My Blog

Címke: exobolygó

  • TESS: 66 exobolygó, 2100 bolygójelölt

    Sikeresen befejezte első küldetését a TESS amerikai űrszonda, amelynek feladata a Naprendszeren kívüli bolygók keresése volt. A TESS adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról.

    Az amerikai űrkutatási hivatal exobolygóvadász űrszondáját 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak. A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker.

    MI, Bob

    A TESS négy kamerájával nagyjából egy hónapon át vizsgálja a csillagos ég egy-egy szeletét, amelyeket szektoroknak neveznek. Első évében a déli égbolt 13 szektorát térképezte fel, a következő évben az északi égbolt adatait rögzítette.

    A kiterjesztett misszióhoz megfordult, hogy újra a déli eget vizsgálja. Az adatgyűjtés és -feldolgozás módját közben fejlesztették, most minden tíz percben, vagyis háromszor nagyobb sebességgel készít teljes képet, mint első missziója idején. A fejlesztésnek köszönhetően húsz másodpercenként méri meg csillagok ezreinek a fényerejét, korábban ezt kétpercenként tudta elvégezni.

    MI vagyunk az Istenek

    Az új missziónak 2022 szeptemberében lesz vége. Egy évet a déli égbolt méréseivel tölt, majd 15 hónapon át vizsgálja az északi égboltot, valamint a Föld Nap körüli elliptikus pályája menti területeket, amelyeket korábban nem térképezett fel.

  • Új módszer a Föld típusú exobolygók keresésére

    Az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói érdekes ötlettel keresnének a Földöz hasonló exobolygókat.  De korai az öröm ez sem az a kategória, amelyeken az élet után kutathatnánk.

    Az ötletük révén jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő planétákat. Ezek ahhoz hasonlatosak, mint amilyen a Föld volt 100 millió éves korában. Ebben az időszakban a földet még vörösen izzó magma-óceánok borították.

    A kutatók fiatal csillagcsoportokat tanulmányoztak a Tejútrendszerben. A vizsgálat szerint a vártnál jóval több Nap-szerű csillag van ezekben a csoportokban, ami növeli az esélyét olyan Föld-típusú bolygók felfedezésének, amelyek még kialakulásuk korai szakaszában vannak.

    Ezek a csilalgok kétszer nagyobb tömegűek a Napnál, és a magmaóceán-bolygókat könnyebb észlelni. Ezek a planéták annyi hőt bocsátanak ki, hogy az infravörös-teleszkópok új nemzedékének segítségével képesek leszünk megfigyelni az izzó fényüket.

    Távoli tűz I.

    A hivatalosan fiatal mozgó csoportok pár tucatnyi csillagból állnak.  Korábban nehéz volt meghatározni, hogy a csoportok minden egyes csillagát sikerült-e megtalálni, mivel azok beleolvadnak a Tejútrendszerbe. A Gaia űrtávcső segítségével azonban még több csillagot sikerült azonosítani ezekben a csoportokban, ami lehetővé tette a tanulmány elkészítését. A kutatócsoport azt tervezi, hogy számítógépes szimulációk segítségével keres magyarázatot a fiatal, mozgó csillagcsoportok eredetére. A kutatás hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy hogyan alakulhatnak ki a Földhöz hasonló sziklás, életképes bolygók.

     

  • Forróbb mint a pokol

    A valaha felfedezett legforróbb bolygóra bukkant a NASA Spitzer űrteleszkópja.

      

    A Naprendszerben a gázóriások a Naptól távoli pályán keringenek. Ugyanakkor az eddig felfedezett Jupiter méretű exobolygók a csillagaik körül közelebbi pályán mozognak, mint a Merkúr. Ez többek között a kutatásnál alkalmazott módszer miatt van.

    Ezek a forró Jupiternek becézett bolygók annyira közel keringenek a csillagukhoz, hogy az életre rajtuk gyakorlatilag semmi esély.

