Címke: hollywood

  • A Warner Bros rebootolni akarja a Mátrixot

    Pár évvel ezelőtt a hollywoodi lapok még arról írtak, hogy az eredeti készítőpáros, a Wachowski testvérek készíthetik el a Mátrix trilógia folytatását. A The Hollywood Reporter szerint azonban aktívan dolgozik a Warner Bros stúdió a film rebootján. Az egyik legeredetibb sci-fi film 1999-ben látta meg a napvilágot, Neo ekkor kezdett ébredezni a virtuális világ csapdájában, de senki ne számítson rá, hogy az újrakezdésben is Keanu Reeves játszhatja a főszerepet. A film új verzióját a fiatal közönségnek szánják, szóval Michael B. Jordan az esélyes arra, hogy átvegye a stafétabotot az előző főszereplőtől. A színészt eddig olyan filmekben láthattuk, mint a rendkívül rosszul sikerült Fantastic Four, vagy a Rocky rebootja, a Creed.

    A forgatókönyvet Zak Penn írja, ő dolgozott például a felejthető Elektrán, az eredeti X-Men trilógia leggyengébb darabján, a The Last Standen. Valljuk be, ezek a filmek nem számítanak épp jó ajánlólevélnek. A Wachowski testvérek kihagyása már csak azért is felháborító, mert minimum meg kellene kérdezni őket, hogy az új irány hozzátehet-e a Mátrix univerzumához, és ha áldásukat adják a készítők, akkor nekiállni dolgozni rajta. De hát Hollywoodban a pénz beszél, most épp ebben a rebootban látják a lehetőséget arra, hogy becsábítsák a mai tiniket a mozikba. Persze a szüleikkel együtt, akiktől kérhetnek majd Mátrixos hátizsákot, meg tolltartót, csak dőljön a zöldhasú a Warnernek. Ez a lényeg.

    matrix-reboot2

    A Mátrix 1999 márciusában mutatkozott be a mozikban, egy viszonylag nyugodalmas időszakban. A Warner nem is várta a filmtől, hogy nagyot durrantson. Ezzel szemben a Mátrix effektjei, az időlassítások és az így leforgatott akciójelenetek, na meg a virtuális valóság és a bebörtönzött emberiség témája miatt iszonyú fontos kultfilm lett a filmtörténelemben. Legalább akkora, mint a Vissza a jövőbe, csak ugye utóbbi esetében a készítőknél a jogok, akik pedig azt mondták, amíg ők élnek, senki nem fogja rebootolni a Dokiék kalandjait. A Mátrix egyébként 4 Oscar-díjat is nyert, kíváncsian várhatjuk, hogy az új film képes lesz-e hasonló bravúrra, ha elkészítik.

    Érdekesség, hogy Keanu Reeves a John Wick 2 promóciója során úgy nyilatkozott, hogy szívesen eljátszaná megint Neót, ha a Wachowski testvérek készítenék a Mátrixot. Emellett a Warner aktívan gondolkozik egy Mátrix sorozaton is, ezt az univerzum kitágításának használnák. Szóval Morpheus előzménysorozatra felkészülni…

  • Így lett King Kong a mozitörténelem egyik legismertebb gigaszörnye

    Hatalmas, gonosz, szereti a szőkenőket és 84 éves kora ellenére jól tartja magát, mi az? Természetesen King Kong, a filmtörténelem egyik leghíresebb gigaszörnye, melyet a mozibajárók a Kong: Skull Island című új blockbusterben láthatnak viszont. Előfordulhat, hogy akadnak olyan nézők, akiknek az újdonság erejével hat ez az óriásmajom, ezért összefoglaljuk, az elmúlt évtizedekben milyen filmekben tűnt fel King Kong.

