My Blog

Címke: gótikus

  • Itt a Mary Shelley film trailere

    Nem teljesen sci-fi vagy fantasy film a következő alkotás trailere, azonban szó nélkül nem mehetünk el mellette. Május 25-én láthatja az amerikai nagyközönség is Haifaa al-Mansou filmjét, ami a Frankenstein szerzőjének, Mary Shelley életét dolgozza fel.

    A produkcióról korábban is írtunk: az életrajzi film főleg az írónő fiatalkorára fog koncentrálni, hogy ennek vonatkoztatásában jobban megértsük a zsánerteremtő (sokan a Frankensteint tartják a legelső sci-finek) mű bizonyos aspektusait.

    A Mary Shelleyt először 2017. szeptember 9-én mutatták be a torontói filmfesztiválon, idén májusban azonban mi is láthatjuk. A főszerepben Elle Fanning, aki fiatal lányként ismerkedik meg szerelmével, Percy Bysshe Shelleyvel (Douglas Booth), az angol romantikus irodalom ismert költőjével. Fanningen kívül még számos ismerős színész felbukkan, többek között a Trónok harcával befutott Maisie Williams Isabel Baxter szerepében, vagy a szintén GOT-ból ismert Stephen Dillane (ott Stannist játszotta), aki most Mary Shelley apját alakítja. A fiatal férfi oldalán Mary nem csak a szerelmet, hanem korának irodalmi világába is elmélyed, és szembe megy a kor akkori előítéleteinek és szabályainak. Például – ahogy arra a trailer is utal – Mary egy írói verseny keretén belül írja meg a Frankensteint, és írja be magát ezzel végérvényesen a világirodalomba, de másik fontos momentum Mary életében, amikor családja akarata ellenére elszökik Shelleyvel.

    Egy olyan erős nőt akartunk bemutatni, akiben megvan az akarat, hogy kilépjen a sorból és megtalálja a hangját

    – nyilatkozta a The Hollywood Reporternek Haifaa al-Mansou, Szaud-Arábia első rendezőnője.

    Végül a filmplakát:

  • Képregényben folytatódik a Frankenstein

    Victor LaValle egészen különleges módon, képregényben folytatja Mary Shelley klasszikus történetét, a Frankensteint. A füzet egy kétségbeesett anyáról szól, aki egy rendőri akció és az abból fakadó lövöldözés miatt elveszíti a fiát. Az író olyan témákat dolgoz majd fel a kvázi spinoffban, mint a rasszizmus, a gyász és persze a sztori az eredeti mozgatórugóját, a horrort sem hagyhatja ki az egyenletből.

    A Destroyer a Boom Studios jóvoltából érkezik, 6 részes lesz és a főszereplője, Dr. Jo Baker nem csupán egy szimpla tudós lesz benne, de Victor Frankenstein utolsó élő leszármazottja. A képregényben külön érdekesség, hogy a nyitó képsorokban feltűnik maga Frankenstein eredeti szörnye is.

    Frankenstein szörnye a folytatás szerint nem hal meg, hanem egész egyszerűen eltűnik az északi vadonban. A képregény itt veszi fel a fonalat, 2017-ben a szörnyeteg ugyanis még mindig a Déli-sarkvidéken éldegél, csak éppen már teljes nyugalomban. A szörny aztán újra konfrontálódik az emberiséggel és úgy dönt, hogy mindannyiunknak pusztulnia kell. 9000 mérföldre innen él Dr. Baker, egy fekete nő, akinek a fiát a chicagói rendőrök lőtték le, a modern technológia segítségével azonban a nő feltámasztja a gyereket. A két szál között a kapocs, hogy a szörny ki tudja szagolni Frankenstein leszármazottját, a nőnek azonban már megvan a maga teremtménye, aki segít neki – árulta el Victor LaValle a Destroyer írója.

    destroyer-1-b

    A képregény készítője azt is hozzáteszi interjújában, hogy bizony Mary Shelley már 18 évesen akkora géniusz volt, hogy regényében mindennél jobban át tudta adni, milyen szörnyű és groteszk tud lenni egy ember gyásza. A filmadaptációk és az eddigi képregények egészen jól átadták Frankenstein sztoriját, a Destroyer azonban ebben a tekintetben, a gyász témájának kiemelésében is igyekszik majd hasonulni az eredeti műhöz.

