Címke: ISS

  • A 20 legszebb fotó a Földről

    A Nemzetközi Űrállomáson élő és dolgozó férfiak és nők évente több ezer fényképet készítenek a Földről. Ez részben a munkájuk, de egyben a hobbijuk is.

    Több kitűnő fényképezőgép áll a rendelkezésükre, hogy csodás képeket készíthessenek a bolygónkról.

    A NASA Johnson Űrközpontjának Földtudományi és Távérzékelési részlegének kutatói most készítettek egy kis csokrot az elmúlt év legjobb képeiből, amiből egy rövid videót állítottak össze.

    3001 Végső űrodisszeia

    A videó megnézése után érdemes ellátogatni a videó youtube oldalára, mert ott megtalálható az össze fotó elérhetősége.

    Innen nem csak a képeket tölthetjük le több méretben, de szinte minden információhoz is hozzájuthatunk a kép készítési körülményeiről, a használt kameráról, a fényképezett helyről, és az aktuális időjárási adatokról.

    https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/

  • Liftezett az űrállomás

    Egy hét leforgása alatt kétszer is módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját.

    A repülésirányítási központnak Július 3-án pénteken váratlanul módosítania kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját, mert félő volt, hogy az ISS űrszemétnek ütközik.

    Az űrállomásnak nincsenek saját hajtóművei. A pályamódosítás a Progressz MSZ-14 teherűrhajó vették igénybe. Az űrhajó hajtóművét száz másodpercre indították be. Ennek hatására az űrállomás pályája hozzávetőleg 900 méterrel emelkedett meg. Így biztonságosan elkerülte a veszélyes űrszemetet.

    Egy héttel később, július 10-én újabb manőverre volt szükség. Ezúttal is a Progressz MSZ-14 teherűrhajó hajtóművét használták. Pénteken 262 másodpercig működtették, hogy az ISS pályáját mintegy 900 méterrel csökkentsék. Ezzel csaknem visszaállt eredeti pályájára.

    3001 Végső űrodisszeia

    Ez nem a szokványos gyakorlat. Az űrállomást időnként magasabb pályára állítják. Bár az ISS 400 kilométeres magasságban kering, és a világűr hivatalos határa 100 kilométer, de nagyon ritka légkör ebben a magasságban is található, amely lassan, de biztosan fékezi az űrállomást, amely így egyre lejjebb süllyed.

     

    A mostani süllyesztésre azért volt szükség, hogy fogadni tudja a Progressz MSZ-15 teherűrhajót. A tehrszállítmány indítását július 23-ra tervezik a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről. Fedélzetén üzemanyag, víz és gáz érkezik, továbbá az űrhajósok létéhez, illetve az űrkísérletek elvégzéséhez szükséges eszközök.

     

  • Ez hihetetlen! Ez még csak a kezdet!

    Ezzel a szavakkal figyelte Donald Trump amerikai elnök a Crew Dragon űrhajó indítását. Magyar idő szerint ma 21 óra 22 perckor sikeresen felbocsátották Floridából a SpaceX űrhajóját két asztronautával a fedélzetén. A Nemzetközi Űrállomásra kilenc év után először indultak űrhajósok az USA területéről. A Crew Dragon fedélzetén a 49 éves Robert Behnken és az 53 éves Douglas Hurley foglalt helyet.

    Az indítással minden rendben volt. A rakétának mindössze 3 percre volt szüksége, hogy elérje a világűr határát jelentő 100 kilométeres magasságot és a 10 000km/órás sebességet. A hatodik percben elérte a tervezett 200 kilométeres magasságot. További gyorsítás után elérte a tervezett 27 000km/órás végsebességet. Eközben rendben levált az első fokozat és a tervek szerint landolt az uszályon.

    A kilövéssel már szerdán megpróbálkoztak a floridai űrközpontban. Akkor azonban a viharos időjárás miatt alig húsz perccel a start előtt elhalasztották az indítást. A NASA szombat reggel hozta meg a döntést a szombati felbocsátásról, amely a rossz időjárás miatt még délben is kétséges volt.

