Címke: FBI

  • Csúcshatás – Debütál az új sorozat

    Az elmúlt években nagy divatnak örvendtek a klasszikus filmek újragondolásai. Rengeteg filmtörténeti darabot „modernizáltak”, vagy bújtattak más köntösbe, a nagyobb bevétel érdekében. Az is cél, hogy a nézők mai szemmel is megértsék az egykor (talán még ma is) aktuális társadalmi, gazdasági témákat. De inkább az előbbi jellemző: a régi filmeket leginkább modern látványvilággal turbózzák fel.

    Mostanra új trend ütötte fel a fejét, ami kicsit felhasználja mindazt, amit fent említettem, de valamit hozzá is kíván tenni. A nagybevételű mozisikerek kezdenek a kisképernyőre áttérni, és ez nem feltétlenül baj. Azonban ami belefér egy nagyjából kétórás filmbe, nem biztos, hogy megállja a helyét egy többrészes, esetleg évados sorozatban. Eddig viszont nem úgy néz ki, hogy probléma lenne belőle, hiszen a 12 majom sorozat-adaptációja is egészen jól sikeredett, és hamarosan indul a Különvélemény szériája is.

    limitless

    A 2011-es mozisiker után – szeptember 22-én debütált a Csúcshatás kisképernyős változata. Bradley Cooper végre kitört a skatulyából, miszerint „ő az a tag a Másnaposokból”. Olyan önálló főszerepet kapott, amit valóban megérdemelt, és megmutathatta színészi tehetségét. A film kellemesen ötvözte az enyhe sci-fit a pörgős akcióval és a kevésbé komor, de elgondolkodtató thrillerrel. Ezt a receptet akarja a CBS továbbvinni a sorozattal is.

    Főszereplőnk, Brian (Jake McDorman) sosem volt szent életű, és nem is tudott felmutatni semmit életében. Apja súlyos beteg, és ez mélyen elgondolkodtatja. Kezdi belátni, hogy elfecsérelte életét, és bárhogy akarja, képtelen apjának segíteni. Ám összefut régi barátjával, akitől kap egy szert, ami újra felnyitja szemét, és másképp tekint a világra. Az agya minden rejtelme kitárul előtte, végre úgy érzi, bármit megtehet, és minden korlát megszűnik benne. Csak nem tudja, ezzel mibe nyúlt bele.

    Az FBI az NZT-48 nevű csoda-drog után nyomoz, Rebeccával (Jennifer Carpenter) az élen, akit a Dexterből már jól ismerhetünk. Briant gyilkosság gyanúja miatt üldözik, és az NZT segítségével próbálja tisztázni magát.

    A sorozat rendszeresen feltűnő karaktere, a 2011-es film főszereplője, Eddie Morra lesz, akit továbbra is Bradley Cooper játszik.

    A pilot epizód alapján nagyszabású következtetéseket nem lehet levonni. Remélhetőleg a többi rész is olyan adrenalinnal fűtött lesz, mint az első, és kialakul belőle egy vérbeli thriller-sorozat.

  • Továris Bradbury: amerikai paranoia 2.0


    A nem rég elhunyt Ray Bradburyről sok mindent tudunk, és sok mindent hiszünk. Tudjuk róla, hogy egy nagyon jó humorú, jó kedélyű ember volt, emellett olyan mester-szerző, aki történeteivel már életében milliókat szórakoztatott. 1960-ban viszont maga az FBI indított ellene félig titkos, félig hivatalos nyomozást egy olyan váddal, ami akkortájt főbenjáró volt: kommunista-szimpatizánsnak, azaz szabad fordításban szovjet kémnek gyanították. És hogy mit talált az FBI?

    A Freedom of Information Act elnevezésű amerikai törvény alapján kikövetelték, hogy felnyissák az aktákat Ray Bradbury megfigyelésével kapcsolatban. Nyilvánosságra került a FBI által vezetett életrajza, háttérinformációja, és a szövetségiek által „bomlasztó információl”-nak nevezett anyagok. Még azt is feltételezték róla, hogy Kubában vett részt ideológiai továbbképzésen…

    Nem csak a munkásságát vizsgálták át, még otthonában, Kaliforniában is kémkedtek utána, iszonyatos erőket fektettek Bradbury megfigyelésébe. De miért? Mi okot adott a közkedvelt (és a nem sokszor Hollywood utcáin üvöltve agitáló) Bradbury erre?

    Nos, ő semmit. A dokumentumból kiderül, hogy valaki beköpte és megvádolta azzal, hogy kommunista. Ez a valaki egy forgatókönyvíró volt, Martin Berkeley, aki a film noir és a western műfajában alkotott akkortájt, mielőtt be nem hívták az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé (HUAC) valamikor az 50-es évek közepén, ahol tanúskodnia kellett és megneveznie kommunistagyanús elemeket.


    Berkeley egy darabig tartotta magát, aztán összeomlott és 150 „gyanús elemet” nevezett meg, köztük Bradburyt, akiről azt mondta az FBI-nak: „valószínűleg szimpatizál kommunistabarát elemekkel”, sőt, azt állította, hogy általánosan a science fiction írók veszélyt jelentenek Amerikára nézve:”Az informátor azt állította, hogy ezeknek a science fiction íróknak alapvető célja, hogy egyfajta bénult állapotba ijesztgessék a népet, afféle pszichológiai tehetetlenségbe, ami a hisztéria határán fekszik, ami megnehezítené egy esetleges harmadik világháború lebonyolítását, amelyben az amerikai nép komolyan hinné, hogy nem nyerhet, mert a morálja annyira erősen elpusztult” (egy FBI jelentésből)

    Berkeley állítása, és a tény, hogy Bradbury nyíltan felszólalt a HUAC ellen (amit elnyomónak és rémisztőnek tartott), együttesen vezetett az ellene zajló nyomozáshoz. Persze, később ejtették a vádakat vele szemben, amikor a HUAC-ot is életrehívó hisztéria véget ért. De akkor is szép azon elmélkedni, mennyi pénzt költött el az USA arra, hogy megtudja, akar-e világháborút kirobbantani Ray Bradbury…

    Most belegondolva, nekünk is gyanús ez a Bradbury. Nem a szép, tarka Jupiterről ír, nem a kék Neptunuszról, nem, neki a Mars kell, értjük, a vörös bolygó… Megvagy, comrade Ray!
    Kapcsolódó hír, hogy a legendás szerzőre emlékezve a Galaktika kiadója idén szeptember végén egy Bradbury-antológiát ad ki! No persze nem szovjetbarátságból, hanem a sci-fi iránti elkötelezettségből.
    blastr nyomán