    2017-ben fedezték fel az eddigi legérdekesebb óriást, amelyet a két kisebb robotteleszkóp alkotta páros, a KELT teleszkóp fedezett fel. A bolygó a KELT-9b nevet kapta.

    Mielőtt a Spitzer-teleszkóp végleg befejezte volna működését, a KELT-9b megfigyelésére utasították. Az űrteleszkóp több érdekességet fedezett fel a 670 fényév távolságban lévő objektumról.

    Közel háromszor akkora, mint a Jupiter, és olyan közel kering a csillagához, hogy az már népmesébe illő: ott egy év csupán másfél napig tart.

    A bíborszínű felhők bolygója

    Ez a közelség azonban végzetes a bolygóra nézve. Felszíni hőmérséklete 4300 Celsius fok, ennél hűvösebb csillagokat is ismerünk. Ezzel elnyerte a valaha felfedezett legforróbb bolygó címét.

    A Spitzer-űrteleszkópnak sikerül megvizsgálni a bolygó fényváltozásait.  Keringése kötött, vagyis mindig ugyanaz az oldala néz csillaga felé. Az ilyen bolygóknak az éjszakai oldal mindi hűvösebb. De a KILT-9b nappali oldalán a forróság olyan hatalmas, hogy ez az éjszaki oldalt is közel hasonló hőmérsékletre fűti fel.  Agázok és így a hő folyamatosan áramlik a két félteke között.

     

  • Magyar nevet kapott egy csillag és egy exobolygó

    Újabb magyar nevek kerültek fel a csillagos égre. Mostantól Hunor nevű csillag és Magor bolygó is található a Herkules csillagképben. Egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében.

    Idén lett százéves a Nemzetközi Csillagászati Unió. Különleges eseménnyel ünnepelték meg a jeles évfordulót. Minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie, amelyet Bakos Gáspár a HatNET automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben.

    HAT-P-2b, mostantól Magor bolygó 8,17 –szer nagyobb, mint a Jupiter. A HD 147506 jelű központi csillagát – amely mostantól a Hunor nevet viseli –  5,63 nap alatt kerüli meg, ezzel a leghosszabb keringési idejű fedési exobolygók között van. Pályája rendkívül elnyúlt, 5-15 millió km közötti. A rendszerben más bolygók is lehetnek. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.

    A nevekre a kiírás szerint először 2019 nyarán lehetett javaslatot tenni az interneten. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet.

  • Ritka és különleges bolygórendszert fedeztek fel

    A TESS, a NASA exobolygóvadász űrszondája három új bolygót fedezett fel egy szomszédos törpecsillag körül. A csillagrendszer a Földtől nagyjából 73 fényévre található a Festő (Pictor) csillagképben. A felfedezés több szempontból is ritka és érdekes.

    A TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek.

    A TOI 270 egy halvány és, hideg vörös törpe, méretét és tömegét tekintve is nagyjából 40 százalékkal kisebb a Napnál, felszíni hőmérséklete pedig csaknem egyharmaddal kevesebb a központi csillagunkénál.

    A legfontosabb tény, hogy a kisebb szilárd bolygó a lakható zónában található, vagyis olyan távolságban kering a csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén.

    A TOI 270 a csendes csillagok közé tartozik, ami az jelenti, hogy ritkán produkál kitöréseket. A kutatók így nem csak könnyebben megfigyelhetik a csillagot és a körülötte keringő bolygókat, hanem nagyobb esély van bolygókon az élet kifejlődésére. Ez egy ritka felfedezés, mert nagyon kevés ilyen planétát találtak eddig lakható zónában, és ezek közül is csak néhányat egy csendes csillag körül

    A TOI-270 csillag olyan közel van a Földhöz, hogy sokkal fényesebbnek látszik, mint a hasonló rendszerek gazdacsillagai. Ráadásul ez egy „hiányzó láncszem” rendszer, mert lehetővé teszi számunkra a Föld-típusú bolygók és a gázok dominálta mini-Neptunuszok közötti méretű bolygó tanulmányozását. Ebben a rendszerben mindhárom típus megtalálható.

