Címke: felmelegedés

  • Szokatlanul meleg évek várnak ránk

    Világszerte szinte évről évre megdőlnek a melegrekordok. Az elmúlt tíz évben volt az eddig mért hat legmelegebb év. Francia és brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy egy új előrejelzési rendszer adatai alapján a tendencia nem fordul meg, 2022-ig abnormálisan meleg idő várható.

    A franciaországi Országos Tudományos Központ szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő években.

    Előrejelzésükhöz kibővítették a hagyományos szimulációs technikákat. Kifejlesztettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klíma-szimulációinak kutatására, amely előrejelzéseket ad nem csak a szárazföldi, de a tengeri átlaghőmérsékletek alakulásáról. A kibővített modell figyelembe vesz olyan tényezőket is, amelyeket eddig a nehézségek miatt figyelmen kívül hagytak. Ilyen például a szennyező aeroszolok jelenléte a levegőben, az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az időjárás természetes változékonysága.

    Az abnormális meleg legfontosabb oka, hogy kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek, amelyek az átlaghőmérsékletet csökkenthetik. Egyúttal nőtt a nagy hőségek valószínűsége, és ez jelentősen növelik a trópusi viharok számát és erősségét.

    Ha csak az elmúlt időre nézünk vissza, az elmúlt három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként.

    A mérési módszerük globális adatokkal foglalkozik, tehát a teljes bolygóra érvényesek. A szakértők dolgoznak azon, hogy az adatok alapján pontosabb regionális becsléseket adhassanak.

  • Szén-dioxidot a föld alá

    A globális felmelegedés egyik kulcsa a levegő szén-dioxid tartalma. A kutatók évek óta keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a levegőből kivonni az ipari fejlődés óta belepöfékelt üvegházhatású gáz, vagy legalább hogyan tudnánk megakadályozni a további szintemelkedést. Az egyik régi ötlet, hogy a gázt a Föld mélyén lehetne tárolni.

    Világszerte több kutatócsoport is dolgozik azon, hogyan lehetne a kiürült földgázmezők üregeibe belesajtolni a szén-dioxidot. De mit tehet egy olyan ország, amely nem rendelkezik saját gázmezőkkel? Svájci kutatók azzal kísérleteznek, hogy a Jura-hegység mélyén fekvő kőzetekbe pumpálják. A hegység mélyén egy vízhatlan agyagréteg elméletileg vissza tudná tartani a gázt.

    A kísérlet során sós vízben oldják fel a gázt, és ezt fogják a kőzetbe pumpálni. Első körben csak jelentéktelen mennyiségű gázról van szó, a tudósok azt akarják megtudni, az agyag valóban jól szigetel-e, vagy esetleg valamilyen törésvonalon keresztül kiszivárog. Emellett arra is kíváncsiak, hogy létrejön-e a mélyben az anyagok között valamilyen kölcsönhatás.

    Bár a szén-dioxid geológiai tárolása már létező gyakorlat, de erre általában lakatlan területen kerül sor (Ilyen például a Szahara). Azonban a svájci környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a módszer  esetleg valamilyen újabb környezetszennyezést okozhat. Svájc egy sűrűn lakott terület, és biztosak akarnak lenni benne, hogy a gáz nem juthat vissza a felszínre.