A Neandervölgyi ember mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel egy időben és helyen. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1%-4% közötti mértékben. A neandervölgyi ember később Ázsiában ismételten keveredhetett az ott élő homo sapiensekkel, így ők több neandervölgyi-eredetű gént hordozhatnak.
A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét a nem afrikai népességben.
A Princeton Egyetem kutatói bemutattak egy új számítógépes módszert, amellyel az emberi genomban kimutatható a neandervölgyi örökség. Az általuk IBDmix-nek nevezett módszer először tette lehetővé, hogy az afrikai lakosságban neandervölgyi genetikai örökség után kutassanak. Meglepődtek azon, hogy az általunk véltnél jóval nagyobb mértékben van jelen.
Az öröklés általi azonosság genetikai elve szerint ha két egyénben a DNS egy szakasza azonos, akkor nekik egykoron közös ősük volt. Az IBD szegmens hosszúsága attól függ, milyen régen osztoztak ezen a közös ősön.
Az afrikai lakosság neandervölgyi örökítőanyagának azonosítása mellett a kutatók azt is megállapították, hogy az nem a neandervölgyiek és az Afrikában élt ősemberek közvetlen keveredésén alapul, hanem az őskori európaiak Afrikába visszatérve vitték magukkal a neandervölgyi örökítőanyagot.
