A Galaktika magazin decemberi száma Paul Di Filippo roppant szórakoztató, Brit SF-díjas kisregényének első felével indul, melyben egy meggyilkolt feltaláló próbálja rendőrkézre adni gyilkosait. Varga Csaba Béla visszatér a „Fénygyermekek” világába, hogy alternatív univerzumbeli hazánkat egy vérfagyasztó katasztrófával szembesítse. Az angol Gareth D. Jones tovább folytatja Yorick-sorozatát, és ez a novellája ismét világpremierként lát napvilágot magyar fordításban. Szarvas Szilvia Preyer-pályázaton második helyezést elért történetének színhelye egy kórház a Naprendszer szélén. A Zsoldos Péter-díjas Toochee egy zseniális technikával kitervelt ékszerrablás izgalmas beszámolóját írta meg. A havi retróban befejeződik Alekszej Tolsztoj kisregénye, a főszereplők megindítják támadásukat a Hold és a földi tőzsdék ellen, ám az eredmény még őket is meglepi.
A központi tudományos rovat a Hold egy lehetséges végzetének esélyeit latolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a környezetszennyezésről az antik Római Birodalomban, a 2021-es év fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, Billy Idol kiberpunk lemezéről és a járványok kozmikus terjedésének eshetőségeiről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
borító: Guillaume Maillard (Franciaország) – kép címe: Kaiju envoi
A magazin XL-változata Alekszandr Kazancev klasszikus űrhajós SF-jét közli, a mozikban is sikert aratott Viharok bolygóját.
A Galaktika 381. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!
Négyszázadik kötetéhez érkezett a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozata, ezért itt az idő egy újabb ünnepi antológiára. Válogatásunk ezúttal a hazai fantasztikus irodalom sokszínűségét mutatja be huszonkét kortárs szerző ugyanannyi írásán keresztül. Science fiction, fantasy és weird – ahogy magazinunk címlapján is minden hónapban ott áll, ide is ezeket a szavakat tehetjük ki témamegjelölésként. A legnagyobb hangsúllyal, mint mindig, az SF-en.
Űrhajók, robotok és dimenziókapuk csillognak a novellák felszínén, a mélyebb rétegekben pedig a mesterséges intelligencia, a kolonizáció, az éghajlatváltozás és a genetika a valóságban is mind többeket foglalkoztató, releváns problémái. Vajon megéri-e az emberiség a rá váró, ragyogó jövőt, vagy fejlődése disztópiába, apokalipszisbe fullad? Megannyi kérdés, melyekre nem a mi dolgunk válaszokat adni, egy ilyen antológia feladata az értékes gondolatok felvetése, és a buzdítás a válaszok keresésére.
GFK 400. – borító: Varga Balázs
Huszonkét izgalmas, szívszorító vagy épp lelkesítő írás hol filozofikusabb, hol kalandosabb stílusban. A szerzők között ott sorakoznak Zsoldos Péter- és Monolit-, József Attila- és Déry Tibor-díjakkal kitüntetett, sőt nemzetközileg is elismert, közönségkedvenc nagyágyúk, valamint ígéretes pályakezdők egyaránt, de a céljuk ugyanaz: szórakoztatni és gondolkodtatni. Következzen egy teljes névsor kedvcsinálónak, de az igazi móka odabent kezdődik, a borítók között. Olvasásra fel!
Tom Anderson – Antal József – Bojtor Iván – Ronil Caine – Andrej Iljics Dajcs – Ecsédi Orsolya – Fedina Lídia – R. J. Hendon – Huszár Karina – Jobbágy Tibor – Kenessei András – Komor Zoltán – Lovas Lajos – Lőrincz L. László – Majoros Sándor – Márki István – Molnár Csaba – Nemere István – Pusztai Andrea – Szélesi Sándor – Toochee – Varga Csaba Béla
Lene Kaaberbøl ifjúsági fantasyje, Az amulett (az Igazlátó Krónikák második kötete) igazi őszi olvasmánycsemege, melyet 10 éves kortól bárkinek ajánlhatunk, aki szereti a kalandokban bővelkedő, különleges regényeket.
A számos díjjal kitüntetett író 1960-ban született, Dániában nőtt fel, és első művét 15 éves korában adta ki. Azóta több mint 30 könyvet írt gyermekeknek és fiataloknak egyaránt. A nemzetközi elismerést az Igazlátó Krónikák sorozat hozta el számára, melyet több mint 25 országban adtak ki, és világszerte több millió példányban fogyott. Az amulett magyar kiadását az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.
