Címke: hátrahagyottak

  • A Hátrahagyottak – Elstartolt a 2. évad

    Bevallom, egy évad nyitánya még sosem lepett meg ennyire. A Hátrahagyottak tavaly egy ütős fináléval, és egy folytatásért kiáltó cliffhangerrel ért véget, ennek ellenére a 2. évad nemcsak hogy nem egy helyen, de még csak nem is egy időben indít a Garvey család drámájával. Egészen az őskorig nyúlnak vissza Lindelofék az intro-ban, hogy egy velőig ható, vizuálisan és emocionálisan is letaglózó tíz perccel örvendeztessék meg azokat, akik többre vágynak, mint a mainstream sablonok katonarendbe állítása. Egy terhes nőt látunk a kezdő snitten, aki egy váratlan kőomlás miatt elveszíti társait, gyermekét pedig egymaga kell, hogy a világra hozza, majd gondoskodjon róla a zord, több ezer évvel ezelőtti világban. Meg kell küzdenie az éhínséggel, a hideggel, na meg persze a nem épp veszélytelen faunával, végül utóbbi lesz veszte, egy kígyóharapás miatt, karjában a gyermekével meghal, és ezzel vége is a felvezetésnek. Mit üzen az expozíció? Mi köze van a történethez? A különféle interpretációknak továbbra sem szabnak gátat a készítők, mindenki saját belátása szerint értelmezheti a látottakat, a kígyó/sas szimbolikát mindenesetre látványosan adagolja a mikro-történet, bár jómagam így sem nagyon tudtam kihámozni a látottakat, sem keresztény, sem más vonulaton. A fényképezés viszont a komplex és bonyolult szimbolikán túl gyönyörű, és mikor a látvány-orgia mellett – némi libabőr kíséretében természetesen – felcsendülnek a már jól ismert Max Richter dallamok is, egyből világos lesz: megérkeztünk.

    The-Leftovers-season-2-trailer-feature

    A kezdő közjáték szinte észrevétlenül vezeti át a nézőt a „jelenbe”, és megismerhetjük az új helyszínt, Jardent. Bizony, a Leftovers elköltözött, ez pedig nem véletlen: Jarden városa híres lett arról, hogy senki nem tűnt el azon a bizonyos szeptember 14-én. A különös (pontosabban épp, hogy normális) eset egy pillanat alatt csodának lett elkönyvelve, a helyiek pedig egyáltalán nem voltak restek kihasználni az ebben rejlő üzletet. Pólók, relikviák, különböző ajándékok egész sora várja, hogy a hiszékeny turista elvigye, s ezáltal nőjön a hely bevétele és presztízse. Csípőből hoz éles társadalomkritikát a széria, s ekkor a történetről még nem is tudunk semmit. Hathatós képekben reprezentálják továbbá azt is, hogy hiába a csodába hajló esemény, a városban valami nagyon nincs rendben: egy fiatal lány esküvői ruhában nyír füvet, egy magát messiásnak képzelő férfi a központi toronyban él remeteéletet, a tűzoltó rágyújtja a házat a helyi látnokra, mondván az illető kókler, barátság ide vagy oda.

    the-leftovers-season-2-texas

    A hangulatot megalapozó életképek után aztán megismerhetjük az új szereplőket is, nevezetesen a Murphy családot. John, az apa kompetens családfő, gondoskodik családjáról, de minden mozzanatán látszik, hogy valami nem stimmel vele. Az anya, Erika egyelőre nem kapott túl sok időt a kibontakozásra, ahogy Michael, a fiú sem, róla csupán vallási áhítata, valamint karitatív beállítottsága derül ki. Evangeline, a lány egy tipikusan hedonista tini, de neki is jut pár olyan jelenetsor, amely árnyalja ezt a sztereotip képet. Túl sok mindent természetesen nem tudunk meg egy kulcsszereplőről sem, de ez egy első részben nem is várható el, az alapozást elnézve viszont kijelenthetem, hogy az új figurák gond nélkül felnőhetnek a régi brigádhoz, attól pedig nem tartok, hogy az írók nem élnek a lehetőséggel. Történet, mint olyan egyelőre nincs, családi és városi pillanatképek váltják egymást, van némi dráma és nem kevés humor is, de a fősodort minden bizonnyal a rész végén bekövetkező cliffhanger indítja majd be.

