Címke: gyermek- és ifjúsági irodalom

  • Könyvajánló Reeli Renaus: Morten és az elvesztett világok – Remény az észt mocsarakból

    Áprilisban jelent meg a Popcorn Kiadó gondozásában Reeli Renaus Morten és az elvesztett világok című könyve. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.

    Reeli Reinaus néprajzkutató-író, számos gyermek- és ifjúsági könyv szerzője, aki regényeiben nagyon érzékenyen ír a gyermekek problémáiról, mindezt az észt folklór mágikus környezetébe illesztve.

    A könyv főszereplője a kamasz Morten, aki nagyszülei halála után az erőszakos, alkoholista nagybácsival kénytelen együtt élni egy mocsár melletti távoli tanyán. Anyja takarítónőként dolgozik Finnországban, hogy pénzt gyűjtsön, amiből ki tudná fizetni az előleget egy lakásra. Az apjáról a fiú semmit sem tud. Morten az élet nehézségei elől gyakorta a közeli mocsárba menekül, ahol a természetet fényképezi a nagyapja örökségéből vásárolt fényképezőgéppel. A fényképezés segíti abban, hogy legalább pillanatokra megfeledkezhessen mindennapi gondjairól.

    A fiú az osztálytársai előtt is titokban tartja, mi történik otthon. Nagyon szeretne beilleszkedni az iskolai közösségbe, mert belátja, hogy csak tanulás révén tud kiemelkedni a nyomorból, a szegénységből. Legnagyobb félelme ugyanakkor az, hogy a rossz otthoni körülményeit megismerik az iskolában, és emiatt kiközösítsék vagy megszólják. Ezért igyekszik háttérben maradni, meghúzódni, inkább nem barátkozik senkivel, és nem vesz részt a közösségi rendezvényeken sem. Magába zárkózott és csendes.

    A fiú érzi és látja, hogy létezik a normális családi kapcsolatok világa, a közös asztal melletti vacsora, egy tábla csokoládé vagy egy mozi, ám ezek számára elérhetetlenek.  Az ő élete abból áll, hogy iskola után a könyvtárban ül, korog a gyomra, és fél a nagybátyjától. Úgy érzi, hogy nem méltó a normális életre. Egy alkalommal, amikor útja megint a mocsárhoz vezeti, Morten találkozik egy furcsa lánnyal, Emiliével, akinek végre képes egy kicsit jobban megnyílni.

    Reinaus szenvedélyesen rajong folklórért és a természetért, ezért a lápon keresztül egy csodálatos világ tárul a szemünk elé.

    Fontos regény ez, ami a családon belüli erőszakról, a magára hagyott gyerekekről szól, akik nem kapnak segítséget, hogy a problémáikat megoldják. Ritka, hogy egy ifjúsági könyv ezeket a témákat ilyen nyíltan és kendőzetlenül mutassa be. Ugyanakkor minden lehetőséget megad, hogy a fiatal olvasók azonosulni tudjanak vagy együttérezzenek Mortennel.

    Köztudott, hogy vannak közöttünk olyan gyerekek, akik szörnyű dolgokon mennek keresztül, de ezt gyakran nem vesszük észre. Remélhetőleg a könyv segít abban, hogy a fiatal olvasók jobban érzékeljék az őket körülvevő társakat, és észrevegyék az áldozatokat. Ám a legfontosabb az, hogy bátorítást nyújt a hasonló körülmények között élőknek, hogy merjenek beszélni, merjék elmondani a problémáikat. Senkinek sem kell eltűrnie az erőszakot.

    A könyv 12 éves kortól bárkinek ajánlható!

  • Könyvajánló: Lene Kaaberbøl – A sárkány hívása

    A minap jött ki a nyomdából Lene Kaaberbøl A sárkány hívása című könyve a Metropolis Media kiadó Popcorn sorozatában. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A sárkány hívása lebilincselő középkori fantasy, ami 10 éves kor felett mindenkinek ajánlható, gyermeknek és felnőttnek egyaránt, bárkinek, aki szereti az izgalmas kalandregényeket. Megtalálható benne mindaz, ami megadja savát-borsát a jó történeteknek: sárkányokkal vívott harc, cselszövések, fordulatok és intrikák, no és persze rengeteg szeretet és kedvesség is.

