Címke: GSK

  • A genetika az emberiség legnagyobb fegyvere – a második interjúnk Ronil Caine-nel

     

    A vártnál korábban, április vége helyett már március utolsó napjaiban megérkezik kiadónkba a Start Könyvek első négy regénye, A széttört idő legendája, a Lilian, a Sors-algoritmus és az Eshtar. A megjelenés előtti héten leültünk és újból elbeszélgettünk az írókkal, ezúttal könyveikre fókuszálva. Ronil Caine-nel készített első beszélgetésünket itt tudjátok elérni, most pedig fogadjátok szeretettel a második interjút.

    Miért pont egy sztárokat másoló céget helyeztél történeted középpontjába? Honnan jött az ötlet?

    Az alaptörténet többféle gondolatmenet összefonódásából született meg. Nehéz lenne visszafejteni, főleg így négy év távlatból, de alapvetően abból indultam ki, hogy valamilyen szinten mindenkit érdekelnek a sztárok és néha mindenki álmodozik arról, hogy egyikkel másikkal találkozik, vagy akár együtt bulizik, nyaral, szeretkezik – kinek mi tetszene.

    Szerinted a valóságban is működhetne egy ilyen üzlet a regényedben leírt feltételekkel?

    Szerintem óriási üzlet lenne. Viszont csak titokban működhetne, különben káoszba fulladna az egész. Nem hiszem, hogy bárki örülne neki, ha különféle szolgáltatásokhoz lemásolgatnák őt.

    IMG_2737onlinera

    Lilian főhőse, Robert Turner nem egy kifejezetten pozitív főhős a carpe diem világszemléletével és nemtörődőm életvitelével: ezek akár el is idegeníthetik őt az olvasótól. Hogyan tudunk mégis azonosulni vele?

    Szerintem sokan bújnánk Turner bőrébe, hiszen gazdag és szabad ember, ott bulizik a világban, ahol akar, és ha rendelhet magának egy híresség-másolatot, azt is megteszi. Viszont nem emelném ki Turnert, mint főhőst, szerintem mindhárom fő karakter egyaránt fontos, mindegyikükkel lehet azonosulni valamilyen szinten, lehet nekik szurkolni, de mindhárom karakterben van valami negatív is, ami miatt az olvasó nem lenne a helyében. Ez érdekes feszültségforrás olvasás közben.

    A történet miért pont Japánban játszódik? Személyes élmények ihlették vagy esetleg más speciális oka van?

    Olyan helyszínt kerestem, ami a főhősök számára idegen, de kellően mozgalmas és szabad a cselekmény számára. Az is fontos szempont volt, hogy az ország tudományos vívmányai hihetővé tegyék egy ilyen technológia létezését. Ezek mellett az európaiak szemében Japánt még mindig övezi egyfajta misztikusság, ami nekem is jól jött a regényhez.

    Érdekesen, részletesen és közérthetően vázoltad fel a klónozás menetét a regényben. Merítettél-e a klónozással kapcsolatos tudományos írásokból vagy teljesen a fantáziádra hagyatkoztál?

    Rengeteg tudományos cikket, könyvet, tanulmányt olvastam a témában, megnéztem számtalan dokumentumfilmet, és egy genetikus professzorral is átbeszéltem a regényre vonatkozó részeket, hogy tudományosan minél hitelesebb legyen a leírás. Ettől még persze fikció, de egész jó kis fikció. Arra tudatosan ügyeltem, hogy könnyen olvasható és érdekes maradjon, így az igazán húzós szakszövegtől megkíméltem a regényt.

    Ronil Caine - Lilian borito webre kerettel

    Szerinted valaha eljut olyan szintre a klónozás, mint ahogy a regényedben megjelenik? Ha igen, milyen pozitív és negatív oldala lenne? Ehhez persze tételezzük fel, hogy nem titokban létezne a klónozás, mint a Lilianben, hanem olyan természetes lenne, mint mondjuk a mikró használata.

    Nem csak, hogy eljuthat, hanem el is fog, csak idő kérdése. A regényben leírt technológiák egy része már ma is létezik. A genetika a gyógyításban és a betegségmegelőzésben is a legnagyobb fegyvere az emberiségnek, de egy bizonyos ponton túl több morális kérdést is felvet, például, hogy mennyire módosíthatunk egy embert, hogy megmentsük a betegségektől.

    Kiknek ajánlanád a Liliant?