    Mary Shelley regényében ugye mind Frankenstein, mind pedig szörnye meghalt, utóbbi gazdája elvesztése miatti bánatában fogadott öngyilkosságot. LaValle azonban alkotói szabadsága részeként kezeli azt, hogy a szörny halálát megváltozassa, létrehozva ezzel saját gótikus sztoriját, melyben Frankenstein leszármazottja Tony Stark és Reed Richards keveréke lesz.

    A Destroyer #1 májusban válik elérhetővé.

  • Megérkezett a Bíborhegy (Crimson Peak) második trailere

    Megjelent az interneten Guillermo del Toro új, gótikus/természetfölötti thrillerének második előzetese. Érdekesség, hogy az előzetest pont Daphne du Maurier születésnapjára időzítették, akiről del Toro még korábban azt nyilatkozta, a script megírásakor nagyban hatott rá az írónő Rebeka (A Manderley-ház asszonya) című regénye.

    A történet főhőse egy fiatal lány (Mia Wasikowska), aki beleszeret egy elbűvölő idegenbe (Tom Hiddleston), hozzámegy feleségül, majd, mire észbe kap, egy zavarba ejtő és rejtélyes családi dráma kellős közepén találja magát, ahol nem feltétlenül a fura sógornő (Jessica Chastain) a legrosszabb, akitől tartania kell. Ugyanis a ház él; lélegzik, vérzik… és mindenre emlékszik. Az újdonsült férj és húga pedig mindent elkövetnek, hogy életben tartsák őseik örökségét.

    Hát ez egyelőre nem valami sok. Igaz, a rendező, amíg csak tehette, maga sem árult el sokat a készülő alkotásról, melyet máris úgy emlegetnek, hogy pályájának mesterműve, ami így, lássuk be, elsőre elég merész kijelentés, tekintve, hogy már jó pár gyöngyszemet letett az asztalra, hogy csak A faun labirintusát, vagy az Ördöggerincet említsük. Nemrégiben del Toro mégis nyilatkozott a Crimson Peak-ről és a következőket mondta:

    ,,Ez nem Downton Abbey. A filmben szereplő hatalmas ház tulajdonképp nem más a hanyatló amerikai arisztokrácia szimbóluma. Fokozatosan lesz az enyészeté, s hullik darabjaira. Olyan, mint egy élő organizmus. Ott terpeszkedik egy nagy mező közepén és közben folyamatosan rothad.”

    Del Toro ahol csak tehette, messziről elkerülte a CGI használatát. Nyilván a kísértetek (Doug Jones és Javier Botet) megjelenítésekor szükség volt rá, de magát a házat tényleg felépítették, és igyekeztek korhűen, autentikusan berendezni. A rendező forgatás vége felé meg is jegyezte, hogy vérzik a szíve, hogy mindezt egyszer majd szét kell szedniük.

    Del Toro inspiriációi közt szerepel a már fent említett Daphne du Maurier művén kívül Charlotte Brontë Jane Eyre című regénye, és persze sok más hasonlú alkotás, melynek hőse egy ártatlan lány, aki besétál egy jóképű, rejtélyes idegen félelmetes kastélyába és rálel annak titkára. De ott van még J. Sheridan Le Fanu Uncle Silas-a (ez del Toro kedvence), Horace Walpole The Castle of Otranto-ja, vagy épp Ann Radcliffe munkái, de a rendező mindet részletesen áttanulmányozta, hogy a vérévé váljon a műfaj. És persze, hogy a filmeket se hagyjuk ki, ott volt Mario Bava Technicolor című műve, melynek atmoszférája nagy hatással volt a rendezőre. Mindent összevetve, az lebegett del Toro szeme előtt, hogy megalkossa sajátos és egyedi Gótikus Románcát.

