My Blog

Címke: India

  • Interjú Josef Pánekkel

    A könyvfesztivál vendége volt Josef Pánek, ott készítettük ezt a rövid interjút vele.

    Galaktika: Először jársz Budapesten?
    J. P.: Igen. Érdekes, hogy Indiában már többször voltam, de ebbe a közeli országba csak most
    jutottam el először.

    G.: Miért írtad a regényedet? Mi volt a fő mondanivalód?
    J. P.: Egyrész meguntam azt, hogy Csehországban szinte minden szépirodalmi könyv a múlttal
    foglalkozik, a szocialista időszak vagy a háború feldolgozásával. Számos mai modern
    problémával találkozunk, amit sokkal fontosabbnak tartok. Másrészt provokálni akartam az
    embereket.

    G.: Hogy tetszik a könyved magyar borítója?
    J. P.: Amikor először megláttam a borítót, azt gondoltam, ez pornográf, de alaposabban
    megnéztem, és rájöttem, hogy illeszkedik a regényemhez. Ugyanolyan provokatív, mint a
    regényem.

    G.: Te biológus kutató vagy. Ha jól tudom, mikrobiológiai kutatásaid vannak. Mennyiben szól
    rólad ez a történet?
    J. P.: Nem én vagyok a főszerepelő. Ez egy kitalált történet. De többször jártam Indiában
    konferenciákon, és a könyvbe sok ott megtapasztalt élményt beleírtam.

    G.: Az izlandi történetek is kitalációk?
    J. P.: Nem, azok valóban megtörténtek. Körbestoppoltam Izlandot fiatalkoromban.

    G.: Inkább tudósnak vagy írónak tartod magadat?
    J. P.: Tudós vagyok. De jó néha regényt is írni. A tudományos publikációknak nagyon kötött
    szabályai vannak, és a tudományos közélet nagyon kötözködő, sokat változott az utóbbi
    időben. Ahhoz, hogy egy magas rangú tudományos folyóiratban megjelenhess, ma már akár
    6000 dollárt is fizetned kell. És akkor jönnek a reviewerek, és mindenbe belekötnek. A
    regényírás sokkal szabadabb, ezáltal felszabadítóbb érzés is. Arról és úgy írni, amit igazán
    fontosnak, érdekesnek érzek.

  • Zöldül a Föld

    Közel két évtizedes műholdas megfigyelések igazolják, hogy a Földön nő a növényzettel borított területek nagysága. Sokáig kérdéses volt, hogy ez az éghajlatváltozás, vagy az emberi beavatkozás következménye, de a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ez civilizációs hatás.

    A legnagyobb mértékű növekedés a világ két legnépesebb országában történt. Kína és India jár az élen, jelentős mértékben nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága a két országban. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Kínában nagyon komoly fatelepítési program folyik, többek között a sivatagok terjedésének megakadályozására. A két ország rendelkezik a zöldfelületek kilenc százalékával.

    A vizsgálat a 2000-2017 évek között időszakot elemzi. Ez idő alatt globálisan öt százalékkal nőtt a zöld levelek mennyisége. Összehasonlításul ez akkora mennyiség, mint az Amazonas medencében található növényzet. A zöldülésben Kína jár az élen, a teljes zöldülés negyedrésze az ő javukra írható.

    A növekedés a növényzettel fedett területek egyharmadán következett be. Szintén jó hír, hogy a zöldterületek csökkenését csupán a terület öt százalékán mértek. Jelentős a növekedés Európában, Afrika Középső részén, és az Egyesült Államokban. Komoly csökkenés látható azonban Brazíliában, Afrikában, és Oroszország Szibériai területein.

    Az alábbi térkép megmutatja a globális változást. A színek nem a zöldterület nagyságát jelenti, hanem a zöldülés növekedésének a mértékét.

  • Földönkívüliek Indiában

    Különös idegenekre bukkantak egy indiai építkezésen.