    Akik szeretik Stephen King, Michael Crichton vagy Dan Brown könyveit, azoknak mindenképp, de bárkinek, aki szívesen olvas olyan thrillert, aminek tudományos alapjai vannak és alapvetően egy reális jövőben játszódik. A Lilianben nincsenek űrhajók, sem szuper képességek, csak egy kis technológia, emberi érzelmek és érdekek, ezek kombinációja pedig egy kifejezetten akciódús, drámai történetet eredményez. A weboldalamról letölthető egy novellám ingyenesen, akinek az tetszik, a Lilian is fog.

    A könyvfesztiválra készülsz valamivel?

    A Start Könyves szerzőkkel együtt fogok dedikálni április 23-án, szombaton 5-6-ig a Galaktika standjánál. A Lilian a helyszínen is megvásárolható lesz. Úgy tervezem, egész délután kint leszek, akit érdekel a regényem, ott megtalál. Az már most biztos, hogy nagyon sok jó könyvre számíthatunk.

     

    Fotó: Csata Judit

  • Megmutatjuk a Start Könyvek borítóját

    Négy fiatal szerző debütál nálunk áprilisban, akik új sorozatunk, a Start Könyvek első négy regényét jegyzik. A sorozatban tehetséges, főként kötettel eddig nem rendelkező SF- (és fantasy-) szerzőket mutatunk be és indítunk el a pályán, akikben megvan az a plusz, amitől a jövő zálogai lehetnek a hazai SF-irodalomban.

    A szerzőkkel készült interjúinkat az elmúlt hetekben publikáltuk online felületünkön. Michael Walden űrhajós akart lenni egészen a Challenger katasztrófájáig, Vékony Krisztiánra nagy hatást tett Philip K. Dick és Asimov, Molnár Csaba az időutazásról nem a megszokott értelemben ír, Ronil Caine-nel pedig többek között a klónozás aspektusairól beszélgettünk. A könyvekről már írtunk röviden a tavaszi újdonságainkat bemutató cikkben, most azonban leleplezzük a borítókat is, amiket hamarosan megtekinthettek webshopunk Előkészületben rovatában. Amint elkészülnek a könyvekhez tervezett fülszövegek, a regények önálló termékoldalt kapnak webshopunkban.

    Michael Walden: Eshtar

    Eshtar cover

     

    Vékony Krisztián: Sors-algoritmus

     

    sors algoritmus_borito_2016_0224B1

    Molnár Csaba: A széttört idő legendája

    A széttört idő legendája

     

    Ronil Caine: Lilian

    Lilian

     

     

     

     

  • A tudomány összes területe érdekel – interjú Ronil Caine-nel

    A Galaktika Start Könyvek sorozat első köteteinek megjelenése okán minden szerzővel interjút készítünk, hogy jobban megismerhessétek őket, és ízelítőt kaphassatok regényeik témájáról. Eddig Michael Waldennel, Vékony Krisztiánnal és Molnár Csabával beszélgettünk, a soron következő, negyedik szerzőnk pedig Ronil Caine.

    Mit lehet tudni Ronil Caine-ről? Kérlek mutasd be magad!
    Magyarországon születettem. Novellákat és regényeket írok science fiction és thriller műfajban dráma, akció, néha horror-elemekkel. Első regényem Lilian címmel idén áprilisban jelenik meg a Galaktikánál.

    Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal és később a Galaktikával?

    Szeretek olvasni és elszántan keresem a jól megírt, izgalmas történeteket. Jó pár éve magam is elkezdtem írogatni saját sztorikat, amikről úgy éreztem hiányoznak a piacról, legalábbis én nem találtam őket. Eleinte novellákat írtam, aztán az egyik kinőtte magát regénnyé. Tavaly fejeztem be, és úgy gondoltam, elküldöm pár kiadónak, hátha. A Galaktika pedig visszajelzett, hogy érdekelné őket.

    Mikorra datálható az SF-fel való kapcsolatod, mikor gondoltál először arra, hogy írj is, ne csak olvass?

    Az izgalmas történeteket űrlényekről, szörnyekről, időutazásokról mindig is szerettem. Emlékszem, egész kicsi koromban el tudtam sorolni a kilenc bolygó nevét, amikor a kortársaim még azt sem tudták, hogy hányadik a Föld. Gyerekként inkább rajzoltam és a képregényeket bújtam, aztán inkább a filmek, rajzfilmek és a regények érdekeltek, Az elsüllyedt világok, Az idő urai, az Egyszer volt… sorozatok, a Ragadozó, az Alien, Stephen King és Michael Crichton. Az írás sem volt új dolog számomra, de 2013 körül kezdtem komolyabban beleásni magam a témába. Ekkor születtek az első valamire való novelláim, majd tavaly a Lilian regény.