  • Túl a négyezredik exobolygón

    Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették.

    1991-ben Andrew Lyne, M. Bailes és S. L. Shemar a PSR 1829-10 pulzár körül keringő bolygó felfedezését jelentették be, a pulzárról érkező rádiójelek rendszeres eltérései alapján. Bár a felfedezés nagy figyelmet kapott, állításukat hamar visszavonták.

    Az első olyan exobolygót, melynek létét megerősítették, 1990-ben Aleksander Wolszczan lengyel csillagász fedezte föl az Areciboi rádiótávcső adatainak elemzésével, a PSR 1257+12 pulzár körül, szintén a pulzárról érkező rádiójelek anomáliáiból következtetve. 1992-ben Dale Frail kanadai csillagásszal újabb bolygót találtak a rendszerben, hasonló módszerrel.

    Az első, normális csillag körül keringő bolygó felfedezését, az 51 Pegasi fősorozatbeli csillag körül 1995. október 6-án, a Genfi Egyetem csillagászai, Michel Mayor és Didier Queloz jelentették be, az Observatoire de Haute-Provence műszereit használva.

    A legelső közvetlen észlelést (a bolygó közvetlen megörökítése, infravörös tartományban) 2005 őszén az ESO VLT távcsövével a Gaël Chauvin francia csillagász vezette kutatócsoport végezte, a 2M 1207 barna törpe bolygójáról. 2008-ban már több csillag körül sikerült bolygót vagy bolygókat lefényképezni.

    A bolygók elmozdulását a központi csillag körül először 2008 novemberében sikerült kimutatni, a HR 8799 és a Fomalhaut b esetében.

    Szinte hihetetlen, de már több mint négyezer exobolygót ismerünk, egész pontosan a a cikk megírásának pillanatában 4098 naprendszeren kívüli planétát hitelesítettek. Ez a látványos ünneplő videó az első négyezer helyét mutatja meg a z univerzumban. A videóban egy kiterített éggömböt láthatunk. Amíg a földgömböt kívülről nézzük, az éggömbnek a középpontjában mi állunk. Az éggömbön a tejút húzódik körbe, amely így 2D-ben egy hullámvonalként látható.

  • A TESS megtalálta az első földméretű exobolygót

    A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) egy a NASA Small Explorer Programja keretében az Amerikai Egyesült Államokban a MIT által megépített műhold, amelyet 2018.  április 19-én bocsátottak fel a világűrbe.

    Az űrtávcső küldetése megkezdése óta először talált földméretű exobolygót. A HD 21749c jelzést kapott égitest átmérője a Föld átmérőjének körülbelül 89 százaléka. A planéta egy K-típusú csillag körül kering, amely 53 fényév távolságra van tőlünk. A csillag csak a déli égbolton megfigyelhető, a Háló csillagképben látszik, tömege a Napénak 70 százaléka.

    A TESS a csillag előtt átvonuló exoplanétákat keresi. A bolygót a MIT és a Carnegie Intézet kutatói fedezték fel, amikor a TESS első négy megfigyelési szektorának adatait elemezték. Ekkor figyeltek fel a csillag fényének periodikus csökkenésére.

    Az új bolygó a csillag körül megfigyelt második planéta valószínűleg kőzetbolygó. A földhöz hasonló viszonyokban ne is reménykedjünk, nagyon közel kering a csillagához. Csupán nyolc napig tart rajta egy év, és a közelsége miatt a felszínen több mint 400 Celsius-fok is lehet.