    A főhős egy 11 éves kislány, Dina, aki különleges képességet örökölt az anyukájától: ha valakinek belenéz a szemébe, látja az illető összes bűnét. Sőt, arra készteti az elkövetőt, hogy szégyellje magát, ami nagyon kellemetlen fizikai-testi tünetekkel is jár. Ezért aztán mindenki igyekszik elkerülni a lány tekintetét, sőt inkább a lányt magát.

    A szerzőnő az angol kiadás előszavában elmesélte, hogy az ötletet gyerekkori emlékeiből merítette. Amikor valami rossz fát tett a tűzre, édesanyja mindig úgy szidta le, hogy előtte azt mondta: „Nézz a szemembe!” Ilyenkor a kis Lene úgy érezte, hogy az anyukája belelát, és kár is lenne tagadni az elkövetett csínyeket.

    Dina számára ez a képesség nem áldás, hanem átok. Hiszen ki merne barátságot kötni egy ilyen lánnyal?

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

    A regény első mondata azonnal beszippant, és utána nem is ereszt, amíg végig nem olvastuk a könyvet: „Ha jól meggondolom, nem Cilla tehetett arról, hogy a karomat megharapta egy sárkány. Bizonyára véletlen, hogy épp aznap zúdított a nyakamba egy vödör tejsavót, amikor megérkezett a dunarki idegen.”

    Amikor Dunark királyát, a királynét és gyermeküket is megöli valaki, Dina anyját, a Szégyenlátót hívják el a kastélyba, hogy megtalálja a gyilkost. A gyanúsított a trón egyetlen örököse. Ám mivel Dina anyja ártatlannak látja őt, és nem hajlandó a képességét rossz ügyért használni, tömlöcbe zárják. A lányra hárul a feladat, hogy megtalálja a gyilkost, mielőtt a sárkányok elé vetnék fogságba került édesanyját. Ehhez rengeteg bátorságra, ügyességre van szüksége, de a kalandok során barátokra is lel. Sőt, arra is rájön, hogy a képességével nem csupán szégyenérzetet tud kiváltani, de a tiszta szívűekbe bátorságot is tud önteni.

    A kötet fiúknak és lányoknak egyaránt ajánlható, mert bár a főhős, Dina lány, harcostársai és segítői között ott találjuk a bátor és megbízható fiú barátokat is. Ugyanakkor nagy pozitívuma a regénynek, hogy nem szorulnak háttérbe a női karakterek. A könyvben szereplő lányok, asszonyok nem borzadnak el a vér látványától, nem állnak félre, ha piszkos vagy veszélyes munkáról van szó. A lányok intelligensek, okosak és bátrak, ám ez nem a szupererejükből, varázsképességükből fakad, hanem ugyanolyan természetes tulajdonságuk, mint fiú/férfi társaiknak.

    Lene Kaaberbøl több mint húsz nyelvre lefordított regényéből 2015-ben nagy sikerű film is készült.

     

  • Hogyan szerettessük meg a sci-fi és a fantasy műfaját a fiatalokkal?

    A Galaktika polcain számos olyan könyvet is találunk, melyek a gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriába tartoznak. Vagyis olyan művekről van szó, amelyek megismertethetik és megszerettethetik a fiatalokkal a science fiction és a fantasy műfaját. Ezekből szemezgetünk most:

    Christian Saint Luke könyvét már csak a címe miatt is érdemes megvásárolni, ugyanis ilyesmibe ritkán akad a szemünk, amikor új olvasmányok beszerzésekor stíröljük a könyvek gerincét: A kolbász, a bojler és a frigyláda. S nem csak a cím, de a könyvhöz tartózó leírás is  igen humoros:

