My Blog

Címke: Hosszú menetelés

  • Új kínai űrhajó és rakéta

    Új, az addig használtnál jelentősen nagyobb űrhajóval hajtott végre sikeres startot a kínai űrügynökség.

    A startra a dél-kínai Hajnan szigetén található Vencsang kilövőállomáson történt pekingi idő szerint kedd délután 6 órakor.

    Az űrhajót a vadonatúj Hosszú Menetelés-5B (LM-5B) hordozórakéta orrában foglalt helyet Az új rakéta a kínai űrprogram által épített legnagyobb hordozórakéta. Az LM-5B típusú hordozórakéta a Hosszú Menetelés sorozat legnagyobb erejű rakétája, amely 22 tonnányi szállítmányt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az új árhajó már a 21. század kívánalmainak felel meg. A teszten áteső, emberszállításra alkalmas űrhajó nagyobb, mint a jelenleg használt, háromfős legénység szállítására képes Sencsou, és újrahasználható lesz.

    A kilenc méteres űrhajó hatfős legénység befogadására képes. A kísérlet két napig tart, de most nem szállít utasokat.

    Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás kiépítése, valamint egy Mars-misszió is.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    A háromfős legénységgel tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, a most tesztelt űrhajó feladata pedig az asztronauták odajuttatása lesz. A Mars-misszióra tervezett, Tienven-1 nevű, legénység nélküli orbiter és felszíni jármű a tervek szerint idén indulna útnak. Csang Ko-csien, a kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője szerint már júliusban felbocsáthatják, ám a Mars felszínét csupán mintegy hét hónappal később fogja elérni.

  • Kína első tengeri űrrakéta indítása

    Első alkalommal bocsátottak fel sikeresen űrhajót tengeri platformról Kínában, ezzel a távol-keleti ország lett az első, amely saját tengeri indító-állomással rendelkezik. Az indító és kiszolgálóhajóból álló platformmal Kína szeretné olcsóbbá és rugalmasabbá tenni a fellövéseket.

    Az indításban az a furcsa, hogy a rakéta a tengeralattjárókra telepített interkontinentális rakétákhoz hasonlóan egy csőből indul. Sűrített gáz löki ki a rakétát a tubusból és csak biztonságos magasságban indul be a rakéta hajtóműve. Így kímélik a fedélzeti berendezéseket.

    https://www.youtube.com/watch?v=YOqBk0ccej8

    A 20,8 méter hosszú, 58 tonnás Hosszú Menetelés 11 hordozó hasznos terhelése 350 kg.  A rakéta összesen hét műholddal a fedélzetén startolt a kelet-kínai Santung tartomány partjainál, a Sárga-tengeren lévő tengeri platformról.

    A műholdakat mintegy 600 kilométeres magasságban állították Föld körüli pályára. A hét közül öt kereskedelmi műhold, kettő pedig olyan kísérleti műhold, amelyeket a kínai űrkutatási akadémia fejlesztett ki a tájfunok és más szélsőséges időjárási jelenségek nyomon követésére és előrejelzésére.

    A szerdai felbocsátással együtt ez volt a Hosszú Menetelés 306-ik sikeres startja, de az első olyan, amelyet nem szárazföldi indítóálláson történt.

    Peking az elmúlt években különös komolyan veszi az űrkutatás fejlesztését. Az idei év elején űrszondát küldött a Hold nem látható, túlsó oldalára, jövőre pedig elindul egy új űrállomás kiépítése.