    „Nem lehetsz első a Földön, ha második vagy az űrben” – jelentette ki az amerikai elnök. A modern világot azok az emberek építették fel, akik mertek kockázatot vállalni. Közéjük sorolta Elon Muskot, a SpaceX magánvállalat alapítóját és vezetőjét is, majd leszögezte, hogy a kreatív magánszektorral történő együttműködés lesz az amerikai űrkutatás és űrhajózás jövője.

    Hogy miért is volt olyan fontos és korszakalkotó ez a start? Röviden:

    – Az Egyesült Államok saját földről újra embert küld az űrbe.

    – Megszűnik az orosz űrhajóktól való függés,

    – Az űrhajósok és Nemzetközi Űrállomásra szállításának költségei otthon maradnak.

    – Újra van emberek szállítására alkalmas űrhajója az USA-nak,

    – Emberek szállítására alkalmas űrhajója van egy amerikai magáncégnek,

    – Először vihet magáncég űrhajóst az űrállomásra,

    – Megkezdődhet a magáncélú kereskedelmi űrutazás a Föld körüli orbitális pályákon, az ISS-re,

     

  • A koronavírus és űrhajózás

    A most tomboló koronavírus járvány idején a világ jelenleg legbiztosabb helye nincs a Föld felszínén. A legnagyobb biztonságban a nemzetközi űrállomáson tartózkodó asztronauták vannak. Odafenn egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak, a jelenleg fenn tartózkodó űrhajósok még szeptemberben, a koronavírus globális elterjedése előtt hagyta el a Földet.

    Azonban a tervek szerint hamarosan újabb űrhajó indul friss legénységgel a fedélzetén. Ivan Vagnyer és Anatolij Ivanyisin orosz, valamint Chris Cassidy amerikai űrhajós április kilencedikén startol el.

    Mivel már Oroszországba is megérkezett a betegség, már több tucat igazolt eset van, ezért Csillagváros úgy döntött, hogy megváltoztatja az eddigi indulás előtti szokásrendet.

    A legfontosabb lépés, hogy Csillagváros nem fogad látogatókat és az űrhajósok sem hagyhatják el a kiképzőközpontot. Szigorítottak a karantén szabályokon is, az eddigi egy hét helyett kettőt kell a világban eltölteniük. Az indulás előtti sajtótájékoztatót megtartják, mert évtizedes gyakorlat, hogy az űrhajósokat üvegfal választja el a sajtó képviselőitől.

    Néhány olyan hagyományról is le kell mondaniuk, amelyeket hagyománytiszteletből, egyfajta indulás előtti rituáléként végeztek el. Most elmarad a moszkvai kirándulás, amely során felkeresik Gagarin Kreml falában lévő sírját. Illetve elmarad Koroljov házának felkeresése is.

    Újonc a világűrben

    A Szojuz MSZ-16 küldetést már eddig sem kísérte szerencse. Még februárban cserélték le az első számú legénységet, Mihail Tyihonovot és Andrej Babkint, mert Tyihonovot szemsérülés érte.

     

     

     

  • Dragon-2: sikeres kapcsolódás

    Ma sikeresen kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz a SpaceX vállalat Dragon-2 űrhajója, ezzel történelmi küldetésének második szakaszát is hibátlanul teljesítette. Ezzel egy újabb rekordot is felállított, mert a Dragon 2 az űrkutatás történetében először teljesen automatikusan dokkolt az űrállomáshoz. A korábbi kísérletek során, amikor a Dragon-1 teherűrhajó dokkolt, ott még az űrállomás két űrhajósa fogta be robotkarral az űrhajót. Most a folyamat teljesen automatikusan, és tökéletes rendben zajlott le. Természetesen a két űrhajós most is ott figyelt az űrállomáson, hogy bármikor közbelépjenek, de erre nem volt szükség.