    Az első Kongot 1933-ban láthatta a közönség, Merian C. Cooper és Ernest Schoedsack rendezésében, a történet egy kalandvágyó filmest mutatott be, aki a Skull Islandre ment kirándulni és hogy-hogy nem, filmjének főszereplőnőjét, Fay Wrayt a gorilla megkedvelte. Amikor pedig a szörnyet New Yorkba vitték, természetesen kiszabadult és még az Empire State Building tetejére is felmászott. Végül azonban lelőtték, így nem lett happy end a sztori vége. A film egyébként óriási siker lett, a pusztításpornót dicsérte többek között Roger Ebert is, aki a legnagyobb filmkritikusok között vonult be a filmtörténelembe. Neki meg azért érdemes hinni.

    kong2

    A film tehát siker lett, egy probléma viszont volt a franchise kiépítésével. Mégpedig az, hogy a címszereplő King Kong bizony megmurdelt benne. Mit is tehetett volna a stúdió, fogta magát és a folytatást Son of Kong címmel hozta el a mozikba. Ebben az előző rész kalandvágyó rendezője menekült a törvény elől, a férfi pedig ismét a Skull Islanden találta magát. Ott aztán találkozik egy albínó gorillával, Little Konggal. Össze is barátkoznak, ám a filmkészítő számára a majmos kaland ismét csak eléggé rosszul végződik. A Skull Islanden elszabadul ugyanis a pokol. A Son of Kong már nem volt akkora siker, így hagyták is pihenni a franchise-t egy kicsit. Japánban ellenben visszatért később Kong, hiszen elkészült egy nagy összecsapás, melyben Godzillával ment ölre kedvenc gorillánk.

    kong3

    Az 1962-es King Kong vs Godzilla nagyjából annyira csodaszámba ment, mint mikor tavaly összecsapott Batman és Superman. Ezt a verziót viszont már egy japán stúdió, a Toho készítette el. Ők az amerikaiaktól vásárolták meg a jogokat, miközben kihagyták a buliból a filmen dolgozó O’Brient, belerakták a saját szörnyüket és összeeresztették őket. A végeredmény iszonyú gagyi lett, hiszen az eredetihez hasonló stop-motion technika helyett egy embert öltöztettek be majomjelmezbe. Máig azt mondják egyébként a filmről, hogy kétféle befejezést forgattak hozzá. Az egyikben, mely az amerikaiaknak szólt, Kong lett a párharc győztese. A másik, japánoknak szóló változatban pedig nyilván a Godzilla. Ez a Screencrush nevű lap szerint nem igaz, egyetlen finálé volt, és abban mindenütt Kong nyert.

    kong4

    Kong japán kalandjai 5 év múlva folytatódtak, hiszen a King Kong Escapes című filmben robotmásával küzdött meg a gorilla. Itt azonban az Empire State Building helyett a Tokyo Towerre mászott fel a gigaszörny. Aztán 1976-ban végre visszatért az amerikaiakhoz Kong, rebootolták is az eredeti filmet. Filmes stáb helyett egy tudós és egy olajiparban érdekelt szakember találta meg a majmot. Ez a film már jóval magasabb minőséget képviselt, még Oscar-díjat is kapott. Kongot ezúttal is egy majomjelmezbe öltözött férfi alakította, ez a megoldás ellenben sokkal jobban működött, mint a japánoké. A kosztüm dizájnere később például az E.T. filmen is dolgozott, Spielberg pedig nem akárkiket szokott maga mellé venni a munkáihoz ugyebár.

    kong5

    Az 1976-os filmet folytatás követte, habár ebben a King Kong filmben is majdnem meghalt a címszereplő. A King Kong Lives egy évtizeddel később érkezett és a hím gorilla mellé behoztak még egy nőstényt. A zuhanás után ugyanis vértranzfúzióra volt szüksége Kongnak és ezt csak egy magafajtától kaphatta meg. Volt itt szerelem, kisgorillák, a film trailere pedig Kongot Amerika nagy hősének nevezi, ami azért egy kissé tán túlzás. 1998-ban aztán jött a The Mighty Kong, amely musical volt és csak videóra érkezett. Ennél többet talán nem is érdemes róla szólni.

