My Blog

Címke: hosszú élet

  • Génkutatás – a kutyamatuzsálemek titka

    Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyeket eddig nem találtak átlagos élethosszú kutyákban.

    Az eddigi legnagyobb genetikai kutatást végezték a Szenior Családi Kutya Program keretében.Az etológusok különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak.

    A genetikai analízis két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze.Az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A programban sikerült Buksinak és Kedvesnek,  a tanulmány két matuzsálem korú alanyának a mintáiból a teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. A magyarázat szerint egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt – úgynevezett bázist – tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik.

    Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. E gének azonosításához általában nagyon nagy mennyiségű adatelemzésére van szükség, amely során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelt, ezért az adatokat a kutatók szuperszámítógépek használatával elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést.

    A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba. Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

    A különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. A magyarázat szerint a kutatás mindkét alanya vidéken, teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet. Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója.

  • Ezért él ezer évig a páfrányfenyő

    Amerikai és kínai kutatóknak sikerült megfejteni a Ginkgo Biloba fafaj hosszú életének a titkát: A fa nincs beprogramozva az öregedésre és biológiai trükköket alkalmaz a túlélés érdekében.

    A páfrányfenyő, amely Kínában őshonos, de népszerű fafaj, már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben. Sajnos eredeti élőhelyén a fakitermelés miatt a kihalás fenyegeti a

    A növény titka, hogy egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel.

    A kutatók 15 és 667 éves kor közötti ginkókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat. Felfedezték, hogy a fának kiterjedt védelmi mechanizmusa van.

    Mind a fiatal, mind az idős példányok védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére.

    A legérdekesebb a hosszú életének a titka. A genetikai vizsgálatok eredményei szerint az öregedést szabályozó gének nem kapcsolódnak be. Pedig más növényeknél egy adott életkorban ez automatikusan megtörténik.

    A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik, és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja. Ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek”. Egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek.

  • Megtalálták a hosszú élet génjét – a bálnáknál

    Londoni tudósok feltérképezték a világ leghosszabb élettartamával rendelkező emlős, a grönlandi bálna génállományát, és sikeresen felfedezték azokat az egyedi géneket, amelyeknek köszönhetően több mint 200 évig él ez az állat. Az Egyesült Királyságban, a Liverpooli Egyetemen végzett kutatás vezetője, Joao Pedro de Magalhaes úgy nyilatkozott, hogy a most felfedezett gének segítségével akár az emberek is hosszabb élettartamra tehetnek szert.

    A liverpooli génkutató központban folytatott kísérletet alaszkai, dán, ír, spanyol és dél koreai tudósok közreműködésével végezték. A projekt során összehasonlították a grönlandi bálna génjeit a csukabálnáéval, amely általában csak 30-50 évet él. A kutatók rájöttek, hogy a grönlandi bálnának két génje, amely az élettartamhoz köthető, egyedi módon mutálódott. Ezek közül az egyik az ERCC1 gén, amelyről úgy tartják, hogy a DNS javításáért és a rákkal szembeni ellenállásért felel, továbbá lassítja az öregedést. A másik pedig a PCNA gén, amely szintén a DNS javítással hozható kapcsolatba.

    A The Sunday Times szerint Magalhaes pénzgyűjtésbe kezdett, hogy el tudjon indítani egy olyan projektet, amelynek során a bálnák génjeit beültetheti egerekbe, így vizsgálva azt, vajon ellenállóbbá válik-e a kisállatok szervezete a betegségekkel szemben. Amennyiben az utóbbi kísérlet sikeresnek bizonyul, a tudós reméli, hogy tesztelheti majd a gének hatását embereken is.

    Magalhaes szerint kétféleképpen lehetne elvégezni ezt a kísérletet. Az egyik lehetőség, hogy különféle szereket juttatnak az emberi szervezetbe, amelyek aktiválják a már meglévő géneket, vagy a másik megoldás az lehet, hogy a grönlandi bálna génjeit emberi sejtekbe építik be, majd később azokat visszaültetik az emberekbe.

    Magalhaes munkája sokban hasonlít az októberben megjelent, a Harvard orvosi egyetem kutatói által publikált tanulmányhoz, amely szintén a grönlandi bálna génjeit vizsgálta, hasonló eredményekkel.

    Állításuk szerint, hasonló gének létezhetnek más, rendkívül hosszú életű állatokban is, mint például a csupasz turkálóban, más néven csupasz vakondpatkányban, illetve a Brandt-denevérben.