    „Könyvemnek először az Uborkásüvegből nem lesz töltött káposzta címet akartam adni, de apámnak ez nem tetszett. Azt mondta, az inkább szakácskönyvnek hangzik, mint komédiának. Most képzeljük el, ahogy ott áll egy negyvenes éveiben járó háziasszony, és megveszi ezt a szakácskönyvcímű könyvet, ami szerintem a borítója alapján egyáltalán nem hasonlít szakácskönyvre. Kinyitja, és mit talál? Segítek: nem szakmai segítséget a főzéshez, hanem egy alkoholista oroszt, aki szereti a kolbászt, valamint egy törpét, a lakótársát, aki könyvtáros. Na, ők egy bojlerből készült repülővel elmennek Amerikába, és ettől teljesen megváltozik az életük. Vagyis, szerintem a háziasszony nem lenne elragadtatva a könyvtől, mert ez nem az, amit keresett. Kedves Olvasó, remélem, Ön nem egy szakácskönyvet keres, és pláne nem egy olyan könyvet, amit érdemes komolyan venni.”

    Ezek után ki ne akarna beleolvasni a kalandos történetbe?

    Azt hiszem, talán nem vagyok egyedül, akit az Abarat sorozat borítói már önmagukban lenyűgöznek. Persze okosan tesszük, ha egy könyvet nem a borítójáról ítélünk meg, de ebben az esetben nem kell félnünk, hiszen a történet is zseniális. Számos furcsaság, különböző idegen lények, a tudomány és a mágia egymásnak feszülése és persze rengeteg kaland várja Clive Barker sorozatának olvasóit, a fiataloknak pedig azért is ajánlott, mivel saját problémáik is visszaköszönnek a cselekményből, mint például a tanárokkal való konfliktusok. Nézzük az első rész rövid ismertetőjét:

    „Haplatán Cukinak, a csirkevári tinilánynak mintha mindenki csak nehezíteni akarna a sorsán. Iskolatársai csúfolják, tanárai szigorúak, részeges apja pedig időnként még jól el is tángálja. Amikor Cuki a város határán túl keres menedéket, egy mező közepén elhagyatottnak tűnő világítótoronyra bukkan. Mielőtt utánajárhatna, hogy kerül egy efféle, tengerpartra való építmény a szárazföld közepére, összetalálkozik a legkülönösebb lénnyel, akit addigi életében valaha látott – azaz inkább lényekkel, hiszen, mint kiderül, Pajkos János hét testvérével osztozik egy testen, amiről nyolc karja, nyolc feje és be nem álló nyolc szája tanúskodik. A Jánosok menekülnek valaki elől, és az ügyben immár Cuki is nyakig benne van. Nincs mit tenni, irány Abarat csodálatos világa, amely itt terül el körülöttünk, mégis csak a kiválasztottak pillanthatják meg. Ez a különösebbnél különösebb teremtményekkel benépesített mesés szigetbirodalom most nagy bajban van, és úgy tűnik, csakis egy talpraesett tinilány segíthet rajta.”

    A Jin és Jang főként azoknak a fiataloknak lehet érdekes, akik kedvelik az animék világát vagy éppen érdeklődnek a kelet-ázsiai kultúra iránt. Acsai Roland műve ugyanis pontosan ezt a hangulatvilágot jeleníti meg az olvasók előtt:

    „A Jin és Jang pontosan azt az érzést idézi fel az olvasóban, amit egy jó japán rajzfilm nézése közben érezhetünk. Ugyanazt a boldog szomorúságot hagyja az olvasóban, mint mondjuk a Nauszika című rajzfilm nézőjében: az elveszett harmónia, az aranykor iránti sóvárgást, a tudatot, hogy érdemes ezt a harmóniát keresnünk, és a félelmet, hogy talán nem vagyunk méltók a megtalálására.” Mészöly Ágnes: Szavakkal festett képregény (Mondo Magazin)

    Természetesen a kategória további köteteket is tartogat, melyeket felsorolni napestig tartana. Érdemes a Galaktikaboltban megkeresni a Gyermek-ifjúsági, vagy  idősebb fiatalok esetében akár a Young adult témaköröket is, melyekben fiatalabb és idősebb generáció tagjai egyaránt meg fogják találni a kedvükre való könyveket.