    Egy valamit viszont mindenképp ki kell emelnem: ez pedig a feszültség, mely oly mértékben van jelen a részben, hogy az egyszeri néző kényelmetlenül fészkelődik még a legderűsebb pillanatokban is. És nem csak helyenként érhető tetten, az egész epizódon permanensen végigvonuló feszültségről van szó, ez pedig egy kifejezetten egyedi élménnyé teszi az Axis Mundi-t. Hiába a nem egyszer burleszkbe hajló jelenetek, a háttérben érződik a városban, és a benne lakó emberekben lakozó furcsaság, a nem egyszer bekövetkező kisebb földrengések, a Murphy házban új otthonra lelő tücsök állandó ciripelése, a sejtelmes zene pedig csak még tovább erősíti ezt az érzést, a kiváló forgatókönyvről és a remek beállításokról, színészi alakításokról már nem is beszélve.

    Murphy-ékkel ellentétben a városba költöző Garvey család tagjai, Kevin, Jill, Nora egyáltalán nem viselik magukon az őket ért megpróbáltatások nyomait. Feltűnésük szintén sok potenciált rejt magában, hisz így a második évad egyszerre reboot és közvetlen folytatás, a két család kapcsolata pedig jó alapot nyújt a sorozat védjegyének számító drámázásnak. Ki tudja, talán még a Guilty Remnant is szignifikáns szerephez jut a későbbiekben.

    150731-ep12-kevin-nora

    Hogy lett e olyan jó az új évad kezdése, mint tavaly a pilot epizód? Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Az újszerűség miatt természetesen jobban ütött, nagyobb hatást váltott ki a tavalyi start, ez viszont nem jelenti azt, hogy az új etap felvezetése rosszabb lenne, sőt. Rendezés, írás tekintetében legalább olyan jó lett a nyitány, mint bármelyik korábbi rész, az új karakterek és helyszín rengeteg lehetőséget rejt magában, a rejtély – nagyon helyesen – továbbra is a háttérbe szorul majd, a karakterdráma pedig már most remekelt, így később, amikor már kibontották a személyiségeket, még jobban elmélyíthetik majd a konfliktusokat, viszonyokat. Persze a remek kezdés még nem jelent egyet a jó évaddal (lásd: American Horror Story harmadik és negyedik szezon), de a kezdés, (és a teljes első évad) annyira minőségi és egyedi, hogy fel sem merül bennem a hanyatlás lehetősége.

  • A Hátrahagyottak sorozatajánló

    Damon Lindelof munkássága eléggé megosztó lett az utóbbi években, ez pedig elsősorban a Lostnak, pontosabban az utolsó évadainak tudható be. Az eleinte szárnyaló, sőt, a kisképernyőről addig alkotott véleményt konkrétan újradefiniáló széria történetének alakulása ugyanis még a legvérmesebb rajongók szerint is túlmisztifikált lett a végére, azt pedig keveseknek vette be a gyomra, hogy a finish nemhogy feloldotta volna az évek alatt felgyülemlett kérdések sokaságát, inkább még többet teremtett, így szúrva ki a megvilágosodásra vágyó nézőkkel. Az író tavaly újra egy misztikus felütéssel operáló történettel tért vissza a sorozatok világába, Tom Perrotta 2011-ben íródott, The Leftovers című regényét pedig olyan műgonddal adaptálta az azonos című sorozatban, hogy sokakat (köztük a cikk szerzőjét) már a pilot meggyőzött arról, hogy új klasszikus van születőben, mely méltó lehet arra, hogy egy szinten említsék majd a szigetes kalanddal.

    Celebrity Sightings In New York City - April 01, 2014

    A történet felütése kellőképp misztikus: egy október 14-i napon, egyik pillanatról a másikra eltűnik a Föld lakosságának 2%-a. Így leírva nem hangzik soknak, viszont a bolygó teljes lakosságát figyelembe véve ez bizony mintegy 140 millió embert jelent, és persze több százmillió hátrahagyott családtagot, barátot. A jelenségre (melyet nemes egyszerűséggel „Sudden Departure”-nek hívnak) érdemleges magyarázat nem születik, a kereszténység interpretálhatná akár a Jézus által megjövendölt Elragadtatásnak, de mivel nem (csak) igaz hívők távoztak, így ez a teória hamar bedől. De sem más vallás, sem pedig a tudomány nem lel magyarázatot az eseményre (maximum a kormány az, aki valamiféle mintát keres az eltűnésekben, a hozzátartozók segélyezésénél ugyanis egy 150 – sokszor egészen pejoratív – kérdésből álló űrlapot kell kitölteniük a kérvény benyújtóinak), ami pedig a legfontosabb: maga a széria sem foglalkozik túl sokat a csodába hajló történéssel. Aki tehát a rejtély mibenléte miatt kezdene bele a sorozatba, azt már most óva intenék, a Hátrahagyottak ugyanis csak annyira misztikus thriller, mint amennyire a Walking Dead zombiapokalipszis: Az esemény csupán kontextusként szolgál a karakterdrámának, mely, akárcsak az AMC sikerszériájában, úgy itt is jelesre vizsgázik. A lényeg tehát a maradék 98%, kiknek kezdeti döbbenete előbb gyászba, majd a sorozatbeli jelenre (3 év telik el az eltűnés óta) rezignáltságba fordul, az első részben látható megemlékezés már csak formalitás, a sebek ugyan nem gyógyultak be teljesen, de a válaszok keresésével már felhagytak az az emberek.