    Egy romos épület bontása közben a tetőtérben különös lényeket találtak.. A videó egyből hatalma karriert futott be a neten, mint bizonyíték a földönkívüliek létezésére. A jelent tényleg olyan, mintha egy X-akták epizód lenne. Valójában csak két gyöngybagolyra bukkant a munkás. De az illúzió tökéletes.

    (via)

  • India felülírja a nyugatiak elvárásait az SF felé

    „Csak hogy tisztázzuk: nem én vagyok Vandana Singh növénypatológus, vagy csontkovács, vagy divattervező. És sokszor összetévesztenek Vandana R. Singh szerkesztővel és fordítóval is. Azonban sok más dolog vagyok, nem utolsósorban földlakó, ember, nő és indiai.” – így kezdi bemutatkozóját saját honlapján Vandana Singh, az indiai SF egyik elismert írója. Feledés című történetén keresztül most megismerkedhettek vele a Galaktika 305 oldalain.

    Singh Új Delhiben született, ahol a többi indiai gyerekhez hasonlóan népének fantasztikus történetein nőtt fel, mint például a Mahábhárata vagy Rámájana történetén. Azonban szülei révén, akik angol irodalommal foglalkoznak, Shakespeare és Keats is ugyanannyira Vandana műveltségének része, mint az indiai eposzok. Később, tinédzserként, majd fiatal felnőttként is foglalkozott környezetvédelemmel és feminizmussal, melyek nagyban formálták világnézetét. Nem utolsó sorban pedig fivérével közösen már igen nagy érdeklődést mutattak a tudomány felé. Ez az érdeklődés felnőttkorukban sem hagyott alább, hisz Singh jelenleg fizikusként dolgozik a Framingham State University-n, emellett pedig elismert sci-fi írónő is.

    Habár különálló nagyregényt még nem jelentetett meg, számos írással bizonyította már tehetségét. Eddig megjelent novellái a The Woman Who Thought She Was a Planet and Other Stories (2009) kötetben találhatóak, de két különálló kisregénye is jelent már meg: az Of Love and Other Monsters (2007) és a Distances (2008). Ezeken kívül még két gyermekkönyvet is adott ki, további írásait pedig saját honlapján és blogján lehet olvasni.

    Saját kultúrájának hatása Singh műveit erősen átitatja. Egy, a Locus által készített interjúban azt mondja, az otthonától való távolság által egy olyan perspektívát kap, amely segít megláttatni hazájának vibrálását, változékonyságát és elevenségét, ami szerinte nagyon is sci-fis vonás, és persze valahol fantasztikus is. Továbbá a történetekben India felülírja a hagyományos gondolkodást, a sztereotípiákat és a nyugatiak elvárásait az SF felé. Az erős hagyományok mellett az állandó változás is jelen van, és akár különös hibridek születhetnek a modern kor és az 5000 éves történelem találkozásából. Singh számára mindaz, amit érez Indiával, más kultúrákkal és a világgal kapcsolatban csakis a science fictionnel fejezhető ki.

    Mindez a legújabb Galaktikában olvasható Feledés című novellában is tetten érhető. Maga az írás 2008-ban jelent meg először a Clockwork Phoenix antológiában, később pedig Year’s Best SF 14 gyűjteménybe is bekerült. A cselekmény középpontjában Vikram áll, aki bosszúra szomjazik, hisz családját és világát elpusztították. Hogy bosszút állhasson, üldözőbe veszi a tömeggyilkos Hirasort, s ezzel kezdetét veszi egy bolygóközi hajtóvadászat. Az üldözés alatt Vikram azonban feláldoz mindent, ami egykor fontos volt a világában és azzá tette, aki.

    Singh elmondása szerint ez a kisregénye egy indai képregény (Amar Chitra Katha) és az indiai eposz, a Rámájana előtti tisztelgés, de emellett a Feledést tekinti első űropera művének is. A Locus szerint ez egy „pazar űropera, amely irodalmilag is minőségi és meggyőző”. Ha szeretnél elszakadni a megszokott, angolszász hagyományokra épülő sci-fi történetektől, és valami különlegeset, egzotikust olvasnál, a Feledésért mindenképpen lapozd fel a Galaktika augusztusi számát!