My Blog

Címke: hő

  • Majd ha piros hó esik

    Olasz kutatók rózsaszín havat vizsgálnak az Olasz-Alpokban.

    Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint  az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú hó az algák számlájára írható, a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.

    Nem veszélyes, természetes jelenség, ami a sarkkörökön túl és a mérsékelt égöv alatt is előfordul a tavaszi-nyári időszakban.

    Az Ancylonema nordenskioeldii nevű növény Grönland nyaranta kialakuló, úgynevezett sötét zónájában is jelen van, ott szintén jellemző a jégolvadás.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A jég általában a napsugarak több mint 80 százalékát visszaveri, de amint feltűnnek az algák, sötétebbé teszik a jeget, ezáltal több napfényt nyel el és felgyorsul az olvadás. Ahogy a jég egyre gyorsabban olvad, több alga jelenik meg, mivel több vízhez és levegőhöz jutnak, így színeződik rózsaszínre a 2618 méter magasan fekvő Passo Gavia jege.

    Az algák okozta elszíneződés nem ritka. Tavasszal a jég vöröses-rózsaszínes elszíneződése jelent meg az antarktisdzi ukrán Vernadszkij kutatóbázis környékén.

    A déli kontinensen egyre nagyobb területén válik vérvörös színűvé a hó. A furcsa jelenséget egy algafaj elszaporodása okozza.

    Fagyott égbolt

    A zöldalgák közé tartozó egysejtűben a klorofill mellett egy vöröses árnyalatú karotinoid pigment is található, utóbbi miatt mutat látványos árnyalatot. Nem sokkal nulla fok alatti hőmérsékleten fordul elő a hókupacokban, általában a hegytetőkön és a gleccserek tetején.

  • Megtalálták a kutyák infravörös érzékelőszervét

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban felfedezték, hogy a kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást.

    Megfigyeléseik szerint a kutyák orrtükre – a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén – érzékeli az infravörös sugárzást. Az állatok képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet.

    két különböző kísérletben sikerült bemutatni a jelenséget. Az egyikben arra tanítottak kutyákat, hogy két távoli tárgy közül a melegebbet válasszák. A másokban  funkcionális MRI vizsgálattal kimutatták, hogy a kutyák agyának mely része mutat fokozott aktivitást sugárzó hő hatására. Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek hívunk. Néhány emlősfajban ismert, hogy milyen érzékszervi funkciót tölt be az orrtükör, a vakondféléknél például különösen érzékeny taktilis ingerekre, de a mosómedve és az ormányos medve esetén is kimutatták, hogy az orrtükrük többféle mechanikus ingerre is kifejezetten érzékeny. Az emlős orrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Bár az alacsony szöveti hőmérséklet általában véve nem kedvez a különböző típusú érzékszervek működésének. A gödörkésarcú viperák pontosabban csapnak le áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szervük hidegebb. Ezen megfigyelések adták a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet terveztek a kutatók. A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távolban lévő tárgy közül kiválasszák a melegebbet úgy, hogy a két tárgy sem szagában, sem vizuális megjelenésében nem különbözött egymástól, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak dönteni. A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat sikerült olyan távolságból kiválasztaniuk, amely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állat számára hasznos információt szolgáltathat.

    A kutyaetológia kulisszatitkai