Címke: godzilla

  • Godzilla-gitár

    A popkultúrának néha egész furcsa vadhajtásai vannak, kultikus figurákat helyeznek furcsa szerepbe. Erre kitűnő példa ez a Godzilla-gitár. A limitált szériás hangszer a japán Godzilla Shop-ban vásárolható meg.

    A gitárt a japár Alfee rockzenekar tagja, Takamizawa Tosihiko tervezte, a gyártásról az ESP gondoskodott.

    A gitár a Toho filmstúdió támogatásával készült a szörnyeteg 65. évfordulójára.

    Jellemzői: égerfa test, három darabból álló kemény juhar nyak és ébenfa kapcsolótábla. Van még egy Floyd Rose-híd, Gotoh hangolók és egy EMG-85 hangszedő.

    Sárkánylány

    A gitár beágyazott lila LED-ekkel is rendelkezik, amelyek a testet és az érintőtáblát ragyogják be, amikor a Godzilla bal lábán bekapcsolják.

    Ára 5.550.000 jen, Az 52.350 dollár, valamivel több, mint 15 millió forint.

    Rémteremtő

     

  • Mi a baj Godzillával?

    A május végén bemutatott Godzilla II – A szörnyek királya egészen extra méretű és mennyiségű új szörnyet vonultatott fel a vásznon. Godzillának kell segíteni az emberiségen a titánok elleni harcban  Ezek az ősi szörnyek kegyetlenek, legyőzhetetlenek, hatalmasak és csodálatosak – ha egyszer elszabadulnak, mindent elpusztítanak, ami otthonuk ártalmára lehet. És most jönnek.

    Ezzel nincs is baj. De Godzillával igen. Legalábbis Ernest Ngre szerint, akinek rövid képregényei a weben jelennek meg. Különösen az a jelenet szúrt neki szemet, ahol Godzilla tűzet fúj az égbe. Hogy mi a gondja? Néhány rajz segítségével megmutatja, és vicces magyarázatokat is ad rá, természetesen rajzolva.

    Röviden: Az óceán átlagos mélysége 3688 méter, Godzilla 120 méter magas, Egy atomtengeralattjáró 23 méter magas.

    De miért ér neki combközépig a víz? Néhány magyarázat 🙂

    Khm, és egy nem szalonképes válasz 🙂

     

  • Ismét mozgásban a Godzilla: King of the Monsters, de vajon jó is lesz?

    2014-ben a Godzilla jókora csalódás volt a szörnyfilmek kedvelőinek, annak ellenére is, hogy egész erős szereplőgárdával került mozikba az alkotás. Még a Breaking Badből ismert Bryan Cranston is beleszürkült a szerepébe, az pedig mindennek a teteje volt, hogy a nagy összecsapásokat és magát a címadó lényt nem akarták mutatni a készítők. Godzilla a saját filmjében vált másodhegedűssé. Az igazat megvallva a 2019-ben érkező King of the Monsters se tűnik sokkal jobbnak. A folytatásban olyan arcok tűnnek majd fel, mint a Stranger Things fiatal tehetsége, Millie Bobby Brown és a Trónok harcás Charles Dance.

    A filmet csak abban az esetben lesz érdemes megnézni, ha nem az első részhez hasonló szürke és unalmas történetvezetésre koncentrálnak, hanem inkább beleállnak az akcióba. Túlzásokba se kell esni, és elmenni egy Michael Bay-féle robbantgatós orgiába, de a Godzillától elvárjuk, hogy ne kamaradráma legyen. Egyébként a szörnyes, kisköltségvetésű darabok is megállják a helyüket, elég a Cloverfield Lane 10-re gondolni. A Godzilla: King of the Monsters szám szerint második előzetese csillog, robban, így lehet, hogy nem alszunk el rajta. Premier 2019 május 31-én, remélhetőleg a Kong: Skull Island után megint kapunk valami értelmezhető szörnyfilmet. Sajnos a Pacific Rim 2 se tartozott ebbe a kategóriába.

