My Blog

Címke: esa

  • Repülj a Mars felett

    Már több mint tizenöt éve, hogy 2003 karácsonyán megérkezett a vörös bolygóhoz az Európai Űrügynökség műholdja, a Mars express. Csodás videóval köszönte meg az ESA.

    Az elmúlt 15 év során sztereókameráival több ezer nagyfelbontású képet készített a bolygó felszínéről. A Mars Express még mindig kiválóan működik, küldetését meghosszabbították a 2020-as évekre is. A tizenöt éves működést az ESA egy videóval ünnepelte meg, amely a Mars Expressz leglátványosabb képeiből készült válogatás. Érdemes minél nagyobb képernyőn nézni: mintha a bolygó felett repülnénk.

    (via)

  • Születésnapi ajándék az űrből

    Egészen különleges videóval jelentkezett az Európai Úrügynökség a Nemzetközi Űrállomás 20. születésnapja alkalmából.

    A 15 perces videóban 12 szeresésre gyorsítva nézhetünk végig két Föld körüli keringést. A film több mint 21 ezer egyedi fényképből lett összevágva. A képeket és a filmet Alexander Gerst készítette, aki  jelenleg az űrállomás parancsnokaként szolgál.

    (via)

  • Kövesd élőben – Jövő hétfőn landol az űrszonda

    A NASA bejelentette, hogy november 26-án, közép-európai idő szerint 21 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda. A NASA honlapján és a közösségi platformokon élőben követhető az esemény. Az InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra.

    A május 5-én útjára indított s robotgeológus űrszonda misszióját két évre tervezik. Az InSight lesz az első olyan szerkezet, amely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. A cél, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogyan  keletkeztek a kőzetbolygók mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

    Az egymilliárd dolláros közös amerikai-európai misszió során az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni fognak az űrszondával egészen a landolásig. A közel hétszáz kilogrammos űrszonda egy háromlábú leszállóegység, amely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll, és majdnem öt méter mélyre fog fúrni a bolygó talajába.

  • Orion űrhajó – Elkészült a kiszolgáló modul

    Az Európai Űrügynökség bejelentette, hogy befejezték az Orion űrhajó kiszolgáló egységét. Bár az Orion űrhajó amerikai, a NASA-nál az utasokat szállító űrkapszula, és az űrhajó hordozórakéta-rendszerének, a Space Launch Systemnek a fejlesztése folyik. Az Oriont kiszolgáló modult viszont az ESA építi..

    Ebben a modulban kap helyet az űrhajó szinte összes létfontosságú egysége, itt található a hajtóműrendszer, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs és más eszközök. A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a Orion űrhajót.

    Az első küldetése a várhatóan 2019 végén végrehajtandó űrhajósok nélküli Hold körüli repülés.

    Az építés az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében folyt. A mérnökök három műszakban 24 órán keresztül dolgoztak, hogy befejezzék a modul összeszerelését. Most a leszállítás előtti utolsó intenzív teszteléseket végzik. Ellenőrzik a beszerelt radiátorokat, a hajtómű rendszert bonyolult vezetékeivel, amelyek üzemanyagot és oxidáló szert juttatnak az űrhajó 33 hajtóművébe. Ennek befejeztével a NASA floridai Kennedy Űrközpontjába szállítják a modult. Az Orion napelemes szárnyait, amelyek szintén Brémában készültek, külön szállítják el. Az űrhajót az Egyesült Államokban fogják összeszerelni.

    Megépítése után a NASA Plum Brookban lévő tesztlétesítményében fogják tesztelni az Oriont, ahol a világ legnagyobb vákuumkamrájában fogják szimulálni az űrutazást, akusztikus és vibrációs teszteknek vetik alá a szerkezetet.

    (via)

  • Űrtechnológia érkezik Magyarországra

    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez – jelentette be az MTA alelnöke.

    „Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is” – fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a megállapodásnak köszönhetően a magyar piaci szereplők a legmodernebb technológiai megoldásokat használhatják fel.

    Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az űrtechnológia sokszor hétköznapi problémáinkra is képes választ adni, például az egészségügy vagy az ipari termelés hatékonyságának növelése terén.

    A csatlakozásnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a kutatólaborok az űrtechnológiai eredményeket szakértő támogatással honosíthatják meg az ipar számos területén, legyen szó az autóiparról, energetikáról, építőiparról vagy orvosi műszergyártásról – mondta a helyettes államtitkár.

