My Blog

Címke: felismerés

  • Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

    Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

    Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI).

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ELTE etológusainak kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.

    Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.

    Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.

    A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Talán a kutya is tudja, ha nem tudja

    A Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel. Ez azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni. Ebben hasonlóak a főemlősökhöz.

    Egy kísérlet során két különálló, V-alakú védőfalat állított fel, amelyek mögé egyikük egy jutalmat – ételt vagy játékot – rejtett el, miközben a másik fogta a kutyát. Az esetek egy részében az állat látta, hogy melyik fal mögé rejtették a jutalmat, néha viszont nem. A kutatók azt vizsgálták, hogy a kutyák milyen gyakran néztek be a falon lévő lyukon az előtt, hogy választottak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a csimpánzhoz és az emberhez hasonlóan a kutya is végez-e ellenőrzést a lyukon keresztül, ha nem látta, hogy hová helyezték a jutalmat. Ez ugyanis azt mutatná, hogy az állat tisztában van azzal, hogy nem tudja, hol van a jutalom – ami egy metakognitív képesség -, és ezért megpróbál több információhoz jutni választás előtt.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák hajlamosak elszántan keresni az extra információt, amikor nem látják, hogy hol van elrejtve a jutalom. Az hogy a kutyák inkább akkor ellenőriztek, amikor nem volt tudomásuk a jutalom hollétéről, metakognitív képességekre utal, mivel teljesül a tudásról rendelkezésre álló tudás egyik feltétele.     Az ellenőrzés ugyanakkor nem járt mindig együtt sikeres választással.

    Az első típusú tesztnél a kutatók ételt, vagy játékot rejtettek el a falak mögött. Amikor a kutyák úgy választottak, hogy előtte belestek a lyukon, akkor gyakrabban választottak helyesen, mint akkor, amikor nem végeztek előzetes ellenőrzést. Az állatok gyakrabban végeztek ellenőrzést akkor is, amikor a játékot keresték, ami azt sugallja, hogy valamelyest rugalmasak a keresési szokásaikban és nem rutinviselkedésről van szó.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A második tesztben azonban, amikor egy nagyon vagy egy kevésbé finom falatot rejtettek el a kutatók, akkor még az ellenőrzéssel együtt is meglehetősen rosszul teljesítettek a kutyák. A kutatók szerint ennek az lehetett az oka, hogy az állatok annyira izgalomba jöttek a jutalom keresésétől, hogy nem tudták megállni, hogy ne a hozzájuk legközelebbi falat válasszák, még akkor is, ha látták, hogy a jutalom valószínűleg nem ott van.

    Az eredmények alapján ugyan a kutatók nem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy a kutyák rendelkeznek metakognitív képességekkel, de annyi biztos, hogy erre utaló viselkedést észleltek náluk.

  • Milyen az arcmemóriánk?

    Az arcok felismerése az egyik legfontosabb képességünk az emberi kommunikációban. De vajon hány arcot vagyunk képesek megjegyezni. Ennek a kérdésnek eredtek nyomába a Yorki Egyetem kutatói. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai több lépcsős vizsgálatot végeztek.

    Jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Például ezen alapszik a Hol van Wally nevű játék is, ahol a tömegben egy konkrét arcot kell megtatálnunk. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. A kérdés különösen fontos az automatikus arcfelismerő technológiák fejlesztésében. Az eredmény meglepően magas: Átlagosan 5 ezer arcot jegyez meg az ember.    Bár a szám magasnak tűnhet, tekintve, hogy az emberek kisebb csoportokat alakítanak, a barátok és ellenségek felismerésének társadalmi fontosságát is tükrözheti.

    Először 18-61 év között lévő 15 nőnek és 10 férfinak mutatták a környezetükben élő emberek arcképeit – rokonokét, barátokét, kollégákét, iskolatársakét és más ismerősökét. Meg kellett mondani az illető nevét és egyértelműen leírni, ki ő. A résztvevők egy óra alatt átlagosan 362 arcot azonosítottak  a leggyengébb eredmény 167, a legjobb 524 volt.

    Ugyanezt kellett tenniük a művészvilágból, a filmekből és televízióból, politikai életből, a sport vagy gazdaság területéről ismert személyek portréival. Itt alacsonyabb volt az azonosítási arány: átlagosan 290 arcot ismertek fel.

    Mindkét esetben csökkent a felismerés gyorsasága: az első kísérletben a résztvevők az első öt percben 40 arcot, az utolsó öt percben 21 arcot ismertek fel.