  • Így lett King Kong a mozitörténelem egyik legismertebb gigaszörnye

    Hatalmas, gonosz, szereti a szőkenőket és 84 éves kora ellenére jól tartja magát, mi az? Természetesen King Kong, a filmtörténelem egyik leghíresebb gigaszörnye, melyet a mozibajárók a Kong: Skull Island című új blockbusterben láthatnak viszont. Előfordulhat, hogy akadnak olyan nézők, akiknek az újdonság erejével hat ez az óriásmajom, ezért összefoglaljuk, az elmúlt évtizedekben milyen filmekben tűnt fel King Kong.

    Az első Kongot 1933-ban láthatta a közönség, Merian C. Cooper és Ernest Schoedsack rendezésében, a történet egy kalandvágyó filmest mutatott be, aki a Skull Islandre ment kirándulni és hogy-hogy nem, filmjének főszereplőnőjét, Fay Wrayt a gorilla megkedvelte. Amikor pedig a szörnyet New Yorkba vitték, természetesen kiszabadult és még az Empire State Building tetejére is felmászott. Végül azonban lelőtték, így nem lett happy end a sztori vége. A film egyébként óriási siker lett, a pusztításpornót dicsérte többek között Roger Ebert is, aki a legnagyobb filmkritikusok között vonult be a filmtörténelembe. Neki meg azért érdemes hinni.

    kong2

    A film tehát siker lett, egy probléma viszont volt a franchise kiépítésével. Mégpedig az, hogy a címszereplő King Kong bizony megmurdelt benne. Mit is tehetett volna a stúdió, fogta magát és a folytatást Son of Kong címmel hozta el a mozikba. Ebben az előző rész kalandvágyó rendezője menekült a törvény elől, a férfi pedig ismét a Skull Islanden találta magát. Ott aztán találkozik egy albínó gorillával, Little Konggal. Össze is barátkoznak, ám a filmkészítő számára a majmos kaland ismét csak eléggé rosszul végződik. A Skull Islanden elszabadul ugyanis a pokol. A Son of Kong már nem volt akkora siker, így hagyták is pihenni a franchise-t egy kicsit. Japánban ellenben visszatért később Kong, hiszen elkészült egy nagy összecsapás, melyben Godzillával ment ölre kedvenc gorillánk.

    kong3

    Az 1962-es King Kong vs Godzilla nagyjából annyira csodaszámba ment, mint mikor tavaly összecsapott Batman és Superman. Ezt a verziót viszont már egy japán stúdió, a Toho készítette el. Ők az amerikaiaktól vásárolták meg a jogokat, miközben kihagyták a buliból a filmen dolgozó O’Brient, belerakták a saját szörnyüket és összeeresztették őket. A végeredmény iszonyú gagyi lett, hiszen az eredetihez hasonló stop-motion technika helyett egy embert öltöztettek be majomjelmezbe. Máig azt mondják egyébként a filmről, hogy kétféle befejezést forgattak hozzá. Az egyikben, mely az amerikaiaknak szólt, Kong lett a párharc győztese. A másik, japánoknak szóló változatban pedig nyilván a Godzilla. Ez a Screencrush nevű lap szerint nem igaz, egyetlen finálé volt, és abban mindenütt Kong nyert.

    kong4

    Kong japán kalandjai 5 év múlva folytatódtak, hiszen a King Kong Escapes című filmben robotmásával küzdött meg a gorilla. Itt azonban az Empire State Building helyett a Tokyo Towerre mászott fel a gigaszörny. Aztán 1976-ban végre visszatért az amerikaiakhoz Kong, rebootolták is az eredeti filmet. Filmes stáb helyett egy tudós és egy olajiparban érdekelt szakember találta meg a majmot. Ez a film már jóval magasabb minőséget képviselt, még Oscar-díjat is kapott. Kongot ezúttal is egy majomjelmezbe öltözött férfi alakította, ez a megoldás ellenben sokkal jobban működött, mint a japánoké. A kosztüm dizájnere később például az E.T. filmen is dolgozott, Spielberg pedig nem akárkiket szokott maga mellé venni a munkáihoz ugyebár.