    kong6

    A legtöbbek számára ismert verzió 2005-ben látta meg a napvilágot, ezt Peter Jackson rendezte és Andy Serkis motion capture technológiával játszotta el King Kongot. Volt itt fan service rendesen, viszont Jacksonnal A Gyűrűk Ura sikerei után talán kissé elszállt a ló. A film majdnem 190 perces lett, másfél órával hosszabb az eredeti, 1993-as változatnál. Persze lehet ezt magyarázgatni, hogy Peter Jackson ezen nőtt fel és csak tisztelettel akart adózni egy gyerekkori kedvencének, de elképzelhető, hogy sokak kedvenc filmkészítője ezzel kicsit túl messzire ment. Egészen 2017-ig, azaz 12 évet kellett várni rá, hogy King Kong visszatérjen a mozikba, és most a kíváncsi nézők le is csekkolhatják, hogy sikerült az új próbálkozás.

    kong7

    A Kong: Skull Island a kritikusok szerint látványvilágát tekintve rendben van, a főszereplők azonban gyengék. Az új Kong film nem mer az lenni, aminek kitalálták. Egy pusztításpornó, amiben a gorilla szereti a szőkenőket. Pedig ezeknek a filmeknek kábé ennyi a lényege és értelme, az emberek pedig azt várják, hogy a szörny lezúzza a számára unszimpatikus karaktereket. Aki egyébként azon gondolkozna, hogy lesz-e még epikus összecsapás King Kong és Godzilla között, annak nem kell félnie. Hiszen a Kong film azt készíti elő. Mondjuk nem biztos, hogy lesz olyan élvezhető, mint a Pacific Rim, amiben óriásrobotok harcoltak legalább akkora szörnyekkel. De a japán verziójánál csak tán jobb lesz.

  • Egy csomó díjat bezsebelhet az Érkezés a 89. Oscar-gálán

    Igaz, hogy az Oscar-díjátadó egyik legnagyobb reménysége a Kaliforniai álom című, 14 kategóriában jelölt musical, mégis érdemes kiemelni, hogy a főbb kategóriákban bizony 2016 egyik legjobb sci-fije, az Érkezés (Arrival) is ott van. A korántsem hétköznapi inváziós filmnek a Fegyvertelen katonával és a Moonlight című kritikuskedvenccel is farkasszemet kell néznie, ha el akarja vinni a Legjobb filmnek járó szobrocskát. De az Érkezés rendezőjét, Denis Villeneuve-öt Legjobb rendezőnek is jelölték, ott olyan nevek sorakoznak még, mint Mel Gibson és Damien Chazelle. Az Érkezés amellett, hogy mély és a közönséget megérintő története volt, a nagy csaták hiánya ellenére is felkeltette a látványért rajongók figyelmét. A film a Legjobb fényképezés kategóriáján belül is ott van a legnagyobb esélyesek között. A technikai díjak közül a Legjobb vágás kategóriában található még meg az Érkezés, valamint produkciós dizájn kategóriában is nyerhet Villeneuve drámája. Az Érkezést két hangkategóriában is felsorolták emellett, a Legjobb hangalkotás, a Legjobb hangkeverés és a Legjobb adaptált forgatókönyvek listáján is ott van a mű.

    Az egyedüli fájó hiány, hogy Amy Adams neve nincsen felsorolva a Legjobb színésznők között. Az Érkezés sztárja nagyon odatette magát a filmben, már csak azért is meglepő, hogy elfelejtették Adamset, mert az ugyancsak 2016-os Éjszakai ragadozókban is jól játszott.

    arrival-oscar2

    Az Érkezés eredeti szerzője, Ted Chiang napjaink egyik legjobb novellistája egyébként, aki informatikusként végzett, idén lesz 50 éves és amellett, hogy igazán mély sci-fi történeteket ír, még kuriózumnak is számít, ha épp alkot. Ugyanis az író arról híres, hogy rettenetesen ritkán ül neki egy-egy sztorinak. Az első novellája 1989-ben jelent meg, és habár alkotásai Hugo, Nebula és több más díjat is értek neki, mégis Chiang mindössze 15 novellát írt, mióta dolgozik.

    Az Érkezés rendezője, Villeneuve az Oscar-jelölések publikálása óta már nyilatkozott is, a következőt:

    Épp emésztem, hogy az Érkezés 8 kategóriában esélyes, felváltva iszom a kávét és a pezsgőt. (A filmkészítő hagyományosan meghívja stábját az Oscar-jelölések kihirdetésekor palacsintázni és iszogatni – A szerk.) Amiatt viszont csalódott vagyok, hogy Amy Adamset kihagyták, ő vitte a hátán a filmet.