    Mi inspirálta a regényt, mi fordította érdeklődésed a klónozás témája felé?

    Minden érdekel, ami a technológiai fejlődéshez, jövőkutatáshoz kapcsolódik, így a klónozásban rejlő lehetőségek is. Sok ilyen hírt olvasok, amik nagyon inspirálóak egy SF-írónak. Az én regényem a klónozásban rejlő egyik lehetőséggel játszik el a sok közül.

    Hasonló témájú filmek között van-e kedvenced?

    A Hatodik napon és a Sziget tetszettek, abból a szempontból, hogy valós igényekre épülnek, melyekre a klónozás ad megoldást. Az abszolút kedvenc a témában a Hold, mert az egy sötétebb, belsőségesebb oldalról közelíti meg a sztorit. És hát a Gattaca. Az alapmű.

    Ronil Caine
    Ronil Caine

    Kíváncsi vagyok rá, hogy esetleg láttad-e a Humans c. sorozatot és ha igen, hatott-e rád írás közben?

    Sorozatokat idő hiányában nem nézek, de az Orphan Blacket ismerem, az egész jó. Hatni nem hatott. Fura, de amik a legnagyobb hatással voltak rám, azok nem klónozós történetek.

    Támogatnád a valóságban az emberi klónkísérleteket? Mi szólhat mellette és mi ellene?

    A klónozás és genetika nagyon sokrétű tudományágak, és az egyes eredmények rengeteg mindenre használhatók. A gyógyítást és betegségmegelőzést támogatnám. Bár a genetikai szintű betegségmegelőzés már a Gattaca irányába mutat. De embereket nem másolnék semmilyen célból, az erkölcsileg sehogy sem magyarázható meg.

    Ha lehetséges lenne, szeretnél önmagadból egy másolatot, illetve találkoznál-e a klónoddal?

    Néha jól jönne, mert gyakran kevés a 24 óra egy napra, de ha lehet inkább nem, köszönöm.

    Mi érdekel még a klónozáson kívül?

    A tudomány szinte összes területe érdekel. Mindenhol találni valami érdekeset, amiből kinőhet egy izgalmas novella vagy regény. A világűr, az idegen életformák, a vírusok, a virtuális valóság, a robotok csupa inspiráló terület, és hiába írtak már ezekről, sok az újdonság, gyorsan fejlődik minden. De például az Érme című novellám nem is SF, inkább misztikus kaland. Ez hamarosan letölthetővé válik a Facebook-oldalamon.

    Milyen terveid vannak a közeljövőre?

    Most a Lilian promóciója a legfontosabb, szeretném, ha minél többen elolvasnák. Közben néha muszáj megírni pár novellát is, ha kikívánkozik egy-egy ötlet.

    Tehát elképzelhető, hogy lesz folytatás? 

    Vannak ötletek a fejemben a Lilian folytatására – és ezzel nem spoilereztem el semmit –, de ez attól is függ, lesz-e rá igény az olvasók részéről. Jelenleg a második regényemen dolgozom, ami szintén SF lesz, de egészen más témával. Annyit elárulhatok, hogy a Lilianhez hasonlóan fontos szerepet kapnak majd benne az emlékek. Most viszont nagyon várom, hogyan fogadják az olvasók a Liliant

     

  • Időutazás időgép nélkül – Interjú Molnár Csabával

    Áprilisban a Galaktika Start Könyvek sorozat négy új, lendületes szerzővel indul útjára. Michael Walden és Vékony Krisztián után most Molnár Csabával beszélgettünk írásról, irodalomról, és természetesen megjelenés előtt álló regényéről, A széttört idő legendájáról, melyben az időutazás témájának egy új, rendhagyó formáját tárja az olvasók elé.

    Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal? Mikor találtál rá a Galaktikára?