    kong5

    Az 1976-os filmet folytatás követte, habár ebben a King Kong filmben is majdnem meghalt a címszereplő. A King Kong Lives egy évtizeddel később érkezett és a hím gorilla mellé behoztak még egy nőstényt. A zuhanás után ugyanis vértranzfúzióra volt szüksége Kongnak és ezt csak egy magafajtától kaphatta meg. Volt itt szerelem, kisgorillák, a film trailere pedig Kongot Amerika nagy hősének nevezi, ami azért egy kissé tán túlzás. 1998-ban aztán jött a The Mighty Kong, amely musical volt és csak videóra érkezett. Ennél többet talán nem is érdemes róla szólni.

    kong6

    A legtöbbek számára ismert verzió 2005-ben látta meg a napvilágot, ezt Peter Jackson rendezte és Andy Serkis motion capture technológiával játszotta el King Kongot. Volt itt fan service rendesen, viszont Jacksonnal A Gyűrűk Ura sikerei után talán kissé elszállt a ló. A film majdnem 190 perces lett, másfél órával hosszabb az eredeti, 1993-as változatnál. Persze lehet ezt magyarázgatni, hogy Peter Jackson ezen nőtt fel és csak tisztelettel akart adózni egy gyerekkori kedvencének, de elképzelhető, hogy sokak kedvenc filmkészítője ezzel kicsit túl messzire ment. Egészen 2017-ig, azaz 12 évet kellett várni rá, hogy King Kong visszatérjen a mozikba, és most a kíváncsi nézők le is csekkolhatják, hogy sikerült az új próbálkozás.

    kong7

    A Kong: Skull Island a kritikusok szerint látványvilágát tekintve rendben van, a főszereplők azonban gyengék. Az új Kong film nem mer az lenni, aminek kitalálták. Egy pusztításpornó, amiben a gorilla szereti a szőkenőket. Pedig ezeknek a filmeknek kábé ennyi a lényege és értelme, az emberek pedig azt várják, hogy a szörny lezúzza a számára unszimpatikus karaktereket. Aki egyébként azon gondolkozna, hogy lesz-e még epikus összecsapás King Kong és Godzilla között, annak nem kell félnie. Hiszen a Kong film azt készíti elő. Mondjuk nem biztos, hogy lesz olyan élvezhető, mint a Pacific Rim, amiben óriásrobotok harcoltak legalább akkora szörnyekkel. De a japán verziójánál csak tán jobb lesz.

  • Colossal előzetes: Így neveld a szörnyedet

    Anne Hathaway főszereplésével 2017 áprilisában jön egy egészen érdekes sci-fi komédia, amelyben a The Dark Knight Rises színésznőjét egy Gloria nevű munkanélküliként láthatjuk, aki rájön, a Szöulban romboló óriásszörny az ő mozdulatait utánozza. Egyelőre nagy kérdőjel, hogy miképp lesz ebből egy kétórás film, ellenben az alapötlet már önmagában megmosolyogtató, a trailerről nem is beszélve. A Colossal című filmben olyan színészek tűnnek még fel, mint Jason Sudeikis és Simon Pegg. Ennek ellenére azonban főleg azért várós, mert táncoló „Godzillát” ritkán lát az ember a filmvásznon.

    Ha pedig már Godzilla, a film készítőit a japánok be is perelték, még a Colossal forgatásának elkezdése előtt, mert a sajtóanyagaikban olyan képekkel népszerűsítették ötletüket, amelyek előző Godzilla filmekből származtak. A Colossal a Torontói és a Sundance filmfesztiválokon is bemutatkozott már a közönség előtt, ha szélesebb körökben is elérhető lesz, tuti írunk róla.

  • Godzilla VS Kong

    Sok feldolgozást megért már az eredeti Godzilla (1954) története, főleg, hogy a modern technika segítségével még élethűbbé varázsolható a gigantikus szörnyeteg. Ez ellenben nem egyenesen arányos a mozi színvonalával, így a 2014-es Godzilla remake nem aratott túl nagy sikereket. Azonban már tavaly rebesgették (maga a Legendary stúdió), hogy jön a folytatás. A kellemetlen szájízzel a szánkban nem feltétlen értettünk egyet az ötlettel, de hátha másodjára tanulnak hibáikból.

