Címke: gát

  • Lezárni az Északi-tengert

    A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés komoly veszélyt jelent Európa partvidéki részeire. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai megdöbbentő tervvel álltak elő Európa északi felének megvédése érdekében: gáttal zárnák le az Északi-tengert, és ezzel egyúttal a Balti-tengert is.

    A terv grandiózus mivoltától mindenki felkapta a fejét, de a szakértők szerint nem kivitelezhetetlen. Két gátat kellene építeni. Az egyiket az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti , ennek hossz 475 kilométer lenne. Egy másik Franciaország és Délnyugat-Anglia kötné össze mintegy 160 kilométeres hosszan. Ezzel Európa több mint 25 millió lakóját lehetne megvédeni a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől.

    A kivitelezés persze óriás kihívást jelentene. Az Északi-tenger maximális mélysége Franciaország és Anglia között mintegy száz méter, Skócia és Norvégia között átlag 127 méter, a norvég partoknál maximum 321 méter. Napjainkban már léteznek 500 méter magas tengeri platformok.

    A tudósok a megvalósítás költségeit 250-500 milliárd euróra becsülik. Bár ez roppant nagy összeg, de ez nem több mint a megvédett észak- és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára  húsz éves időtartam alatt. De ha nem tesznek semmit a tengerszint-emelkedés ellen, az sokszor magasabb költségekkel járna.

    Embercsempészek

    A tanulmány végén a szerző elismerték, hogy a tervezetet nem megfontolásra ajánlották, csupán figyelmeztetésnek szánták. A gát teljesen lerombolná az Északi-tenger ökoszisztémáját. Eltűnne az apály és a dagály, a hordalék és a tápanyagok szállítása. A tenger tulajdonképpen egy édesvízi tóvá változna. Ez pedig megengedhetetlen ár.

  • Védekezés a cunami ellen

    A szökőár vagy cunami (japánul só szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám) japán eredetű kifejezés, magyarul óriáshullámnak is hívják. Néha helytelenül árhullámnak nevezik. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőár éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes.

    Túlnyomó részt kétféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengés, vagyis  tengerrengés esetén, amikor a tengerfenék alatt kevesebb mint 50 méter mélységben következik be, és legalább 6,5 erősségű. Ez a cunamik több mint négyötödére igaz. A maradék tenger alatti vulkánkitörések esetén, nagy ritkán ó tenger alatti vagy parti földcsuszamlások is okozhatják.

    A legnagyobb a 2004. december 26-án az indonéziai Szumátra ÉNy-i partjainak közelében történt rendkívüli erejű víz alatti földrengést követően cunami volt, amely Ázsia délkeleti és déli részén, valamint Afrika keleti részén okozott nagyon jelentős károkat. Több mint 150 ezer (más források szerint több mint 200 ezer) ember meghalt.

    A kutatók régóta keresik a megoldást, hogyan lehet megvédeni a szárazföldet a cunami támadásától. Értelemszerűen az egészet képtelenség, de a part menti városok, kikötők védelme már önmagában életek ezreinem a megmentését jelentené.

    A Hollandiában kifejlesztett TWSB ( twin-wing Tsunami Flood Barrier) gát igen érdekes koncepció. Előregyártott elemekből viszonylag könnyedén telepíthető, mozgatása nem igényel felügyeletet és külső energiaforrást, a cunami extrém vízmozgása hozza működésbe a rendszert. A két szárny első lépcsőben megvédi, és vízzel elárasztva tartja a kikötőt, a másik az érkező árhullám hatására nyílik fel, ás állja útját a víztömegnek.