    A film nagy valószínűséggel a legmagasabb korhatár-besorolást fogja kapni, ugyanis, ahogy del Toro fogalmazott: szexis lesz, bizarr és persze erőszakos. Stephen King-et és fiát, Joe Hill-t nemrégiben az a szerencse érte, hogy részt vehettek a film premier előtti, zártkörű vetítésén és mindketten lelkendezve nyilatkoztak róla a twitteren.

    A főbb szerepekben: Tom Hiddleston (Thor-filmek, Bosszúállók), Jessica Chastain (Csillagok között), Mia Wasikowska, Charlie Hunnam és Jim Beaver.
    A film zenéjét az a Fernando Velázquez szerzi, aki már bizonyított a Mama és Az árvaház című horrorfilmeknél.
    Magyar premier: 2015. október 15.

    Bósa Diána

    Linkek
    Hivatalos honlap

  • A rémtörténetek és a feszültségkeltés mesterei

    Történelmi áttekintés a gótikus horror remekeiről.

    Rémtörténetek
    A gótikus rémtörténetek már 250 éve tartanak rettegésben minket. A 18. század közepén – mikor Nagy Britanniát a sötétség és az ördögi gyárak, a kontinenst pedig a rémálomszerű társadalmi felkelések jellemezték – a köznép ízlése nagy fordulatot vett. A hagyományos, romantikus és kalandtörténetek helyett félelmet ébresztő mesékre vágytak.

    A gótika egy elég tág műfaj, amely Frankensteintől kezdve, Drakulán át az Üvöltő szelekig mindenféle történetet magába foglal. A nemrég megjelent, nagy sikernek örvendő regények, mint például a Twilight, pedig tovább növelik a műfaj népszerűségét. Ebben a történelmi áttekintésben kiemeltük nektek a gótikus rémtörténetek fejlődésének kulcsfontosságú pontjait.

     

    1764 – Az első gótikus regény: Az otrantói várkastély

    Az angol arisztokrata, Horace Walpole a természetfölöttit és a félelmet ötvözi, hogy megalkossa a valaha írt első gótikus regényt.

    Egyesek szerint azonban a mű csupán egy régi kézirat fordítása. Ettől eltekintve, az biztos, hogy Az otrantói várkastély olyan elemeket vezetett be, amelyek a gótikus történetek klasszikus eszközeivé váltak. Többet között egy idegen táj, egy sötét, baljóslatú várkastély és egy naív fiatal hölgy, aki egy gonosz és kéjvágyó férfi elől menekül. Shakespeare-t utánozva, Walpole a regény legmelodramatikusabb pillanataiban alkalmazza a humor eszközét.

    „Az Otranto olvasása után mindannyian félve mentünk aludni, néhányan pedig még sírva is fakadtak közülünk.” Thomas Gray, költő és Walpole barátja

     Kárhozott istenek - banner

    1794 – A női gótika hajnala: Udolpho rejtelmei

    Ann Radcliffe műve hatalmas sikert aratott és segített meghatározni, hogy mitől is válik igazán izgalmassá egy rémtörténet.

    Legjobban ismert regényében, az Udolpho rejtelmeiben Radcliffe megismerteti velünk a „megmagyarázott természetfelettit”, egy olyan technikát, amely szerint a látszólag rémisztő és természetfeletti jelenségek mind rendelkeznek logikus magyarázattal. Korábbi regényei során Radcliffe kifinomította a női gótika formuláját, amelyet először Sophia Lee talált ki és a The Recess című művében mutatott be. Az Udolphóban tökéletesített formula mára már bevett gótikai elemnek számít.

    Illusztráció Ann Radcliffe vadromantikus rémregényéből, az Udolpho rejtelmeiből.

    „Mikor az elme egyszer csak elkezdi megadni magát a babonának, az apróságok a hit erejével kezdik el azt meggyőzni.” Ann Radcliffe, Udolpho rejtelmei

     

    1796 – A társadalom megbotránkoztatása: A szerzetes

    Matthew Lewis felháborította az irodalmi világot.