    Erre 2018-ig várnunk kell, ekkorra tűzték ki a Godzilla 2 dátumát. Ám, hogy addig se unatkozzunk a Legendary újfent szerződést kötött a Warner Bros. stúdióval egy közös produkcióra: összeeresztik a japán monstrumot és a legveszedelmesebb óriásgorillát – King Kongot. Mindkét szereplő nagy múltra tekinthet vissza, és a közönség mindig is imádta őket. Így a két stúdió együtt készítik el a 2017-re ígért Kong: Skull Island című mozit, amiben az óriásgorilla történetét újra feldolgozzák (előtte Peter Jackson tette meg 2005-ben). A filmet Jordan Vogt-Roberts rendezi és a főbb szerepeket Brie Larson, Tom Hiddleston és Samuel L. Jackson játsza majd.

    Ez a két mű fog alapul szolgálni a most bejelentett, 2020-ban érkező filmhez, amire már nagyon sokan várnak. A két legnagyobb szörny a világon végre összecsap. A Godzilla VS Kong címre hallgató projekt valójában mindent elmond, amit tudnunk kell róla. Reméljük sikerül kijavítani a kínosan felejthető 2014-es Godzilla film katasztrófáját, és olyan mozit kapunk, amiben a látvány mellett a szereplők és a történet is egyaránt fontos lesz.

  • Zsenikkel kell felvennünk a versenyt

    Az elején titokban kellett dolgoznia, de aztán kockáztatott és ma már az Industrial Light & Magic-nél felel az effektekért. Török Attila még csak 26 éves, de olyan alkotások köthetők a nevéhez mint a John Carter, Az Éhezők viadala – Futótűz, a 2014-es Godzilla, a Bosszúállók: Ultron kora vagy épp a Star Wars hamarosan mozikba kerülő legújabb része. Az ébredő Erő közelgő bemutatója kapcsán beszélgettünk Attilával sci-firől, effektekről és az odáig vezető útról. Íme, a 302-es lapszámunkban megjelent interjú hosszabb változata!

     

    Mit jelent pontosan a titulusodban az FX TD rövidítés?

    Az FX TD az effects technical director angol szavaknak a rövidítése. Egy filmes utómunkának vagy egy számítógépes animációnak az elkészítése rengeteg fázisra oszlik. Van, aki karaktereket modellez vagy animál, azaz mozgásba hozza őket. Az én feladatom, hogy a három dimenziós környezetben elhelyezett és meganimált figura a környezettel érintkezzen, például amikor az Avengers-ben a Hulkbuster belevágja a Hulkot a betonba, annak a betonnak fel kell törnie. Hiába kész a karakter mozgása, a beton még mozdulatlan, amit mozgásba kell hozzak. Ez a mozgatás egy karakter animációjánál képkockáról képkockára történik, az animátor minden egyes képkockán beállítja a karakter pozícióját. Az én esetemben a sok millió kis törmelék kockáról kockára való meganimálása lehetetlen hosszú időt venne igénybe, így ezt a feladatot a számítógépre bízom, ami a speciális beállításaink és a fizika törvényei alapján kiszámolja a mozgást. Az FX a számítógépes grafikában tehát olyan feladatokat foglal magában, mint például a víz, köd, füst és más hasonló dolgok elkészítésére.

    A technical director kifejezést a filmipar arra használja, hogy az illető képes technikai problémákat is megoldani. Mivel nagyon összetett számítógépes programokkal dolgozunk,  rengeteg hiba, probléma kerül elő nap mint nap. Emiatt az is jól jön, ha egy TD tudja, hogyan lehet a felmerülő problémákat megoldani, akár matematikailag, akár programozás terén.

    torok_attila

    Pannonhalmán a bencésekhez jártál gimnáziumba. Mikor döntötted el, hogy mivel szeretnél foglalkozni? Hallottam róla, hogy a kollégiumban (ahova egyébként tilos volt saját laptopot bevinni) éjszakákon át dolgoztál akkori szörnyeiden. Mesélnél nekünk kicsit erről az időszakról?