    Az, hogy az Érkezést ennyi kategóriában jelölték, arra enged következtetni, hogy Hollywoodban igenis szeretik a csendesebb sci-fiket. Amellett, hogy a Zsivány Egyes-féle háborús filmeknek is megvan a létjogosultságuk.

    Ha szétnézünk a többi jelölt között, érdemes még megemlíteni, hogy a Legjobb animált filmek között esélyes a keleti misztikummal operáló Kubo, aki még nem látta, az nézze meg gyorsan. Ez a film 2 jelölést tudhat magáénak. A legjobb kosztüm dizájnok között ott a Harry Potter előzménye, a Fantastic Beasts and Where To Find Them. A jól sikerült sminkekért a Suicide Squad és az új Star Trek is díjat kaphat. A legjobb filmzene kategóriában esélyes az Utazók, de Jennifer Lawrence-ék a produkciós dizájn kategóriában is birokra szállnak, többek közt a Fantastic Beastsszel. A Legjobb hangkeverés kategóriájában újfent ott van a Kubo és itt nyerhet díjat a Zsivány Egyes is.

    Az Oscar-jelöltek teljes listája itt olvasható el, érdemes, mert van magyar jelölt is. A Sing című rövidfilm. Hajrá!

  • Három sci-fi téma, amit Hollywood még nem használt

    Az álomgyárban ritka alkalom, hogy a készítők eredeti ötletekkel állnak elő, és talán még annál is ritkább, hogy egy effajta elrugaszkodott produkció közönségfilmmé nője ki magát. Ennek főként pénzügyi okai vannak, ugyanis a producerek előbb fektetnek be a már többször is feldolgozott, de bevált sztorikba, mint az új, ugyanakkor kiszámíthatatlan jövedelmet hozó filmalkotásokba.

    Ha eredetinek nevezhető filmet látunk, az rendszerint a nagy stúdióktól független szerzői filmként kerül megvalósításra (példaként említhető az Insidious: A gonosz háza, mely az asztrális vándorlás témakörét aknázta ki, a hazánkat elkerülő Sound of My Voice pedig a „kertvárosi pinceszektákat” dolgozta fel a maga pár dolláros költségvetésével).

    A tudomány szerencsére beláthatatlan távlatokat tartogat a kreatívok számára. Kiragadtunk három szokatlan, ám annál izgalmasabb elméletet a fizika világából, amelyeken érdemes lenne a hollywoodiaknak elgondolkodniuk.

    1. Boltzmann-agy

    Boltzmann3

    A különösen érdekes ötlet Ludwig Boltzmanntól, osztrák fizikustól és filozófustól származik, aki a tizenkilencedik században arra a kérdésre kereste a választ, vajon létezhetnek-e értelmes lények, öntudatok a világegyetemben, és ha igen, akkor milyen folyamatnak köszönhető a megjelenésük. Nem összekeverendő a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz földönkívüli intelligencia kutatása) tudományágával, mely az evolúció fényében vizsgálja a „hagyományos megfigyelőknek” nevezett lények létezését.

    A Boltzmann-agy tulajdonképpen nem más, mint egy hipotetikus, öntudattal rendelkező entitás. Születéséhez az univerzum maximális káoszában keletkezett véletlenszerű rend-fluktuációk vezettek el. Ahhoz hogy ezt megértsük, elsősorban tisztában kell lennünk az entrópia fogalmával.

    Az entrópia a rendezetlenség mértéke, avagy a munka kárba veszésének folyamata. A mindennapi életben is megfigyelhető, például a hő a melegebb testtől a hidegebb test felé áramlik. Kimutatható, hogy a világegyetem a maximális entrópia, vagyis az equilibrium felé halad, ahol a rendezetlenség maradéktalanul kiteljesedik. Egy de Sitte vákuum fázist kell elképzelni, ahol nincsenek csillagok, csak a végtelen üresség. Erre természetesen évbiliárdok múlva lehet számítani.