    A végleges összekapcsolódás előtt két tesztközelítést hajtottak végre. Először 130 méterre közelítették meg, majd eltávolodtak 185 métres távolságra. A második kísérletnél csupán 20 méter választotta el a két űreszközt.11:40 kor megkezdték a végső megközelítést, és 11:51-kor összekapcsolódott a két űreszköz. 12:04-kor mind a 12 záróretesz fixen rögzítette az űrhajót.

    Bár az űrhajó szinte állni látszik, valójában az űrállomással együtt több mint 26000 kilométer/órás sebességgel száguldanak a Föld körül. A dokkolási manőver:

    A sikeres dokkolás, a szükséges csatlakozások és tesztek után délután két óra után pár perccel kinyitották az ajtót, és két űrhajós átszáll Crew Dragonba. A légköri nyomás az űrhajóban stabil volt, de biztonsági okokból oxigénmaszkot viseltnek.

    https://www.youtube.com/watch?v=xNVnwirgWys

    Eddig teljes siker a NASA a 6,8 milliárd dolláros kereskedelmi űrhajós programja. A „Commercial Crew Developement” keretében a magántőke és magáncégek bevonásával akarnak életet lehetni, az amerikai űrhajózásba. Ezen a héten tesztelik az űrhajót, majd március 8-án visszatér a Földre.

  • A lenyűgöző Föld

    Újabb csodálatos Time Lapse videót készítettek a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok. Az élményt még sikerült tovább fokozniuk,  a hat perces alkotás 4K UHD felbontásban mutatja meg a bolygónkat a föld körüli pályáról. A videó java része Time Lapse, vagyis gyorsított felvétel, de vannak benne valós sebességű részletek is. A film zenéjét Hans Zimmer szerezte.

    A 400 kilométeres magasság átlagos érték, az űrállomás a felvételek során 330-435  kilométer magas pályán keringett. Naponta tizenöt és félszer kerüli meg a Földet. Fantasztikusan látszanak a filmben a gomolygó felhők, a villámok, egészen különleges élmény a sarki fény. Aki figyel, felfedezheti a Dubai Pálmafa formájú mesterséges szigetét, vagy éppen az olasz csizmát. Az éjszakai felvételeken a légkör szélén vékony sárga csík látható. Az Airglow vagy  Nightglow nevű jelenség egy éjszaka megfigyelhető fénykibocsátás, amelyet a magas légkörben lejátszódó kémiai folyamatok okoznak.

    (via)

  • A legkirályabb NASA-poszterek

    Hogy miit keresnek a hivatalos NASA küldetésplakátokon a popkultúra ikonja?

    Amikor a NASA átlépett a XXI. századba, szerencsére egy újabb, fiatalosabb, és frissebb marketingre váltott. Szakított a katonásan hivatalos megjelenésével, és a komolyságából engedve az átlagembereket, főleg a fiatalokat szólítja meg. Erre legjobb példa küldetésplakátok.

    Annak idején mosolygós, de mégis szigorúan katonás férfiak és nők mosolyogtak a kamerába. Manapság inkább kihasználják a popkultúra lehetőségeit, és szívesen tüntetik fel a legénységet olyan képeken, ami inkább moziplakátoknak tűnnek.

    De még ennél is tovább mennek, témaként hozzányúlnak a népszerű sci-fi témákhoz: így bukkanhatnak fel az űrhajósok jediként, a mátrix szabadságharcosaiként, vagy akár a Karib-tenger kalózaiként.  De a sorozatok közül is feltűnt a Star Trek, A Babylon-5, és a sor még folytatható.

    Remek agytorna. Honnan is ismerős ez a poszter?

    (via)

  • Meddig élhet az ember az űrben?

    Március 3-án hazatért a Nemzetközi Űrállomásról Scott Kelly amerikai űrhajós. Ez önmagában nem is lenne ma már világszám, hiszen napjainkig már több mint 500 ember járt az űrben. Ám az amerikai asztronauták közül Kelly az első, aki egy évig ott is maradt. Ennek kapcsán tegyük fel a kérdést: meddig terjedhet az ember űrbeli tartózkodásának ideje? Lesz-e valaha állandóan lakott űrállomás?