    Igen, pannonhalmi éveim alatt tetszett meg a 3D animáció. Egy akkori diáktársam is érdeklődött a filmkészítés iránt és ő mesélt egy programról, amivel animációkat lehet csinálni. A probléma ott kezdődött, hogy a kollégiumba nem csak a laptopot volt tilos bevinni, hanem még mobiltelefont is. A lebukás azzal járt, hogy elkobozták és legközelebbi hazamenetelig nem adták vissza az eszközt (itt pedig gyakran hosszú hónapokról beszélünk). Bár mobil természetesen mindenkinél volt, a laptopot a mérete miatt sokkal nehezebb volt becsempészni és használni. Az utolsó évemben azonban mégis megpróbálkoztam vele, mert egy tanárparódia-animációt szerettem volna készíteni Mikulás ünnepségre. Engedélyt nem kaptam a laptop használatára, a tiltást kétféleképpen próbáltam kijátszani. Volt, hogy a WC-ben ülve, laptoppal az ölemben készítettem el a munka nagy részét, amíg az akksi le nem merült, de előfordult az is, hogy tesiedzés helyett és alatt készültek a figurák. Amint volt egy kis időm, rögtön felszöktem a szobámba és dolgoztam. A sok nehézség ellenére úgy hiszem megérte, mert nagy sikert aratott az animáció és a laptopomat is csak egyszer kobozták el.

     

    Pannonhalma után hova vezetett az utad?

    A tanárparódia volt az első amikor úgy éreztem hogy valami olyat hoztam létre, ami sokaknak tetszett. Ennek hatására kezdett kikristályosodni bennem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. De mégis hogyan? Magyarországon sajnos nincsen ilyen irányú egyetemi képzés, így a gimnáziumból mérnök informatikusnak jelentkeztem, közben pedig a Mesharray Studiónál végeztem el egy fél éves Maya kurzust. Ez az egyik leggyakrabban használt program az animáció készítéshez és úgy gondoltam, legalább hobbiból érdemes megtanulnom, hogy később filmstúdióknál próbálkozzak, ha úgy alakul. Ám a legnagyobb szerencsémre az angliai egyetemi jelentkezés beadásának határideje előtt egy héttel rátaláltam Bournemuth-i egyetemre, ahol a világ egyik leghíresebb animációs képzése van. A hátralévő időmben összegyűjtöttem az eddigi munkáimat, mind a pannonhalmi filmemet, mind a Mesharray-nál készített munkákat és beadtam a jelentkezésemet. Otthon nem bíztak benne, hogy felvesznek, de nem hátráltam meg, és két hónap múlva jött is a levél hogy szeptembertől kezdhetem náluk az első évemet. Kockáztattam és úgy döntöttem, Bournemuthban megpróbálom kitanulni a szakmát.

     [the_ad_placement id=”04″]

    IMDb profilodból látszik, hogy főként sci-fiken dolgozol. Magánemberként melyik műfaj áll hozzád a legközelebb?

    A sci-fi áll hozzám legközelebb, az első film, amin dolgoztam is pont sci-fi volt (John Carter – a szerk.). A második bournemouthi évem után megnyertem egy világversenyt az addigi egyetemi munkáimmal, miután a Double Negative-hoz felvettek nyári diákmunkára. Örültem, hogy a John Carter-re kerültem, tetszett a projekt és a feladat is amit csinálnom kellett, most pedig újra sci-fi-n a Star Wars-on dolgozom. A film neve és népszerűsége miatt óriási megtiszteltetés, hogy részt vehetek egy ilyen projektben.  Hasonló kaliberű alkotásokban tudom elképzelni magam a jövőben, például a Szárnyas fejvadász következő részén szívesen dolgoznék. Ami a könyveket illeti, most kezdtem el olvasni A marsit, ami nagyon tetszik. Külön öröm, hogy a filmes feldolgozás Ridley Scott nevéhez fűződik és hamarosan láthatjuk a mozikban.

