai vonalat, a késztetést a mélyebb összefüggések keresésére, a helyet pedig megtöltötte csupa szürreális, furcsa, néhol pedig nagyon is emberszerű idegen lénnyel, amelyek mind az emberiséggel akarnak ujjat húzni. Némileg jogosan is, hiszen a Föld katonái a legfiatalabbak a csillagok közé kilépő fajok közül, tehát mi vagyunk a betolakodók, a gyarmatokra áhítozók. Mindezen tény nem zavarja Scalzit abban, hogy hősöket teremtsen – csupa öreg, de tapasztalt földi emberből, akiket egy nagyon fantasztikus, és minimálisan tudományos fordulattal klóntestekbe ültet, és harci feladattal lát el. A regény nem nyújt újat sem a galaxison belül utazás terén, sem a harc stílusában vagy akár a hadsereg kiképzésében – ezeket az elemeket már Heinlein és Haldeman is felhasználta. Az újítás a haderő minőségében van, vagyis az emberi erőforrások felkutatásában és hadra fogásában. De újításként lehet felhozni a korábbi ‘önálló ellenség’ elképzelést felváltó ‘többes ellenség’ problémáját is, hiszen az emberi fajnak többfrontos háborút kell folytatnia, szemben az eddigi 1-1 arányú harcokkal. A fajok elnevezése viszont a korai SF irodalom kevésbé sikeres próbálkozásaira, feledésbe merült szerzők nem túl színvonalas írásaira reflektálhat, hiszen csupán mássalhangzók és magánhangzók random egymás után tevésének tűnik, ám erre is kapunk egy nem túl erős magyarázatot a regényből: a Gyarmati Véderő katonáinak FejGépe, – mely a néma kommunikációt teszi lehetővé az egység tagjai és a parancsnokok között a gondolat útján – minden ismert idegen faj nyelvéről fordít, akik saját megnevezésüket az anyanyelvük szerinti szülőbolygójukról kapták. Be kell érnünk ennyivel.

    Láthatjuk tehát, hogy az űrben vívott háború se nem egysíkú, se nem unalmas, és végképp nem kivesézett téma a fantasztikus irodalomban. Talán épp a mozgástér nagysága miatt, nagyon is van még benne potenciál. Még a legtávolabbi jövőre nézve is vannak írói elképzelések, hiszen a Warhammer 40.000 száznál is több regényt számoló világát olyan összetettséggel építették fel, amelyet részletezni egy cikksorozat is kevés lenne. Az írói fantázia és világkép-alkotás legalább olyan végtelen, mint a világűr, és ez remek regények születésével kecsegtethet minket.

  • Aki szokatlan helyzetekbe keveri hőseit

    Könyvheti újdonságaink között helyet kapott Jack McDevitt Űrhajótöröttek című alkotása is. Az író épp öt éve volt a Galaktika vendége a júniusi könyves fesztiválon, róla megjelent cikkeinken túl most újjal jelentkezünk.

    „The universe we live is such a wild place. It’s one of those things that, once you’re hooked, you never recover from.”

    Ahogy azt a rajongók jól tudják, az amerikai író első szövege 1981-ben jelent meg a The Twilight Zone magazinban, 86’-ban. Philip K. Dick- díjat kapott The Hercules Text című regényéért, melynek eredetnovellája magyarul Rejtjel címmel jelent meg. Ezt követte az 1993-as Nemzetközi UPC Science Fiction Award-győzelem a Ships in the Night című novelláért, 2004-ben a Campbell-díj az Omegáért (a Priscilla Hutchins-sorozat negyedik kötete), 2006-ban pedig a Nebula-díjat is bezsebelte Elveszett kolónia című könyvével.

    McDevitt írói pályája korántsem mondható szokványosnak. Első néhány szépirodalmi és azon belül sci-fi-próbálkozása nem aratott osztatlan sikert, így nem is közölték azokat. A szerény és önbizalom hiányos író egyértelmű visszautasításnak értelmezte a főszerkesztő kézzel írt levelét, melyben a hibák kijavítására ösztönözte őt, s ahelyett, hogy újból nekifutott volna a feladatnak, inkább elhallgatott évtizedekre. Dolgozott taxisofőrként, trénerként vagy éppen vámügyőrként is, emellett pedig középiskolában tanította a 9-12 éves korosztályt angol irodalomra.

    Küldetéseként fogta fel, hogy szenvedélyes olvasókat neveljen a gyerekekből, s ennek eszközeként eltekintett a szokványos (és véleménye szerint a fiatal korosztály számára nehezen érthető) kötelező olvasmányoktól. Így vette át a Dosztojevszkij vagy a Tolsztoj helyét Clarke és Asimov, a kísérlet pedig eredményesnek bizonyult, a sci-fi megszerettette a fiatalokkal az olvasást, s ezután könnyebb volt saját utat találniuk a nagy oroszokhoz, vagy éppen a Moby Dickhez és a Hamlethez.

    [the_ad_placement id=”04″]

    A szereplők kapcsán azt vallja, hogy egy karakternek úgy kell viselkednie, akár egy valódi embernek. Igaz ez a pozitív és negatív hősökre is, bár őket nem mindig könnyű egyértelműen elválasztani egymástól. Az indítékok sokfélék és előfordulhat, hogy ha jobban megismerünk egy hőst, motivációi mentén sötétebb oldalához is közel kerülünk. Alex Benedict tulajdonképpen sírrabló, Priscilla Hutchins pedig (erős egyénisége ellenére) hajlamos a férfiakat követni akkor is, ha éppen tudja, rossz döntést hoztak.