Dina, akit már az előző kötetből megismerhettünk, különleges képességet örökölt anyjától: ha valakinek belenéz a szemébe, meglátja annak összes bűnét. A sokak számára meglehetősen kellemetlen képesség miatt a 11 éves lány és családja kénytelen volt az otthonát elhagyva a magasföldi Kensie-klánhoz menekülni. Itt próbálnak beilleszkedni és nyugodt életet élni. Hírük azonban messzire ér, gyakran keresik fel Melussinát, Dina anyját olyan emberek, akiknek szükségük van szégyenlátó-képességére, hogy ügyes-bajos dolgaikat elrendezhessék.
Mivel egy napon majd Dinára hárul ez a feladat, mindenhova követi anyját, hogy megtanulja, hogyan kell viselkedni és dolgozni Szégyenlátóként. De az utak veszélyesek, tele vannak ártó szándékú emberekkel, mint amilyenek a gonosz hadvezér, Drakan ügynökei, akik megkísérlik meggyilkolni Dinát és anyját, miközben igyekeznek háborút provokálni a klánok között. A gonosz nagyúr, Valdracu végül elfogja Dinát, és elviszi a várába, Dracanába. Arra kényszeríti a lányt, hogy fegyverként használja a képességét, és tartsa rettegésben a szolgákat és az ő ellenségeit.
Dina bátyja, Davin és barátnőjük, Rose igyekszik a lány segítségére, és próbálják kiszabadítani a fogságból. Ez az út rengeteg akciódús kalandot és fordulatot tartogat, A sárkány hívása izgalmas folytatásként.
A regényt váltakozó szemszögből olvashatjuk, hol Dina, hol pedig a bátyja, a 16 éves Davin meséli el a történetet. Dinával kapcsolatban azon izgulhatunk, hogyan próbál életben maradni a szörnyű körülmények közepette. A lány, csakúgy mint az első kötetben, erős, bátor és magabiztos, története rendkívül érdekes és inspiráló.
Ugyanakkor a könyv legizgalmasabb részeit Davin kalandjai jelentik. A fiú igazi fejlődésen megy keresztül, hiszen a lázadó kamaszból férfivá kell érnie, hogy sikeresen szembe tudjon szállni a lány fogvatartóival. A regénynek ez az egyik legerősebb szála, végigkövethetjük, ahogy a fiú meg akarja védeni családját a jelenlegi és jövőbeli veszélyektől, de nem igazán tudja, hogyan. Folyamatosan bizonyítani akarja önmaga számára is rátermettségét, amiből számtalan probléma, gond és baj fakad. Apa nélkül nincs könnyű helyzetben, amikor a kardforgatást és a fegyverhasználatot akarja elsajátítani. Ráadásul ő nem rendelkezik a szégyenlátás képességével. Ezért nagyon érdekes belelátni abba is, milyen érzés lehet e képesség nélkül, a Szégyenlátó gyermekeként nevelkedni.
A könyv, ahogy az ifjúsági regények általában, happy enddel végződik, de ennek a lezárásnak óriási hatása, ereje van. Szinte filmszerű, ahogy a pici lány áll a csatatér közepén, és nem túl hangos kiáltására marcona férfiak, belepirulva a szégyenérzetbe, eldobják fegyvereiket. Elképesztő befejezés, ami sokáig velünk marad.
A Galaktika magazin októberi száma kicsit komor, őszi hangulatot áraszt. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének befejező részében egy alternatív univerzum föld alatti rémvilágával riogat. Ellenpontként az orosz Anatolij Dnyeprov szatirikus írása a telepátia alkalmazási lehetőségeiről ír a mindennapokban. Stephen L. Burns hosszabb elbeszélése az amerikai Délre repíti el olvasóit, ahol egy dúsgazdag ültetvényes különleges célra rendel robotokat. Kovács Andrea ijesztő jövőt vázol fel az öregek számára – márpedig ezek az öregek akkor már mi leszünk. A kanadai Eric Choi Aurora-díjas novellájában a Mars meghódítóinak heroikus küzdelmét mutatja be az elemekkel és a technikával. Sági Veronika Preyer Hugo-díjas írása a mesterséges intelligencia köré sző rémisztő mesét. A havi retróban az angol Holloway Horn a holnapi újságot adja a ma emberének kezébe, hogy meglássa, mihez kezd vele.
borító kép: Vyacheslav Safronov
A központi tudományos rovat drasztikus megoldásokat kínál a népességnövekedés megállítására. Emellett olvashatók még cikkek többek közt hibrid meghajtású teherhajókról, a 70-es évek űr-funkjáról, különleges japán szalmaszobrokról és kínai SF-filmekről. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Út a csillagokba, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének első részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.