     

    Egy interjúban nyilatkozod, hogy 2008-ban nem volt lehetőséged arra, hogy Gauder Áron Egill című filmjén dolgozz, pedig szerettél volna. Azóta készült olyan magyar film, amiben szívesen részt vettél volna? Mennyire követed a magyar újdonságokat?

    A Mesharray-os Maya tanfolyam közben kiírtak egy pályázatot két szabad animációs pozícióra. Én úgy éreztem, megvan hozzá a képességem és az elszántságom. Nem jutottam be, de nem hagytam annyiban és személyesen bementem a stúdióba érdeklődni, hogy a versenyen meghirdetett pozíción kívül nem kaphatnék-e más munkára lehetőséget. Hiába magyaráztam el nekik, hogy nem nyertem, de szeretnék a filmen dolgozni, ők az elejétől fogva azt hitték, én vagyok az egyik befutó, úgyhogy végül az is tudomásomra jutott, hogy a nyertesek protekció alapján kerültek be. Jó tanulság volt, és rájöttem, itthon nehéz lenne csupán tudásból és lelkesedésből bekerülni a filmezésbe. Annak viszont örülök, hogy az idő engem igazolt, mára jó pár közkedvelt filmhez köthető a nevem, az Egillt viszont még azóta sem mutatták be. Mivel külföldön élek, a magyar filmek nehezen jutnak el hozzám, nem is nagyon követem őket. A régebbiek közül a Valami Amerikára mondhatom, hogy szívesen dolgoztam volna rajta, azt nagyon szerettem.

    ILM.London-4thFloor

    Az Industrial Light & Magic előtt a Double Negative-nál dolgoztál, talán elmondható, hogy az Industrial után jelenleg nekik köszönheted a legtöbbet. Miért jó még ezeknél a cégeknél dolgozni amellett, hogy azt csinálhatod, amiről álmodtál?

    A Double Negative volt az én első nagy cég, ahol munkát kaptam és miután Torontóban végeztem, ők kerestek meg elsőként, hogy az Éhezők Viadalában tudnának munkát adni. Akkoriban már kapcsolatba kerültem olyan cégekkel, mint a Pixar vagy az ILM, viszont mivel a Dneg-nél már ismertek, ők nagyon hamar elküldték az ajánlatukat, én pedig úgy gondoltam, később is biztos lesz még esélyem bekerülni az ILM-hez. Igazam lett.

     

    Minden témakör különböző tudást igényel. A Star Wars: Az ébredő Erő esetében mire kellett felkészülnöd?

    Mindegyik feladat más tudást igényel, ezen kívül produkciónként az is változik, hogy ugyanazt az effektet hogyan készítsük el. Ez változatossá teszi a munkát és mindig lehet valami újat tanulni. A felkészülés a következő projektre általában abból áll, hogy az előzőben jól bevált eszközöket általánosítom, majd kipolírozom, hogy azok később felhasználhatók legyenek más filmeknél is. Ha több időm marad, elkezdek teszteket csinálni azokból az effektekből, amikre szükségem lehet a következő produkcióban. Az ébredő Erőbe nagyon hamar belecsöppentem, rögtön az Ultron kora befejezése után már az új Star Wars előzeteséhez kellett jeleneteket készítenem. Most egyből a mélyvízbe dobtak, így pihenni vagy felkészülni az új filmre nem igazán volt kapacitásom.

     [the_ad_placement id=”04″]

    Hogyan kell elképzelni a legújabb Star Wars mozihoz köthető munkálatokat? Volt, amin egyedül dolgoztál vagy mindent csapatban csináltok? Mik voltak a feladataid?

    A londoni csapat a legkisebb, amiben eddig dolgoztam, összesen hárman vagyunk effektművészek, jelenleg minden ránk hárul. Hatalmas nyomás van rajtunk, mind az itteni, mind a San Franciscóban tartózkodó főnökeink részéről. Az ottani művészek találták ki évtizedekkel ezelőtt, amit most én csinálok, így hatalmas tudású tapasztalt zsenikkel kell fenntartanunk a versenyt, akiknek a munkával kapcsolatos elvárásaik sem éppen alacsonyak.  Az időeltolódás miatt szinte mindennapos a késő esti konferencia vagy telefonhívás hogy egyeztessünk és minden a legnagyobb rendben menjen.

