My Blog

Címke: gén

  • Elkészült a búza teljes géntérképe

    Kiderült, hogy négyszer annyi génnel rendelkezik, mint az ember.

    Sikerült feltárni a a búza teljes genetikai állományát. A tudományos eredmény jelentősége óriási, mert a kutatás eredménye megnyitja az utat az éghajlat változáshoz alkalmazkodó, táplálóbb, vagy éppen csökkent antigén- és allergén tartalmú búzafajták nemesítéséhez.  A munka nagyságára jellemző, hogy a kutatásra összeállt Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorciumnak 2400 tagja van.

     

    Talán furcsa, hogy miért tartott ennyi ideig, és miért kellett hozzá ilyen sok kutató. Hiszen az emberi genom térképe már rég készen van. De megdöbbentő módon a kenyérbúza genomja mintegy 16 milliárd bázispárból áll, vagyis nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé. Az ember 24 kromoszójával szemben a búzának csupán 21 van. De meglepő módon az ember nagyjából 25 ezer génjével szemben a búzában 107 ezer gént azonosítottak.

    A 13 évig tartó kutatás legnagyobb kihívása az volt, hogy a búza genomjának több mint 85 százaléka ismétlődő elemekből áll. Emiatt a genom hatalmas részei nagyon hasonlítanak egymáshoz, ezért nehéz megkülönböztetni az algenomokat, és helyes rendben összerakni a genomot.

    A búzát számos változatban és fajtában csaknem minden kultúrállamban termesztik, világszerte mintegy 210-220 millió hektáron. A világ lakosságának több mint egyharmada fogyasztja. A búza teszi ki az emberek által elfogyasztott teljes kalóriamennyiség és fehérje majd 20 százalékát. Emellett fontos vitamin- és ásványi anyagforrás.

    A munkában az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is részt vett. A kutatás eredményeit összegző cikk vezető szerzője Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kutatója.

  • Megtalálták a hosszú élet génjét – a bálnáknál

    Londoni tudósok feltérképezték a világ leghosszabb élettartamával rendelkező emlős, a grönlandi bálna génállományát, és sikeresen felfedezték azokat az egyedi géneket, amelyeknek köszönhetően több mint 200 évig él ez az állat. Az Egyesült Királyságban, a Liverpooli Egyetemen végzett kutatás vezetője, Joao Pedro de Magalhaes úgy nyilatkozott, hogy a most felfedezett gének segítségével akár az emberek is hosszabb élettartamra tehetnek szert.

    A liverpooli génkutató központban folytatott kísérletet alaszkai, dán, ír, spanyol és dél koreai tudósok közreműködésével végezték. A projekt során összehasonlították a grönlandi bálna génjeit a csukabálnáéval, amely általában csak 30-50 évet él. A kutatók rájöttek, hogy a grönlandi bálnának két génje, amely az élettartamhoz köthető, egyedi módon mutálódott. Ezek közül az egyik az ERCC1 gén, amelyről úgy tartják, hogy a DNS javításáért és a rákkal szembeni ellenállásért felel, továbbá lassítja az öregedést. A másik pedig a PCNA gén, amely szintén a DNS javítással hozható kapcsolatba.

    A The Sunday Times szerint Magalhaes pénzgyűjtésbe kezdett, hogy el tudjon indítani egy olyan projektet, amelynek során a bálnák génjeit beültetheti egerekbe, így vizsgálva azt, vajon ellenállóbbá válik-e a kisállatok szervezete a betegségekkel szemben. Amennyiben az utóbbi kísérlet sikeresnek bizonyul, a tudós reméli, hogy tesztelheti majd a gének hatását embereken is.

    Magalhaes szerint kétféleképpen lehetne elvégezni ezt a kísérletet. Az egyik lehetőség, hogy különféle szereket juttatnak az emberi szervezetbe, amelyek aktiválják a már meglévő géneket, vagy a másik megoldás az lehet, hogy a grönlandi bálna génjeit emberi sejtekbe építik be, majd később azokat visszaültetik az emberekbe.

    Magalhaes munkája sokban hasonlít az októberben megjelent, a Harvard orvosi egyetem kutatói által publikált tanulmányhoz, amely szintén a grönlandi bálna génjeit vizsgálta, hasonló eredményekkel.

    Állításuk szerint, hasonló gének létezhetnek más, rendkívül hosszú életű állatokban is, mint például a csupasz turkálóban, más néven csupasz vakondpatkányban, illetve a Brandt-denevérben.