My Blog

Címke: fizika

  • Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatverseny középiskolásoknak

    Startra felkészülni: ismét indul az Irány az űr! középiskolás csapatverseny

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2023-ban immár harmadszor hirdeti meg az Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatversenyt középiskolásoknak. A jelentkezés szeptember 22-ig még nyitva áll, a verseny az első fordulóval szeptember 29-én indul.

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idén is megszervezi nagyszabású Irány az űr! című űrkutatási csapatversenyét magyarországi és a határon túli középiskolásoknak. A korábbi két, 2020-ban és 2021-ben meghirdetett versenyt hatalmas érdeklődés kísérte, legutóbb már száznál is több csapat vett részt rajta. Ha lehet, idén még érdekesebb, még színesebb versenyt terveznek, és remélik, hogy a feladatok és a nyeremények ezúttal is elnyerik a diákok tetszését.

    Az Irány az űr! nem fizikaverseny, nem hagyományos természettudományos verseny, hanem különleges élmény és lehetőség az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak. A középiskolások csapatai számos, az űrkutatáshoz kapcsolódó természettudományos témában, mint a fizika, kémia, biológia vagy a földmegfigyelés mérik össze a tudásukat. A versennyel azt szeretnék megmutatni a szervezők, hogy az űrkutatás, űrtevékenység szinte minden tárgy tanításába beépíthető hasznos, élő ismeretanyaggal szolgál, és a fizika mellett a kémiai, biológiai, földrajzi, informatikai ismereteket is érdekessé lehet tenni az űr témakörével.

    A szervezők a tanulmányi versenyre három tanulóból és egy szaktanár mentorból álló, négyfős csapatok jelentkezését várják 2023. szeptember 22-én (pénteken) éjfélig – előzetes regisztrációval, amely az esemény honlapján lehetséges: www.iranyazur.hu. A honlapon további fontos információk és a feladatokkal kapcsolatos háttéranyagok is elérhetőek. Ott tájékozódhatnak majd a
    csapatok a verseny állásával kapcsolatos frissítésekről is.

    Az Irány az űr! verseny első online fordulójára 2023. szeptember 29-én (pénteken) kerül sor. Ezt követi majd még két online forduló, majd a legsikeresebb továbbjutott csapatok személyesen mérik össze az űrrel kapcsolatos tudásukat a döntőben Budapesten, várhatóan december elején.

    A verseny győzteseire értékes nyeremények várnak a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, valamint a REM Kutató, Fejlesztő, Innovációs és Oktató Zrt. támogatásával.

    A sajtó képviselői részletes tájékoztatást az iranyazur@mant.hu e-mail-címen kérhetnek.

    A Magyar Asztronautikai Társaság A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumokat szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél, Hazai űrkörkép). További információk a Társaságról: www.mant.hu

  • A gravitációs hullámok Nobel-díjat értek

    Nagyjából 100 évvel ezelőtt, Albert Einstein megjósolta a gravitációs hullámok létezését az általános relativitáselméletében, viszont még ő sem hitte, hogy az emberiség valaha is képes lesz detektálni őket. Azonban egy csapat fizikus szentül hitte, hogy ez megvalósítható és megállíthatatlanul kutatták a lehetséges kimutatási módokat.

    A Kaliforniai Műszaki Egyetem és az Massachusetts-i Műszaki Egyetem közös projektjébe fektetett kitartó munka 2015 szeptemberében meg is térült, mikor legelőször sikerült detektálni a gravitációs hullámokat, ezzel igazolni Einstein sejtéseit. Ezen kívül október 3.-án, a projekt három vezető fizikusa, a német Rainer Weiss, valamint Kip S. Thorne és Barry C. Barish amerikai kutatók, megkapták a 2017-es fizikai Nobel-díjat a LIGO projektjükért.

    A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) a műszer, úgynevezett lézer-interferométer, amely képes detektálni a gravitációs hullámok által keltett apró változásokat a téridőben. Ezek olyan apró változások, hogy egy átlagos műszer képtelen lenne az észlelésükre, azonban a LIGO-nak két 4 km hosszú karja van és a bennük pattogó lézernyalábok segítségével a kutatók képesek észrevenni a protonnál tízezerszer kisebb változásokat is. Ebből a műszerből kettő van az Egyesült Államokban, egymástól 400 km-re, ezzel egymás méréseit is ellenőrzik.

    A gravitációs hullámok (Einstein relativitáselmélete alapján) fénysebességgel terjednek, és kitöltik az egész univerzumot. Ilyen hullámok akkor jönnek létre, ha egy tömeggel rendelkező test gyorsul például két fekete lyuk egymás körül köröznek. Ez volt a helyzet, mikor két fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre a Földtől összeolvadt és itt is érzékelhető hullámokat keltett a téridőben. Azonban ezt az eredményt csak a pontos kiértékelés után, 2016. februárjában publikálták.

    Ez a projekt valóban Nobel-díj értékű teljesítmény, mivel nem csak hogy bizonyítékul szolgál a téridő hullámszerű elváltozásaira, de az univerzum további vizsgálatának szempontjából egy teljesen új fejezetet nyit meg.

  • Üres folt a világegyetemben – egy párhuzamos univerzumot látunk?

    Einstein még úgy vélte: az univerzum végtelen ideje létezik, kezdet nélkül, örökkévaló egyensúlyi állapotban. Elmélete a kozmikus háttérsugárzás felfedezésével dőlt meg, ami a Nagy Bumm mai napig tartó utórezgése – most pedig már ott tartunk, hogy a miénkkel párhuzamosan létező univerzumok lenyomatait vizsgáljuk a saját világunkban!… (tovább…)

  • Mitöl tágul a világegyetem egyre gyorsabban? Válaszol a sötét energia felfedezöje

    A sötét energia az univerzum egyik legnagyobb rejtélye mind a mai napig, még azok számára is, akik a felfedezésében közremüködtek. Az egyik felfedezövel, Saul Perlmutterrel készített mini-interjút a space.com, hét nagy kérdésre keresve a választ. (tovább…)