    A HD 21749c a TESS tizedik igazolt megfigyelése, de már eddig is több száz jelöltet talált. A távcső az egész égboltot figyeli kilenc, nagy látószögű távcsövével. A teljes égbolt 2 millió legfényesebb  G és K színképtípusú csillagának, valamint a legközelebbi , mintegy 10 000 M színképtípusú vörös törpéjének átvizsgálása az előzetes tervek szerint két évig fog tartani. Mivel a csillagok a Naphoz hasonlóak és viszonylag közel vannak, évszázadok múlva valószínűleg ezen csillagok felé indulnak az első csillagközi űrutazások.

     

  • Nem minden vizes bolygón lehet élet

    Molnár László csillagászt a televízióban kérdezték a földön kívüli élet lehetőségéről, miután a Harward egyetem kutatói bejelentették, hogy a Földhöz hasonló. de annál  2-4-szer nagyobb exobolygókon jelentős mennyiségű víz lehet.

    A szakember elmondta, a legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sűrűbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet.

    Ezek a bolygók közel keringenek a csillagukhoz, a bolygók hőmérséklete néhány száz és nulla Celsius-fok között van, de a csillagokhoz legközelebb talált bolygókon akár több ezer fok is lehet.

    Nem érdemes lehetséges úticélként ábrándozni ezekről a helyekről, mert a jelenleg ismert vízbolygók néhány száztól több ezer fényévre vannak a Földtől. Jelentőségük leginkább az, hogy az új információk saját Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatban bővítik tudásunkat.

    Az első olyan exobolygó észlelést 1988-ban publikálta Bruce Campbell, de ezt még csak jóval később sikerült megerősíteni. Az első, a lakható övezetben felfedezett exobolygó a Gliese 581c, mely a tőlünk 20,5 fényévre található Gliese 581 csillag körül kering. Átmérője 50%-kal nagyobb a Földénél, tömege a Föld tömegének ötszöröse. Felszínén valószínűleg 0-40 °C közötti átlaghőmérséklet uralkodik, így elvileg megfelelő környezet lehet az élet számára.  Tejútrendszerünk Naphoz hasonló csillagainak 20-60%-a körül kering Föld típusú kőzetbolygó.

  • Vízben gazdag idegen világok

    A Földhöz hasonló, de kissé nagyobb exobolygókon jelentős mennyiségű víz lehet. A Harward egyetem kutatói eredményüket a bostoni Goldschmidt konferencián ismertették.

    Az exobolygókat kutató Kepler Űrteleszkóp és a Gaia misszió adatainak újabb elemzése érdekes eredményt hozott. A más csillagok körül keringő sok eddig megismert bolygót akár 50 százaléknyi víz is alkothatja. Ez messze több mint a Földön, ahol a Föld tömegéhez viszonyítva a víz aránya csupán 0,02 százalék. Sajnos nem a Földön megszökött formában gondoljunk a vízre, ezeknek a bolygóknak a felszíni hőmérsékletük 200-500 Celsius-fok körül lehet.

    A tudosokat is meglepte az eredmény-. 4000 eddig megerősített exobolygó vagy exobolygó-jelölt túlnyomó részét két kategóriába sorolták: az egyikbe azokat tették, amelyeknek a sugara átlagosan a Földének másfélszerese, a másikba azokat, amelyek sugara a Föld rádiuszának 2,5-szerese. Megvizsgálták, hogy a tömegük hogyan viszonyul a sugarukhoz, és kialakítottak egy modellt, amely megmagyarázhatja a kapcsolatot.

    A modell alapján a Földéhez képest 1,5-szeres rádiuszú bolygók összetételükben többnyire sziklás planéták, míg a 2,5-szeres rádiuszú bolygók feltehetően inkább vízi világok. Ezen bolygók felszíni hőmérséklete 200-500 Celsius fok körül lehet, a felszín felett túlnyomórészt vízpárából álló légkör alakult ki, a folyékony vízréteg pedig az alsó rétegben húzódik meg. Mélyebbre haladva arra számíthat az ember, hogy a víz nagynyomású jéggé változik, és ez alatt érhetjük el a bolygó szilárd kőzetmagját

    A Földnél nagyobb összes ismert exoplanéta 35 százaléka vízben gazdag lehet, és ezek a vízi világok hasonló módon alakultak ki, mint a Naprendszerben található Jupiter, Szaturnusz, Uránusz vagy Neptunusz.