    the-leftovers-hbo-damon-lindelof

    Paradox módon a Leftovers középpontjában épp egy olyan család áll, melyből egyetlen tag sem távozott el. Kevin Garvey (Justin Theroux), a tulajdonképpeni főszereplő egy, az eseményektől teljesen megcsömörlött rendőr, kinek apja elmegyógyintézetben van, lánya pedig szülei szétválása miatt egy hedonizmusba menekülő tinédzser. Volt felesége, Laurie Garvey (Amy Brenneman) egy, a tragédia után megalakult csoport, a Guilty Remnant (=Bűnös Maradék) tagja. A GR kvázi szektának tekinthető, melynek részesei némasági fogadalmat tesznek, folyton fehérben járnak, és egyik cigarettát szívják a másik után. Miért? Mi célból? Ez (amolyan Lindelof módon) szintén nem derül ki, pontosabban a készítők szabad utat engednek a különféle értelmezéseknek, a csoportosulás ugyanúgy lehet a beletörődés, mint az emlékezés jelképe is. A cselekmény fő vonalát drasztikus tetteik, valamint azok következményei adják, melyek óriási hatással vannak a szereplők életére, és így a történet alakulására. Ténykedésük pedig teljességgel ambivalens, hisz nehezen lehet eldönteni, hogy tulajdonképpen segítők, vagy ellenségek. Szignifikáns részét képezi még a sztorinak egy magát prófétának valló férfi, Wayne Gilchrest (Peterson Joseph) története, ő képviseli leginkább a misztikus vonalat a Hátrahagyottakban, persze az, hogy megalomán, őrült, vagy tényleg tud valamit a háttérben húzódó eseményekről – szinte értelemszerűen – rejtve marad. Nora Durst (Carrie Coon) története talán a legkeservesebb az összes szereplő közül, tragédiájára nagyszerűen építkezik a Leftovers, hogy aztán a végkifejletben összekapcsolódjon a Garvey család kálváriájával – ezzel megágyazva a hamarosan érkező második évadnak.

    A technikai részletek – a HBO-tól már megszokott módon – kitűnőek, a fényképezés nagyszerű, a párbeszédek sokszor a filozofikusság határát súrolják, a színészi játék remekel, pedig igazán ismert név csak egy van, Liv Tyler, kinek szerepe a történet szempontjából mondhatni marginális, ez pedig azért pozitívum, mert így nem hiszi azt a néző, hogy a csatorna vele akarja eladni a show-t. Az egészre a koronát viszont Max Richter szívbemarkoló zenéje teszi fel, melyhez foghatót – és ezt most túlzás nélkül mondom – még nem hallottam sorozatban, főleg annak függvényében, hogy milyen mesteri módon asszisztál a képi világhoz.

    leftoversGR

    A Hátrahagyottak messze nem való mindenkinek. Ha valaki egy könnyed popcorn sorozatra vágyik, az inkább a CW vagy a CBS kínálatából szemezgessen, Lindelof műve ugyanis gondolkodásra késztet (hovatovább megköveteli azt), odafigyelést igényel, ugyanakkor maradandó élményt biztosít a témára fogékony nézőknek. Egy különös történet különös szereplőkkel, csodálatos képi és hangzásvilággal, mely közönség-kedvenc ugyan bizonyosan nem lesz, a kultuszstátuszt már most megérdemli, pedig még csak egy évadot élt meg. Október 4-én indul a második felvonás, melyen Lindelof már saját kútfőből dolgozik (az alapanyagul szolgáló regény cselekményét jobbára kimerítette az első szezon), az eddig látottak alapján azonban nem kell aggódni attól, hogy alábbadna a minőség.

    https://www.youtube.com/watch?v=e9RlsD8lIO0