    Egyetemi éveim alatt, és később is írtam novellákat, majd 2011-ben elvégeztem a Hungarovox által szervezett íróiskolát. Pályakezdésként még ebben az évben megjelent első regényem, A három kristály legendája. Mivel A széttört idő legendája – az időutazás okán – zsánerét tekintve inkább sci-fi, magától értetődőnek tűnt, hogy a Galaktika folyóiratot is jegyző Metropolis Media Kiadót keressem meg új regényemmel. A mű kéziratát bemutatkozó levelemmel együtt küldtem el, és nem sokkal később választ is kaptam Németh Attilától, aki ajánlásával ellátva továbbította a regényt Mund Katának. Kata levele sem késett sokat, így megkezdődhetett a közös munka. Tehát már az első visszajelzések (és azok gyorsasága) alapján rendkívül pozitív kép alakult ki bennem a kiadóról, illetve munkatársairól. Nagy örömmel ismertem meg Burger Istvánt is, akinek a neve legendás a műfajt kedvelők körében.

    Köszönjük az elismerő szavakat! Az időutazás nehéz téma, nemcsak a paradoxonok elkerülése miatt, hanem mert sok próbálkozás született már a feldolgozására. Miért választottad mégis?

    Regényemben nem klasszikus értelemben vett időutazás szerepel. Nincs benne időgép vagy idő-visszafordító berendezés. A széttört idő legendája eredetileg folytatástörténet volt, ezért megörökölte az előzménytörténet univerzumát. Azonban az időutazás ténye, lehetősége és megoldása az első regényemből kölcsönzött elemekből építkezik. Míg A három kristály legendájában térben, A széttört idő legendájában időben utaznak a hősök.

    Mit gondolsz a többi időutazós regényről, filmről? Van-e kedvenced?

    Vannak a zsánerben készült kiváló munkák, például Robert Heinlein Ajtó a nyárba, és Michael Chrichton: Idővonal c. könyvét nagyon szeretem, de az örök kedvenc a Robert Zemeckis által rendezett Vissza a jövőbe-trilógia.

    Molnár Csaba
    Molnár Csaba

    Nehéz különböző idősíkokról írni? Mire kell leginkább figyelni közben?

    Írás előtt már a regény teljes rendszerét megtervezem, a cselekményt a legapróbb részletekig kidolgozom, a szerkezetet felépítem (talán a közgazdász rendszerszemlélet segít ebben). Írás közben igen-igen ritkán jelentkeznek spontán szálak. Számomra a legfontosabb a hitelesség, ezért sok időt áldozva végzem el az írók házi feladatát. Mivel A széttört idő legendája alapvetően három történelmi korban játszódik, rengeteget kellett utánaolvasnom, hogy például az 1400-as évek Párizsát hitelesen láttassam, vagy az actiumi csata történéseibe tényszerűen szerepeltessem fiktív hőseimet. A kötet végén található A szerző jegyzetei részleteiben választja szét a regényben szereplő tényeket a fikciótól.

    Az írás alatt keveredtél-e önellentmondásba, és ha igen, hogyan oldottad fel azt?

    Mivel a regény szerkezete rendkívül feszes és alaposan kidolgozott, nem hiszem, hogy ellentmondásokba keveredtem volna. De ezt majd az olvasók eldöntik, és vagy bírálnak, vagy felmentenek.

    Melyik a kedvenc korszakod? Hol élnél legszívesebben?

    Kedvenc korszakaim az ókori Róma és az amerikai polgárháború időszaka (1861-1865). Hogy miért, nem igazán tudom megmagyarázni. Ez épp olyan, mint az a kérdés, miért szeretjük a párunkat (feleségünket, barátunkat-barátnőnket)? Ha meg tudnánk válaszolni, az már nem is lenne szerelem, nem is az az érzés vagy érzelem lenne. Sokat olvastam, sok filmet megnéztem (dokumentum- és játékfilmeket egyaránt) mind Rómáról, mind az amerikai polgárháborúról, és talán elmondható, hogy mindkét korról az átlagnál talán egy kicsivel több ismerettel rendelkezem. Ki tudja? Lehet, hogy előző életemben tógát vagy konföderációs egyenruhát viseltem?

    Ki(k) a kedvenc történelmi alakod (alakjaid)? 

    A kedvenc történelmi alakjaim visszaköszönnek mindkét regényemben (Villon, Drake, Octavianus, Agrippa).

    Végül, a kíváncsi olvasók kedvéért, áruld el kérlek, tervezel-e folytatást?

    A kötetnek létezik előzménytörténete, folytatást pedig nem tervezek. De azt elárulhatom, hogy A széttört idő legendájának egyik szereplője lesz a következő regényem egyik főhőse.