A Galaktika 379. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A napokban jelent meg Juhani Karila Csuka-átok című regénye. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta. Fordítója pedig Bogár Edit, aki tavaly Zsoldos Péter-díjat kapott Johanna SinisaloA Nap Magja című művének fordításáért.
Juhani Karila finn író, két sikeres novellagyűjtemény után a Csuka-átok az első regénye, amiben megmutatja, milyen is igazából Lappföld, egy őslakos szemével. A mítoszok és mondák újraélednek ebben a mai korban játszódó, sajátos bűnügyi fantasyben, amely 2019-es megjelenése óta számos díjat nyert. Megkapta a rangos Jarkko Laine-díjat, a Kalevi Jäntti-díjat és a Tähtifantasia-díjat is, továbbá jelölték a finnországi The Tolkien Society irodalmi díjára, valamint 2021 tavaszán a Lappföld Irodalmi Díjat is elnyerte.
A regény tehát a misztikus Lappföldön játszódik. Nem sokat tudunk erről a vidékről, de abban biztos vagyok, hogy az egyszerű olvasó egyrészt sokkal romantikusabb vidéknek képzeli, másrészt sokkal kevésbé misztikusnak. Saját előfeltevéseim semmilyen szinten nem igazolódtak: a nyári Lappföld mocsaras, millió vérszívó rovartól hemzseg, a szegényes körülmények között élő emberek élete egy cseppnyi romantikus bájjal sem bír. Mégis, ez a könyv varázslatos világba kalauzol bennünket.
Főhőse Elina Ylijaako, aki Finnország déli részén él, de minden évben visszatér szülőföldjére, Kelet-Lappföldre, hogy elvégezze éves küldetését: ki kell fognia a helyi kis tóból egy csukát. Nem akármilyen halról van szó: ez a csuka képes átjárni a különböző világok között, és egy átoknak köszönhetően, ha Elina nem fogja ki időben, magával viszi a lány lelkét, vagyis életbevágóan fontos, hogy sikerrel járjon a horgászat. Ehhez nagy bátorságra van szüksége, mert a természet hemzseg a lappföldi misztikus lényektől, akik előszeretettel megennék az embereket. Elsősorban a vízi szellem jóindulatát kellene elnyerni, akinek szerencsére van egy gyenge pontja: szeret kártyázni. Elina időt nyer, hogy még veszélyesebb lényekkel egyezkedjen, de a harmadik nap végére muszáj kifognia a tóból csukát. És még nagyobb bátorságra van szüksége ahhoz, hogy újra szembenézzen Jousiával, ifjúkori szerelmével, mert valójában csak így győzhető le az átok.
Ráadásul a faluba érkezik egy rendőrnő is, aki Elinát gyanúsítja egy gyilkossággal. Janatuinen nem is sejti, mire vállalkozott, amikor elfogadta a megbízást. Társa, mérföldekkel korábban, inkább lábon lőtte magát, mintsem hogy Lappföldre menjen, ahol mindenféle szörnyetegek, szellemmadarak és egyéb népség mászkál az emberek között. Janatuinen szinte azonnal összetalálkozik egy drómóval, egy szőrős teremtménnyel, aki hűségesen követi mindenhová. A faluban és környékén azután további furcsa lények, boszorkányok, szellemszajkó által megszállt polgármester és más veszedelmek közepette kénytelen nyomozni. Úgy tűnik, hogy Lappföldön csak árnyalatnyi különbség választja el az embereket a mitikus lényektől.
A Csuka-átok a legjobb értelemben vett fantasy, melyben a mítoszok és mondák szervesen kapcsolódnak a hétköznapi valósághoz. A váratlan fordulatokban bővelkedő történetet pedig lappföldi humor és gazdag természetleírások színesítik.