    Lewis regénye egy romlott pap olyan bűneiről szól, mint például vérfertőző nekrofília, anyagyilkosság, kannibalizmus, voyeurizmus (más néven kukkolás) és egy sátáni szerződés megkötése – nem beszélve az elképesztően véres finálé alatt elkövetett tettekről. Az előzőektől függetlenül, amely a leginkább kiborította a kortárs kollégákat – azon kívül, hogy a mű kamaszkorú szerzője parlamenti képviselő volt – az az, hogy a történet egyik szereplője cenzúrázza és megváltoztatja a Biblia tartalmát. A regény, amely így visszatekintve „férfi gótikának” nevezhető, a műfaj olyan motívumaival él, mint a magányos férfi, a száműzött és a kívülálló személye.

    A szerzetes egyszerre váltott ki felháborodást és elismerést az emberekből.

    „A szerzetes egy olyan romantikus történet, amelyet egy szülő, fia vagy lánya kezében meglátva, okkal sápadna el.” Samuel Taylor Coleridge költő véleménye a Szerzetesről

     

    1816 – Az angol vámpírtörténet születése: A vámpír

    A Genfi-tó partján Lord Byron szellemtörténet író versenyre hívja ki barátait.

    Köztük John Polidorit is, aki ennek okán meg is írja az első angol vámpírtörténetet, A vámpír-t. Ez a regény vezeti be a byroni hős fogalmát a gótika irodalmába. A vonzó, melankóliával küzdő, azonban veszélyes kívülálló a műfaj számos klasszikusában feltűnik. A regényt megjelenésekor mindkét író bosszúságára, helytelenül Byron művének tekintették. Ettől függetlenül azonban a regény egyértelmű sikert aratott és a későbbiekben hasonló vámpírtörténeteknek volt inspirációja.

    Vlila Diodato a Genfi-tó partján, ahol Lord Byron meghirdette szellemtörténet-író versenyét.

     

    1816 – A holtak feltámasztása: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

    Lord Byron versenye egy másik klasszikus rémtörténetet is eredményezett: Mary Shelley Frankenstein, avagy a modern Prométheusz-át.

    Shelley történetében sok gótikus, hátborzongató elem található meg, többek között a halottak feltámasztásának vérfagyasztó jelenete. Ugyanakkor, mivel ebben a regényben úgy hoznak világra egy lényt, hogy külön testrészekből rakják össze, ezért gyakran ezt tekintik az első sci-fi regénynek is. Sokan úgy gondolták, hogy a történet az akkori tudomány fejlődésének veszedelmeire is figyelmeztet.

    A történetben található elmélet megrázó hatást gyakorol legnemesebb és legtiszteletreméltóbb érzéseinkre… részlet Sir Walter Scott, az 1818-as Edinburgh Magazine-ban, a műről megjelent kritikájából

     

    1818 – Austen játszadozása a műfajjal: A klastrom titka

    Jane Austen viccet csinál a műfajból.

    Attól függetlenül, hogy nem ez az első szatírája a rémtörténeteknek – ott volt például az 1798-as The New Monk vagy az 1813-as The Heroine – A klastrom titka talán a legemlékezetesebb az összes közül. A regény, amelynek főszereplője egy fiatal lány, aki megszállottja a rémtörténeteknek, számtalanszor utal az Udolpho rejtelmei-re és A szerzetes-re.

    Jane Austen kigúnyolja a gótikát az „A klastrom titka”-ban.

     

    1840 – Pszichológiai terror: Groteszk és Arabeszk: elbeszélések és fantáziák

    A Groteszk és Arabeszk gyűjti össze Edgar Allan Poe korábban megjelent novelláit.

    A történetekben a hagyományos rémtörténeti elemek mellett, Poe szereplői pszichológiai terrortól, más szavakkal lelki terrortól is szenvednek. A gyűjteményben szerepel Poe híres története Az Usher-ház vége, amely a félelmeivel küszködő Roderick Usher bukásának és megbolondulásának történetét tárja elénk. A gyűjtemény más történeteiben az őrültek mellett megbízhatatlan narrátorok is szerepelnek.

