Az idei fizikai Nobel-díjat három tudós kapta megosztva. A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja a kitüntetést.
Méltóbb kézbe nem is kerülhetne az érem, mint a most 89 éves metematikus, elméleti fizikus Penrose. Albert Einstein általános relativitáselméletéből levezethető, hogy fekete lyukak lehetségesek. Ennek ellenére Einstein maga nem hitt abban, hogy „ezek a mindent, még a fényt is elnyelő szupernehéz szörnyetegek” valóban léteznek.
https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/
Talán legfontosabb munkája 1965 januárjában jelent meg, ebben Penrose bizonyította, hogy fekete lyukak valóban létrejöhetnek, és részletesen le is írta őket: középpontjukban szingularitás rejlik, ahol megszűnik a természet összes ismert törvénye. Eza dolgozat a mai napig a legfontosabb hozzájárulás az általános relativitáselmélethez.
Penrose évtizedekeig együtt dolgozott Stephen Hawkinggal, közösen kuttaták a fekete lyukak elméletét. Közösen dolgozták ki a Hawking–Penrose-tételt, amely szerint az einsteini téregyenleteknek nincs szingularitás nélküli megoldása. Ilyen szingularitás például ősrobbanás vagy a fekete lyuk.
Reinhard Genzel és Andrea Ghez azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy felfedezték, hogy egy szupermasszív objektum van a Tejútrendszer középpontjában, a Körülötte keringő csillagok megfigyelésével és pályájuk kiszámításával bebizonyították, hogy ez egy fekete lyuk.
Sikeresen kifejlesztettek egy olyan módszert amelyekkel átláttak a csillagközi gáz és por hatalmas felhőin. Ezek a felhők takarják el előlünk a Tejútrendszer közepét. A módszerrel vizsgálva sikerült feltérképezni a Sagittarius A* régiót. Itt a legragyogóbb csillagok mozgását egyre nagyobb pontossággal sikerült feltérképezni. Ezek alapján kiderült, hogy egy szupernehéz, láthatatlan objektum kuszálja össze a csillagokat, és ez okozza szédületes sebességű mozgásukat. A számítások szerint egy Naprendszernél nem nagyobb területen a Nap tömegének hozzávetőleg négymilliószorosa koncentrálódik.
Andrea M. Ghez a negyedik nő, akinek odaítélték a fizikai Nobel-díjat.