A Galaktika magazin szeptemberi száma szókimondó szövegeivel többnyire inkább felnőtteknek szól. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének első részében a Józsefváros fantasztikus arcát mutatja be. Az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (Túlélők, A kozmosz vándorai) hőse különleges ajándékot kap egy idegen lénytől, hogy előkészíthesse az emberiség belépését a galaktikus közösségbe. A Monolit-díjas Komor Zoltán maró, groteszk szatírája újabb járvánnyal szembesíti Földünk lakóit. A Nebulával kitüntetett Gregory Benford ugyanakkor egy távoli jövőt vizionál örökéletű lényekkel. Jaime Castle űrhajómosójának magányos éjjeli ügyeletese élete legrémisztőbb munkájával szembesül. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton harmadik helyezést elért Pölczman Péter írása egy virtuális hajsza – valós következményekkel. A sikeres S.T.A.L.K.E.R.-szerző Roman Kulikov egy nem mindennapi randit prezentál. A havi retró pedig Csáth Géza hátborzongató novellája az őrület határáról.
A központi tudományos rovat időérzékelésünk titkait boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az eltűnő Salamon-szigetekről, „isteni” tévésorozatokról, egy futurisztikus graffiti-kiállításról, és az Esztergomi Várszínház tündérvilágairól. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Logika, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata ismét Antal József egy józsefvárosi meséjét tartalmazza, ezúttal némiképp John Carpenter Menekülés New Yorkbólját megidézve.
A Galaktika 378. száma újságosoknál nem kapható, keresse szerkesztőségünkben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin működését és fennmaradását.
Október 15-től áremelés várható! A magazinok és az előfizetés árai is emelkedni fognak, az alábbiak szerint alakulnak az összegek:
Mindenképp érdemes még most, a jelenlegi árakon előfizetni!
Az HLA (Helsinki Literary Agency) készített interjút Juhani Karila finn íróval, legújabb regénye a Csuka-átok megjelenése kapcsán. Az interjút Mund Katalin tolmácsolásában olvashatjátok. A regény 2021. augusztus végén jelent meg magyarul a Metropolis Media kiadónál.
(eredeti forrás megjelölve az interjú alján)
Új regényed, a Csuka-átok hatalmas sikert aratott világszerte. A vad, abszurd és humoros cselekményt és stílust gyakran a legendás Arto Paasilinna finn író stílusához hasonlítják. Hogyan viszonyulsz egy ilyen összehasonlításhoz? Paasilinna szándékos inspiráció volt az írásodhoz, vagy talán valaki/valami más ösztönzött?
Juhani Karila: Arto Paasilinnáért rajongtam gyerekkoromban, így hízelgő számomra az összehasonlítás. Emlékszem, a legjobb műveit körülbelül 11–13 éves koromban olvastam, és ráébredtem arra, hogy amit egy történetbe bele lehet illeszteni, az végtelen. Foghatod Istent, és belehelyezheted egy toronyba Bulgáriában, ha úgy tetszik. Paasilinna ezt tette a Heaven Help Usban. A dolgok nem igényelnek magyarázatot. Elkezdtem használni ezt az ötletet az iskolai esszéimben, és megnevettettem vele a tanárokat. Ekkor gondolkoztam el azon: talán lehetnék író.
Juhani Karila: Csuka-átok magyar borító: Varga Balázs
Hogyan jellemeznéd ezt a regényt?
K.: Szeretném azt mondani, hogy egy szórakoztató könyv az egész családnak, de határozottan túl sötét a gyerekeknek. Valójában ez az általam szeretett műfajok keveréke. Fantasy a 80-as és 90-es évekből, thriller, romantika és vígjáték. Ritka fűszerekkel. Nemrég újra megtaláltam a vadászati és halászati szakirodalmat: gyökeres, földhözragadt történetek, végtelen leírásokkal a szélben reszkető falevelekről, a folyókról, a tábortűz mellett ülve. Azt hiszem, az emberek általában unalmasnak találják az ilyen könyveket – régebben nyúlra vadásztam apámmal, így én is a célközönsége vagyok ezeknek –, de ha elég mélyre ásol, őrült dolgokat találsz, főleg a századelő idejéből. Akkoriban senki sem beszélt „zöld” értékekről vagy veszélyeztetett fajokról. Az emberek megöltek mindent, amivel a vadonban találkoztak. Szerencsére azóta a dolgok megváltoztak, de szerettem volna átvenni a regényemben ezt a természethez való egyszerű hozzáállást. Hozzáadtam a Cormac McCarthy stílusú párbeszédet is, amelyet nagyon csodálok, továbbá merítettem Dan Browntól és még rengeteg helyről. Alapvetően olyan összetevőket akartam vegyíteni, amelyeket általában nem látunk együtt. Szerintem nagyon jó lett a kombináció.