    A tökéletes rendezetlenség állapotában csak spontán entrópiacsökkenések, úgynevezett fluktuációk alakulhatnak ki. Tekintve, hogy végtelen mennyiségű idő áll rendelkezésre, ezek a fluktuációk egyre komplexebb struktúrákat szülnek. Ezen a ponton eszünkbe juthat a végtelen majom-tétel, amely kimondja, ha egy majom véletlenszerűen ütögeti az írógép billentyűit, akkor előbb-utóbb megírja William Shakespeare komplett munkásságát: „Ami lehetséges, az szükségszerűen meg is valósul.” Pont ezen elv alapján jöhet létre olyan bonyolult trajektória rendszer is, mint a testetlen értelem, azaz a Boltzmann-agy.

    brainE zárt térben egy értelmes entitás nem jöhet létre, ha egyensúlyi állapot veszi körül, ezért csakugyan szükségszerű, hogy káoszként lássák a világot.

    Elképzelhető, hogy mivel mi is csak alacsony entrópiát tapasztalhatunk magunk körül, ugyanakkor tisztában vagyunk a rendezetlenség fokozatos növekedésével, a mi univerzumunk is csupán egy fluktuáció, amelynek kezdeti pontját tekintjük a Nagy Bummnak, végét pedig a világvégének. Ebből a szempontból egy fluktuációban született értelem számára az időnek nincs jelentősége, az ő szempontjából nem is létezik, mivel a saját fluktuációjának forráspontján nyers módon, eredeti formájában tapasztalja ezt a folyamatot, így felismeri az idő nem létezését: nincs idő, mivel amit mi időnek hiszünk, az egy fluktuáció kezdő- és végpontja közti szakasz.

    Összefoglalva képzeljük el, hogy a világegyetemben addig-addig növekszik a káosz, mire teljesen kiürül. Se bolygók, se csillagok. Képzeletbeli „rendezettség foszlányok” tűnnek fel időnként. A végtelen ideig tartó feketeségben egyre összetettebb dolgok jelennek meg. Egyszer egy pöttyös labda, másszor harckocsi, aztán egy mikrocsip, és végül egy tudat… Egy tudat, ami nem úgy tekint az időre, mint mi.

    Az effajta entitásokban rengeteg potenciál rejlik, legalábbis azok számára, akik alapanyagot keresnek  mondjuk egy filmhez.

    2. A Mocsári ember

    Donald Davidson filozófiai elméletét egy viszonylag friss írásban (Knowing One’s Own Mind – 1987) közölte: „Tételezzük fel, hogy Davidson túrára indul a mocsárba, és agyoncsapja egy villám. Ugyanekkor, a közelben egy másik villám csap le, spontán újra rendezve ezáltal molekulák egész halmazát, melyek az éppen megboldogult Davidson testévé alakulnak.”swamp-man

    Ez a lény, akit a filozófus Mocsári embernek titulál, azonos szerkezetű aggyal rendelkezik, ennél fogva ugyanúgy viselkedik, mint az a Davidson, aki túrára indul. Kisétál a mocsárból, visszatér Davidson irodájába, és elkészíti ugyanazt a dokumentumot, amit előde egyébként elkészített volna. Barátságosan viselkedik Davidson barátaival, családjával, és így tovább.

    A tudós álláspontja szerint a lény nem ismerhet fel mindent, mert kognitíve nem tapasztalt még semmit azok közül. Mivel nincs múltja, megnyilvánulásai az adott dolgokra csak általánosságban vonatkozhatnak.

    davidson3Egy különleges példával élve tételezzük fel, hogy a korábbi Davidson a baleset előtt egy polcon heverő üveggolyóra pillantott, nem tudván, hogy a polcon van egy másik, látszólag hasonló üveggolyó egy könyv mögé rejtve. Amikor ez a Davidson később a „tegnap látott” golyót említi, úgy vesszük, arra utalt, amit valóban látott, noha nem rendelkezik kellő ismerettel ahhoz, hogy megfelelően azonosítsa. Ha az üveggolyókat kicserélték volna, az eredetileg elrejtett golyóra utalna, persze felfogása nem változna.