    McDevitt arra törekszik, hogy szereplői élők legyenek. Gregory McAllistert például H. L. Menckenről (egy Nietzsche-rajongó amerikai újságíróról) mintázta, Alex, Chase és Hutch pedig olyanok számára, mintha családtagjai lennének, tudja mi fontos nekik, mi motiválja őket és mit akarnak az élettől.

    Az ember változásának lehetőségeit tekintve azonban meghökkentő álláspontot képvisel. Szerinte alapvetően az emberi természet számottevő mértékben nem alakul, egyedül a körülmények és az állandó díszletek képesek változni, pusztulni és megújulni. A görög és római klasszikusokat hozza fel példaként, szerinte emberileg nincs nagy különbség az akkori és a mostani civilizáció között (az olyan körülményeket mint pl. technikai fejlődés nem számítva). McDevitt még tovább megy, egyenesen azt állítja, hogy az emberi természeten az sem tudna változtatni, ha a tudomány bizonyos fejlettségi fokon képes lenne akár évtizedekkel megnövelni az átlagéletkort. Minden kisebb-nagyobb változtatás csak a játék alkatrészeit érinti, a játék maga ugyanaz marad.

    Az SF lehetőségei közül az izgatja leginkább, hogy a megszokottól eltérő helyzetekbe keveredő hősök hogyan oldanak meg olyan problémákat, amikkel a való életben egyébként (nagy valószínűséggel) soha nem kellett volna találkozniuk. A science fiction lehetőséget teremt a változásra, amit McDevitt a való életben esélytelennek gondol. Itt rendelkezhet egy gyerek kétszer annyi IQ-val, mint egy felnőtt vagy egy mesterséges intelligencia definiálhatja magát katolikusként.

    [the_ad_placement id=”04″]

    Könyvhétre megjelenő újdonságaink között egy McDevitt-regényt is kezébe vehet az olvasó. Az Űrhajótöröttek (eredeti címén Deepsix), az Emlékmű a csillagokban folytatása, mely bár ugyanabban a világban játszódik és ugyanazzal a főszereplővel operál, mint az első kötet, a két könyv közt eltelt húsz év és a cselekmények laza kapcsolata lehetővé teszi, hogy az Űrhajótöröttek önmagában is teljes értékű olvasmányt nyújtson a hard sci-fi rajongóinak.

    A Priscilla Hutchins-sorozat második részében az ember és a feltérképezetlen természet kerül szembe egymással, hiszen a Malevia III-ra érkezett tudóscsapatnak dacolnia kell az ismeretlen bolygó időjárásával, lényeivel és egyéb veszélyeivel. Felfedező- és túlélő regény az Űrhajótöröttek, melyben minden fejezet a H. L. Mencken figurája nyomán születő Gregory McAllister-idézettel kezdődik. A könyv első felében McDevitt az Emlékműben lefektetett gondolatokat emeli magasabb szintre, karaktereit leginkább azok dolgok foglalkoztatják, amik mindannyiunkat: ego, kapcsolatok, karrier, táplálkozás és a halál.

    Stephen King szerint Jack McDevitt Isaac Asimov és Arthur C. Clarke logikus örököse, Kingnek pedig feltétel nélkül hiszünk, így biztosak vagyunk abban is, hogy az Űrhajótöröttek nem fog csalódást okozni annak, aki egy izgalmas regényt szeretne olvasni idegen bolygóról és nagyon is ismerős karakterekről.

  • Folytatódnak Priscilla Hutchins kalandjai

    Jack McDevitt új kötetét Űrhajótöröttek címmel szintén a Könyvhétre jelenteti meg a Metropolis Media, a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban. Az Emlékmű a csillagokban folytatását azért sem érdemes kihagyni, mert a Campbell-, Nebula- és Philip K. Dick-díjas szerző, Stephen King szerint McDevitt Isaac Asimov és Arthur C. Clarke logikus örököse.

    Egyszerű régészeti expedíciónak indult. A Maleiva III-ra érkezett tudóscsapat egy ősi civilizáció romjait akarta feltárni, majd eltűnni a helyszínről, mielőtt megérkezik Jerry Morgan. Hogy kicsoda Jerry Morgan? Egy kóbor gázóriás, ami eltéríthetetlenül tart a Maleiva III felé. E kikerülhetetlen végzetről kapta a bolygó másik nevét: Süllyesztő. Ami ugyanis két hét múlva itt van még, az atomjaira hullik szét a kataklizmában. De hát két hét az rengeteg idő, gondolták a régészek. Míg el nem kezdődtek a meghibásodások, a földrengések, és szembe nem kerültek a helyi élővilág veszedelmesebb egyedeivel.

    Priscilla Hutchins hiába remek pilóta, ebből a kutyaszorítóból talán még ő sem mentheti ki tudós utasait, sőt az ő ígéretes karrierje is idő előtt tragikus véget érhet.

    Jack McDevitt új sorozatának második kötete, az Emlékmű a csillagokban folytatása ugyanolyan lélegzetelállító izgalmakkal szolgál, mint az első rész, és megmutatja, egy női pilóta is lehet találékony és merész, nem csak a Han Solóké a galaxis.

    Az Űrhajótöröttek megrendelhető az interneten, és természetesen a Könyvhéten is kapható lesz.

    Olvass bele a regénybe!