A könyvben meglehetősen sok mágikus, titokzatos lény szerepel, amelyek a finn mitológiából származnak; ezek a lények azonban az emberek között élnek, időnként megzavarják a mindennapjaikat, és abszurd helyzeteket okoznak, de többnyire harmóniában élnek velük. Kifejtenéd, hogyan jutott eszedbe egy ilyen koncepció? Sok háttérkutatást igényelt?
K.: A legalapvetőbb inspirációt egy ragyogó észt regény, Andrus Kivirähk Ördöngös időkje adta. A Csuka-átokban található pár közvetlen utalás is erre a műre. Az Ördöngös idők csodálatos mese egy faluról, ahol boszorkányok és furcsa lények próbálnak kijönni egymással. A könyvben bemutatott észt folklór gazdagsága ösztönzött az ősi finn mítoszok felkutatására. Olyan volt, mintha egy feneketlen kincsesládára bukkantam volna: vicces nevek, nevetséges lények és furcsa hiedelmek. Ekkortájt játszottam egy TheWitcher 3: Wild Hunt című videojátékkal is. Ez egy szörnyvadász játék, amely Andrzej Sapkowski lengyel író regényei és novellái alapján készült. Nagyon lenyűgözött, ahogy a fantasztikus vadállatok a középkori élet reális ábrázolásába ágyazódtak. Ez a játék és ezek a történetek is nagy hatással voltak rám Kivirähk regénye mellett. És igen, mindezek előbányászása némi időt és kutatást igényelt. Azt használtam, amit találtam, és a lényeket és a mítoszokat a történetemhez igazítottam. Hangsúlyozni szeretném, hogy a regényem nem egy hitrendszer pontos leírása. Csak ellopott dolgok gyűjteménye, amelyeket kifényesítettem, és kiállítottam egy show erejéig.
Sokan állítják, hogy azoknak az íróknak, akik Lappföldön születnek és nevelkednek, gyakran más, jellegzetes az írói stílusuk; általában a nyelv, annak ritmusa, valamint a természettel és ciklusaival való különleges kapcsolat meghatározó. Egyetértesz ezzel? Az a tény, hogy Észak-Finnországból származol, valamilyen módon befolyásolja a stílusodat?
K.: A semmi közepén nőttem fel. Nem voltak szomszédaink. A zord környezet és az emberek ottani beszédmódja – a beszéd tompa és mégis élénk – határozottan befolyásolta a világfelfogásomat. A természet jelenléte és az emberek hiánya olyan domináns jellemző, hogy ezek lehetnek a legfontosabb tényezők, amelyek az északi írók műveit alakítják.
https://galaktikabolt.hu/termek/csuka-atok/
Mik a terveid a közeljövőben? Mire számíthatnak az olvasók?
K.: Tudományos fantasy regényt írok. Egy magányos asztaliteniszezőt mutat be egy hatalmas űrhajóban, messze egy távoli galaxisban. Az ihletet Mijazaki Hajao A vándorló palota című filmje adta. Már készítettem néhány vázlatot, és nagyon örülök, hogy kezd összeállni a történet.
A Galaktika magazin júliusi száma A. T. Greenblatt Nebula-díjas novellájával indul egy különleges kapcsolatfelvételről. Varga L. László harmadszor tér vissza hobbi-időutazóihoz és nem mindennapi kisautójukhoz, melyre ezúttal az államapparátus is felfigyel.
A belga Frank Roger pofonegyszerű megoldást kínál az élet minden gondjára. No persze, mint minden jóból, ebből is megárt a sok. E. M. Marthacharles űrutazója egy balesetet követően kénytelen rábízni magát az idegen bolygó rendkívüli lakóira. Stephen L. Burns a holnapután Amerikájába kalauzol el, ahol immár az ember legjobb barátja az úr. Az orosz Valentyina Zsuravljova hősnője meghökkentő események hátterét deríti fel egy tudományos kutatóintézetben. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Johhny Silver írása komoran disztópikus jövőt vázol fel, amelyben már nem tisztelik az életkort. A havi retró igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas George Bernard Shaw humoros túlvilági jelenete, melyből megtudhatjuk, hogy még a mennyországban is szeretik a focit.
A központi tudományos rovat az Édenkert valóságos helye után nyomoz. Emellett olvashatók még cikkek többek közt húspótló kukacokról és rovarokról, egy rendhagyó vámpírsorozatról, egy, a Naprendszert körbejáró komolyzenei szvitről és egy kávézóról, ahol minden kartonpapírból van. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Az elveszett robot, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét zárja le, és a tét ezúttal már az egész emberi civilizáció fejlődése.