    (via)

  • Új, ígéretes exobolygót fedeztek fel

    Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón: egy a Földhöz hasonló méretű bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében.

    Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává vált. Ez a második legközelebbi exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó). A legközelebbi, a Proxima b kevésbé alkalmas az életre.

    Az új bolygót a Chilében lévő La Silla Csillagvizsgálóban a nagypontosságú színképelemző (HARPS/High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével fedezték fel. A kutatás eredményeit az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatták be.

    A Ross 128 b hússzor közelebb kering csillaga körül, mint a Föld a Nap körül. De mivel fő csillaga, egy vörös törpe jóval kisebb és halványabb, mint a Nap, csak egy kicsivel több szoláris sugárzásban részesül, mint a Föld. Ebből következően felszíni hőmérséklete hasonló lehet a Földéhez.

    Nicola Astudillo-Defru, a Genfi Obszervatórium munkatársa elmondta, hogy a bolygó felfedezése több mint egy évtizednyi intenzív monitorozás eredménye a Harps műszer segítségével.

    A Naprendszeren kívüli lakható világok utáni kutatás során a csillagászok általában a Földhöz hasonló kis tömegű, sziklás felszínű és mérsékelt hőmérsékletű bolygót keresnek. Az ilyeneket azonban viszonylag nehéz észlelni. A mintegy 3500 ismert exobolygó többsége úgynevezett forró Jupiter, vagyis hatalmas gázóriás, amely főcsillagához közel kering, és az élettel összeegyeztethetetlen jellemzőkkel bír – írja a BBC.com.

    A kisebb, Föld-méretű bolygók nagy része úgynevezett vörös törpék körül kering, ez a Tejútrendszer leggyakoribb csillagtípusa. A vörös törpék halvány csillagok, a körülöttük keringő kis tömegű bolygókat pedig úgy lehet észlelni, hogy megfigyelik az előttük elhaladó égitest okozta periodikus fényingadozásokat.

    Ezek a csillagok azonban nem teremtenek az élet számára alkalmas feltételeket a körülöttük keringő bolygó számára. Gyakran jóval aktívabbak, mint a Nap, időnként szuperflereket produkálnak. A napkitörés – fler – párperces robbanás a csillag fotoszférájában vagy afölött. Ezek a szuperflerek töltött részecskék erőteljes robbanásával járnak, ami káros sugárzással bombázza a közeli világokat.

    A mindössze 4,2 fényévre lévő Proxima b a Földhöz legközelebbi, mérsékelt hőmérsékletű exobolygó. De egy viszonylag aktív vörös törpe körül keringve mintegy 30-szor több ibolyántúli sugárzásban részesül, mint a Föld. Így a Ross 128 b a „legcsendesebb” közeli csillag, amely körül mérsékelt hőmérsékletű exobolygó kering.

    A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

    Egyelőre még nem tudni biztosan, hogy a Ross 128 b csillaga lakható zónájában van-e, de a kutatók szerint -60 és 20 Celsius-fok közötti hőmérséklettel mérsékelt hőmérsékletűnek számít.

    A következőkben a kutatók a Ross 128 b-hez hasonló közeli világok légköri összetevőit és kémiáját kívánják vizsgálni. A gázok, például oxigén észlelése a bolygókon zajló biológiai folyamatokra engedhet következtetni.

    Bár jelenleg 11 fényévnyire van a Földtől, az újonnan megismert bolygó csillaga, a Ross 128 közeledik a Föld felé és a kozmikus mérték szerint egy pillanat alatt, mindössze 79 ezer éven belül átveszi a Proxima Centauri „helyét”, és ez lesz a Naphoz legközelebbi csillagszomszéd.

    Forrás: MTI