    Mivel még nem mutatták be a filmet túl sok konkrétumról nem beszélhetek. Az előzetesben is látható füst- és homokszimuláción dolgoztam, de még sok idő van hátra a film kijöveteléig, így várnak még rám érdekes feladatok a későbbiekben is.

    starwars7_1

    2014 októbere óta dolgozol az ILM-nél. Ezzel elérted a jéghegy csúcsát szakmailag vagy vannak még meghódítandó területek számodra? Ha hármat kívánhatnál a szakmával kapcsolatban a jövőre nézve, mi lenne az a három kívánság?

    Az hogy bekerültem a leghíresebb stúdióba mindenképpen nagy előrelépés, de még innen is van hova fejlődni. Amikor Double Negative-nál sikerült vezető pozícióba kerülnöm (Lead FX Artist), a Terminátor legújabb részében bíztak volna rám egy egész jelenetet. Ez azonban nem valósult meg végül, mert ekkoriban kaptam az ILM ajánlatát. Nehéz döntés volt, de átigazoltam az ILM-hez. Így a Lead FX Artist pozícióm ugyan csak egy hónapig tartott, de remélem itt is hamarosan fel tudom magam küzdeni eddig. Az első kívánságom az lenne, hogy egy supervisor pozícióba kerüljek később, ami már egy régi álmom. A második, hogy része legyek egy csapatnak, ami az effektjeiért BAFTA vagy Oscar-díjat nyer. Nagyon szeretnék Új-Zélandra is elmenni élni, ott van a Weta székhelye, akik a Gyűrűk Urát és az Avatart készítették. Az egyetlen bökkenő hogy Új-Zélandon csak 3 évnyi filmes munkatapasztalattal lehet vízumot kapni erre a szakmára, tehát még egy évem van, hogy a jelentkezésemet fontolóra vegyék.

     

    Az Oscar és BAFTA kapcsán tudsz olyan filmeket mondani, amiket az effektjeiért díjaztak és nagyon szereted őket?

    Kettőt is, és mindkettő a Double Negative-hoz kötődik, az egyik a pár éve megjelent Inception, a másik pedig az Interstellar. Christopher Nolan a filmes effektjei elkészítéséhez mindig a Dneghez fordul. Nagyon sajnáltam, hogy az Interstellaron nem dolgozhattam, de mire befejeztem a munkálatokat a Godzillával, már összeállt Nolan csapata, én pedig egy másik filmre kellettem.

     

    Lukács Barbara

     

     

  • Adj el mindent Godzillával!

    Godzillás reklámok régen és most

    A közel harminc filmet és legalább ennyi képregénysorozatot és videojátékot megélt óriásgyík idén ünnepli 60. születésnapját. Nevét a gorilla (gorira) és a bálna (kujira) szó ötvözéséből nyerte, először pedig kaijuként vagyis „fura teremtmény”-ként emlegették a vásznon. Ugyan a nyugdíjkorhatár megemelésével nálunk még mindig aktív dolgozónak számítana, lassan tényleg nagypapa korba lép a rücskös testű ragadozó. A Szörnyek királyaként is emlegetett lény távol-keleti ihletésű, először Ishisro Honda 1954-es Godzilla című filmjében tűnt fel. Az óriási hüllő sikertörténetét pedig természetesen nem kerülte el a marketing sem, Godzilla hatvanéves pályafutása alatt már kosárlabdázott, legyőzte a Cheerios és szürcsölt Dr. Peppert is. De mi is a legemlékezetesebbek ezek közül? (tovább…)

  • A sci-fi világ hét csodája

    Szerte a világon hódít a science fiction, ami nem csak a könyvnyomtatásban vagy az online felületeken látszik meg, hanem már a szobrászatban is. A lentebb látható hét monstrum viszont csak egy szelete a geek kultúra fellegvárának.

    (tovább…)