A Galaktika 376. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Túl vagyunk 2021 első felén, még mindig nehézkes előretervezni hiszen a nyomdák túlterheltek, de azért igyekszünk időben szállítani nektek friss megjelenéseinket.
Lássuk is, milyen kötetek várhatók az év második felében.
Előrendelhető
Június José Antonio Cotrina: A sötétség gyermekei – Vörös Hold ciklus 2. rész. (Popcorn könyvek) Fordító: Varju KataFülszöveg
Samhein aratása után a kaland folytatódik.
Rocavarancolia már megmutatta, milyen kegyetlen tud lenni, de a borzalmas város sem rettentheti vissza a learatott fiatalokat. A varázslat birtokában rajtuk a sor, hogy megcsillogtassák képességeiket. Választ kell találniuk arra, miért olyan különlegesek a királyság számára, illetve megfejteni, milyen jelentőséggel bír a közeledő Vörös Hold. Eljött az ideje, hogy Hector és a többi földi gyermek elhagyja az erőd biztonságát, és leleplezzék a város titkait. És nincs az a vámpír, varázsló, vagy bármilyen más teremtmény, aki megállíthatná őket. Mindeközben egy ősrégi, mindennél gonoszabb erő éledezik a romok alatt…
Senka Marić: Test kincugi (Szépirodalmi könyvek) Fordító: Rajsli Emese Fülszöveg
A kincugi a törött kerámiatárgyak javításának művészi módja a japán kultúrában: folyékony arannyal vagy platinával ragasztják össze a törés helyét, hogy egy esztétikailag új műalkotás jöjjön létre.
A szerző a kincugit kiterjeszti a testre is, saját tapasztalat-töredékeiből rakja össze hősnője alakját – aki viszont a betegség ellen harcolva darabokra hulló életét, méltóságát, érzékiségét, nőiségét próbálja saját erőből összefoltozni. A regény szikár, önsajnálatba soha át nem csapó nyelvezete az a nemes anyag, amely egybefogja ezeket a töredékeket.
Előkészületben
Augusztus
Dan Tobbey: God Game – Az Úr játéka (GFK) Fordító: Tamás Dénes
Alexis Henderson: A boszorkányság éve (GFK) Fordító: F. Nagy Piroska
Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszki: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet lánca (GFK) Fordító: Sándor Gábor
Tervezés alatt álló kötetek Juhani Karila: Pienen hauen pyydystys(még eredeti cím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Bogár Edit) Sara Stridsberg: Álmok sivataga (munkacím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Teplán Ágnes) Lene Kaaberbøl: Skammer tegnet(még eredeti cím, az Igazlátó krónikák második része, Popcorn könyvek, fordító: Soós Anita) Theodora Goss: Különleges hölgyek európai utazása (The Extraordinary Adventures of the Athena Club #2, GFK, fordító: Szente Mihály) Christina Henry: The girl in red (GFK, fordító: F. Nagy Piroska) Katy Birchall: The secret bridesmaid (Latte, fordító: Fedina Lídia) Petra Hůlová: Zlodějka mýho táty (eredeti cím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Barna Ottília) José Antonio Cotrina: The song of the world (angol cím, Popcorn könyvek, fordító: Varju Kata, Between the Lines Universe) Michael Walden: Csillagikrek 2. (GFK, Cosmos Redshift Seven második rész)
A Galaktika magazin májusi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A. C. Wise kanadai-amerikai írónő Nebula-díjra jelölt novellája egy különleges bűvésztrükk titkát kutatja. Bojtor Iván disztópikus írása a jövő tudatlanság alapú társadalmát mutatja be a szatíra eszközeivel. A francia Jean-Pierre Laigle ezúttal a barbáros-kardozós fantasyk kliséin csavar egyet. Varga Csaba Béla kisregénye egy olyan alternatív jövőbe viszi el olvasóit, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia él és virul – és nem is akárhol. A havi retróban Jean Rameau egy 21. századi ételmérgezésről ír, ami lassan akár valósággá válhat.
A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia lehetséges jogi alkalmazásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a reaktorbalesetek egy hátborzongató következményéről, Phil Collins egy korai zenekarának lemezéről, a The 100 – A visszatérők című tévésorozatról és az űrkutatással kapcsolatos tavaszi évfordulókról. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.
A magazin XL-változata a kult-kedvenc Olaf Stapledon szuperember-regényének, a Fura Johnnak befejező részét tartalmazza.
A Galaktika 374. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
