Kevés történelmi regénynek sikerült olyan átütő sikert elérnie, mint az 1980-ban megjelent Rózsa nevének. Umberto Eco remekművének filmváltozata 1986-ban került a mozikba, és a szokásos „más a köny –más a film” cirkusz mellett (vagy talán épp ezért) óriási siker lett.
2017-ben jelentették be, hogy tévésorozat is készül a regényből. Ha most hagyjuk a szokásos reboot-nyafogást, az ötlet nagyon is életszerű, hiszen a film egyik nagy problémája volt, hogy egy tégla méretű könyvben elférő történetet kellett egy két órás filmbe belepréselni. Ez minden esetben a történet drasztikus visszavágásával szokott járni. Ezért is ad a kötet jobb bemutatására lehetőséget egy tévésorozat.
Ami kifejezetten jó hír, hogy kivételesen nem amerikai gyártású sorozat érkezik. A nyolcórás szériát a német Tele Munchen Group készítette el az olasz RAI Fiction csatornával karöltve, az európai piacon komolynak számító 26 millió eurós költségvetésből. A forgatás 2018-ban kezdődött Róma legendás filmstúdiójában, a Cinecittában. A forgatókönyvet az a Nigel Williams írta, aki az Elisabeth című kosztümös tévésorozatért Emmy-díjat kapott. A társforgatókönyvíró és a rendező az olasz Giacomo Battiato. A sorozatot december 20-től tűzi műsorára a Filmcafé. Az olasz-francia-német koprodukció nyolc, egyenként 52 perces epizódból áll.
A színészeknek nagyon nehéz dolguk lesz, hiszen Jean-Jacques Annaud filmjében szinte tökéletes volt a színészek kiválasztása, akiknek karaktere belevésődött a retinánkba. Az új gárdának nem lesz könnyű feledtetni ezt. Baskerville-i Vilmos szerepében Sir Sean Connery után John Torturro látható, Bernardo Gui inkvizítorként F. Murray Abrahamet Rupert Everett váltja.
Az utóbbi évtizedekben nagy divat lett a középkor. A Metropolis Media Melchior-sorozata a középkori Észtországba repít el minket. A három balti ország történelme méretük és elhelyezkedésük miatt elég erősen összefonódik. Közös történetük a 13. században vett fordulatot, amikor az északi keresztes hadjárat során az addig pogány országokat „megtérítették” és felvették a kereszténységet. Az országokat a dánok és a német Kardtestvérek lovagrend kényszerítette a keresztény vallás felvételére. Az elkövetkező századok során a terület a Német Lovagrend, Lengyelország, Dánia, Svédország, Orosz Birodalom közötti csatatér volt.
A Melchior történetek olyan krimik, amely rendkívül élénk és érdekes képet festenek az adott korról. Az 1400-as évekbeli Baltikum Terra incognita számunkra. A Melchior sorozatban az érdekfeszítő nyomozás mellett sokat megtudhatunk Európa észak-keleti vidékéről, a roppant ügyesen adagolt háttérinformációk révén ismerjük meg ezt az országot, a kort, a kultúrát.
A sorozat nemrég megjelent kötetében Melchior épp a patikáriusmesterségre okítja fiát, amikor hirtelen üzenetet kap, vegyen részt a bölcsek tanácsának ülésén a piritai kolostorban. Amikor, érkezésének másnapján, megfojtanak egy fiatal apácát, fogadalmat tesz, hogy megtalálja a gyilkost. Napról napra több az áldozat, és a szálak egyre jobban összekuszálódnak, ráadásul a kolostorban senki nem az, akinek mondja magát. Melchiornak élete legnagyobb tragédiájával kell szembesülnie, hogy útnak induljon titokzatos jelek után kutatva, és zarándokként végiggondolja, felgöngyölítse ezt a cseppet sem átlátható történetet, aminek szálai a messzi múltba vezetnek. Titokzatos ereklyék, egy háromfelé tört ezüstfeszület, egy eskü, és még számos rejtély nehezíti és árnyalja a végső megoldás keresését. És a megoldás sem biztos, hogy e világi…
Már 2013-ban szó volt róla, hogy film és hatrészes sorozat is készül a Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye című első kötetből. Sajnos, azóta erről nincs újabb hír, reméljük nem halt el teljesen a projekt.