    A kérdést azért is érdemes körbejárni, hiszen közeleg az idő, amikor emberes Mars-küldetésekre indulnak űrhajósaink. Ennek érdekében pedig nem árt pontosan ismerni a világűrben töltött idő élettani hatásait. Az űrhajózás kezdetén ma már olyan banálisnak mondható dolgoktól tartottak a korabeli tudósok, hogy vajon azonnal megáll-e az ember szíve, amint kilép a súlytalanságba, vagy hogy képes-e fennmaradni az emberi szervezet vérkeringése. Az első űrhajósok még tubusból ettek-ittak, és katéterbe ürítettek, hiszen sokáig valóban a fantasztikum hatáskörébe tartozott az az elképzelés, miszerint emberek hosszabb időn keresztül éljenek és dolgozzanak a világűrben.

    15-070

    Az első lépéseket a volt Szovjetunió kozmonautái tették meg, amikor a hatvanas évek közepén egyre több és több időt töltöttek odafenn, szemben amerikai kollégáikkal. Az űrverseny korai szakaszában igen jelentős volt az űrben eltöltött idő különbsége a két ország pilótái között. Már a kezdetekben a szovjetek Gagarinja másfél óra alatt tette meg a tervezett Föld körüli kört, míg az amerikaiak Alan Shepardje mindössze 15 perces ugrást hajtott végre. Az amerikaiak olyannyira nem számoltak hosszú küldetéssel, hogy elfelejtették megoldani Shepard vizeletürítési gondjait, pedig azok jelentkeztek a folyton elhalasztott kilövés miatti várakozás során. Tehát míg kezdetben az amerikaiak elkövettek figyelmetlenségből eredő bakikat, a szovjetek tudatosan nyújtották egyre hosszabbra az űrben való tartózkodás idejét. A második űrhajós, German Tyitov már egy egész napot töltött föld körüli pályán, a harmadik, Andrijan Nyikolajev már 4 napot. A két szuperhatalom 1969-ben hozta szinkronba az űrben maradás idejét. 1969 július 16-án startolt az Apollo-11 űrhajó, és 5 napot volt a világűrben, melyben benne foglaltatik a Holdra való el- és hazajutás is. Ugyanezen év október 11-én fellőtték a Szojuz-6 űrhajót Valerij Kubaszov parancsnokságával, amely 16-án landolt. Bár a szovjetek egy nappal így is többet teljesítettek, de amerikai kollégáik a Hold meghódításával több munkát végeztek.

    szaljut1

    A hőskor után azonban már nem az elsőségek versenye zajlott, hanem az állóképességé. Ki tud jobb űrhajót építeni? Kinek lesz tartósabb rakétája? Ki viszi messzebbre a műholdját? Ebben a versenyben bizonyosodott igazán be, hogy az emberi szervezet rendkívül ellenálló, sokkal keményebb, mint azt gondolnánk. Az első űrállomás, a Szaljut-1 már 175 napot bírt ki az űrben, ez alatt 3 hétig vendégeskedett rajta a Szojuz-11 tragikus sorsú legénysége. (Visszatéréskor mindannyian életüket vesztették.)

    Az űrállomások létesítése azt a célt volt hivatott elérni, hogy az űrhajók kapszuláinál nagyobb térben, megfelelő felszereléssel ellátva emberek hosszú távon is képesek legyenek az űrben tartózkodni. Ez a Szaljut-sorozattal tökéletesen teljesíthető küldetés is volt.

    Az amerikaiak a Skylab nevű űrállomásukkal válaszoltak a szovjetek kísérleteire, és az állomás 3 éves történelme során 10 expedíciót szerveztek, melyek közül mindegyik megdöntötte a repülési rekordokat.