    A Mocsári ember ugyanabban az állapotban létezik, mint előde, sőt, ugyanabban, mint a fent tárgyalt, tényellenes Davidson, akinek a nyilatkozata más üveggolyóra vonatkozik. Ez egy meghatározatlanság, mely az elmélet szerint bármennyire, akár univerzális szintre kiterjeszthető.

    Lefordítva: A tény, hogy a Mocsári ember azonos Davidsonnal, még nem változtat azon, hogy abban az állapotban előtörténetek végtelen változatát testesítheti meg, ami végül is arra kényszerítene minket, hogy másként azonosítsuk. 

    Sok testrablós film készült már, ám többnyire földönkívüli parazitákhoz köthető. Talán itt az ideje, hogy némi tudomány is előbukkanjon a zsáner mélyéről.

    3. Kvantumhab

    John Wheeler 1955-ben a kvantum mechanikából vezette le elméletét. A kvantum mechanika a fény és az anyag atomi szintű viselkedésének tudománya.

    Induljunk ki abból, hogy a téridőben egy dolog két helyen is lehet egyszerre, ahogy Schrödinger macskája lehet élő és holt egy időben. Einstein ismert elmélete kimondja: E=mc2, azaz az energia és a tömeg arányosak egymásra, illetve a tömeg meggörbíti a téridőt. Minél nagyobb a test, annál jobban görbít, akár egy trambulin közepére helyezett tekegolyó.

    Az így meggörbített teret, ha atomi szinten vizsgáljuk, kvantumhabot fogunk látni, melyben apró dimenziók nyílnak meg és roskadnak magukba egy szempillantás alatt, akár a buborékok a frissen csapolt sör tetején.

    Minél kisebb tartományokat helyezünk górcső alá, annál nagyobb energiával találkozunk. Például egy hagyományos bomba működése a molekulák szintjén zajlik, míg a jóval erősebb atombombáé szubatomi szinten. Figyelembe véve a Heisenberg (nem összekeverendő a metamfetamint gyártó fiktív kémiatanárral) nevéhez köthető határozatlansági relációt, mely szerint a vákuumnak is van energiája, kijelenthetjük, hogy ez ilyen apró tartományokban olyan mértékű az energia, hogy a téridő valósággal felforr.stellar_black_hole-3

    Eric Perlman, a Floridai Technológiai Intézet munkatársa szerint a buborékok kvadrilliószor kisebbek az atommagnál, és a másodpercnek csupán elenyésző töredékéig léteznek. Ezen okokból kifolyólag lehetetlen a habot vizsgálni, ugyanakkor Perlman szerint érdekesen hathatnak a fényre: minden egyes foton másképpen haladna az űrben, ahogy a mindent betöltő fluktuációk között manővereznének.

    Tehát ha feltalálnának egy szuper-távcsövet, amivel az űr részecskéibe nézhetnének, miközben kimerevítik az időt, akkor nagy eséllyel mikroszkopikus galaxisokat, világokat, naprendszereket, féreglyukakat és még sok minden mást találnának. Nem kizárt, hogy egy ilyen féreglyukat ki lehet ragadni a habból, a tömegét megnövelhetjük a vákuumban két egymáshoz közel helyezett, tükröződő felület között létrejövő vonzóerő (Casimir-erő) segítségével, és stabilizálhatjuk egy nagy tömegű égitest körül, visszautalva Einstein ekvivalenciájára. 

    Mindig is sejtettük, hogy van körülöttünk valami, ami nem más, mint maga a jól ismert üresség, csak éppen tartalmasabb, mint hittük. H. P. Lovecraft is valami hasonló elméletet dolgozhatott fel az Onnan túlról című novellájában.

    Sokan úgy tartják, a tengerentúliak az idő múlásával bizarrabbnál bizarrabb történeteket visznek filmvászonra, ám azok végtére is sokadjára feldolgozott témákról szólnak. A tudomány nagyszerű alapanyagot adhat azok számára, akik mernek nagyot álmodni, ahogy a mitológia, a városi legendák vagy éppen az új keletű Creepypasták is izgalmas témáknak ígérkezhetnek.