Érdekes, hogy bár a középkorban viszonylag rövid ideig volt igazán aktív az inkvizíció, mégis mekkora nyomot hagyott az emberiség történelmében és kultúrájában. A hit védelmezőjeként érdekes módon működött. Az inkvizíció sajátos keverékét alkotta a hitvédelemnek és a világi igazságszolgáltatásnak. Eljárásait hitbéli kérdések alapján indította, a súlyosabb ítéleteket azonban a világi hatalmak feladatává tette az „az egyház nem szomjazik vérre” elv alapján. Később, az inkvizíció eljárási és szervezeti rendszerének kialakulása után nem sokkal már az ítéleteket is a világi bíróságok hozták meg. Mégis mindenki tudta, hogy az inkvizíció felelős ezekért az ítéletekért.
Alapvetően az inkvizíció a hit és az erkölcs tisztaságának védelmére létrehozott egyházi bíróság volt, amely minden olyan, az egyház belső életét érintő problémával foglalkozott, mely a hit továbbadását komolyan akadályozhatta. A történelem azonban úgy emlékszik rájuk, mint az eretnekség kíméletlen üldözőire.
Az inkvizíció olyan művekben is felbukkan, amelyekben a történet több idősíkon játszódik. Jó példa erre a kitűnő olasz író, Valerio Evangelisti könyvsorozata, az inkvizítor. Az olasz SF egyik legjelentősebb, számos díjjal kitüntetett szerzőjének Eymerich-sorozata új megvilágításba helyezi történelmünket, évekre elég gondolkodnivalót ad, és hozzá még izgalmas kalandnak sem utolsó.
Az egyik idősíkon A fiatal Nicolas Eymerich domonkos barátot kinevezik az Aragóniai Királyság főinkvizítorává. A közeljövő történései mellett a történet harmadik szála már a 22. század végére visz el minket, amikor megépülnek az első pszitronikus űrhajók, és egyikük, a Malpertuis, egy nagyszabású, vallásos hátterű expedíció keretében a Gamma Serpentis rendszer felé indul.
A sorozat negyedik kötetében Az 1354-es év nem várt megbízást hoz Nicolas Eymerich, Aragónia főinkvizítora számára. Királyát kell elkísérnie Szardínia szigetére, hogy leverjék korábbi szövetségesük, az Arboreai Judikátus uralkodójának lázadását. Alghero városának ostromakor aztán a főinkvizítor rémítő felfedezéseket tesz: a vizeket veszedelmes paraziták fertőzték meg, melyek az emberi szervezetben hatalmasra nőnek és gyötrelmes halált okoznak; a város alatti barlangokban pedig egy pogány istenséghez imádkozik a nép, hogy különös, kék fénysugarával gyógyítsa ki őket nyavalyáikból.
A regény második történetszálában Wilhelm Reich osztrák pszichoanalitikus a náci üldöztetés elől külföldre menekülve folytatja kutatásait egy ősi kozmikus energia, az „orgon” után, amely hite szerint képes a legtöbb betegség gyógyítására.
A harmadik szálon a közeljövő diktatórikus töredékállamokra hasadt Észak-Amerikájában három középiskolás fiút hatalomellenes szervezkedés vádjával száműzetésre ítélnek, és a rettegett Lazzaretto szigetre deportálnak. Itt a történések köre bezárul, és kezdetét veszi az igazi rettegés…
https://galaktikabolt.hu/termek/rettegj-inkvizitor/
Evangelisti köteteit már több nyelvre lefordították, képregénnyé, sőt számítógépes játékká adaptálták.