    40_Years_Ago,_Skylab

    Az űrállomások élettartama sikeresen megnőtt ahhoz, hogy immár az emberi rekordokra lehessen koncentrálni. Ebben a szovjetek, és politikai rendszerváltozásuk után a szovjet-orosz űrhajósok ugyancsak élen jártak. Az első, igazán strapabíró kutatóállomás a Mir volt, melynek immár 7 modulját lehetett összeszámolni, és amelyeket egyenként állítottak föld körüli pályára és a világűrben kapcsoltak össze.  A legénység szállítását továbbra is a Szojuz űrhajók végezték, utánpótlást pedig a Progressz teherhajók szállítottak. Nincs ez másképp manapság sem. A Mir idejében meghatározóvá vált, ma már rutinnak számító eljárásokat megörökölték jelen korunk űrhajósai is. A Mir 15 évig keringett felettünk, és fedélzetén született meg Valerij Poljakov rekordja, aki 437 napot tartózkodott a fedélzetén. Scott Kelly egy éves űrkalandja már majdnem megközelíti orosz kollégáját, amely igen szép eredménynek tetszik a feladat nehézségéhez képest.

    mir

    Az ISS (International Space Station, azaz Nemzetközi Űrállomás, mely valóban nemzetközi összefogás keretében épült és váltotta fel a szovjet-orosz monstrumot) fedélzetén gyakran végeznek élettani kísérleteket egymáson és magukon az űrhajósok. A hosszú zéró gravitációban töltött idő ugyanis nem kedvez az izmoknak, a csontoknak, és a test folyadékelosztásának. Kimutatható, hogy a súlytalanságban eltöltött egy hét után a változások már megjelennek a szervezetben. A szívizmok teljesítménye csökken, a test folyadékmennyiségének nagyobb része a felsőtestbe áramlik, de előfordulhat dehidratáció és vörösvérsejt-csökkenés is. Miután a test ismét gravitációs térbe kerül, több hét szükséges a normális értékek helyreállításához.

    MOS07 COSMONAUT VALERI POLYAKOV TOASTS

    Valerij Poljakov

    Az egyre közelgő, emberes Mars-küldetések tehát nemcsak pszichológiai, hanem fiziológiai kihívás elé is állítják majd a kiválasztott személyzetet. Az egymással együtt élés körülményeit a Mars-500 nevű kísérlet során szimulálták 2007 és 2011 között. Az 520 napig tartó összezártságban 3 orosz, 1 francia, egy olasz/kolumbiai és egy kínai önkéntes vett részt. Az utolsó napon mindannyian jó fizikai és pszichológiai eredményt mutattak annak ellenére, hogy az összezártság ideje alatt egy komplett Mars-utazást szimuláltak 3 űrsétával egybekötve.

    Mars_500_540x361

    A kísérletek tehát azt mutatják, hogy lehetséges az ember hosszabb idejű világűrben tartózkodása, és a feladatnak sokkal inkább fiziológiai, semmint pszichológiai akadályai vannak, amelyeket a mesterséges gravitáció alkalmazásával jelentősen csökkenteni lehet. Hogy az SF regényekben szereplő, több generációs emberi űrutazásokra is fel tudjuk-e készíteni testünket, az csupán azon út végigjárásának eredménye lehet, melyen Scott Kelly és Valerij Poljakov teljesítménye egy-egy jelentős mérföldkő.

  • Növények az űrben

    Néhány nappal ezelőtt futótűzként terjedt el egy fotó, amelyet Scott Kelly űrhajós készített az ISS fedélzetén, és amely egy nagyra nőtt, sárga szirmú virágot ábrázolt. Sokan hiszik emiatt, hogy ez a szerencsés rézvirág az első növény az űrben – pedig nem!

    zucchini-plant-zero-g-iss

    Valószínűleg sokan nem tudják, hogy az első élőlény, ami az űrben járt, nem Lajka kutya volt, hanem egy csapat muslica, és egy marék vetőmag. Ezek a rozs- és gyapotmagok 1947. február 20-án, egy V-2-es rakéta rakományaként szálltak a magasba, és azt vizsgálták rajtuk, hogy az élőlények, az élő szervezet hogyan reagál a nagy magasságban lévő sugárzásra. A magok 109 kilométeres magasságig jutottak.