    Nem tudom, hogy történt, de az épület megpillantására elviselhetetlen szomorúság érezése járta át a szellememet. narrátor, Az Usher-ház vége, 1839, Babits Mihály fordítása

     

    1847 – Az otthonunkban játszódó gótika: Üvöltő szelek

    Emily Bronte, Yorkshire vad és veszedelmes mocsaraihoz repíti a gótikát.

    A klasszikus szerelmi történet a női gótika szinonimájává vált, ahol a nők saját otthonaik foglyai és a férfiak szolgái lesznek. Továbbá, számos más tipikus gótikus jellemvonást is tartalmaz a történet: történeten belül elmesélt történet, természetfeletti erők, a gonosz zsarnok személye, illetve maga a hatalmas kastély, amely a történet nagy részének szolgál helyszínéül. Healthcliff személyében pedig Bronte létrehozza a végső Byronikus hőst.

    Emily Bronte az Ellis Bell férfi írói álnév alatt jelentette meg regényét.

    Azt mondottad, megöltelek: hát kísérts engem! Légy mindig velem… mindegy, milyen alakban… tégy őrültté! De ne hagyj egyedül, ebben a mélységben, ahol nem tudlak megtalálni! Heathcliff, Üvöltő szelek, 1847, Sőtér István fordítása

     

    1871 – A női vámpír: Carmilla

    Joseph Sheridan Le Fanu története megalapozza a női vámpír formulájának kialakulását.

    Le Fanu története a rejtélyes Carmilláról, sokat köszönhet Samuel Coleridge befejezetlen versének a Christabelnek, hiszen sokat merít belőle, azonban Carmilla saját maga lábán is képes megállni és elég nagy sikert aratni ahhoz, hogy Drakula után második helyen végezzen a legnépszerűbb vámpír karakterek listáján. Le Fanu olyan gondolatokról ír, mint például a női szexualitás, mind ezt a Viktoriánus erkölcsökhöz mérten nagyon feltűnően teszi, még hozzá úgy, hogy egy olyan női vámpír karaktert alkot meg, akinek leszbikus hajlamai vannak. Carmilla a filmekben is a női vámpír modelljévé válik, aki kisebb változtatásokkal, például a Hammer horrorokban is megjelenik. A Hammer Film Production készítette többek között a 2010-ben megjelent A fekete ruhás nő című filmet is.

    Ezzel a képpel együtt jelent meg eredetileg a Carmilla, amelyet D. H. Friston készített.

    Carmilla képe sokszor eszembe jut […] néha a vidám, lustálkodó, gyönyörű lányt néha pedig a gyötrődő démont látom, amellyel a templom romok között találkoztam. Laura, Carmilla, 1871

     

    1886 – Megelőzve Freudot: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete

    Robert Louis Stevenson a jó és a rossz természetét fedezi fel művében.

    Ez a mű egy igazi Viktoriánus siker könyv lett. Dr Jekyll története, akárcsak Frankensteiné és Drakuláé túlélte saját korát és napjainkra modern mítosszá vált. Ezenfelül, a regény a kettősség gótikus témájának teljes megvalósulása, azaz bőszen foglalkozik a jó és rossz ember közötti különbséggel, továbbá bizonyos helyeket is elemez e két szempont alapján. Stevenson megelőzi Sigmund Freud elméleteit, akinek első pszichoanalitikus tanulmányai 5 évvel később kerülnek publikálásra.

    Stevenson, minden egyes szavára és mondatára különös hangsúlyt fektet, így téve izgalmassá és fenntarthatóvá a rejtély és rémület érzéseit. kritika a The Times-ból, 1886

     

    1897 – A vámpír Whitby-i vámpírföldjei: Drakula

    1897-ben megjelenik Bram Stoker ikonikus vámpír karaktere.

    Míg 1897-ben Richard Marsh horror regénye a The Beetle vezette az eladási listákat, addig azonban, a mű, amely a legjobban lenyűgözte és foglalkoztatta az emberek képzeletét az Stoker története volt. Az Erdélyből (Transylvania) származó gróf történetét sikeresen átültették filmvászonra is, ezzel bebiztosítva Drakula mítoszának fennmaradását és vele együtt, az elménkben mai napig kialakított férfi vámpír képét és jellemét is.

