A Netflix mostanában élen jár a tartalomgyártásban, már ami a sorozataikat illeti. Olyan címeket hoznak nekünk, mint a Black Mirror, a Stranger Things, a The OA, az A Series of Unfortunate Events és a sor még pár Marvel szuperhőssel is folytatható. Filmek terén viszont van lemaradás, például a Spectral című Netflixes sci-fi filmről is csak addig beszéltek, amíg érdekes volt, hogy Budapest is feltűnik benne. Aztán el is lett felejtve az egész. Az iBoy az évek óta nagyon divatos szuperhősös témát feszegeti, némi Mátrixszal és tudományos fantasztikummal körítve. Az erős szereplőgárda ellenére azonban kihagyott ziccer a film. Nem rossz, de ennél lehetett volna sokkal jobb is.
Az iBoy egy Tom nevű londoni srácról szól, aki vékony, gyenge, szóval nem az a típus, akiből kinéznénk, hogy majd egyszer a rászorulók védelmezője lesz. Egy nap aztán kap a haverjától egy lopott telefont, aki rábeszéli, hogy végre kezdjen már valamit egy Lucy nevű csajjal, akibe rég bele van zúgva. Át is megy a lányhoz, hogy tanuljanak a közelgő vizsgákra, ott azonban gyorsan kútba dől minden terv. Lucyt megerőszakolják, Tomot pedig miközben a telefonján segítséget kérne, menekülés közben szimplán fejbelövik. Az iBoy tehát nem packázik, elég durva témákat feszeget, komolyabban beleáll a dolgokba, mint egy-egy Marveles blockbuster, ahol még egy mellékszereplőt se mernek kinyírni. Na, de a történet innen kezdődik. Hiszen Tom agyában marad a fejéhez tartott telefon nagy része, amitől meg tud hekkelni először telefonokat, aztán kábé bármit. Beférkőzik helikopterek kameráiba, simán felgyújtja a tudatával egy kocsi elektronikáját, bankszámlákra utal rettenet összegeket és így tovább.
Lehetne ez egy jó film, azonban ami elszúrtak az alkotók, az az, hogy semmit nem magyaráztak meg. Tom egy pillanatra nem áll meg, hogy elgondolkozzon, mitől lett belőle hirtelen isten. Merthogy szó szerint semmi nem állhat az útjába a balesettől kezdve. Az iBoy viszont újdonságot is hoz a képernyőkre, hiszen egy verekedős jelenettől eltekintve végre olyan szuperhőst kapunk, aki nem direktbe harcol, hanem a technika „csodáival”. Jól ki is szúr azokkal a kölykökkel, akik Lucyt bántották, aztán meg utánamegy a teljes helyi maffiának. Emiatt a „passzivitás” miatt azonban a film is kissé unalmas marad, azt lehet mondani, hogy tét nélküli.
A szereplőgárdára is valami hasonló igaz. Passzívak. Pedig egész jól össze lettek válogatva, a Lucyt játszó Maisie Williamsről tudhatja a nagyközönség, hogy iszonyú tehetséges. A fiatal színésznő mind a Doctor Who-ban, mind pedig a Trónok harcában megmutatta, mit tud. Az HBO-s sorozatban valódi közönségkedvenccé tudott válni, ami a népes stábot tekintve nem semmi. Pláne, hogy olyan neveket kell lenyomnia, mint Emilia Clarke, Kit Harrington, Peter Dinklage, vagy éppen Sophie Turner, akiket szintén sokan szeretnek. Az iBoy főszereplőjét, Bill Milnert két X-Men filmben is láthattuk, az Apocalypse-ben és a First Classban. Mindkettőben Magneto fiatalkori verzióját alakította. Ő kvázi újonc volt, nagyobb teher nyomta a vállát, de meglepő módon a két színész közötti kémia nagyjából meg is menti az iBoyt attól, hogy rá lehessen sütni, hogy ez a film rossz.
A közepesnél kicsit jobb lett a Netflix újdonsága, még a látvány is elviselhetőnek nevezhető, ahhoz képest, hogy ez csak egy tévéfilm. Bár azt hozzá kell tenni, hogy hasonlókat már láttunk a Mátrixban, és az azért egy kategóriákkal jobb, mostanra kultfilm lett. De sose szégyen a nagyoktól kölcsönvenni pár ötletet, ráadásul ha az iBoy csak annyit ér el, hogy a mostani tinikhez eljuttatja a Mátrix hírét és megnézik azt, már jól jár mindenki. Merthogy az iBoy leginkább nekik szól, bár sajnos sok újdonságot nem biztos, hogy hoz nekik. A filmben rejtőző némi társadalomkritika viszont, hogy a telefont feltörve akárkivel ki lehet szúrni, megfontolandó. A Netflix szuperhőse pedig ki is babrál ezzel az okostelefonos generációval.