    plants space

    Ezt követően az állatkísérletek kerültek előtérbe, majd az első emberes küldetések, és végül az olyan kérdések, mint hogy képes-e tartósan élni és dolgozni az ember a világűrben? Az űrkutatás kezdetben politikai célokkal hajszolt törekvés volt, de ahogy változott a földi történelem, úgy alakult át tudományos projektté, és érte el azt a sokkal magasztosabb kutatássorozatot, amely a jövőben majd az emberiség hasznára fordulhat. A hosszú távra tervezett, állandóan személyzettel rendelkező űrállomásokon ismét napirendre került az élelem űrbeli körülmények között való megtermelésének problematikája. Amióta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) teljes egészében elkészült, a NASA és az ESA is támogatja, hogy növénytermesztési kísérletek is folyjanak odafent. Ennek eredményeképpen 2012-ben növekedésnek indultak azok az Arabidopsis-palánták, amelyek először cáfolták meg a tudomány feltételezését, miszerint gravitáció nélkül, a sok más inger által (pl. tömegvonzás) befolyásolt növények gyökerei majd sajátos módokon, ferdén, illetve hullámosan fognak nőni. Azonban nem így történt, a gyökéreresztés nem gravitációtól függő jelenség tehát, erről pedig hosszú cikkében BMC Plant Biology c. tudományos folyóirat is beszámolt itt

    2014-ben rendhagyó kísérlet zajlott növények és az űr részvételével, de ezt nevezhetnénk inkább performansznak. Azuma Makoto japán művész ötlete még John Powelt is cselekvésre késztette, aki ekkor a JP Aerospace szakembere volt. Tíz segítőtársával Makoto 30 különféle növényből kreált csokrokat, és egy fehér fenyő bonsai társaságában a nevadai Fekete Kősivatagból útnak indította őket. Az Exobionatica projekt képei bejárták a világot, és a figyelem ismét az űr és a növények kapcsolatára terelődött.

    azuma72114

    2015 nyarának nagy szenzációja, és ezzel együtt a az űragrár-tudomány következő áttörése volt, hogy először sikerült ember számára is fogyasztható haszonnövényt termeszteni az ISS-en. Az első ínyencség a római vörös saláta lett, piros színű leveleivel pedig külön kitűnik az elvárt zöld étel-alapanyagoktól. A növény kifejlődését egy vega-egység tette lehetővé, mely biztosította a megfelelő anyagokat és a világítást. Utóbbi azért is nagyon fontos, mert már az 1990-es évek elején is történtek kísérletek LED-lámpákkal, ám csak most sikerült kétféle fény használatával egészséges növényt felnevelni. A kék és vörös hullámhossz ugyanis feltétele volt a növény fejlődésének, a zöld pedig nem, bár azért szintén nem elhanyagolható. Íme az első űrsaláta:

    salad2_3403997b

    És el is érkeztünk a következő mérföldkőhöz, amelyet 2016 januárjában át is lépett a tudomány: már nemcsak leveles, hanem virágos növényekről is kiderült, hogy képesek kifejlődni, élni és túlélni az űrben. Az érdem ismét a NASA-fejlesztésű növénytermelő berendezésé, amellyel a saláta is kinőhetett, valamint Scott Kelly űrhajósé, aki a kezdeti nehézségek (kókadt levelek) ellenére, a locsolási metódus megváltoztatása után bízott a sikerben. A hazánkban is ismert és gyakori zinnia (rézvirág) pedig immár a világűrben is gyönyörű színekben pompázik.

    space-first-flower-bloom-nasa-scott-kelly-18

    A következő lépés talán a paradicsom lesz? Vagy egy külön növénytermesztő modul? A jövő űrhajósait dokkolás után akár ez a látvány is fogadhatja majd:

    defying_gravity-29