    Amint beszélgetés közben kezét a karomra tette, nem leplezhettem borzongásomat. Jonathan Harker, Drakula Gróf válogatott rémtettei, 1897, Bartos Tibor fordítása

    1946 – A stilizált Gótika: A Gormenghast-trilógia

    Mervyn Peake trilógiáját a Titus Groan nyitja, a Gormenghast folytatja és a Titus Alone zárja le.

    Peake nagyszerű trilógiája Gormenghast kastélyokkal teli királyságába repít el minket, amelynek világára a túlzás, a barokk és Peake sajátos stílusa a legjellemzőbb. A mű ötvözi a gótika és a fantasy irodalom eszközeit, amellyel számos jövőbeli gyermektörténet író munkájára van hatással.

    A Gormenghast-trilógia nyitó kötete Titus Groan történetét meséli el.

     

    1975 – Stephen King féle gótika: Borzalmak városa

    Stephen King megalkotja a gótikus horror blockbusterét.

    King vámpírtörténete a Borzalmak városa mind kritikai, mind közönségi szinten sikert arat. A szerzőt az egekig dicsérték, amiért új életet lehelt a hagyományos vámpírtörténetbe azzal, hogy mai félelmekkel és mai szituációkkal bővítette azt. Két évvel később megjelenik természetfeletti horrorja a Ragyogás, amelynek film adaptációja nem sokkal később klasszikus hollywoodi horrorrá válik.

    Stephen King felélesztette a vámpír történetet a Borzalmak városával.

     

    1976 – Az érzékeny vérszívók: Interjú a vámpírral

    Anne Rice létrehozza a „szimpatikus vámpírt”.

    Rice vámpír párosa, az önelemző, bűntudat sújtotta narrátor Louis és a karizmatikus, erkölcstelen antihős Lestat jellemei, nagyon messze állnak a hagyományos vámpírokétól. Ez a történet ássa ki az utat a napjaink popkultúrájának romantikus vámpírjainak, mint például a Buffy, a vámpírok rémének, a True Blood – Inni és élni hagyninak, illetve Stephenie Meyer Alkonyat regényeinek. A felsoroltak mind nagy sikernek örvendnek, ezzel újra felkeltve az érdeklődést a vámpírtörténetek iránt és megismertetve a gótikát egy új közönséggel.

    Anne Rice írónő beszéde a 2012-es chicagói Comic Conon.

    Rice vámpírjai […] magányosak, saját körülményeik rabjai, megrögzött bűnbeesők és tele vannak öngyűlölettel és kételyekkel. Röviden tömören átlagemberek. Susan Ferraro, New York Times, 1990

     

    1977 – A feminista gótika: A kínkamra

    Angela Carter tündérmeséket ír újra feminista szemszögből.

    Carter novellás gyűjteménye valószínűleg a legismertebb példája a feminista gótikának. A hagyományos gyermektörténetek újraértelmezéseiben számos fontos gótikus témát megjelenít beleértve a vérfertőzést, az erőszakot és a nők tárgyiasítását.

    Angela Carter történetgyűjteménye meghatározza a kortárs gótikát az Egyesült Királyságban.

     

    2000 – 21. századi gótika: House of Leaves

    Mark Z Danielewski kultikus 700 oldalas regénye újraértelmezi a gótikát a 21. század számára.

    A regény számos hagyományos gótikus elemet kapcsol össze új elemekkel. Az olvasás folyamatát egyfajta különös labirintussá változtatja, nyakatekert lábjegyzetekkel, különböző betűképekkel, továbbá kódolt vagy tükörírásban írt sorokkal. Egyes oldalakon még a szöveg elrendezésének is fontos szerepe van. A felsoroltak mellett az író még zenei és Braille jelrendszereket is használ műve során.

    A House of Leaves egy összetett és egyben kísérletező szöveg is.