    Solymár Károly Balázs kitért arra is: Magyarország jelenleg éves szinten 2,3 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Űrügynökség működéséhez, ennek a jövőben emelni kívánt összegnek a jelentős részét a magyar vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. A hozzájárulás terhére évi 34 millió forintból tudják fedezni az arra alkalmas magyar űrtermékek más piacon történő bevezetését, valamint a technológiatranszfer hálózat működési költségeinek egy részét.

    Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője elmondta: mára az űriparral foglalkozó mintegy 60 magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás, amelyek többek között a hírközlési berendezések és innovatív anyagok fejlesztése, az energiaellátó egységek és a megfelelő hőháztartást biztosító alkatrészek gyártása, valamint az űrélettani kutatások terén aktívak.

    Eddig több mint száz magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan esetről, amikor a magyar fejlesztők hibájából történt volna meghibásodás – fűzte hozzá. Tari Fruzsina kitért arra is: 2003 óta 125 magyar vállalkozás összesen 20 millió euró összegben kapott állami támogatást űripari fejlesztésekhez, ez évre lebontva nagyon alacsonynak számít.

    Aude de Clercq, az ESA technológiatranszfer részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal együtt 16 ország csatlakozott már a hálózathoz, amely fő feladatának tekinti, hogy összehozza az űripart az ipar más területeivel, elősegítve az űrtechnológia és az űrrendszerek nem űrbéli alkalmazását.

    A program sikerét számos nemzetközi eredmény igazolja – mondta. Példaként említette a több autógyártó, például a Ferrari és Mercedes által is használt kerámia fékberendezéseket, amelyek a rendkívüli hőhatásnak ellenálló anyagok űripari fejlesztésének eredményeiből születtek. Egy francia vállalkozás pedig már több mint 15 egészségügyi intézménynek értékesítette ultrahangos távgyógyászati megoldását, amelyet eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára fejlesztettek ki.

    Magyarország csatlakozása a programhoz növelheti a versenyképességet az ipar teljes területén – fogalmazott Aude de Clercq.

    Hasonlóan vélekedett Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora is, aki részt vett az első körben három évre szóló megállapodás előkészítésében. Az eseményen kiemelte: az Európai Űrügynökség technológia-transzfer hálózatában való részvétel helyet biztosíthat Magyarországnak az olyan magánvállalatok, mint például a Google vagy a 2050-re a Marsra egymillió emberi telepest vizionáló SpaceX révén radikálisan átalakuló űriparban.

    Forrás: MTI

  • Maraton az űrben

    Az Európai Űrügynökség asztronautája, Tim Peake féléves küldetését végzi a Nemzetközi Űrállomáson. Április végén a londoniakkal együtt lefutotta a maratont – a világűrben.

    Az ISS űrhajósainak folyamatos edzésre van szükségük, hogy a mikrogravitációban javarészt használaton kívüli izmaikat karban tartsák. Egyebek közt egy futógép is található az állomáson, ezt nézte ki Peake arra, hogy a legendás távot megtegye.

    A súlytalanságban természetesen nagyon nehéz már csak a futópadon maradni is. Ezért egy speciális hámot használnak, amelyet mellényként vesznek fel, és láncokkal a földre van erősítve – ennek feszességét megfelelően állítgatva szimulálni tudják földi súlyukat a 400 km magas keringési pályán is.

    Peake őrnagy elmondása szerint a legnagyobb nehézség mégsem ez volt, hanem az atmoszféra hiánya. Nem a tényleges légkörre gondolt természetesen, hanem arra a közösségi élményre, ami egy maratoni futáson jelen van: a szurkolókra a pálya szélén, és a rengeteg futóra, akivel együtt teljesíti a távot.

    A rajt előtt a távot a Földön teljesítők is láthatták űrbéli honfitársukat, akivel együtt számolhattak vissza az indulásig. Innentől kezdve Peake-nek csak egy iPad állt rendelkezésére, amelyen követhette, hogyan nézne ki előtte az utcakép, ha odalent lenne ő is.

    Egyszer már 1999-ben teljesítette a 42,2 kilométeres (azaz 26,2 mérföldes) távolságot, akkor három órára, tizennyolc percre és ötven másodpercre volt szüksége, most egy picit hosszabb, három órás, huszonöt perces és huszonegy másodperces menetidővel ért a „célba”.

    Nem a brit asztronauta azonban az első, aki a maratont az Űrállomás fedélzetén teljesítette: 2007-ben az amerikai Sunita Williams a bostoni versenyen „vett részt”.

  • Európa is a Marsra megy

    Egy közös európai és orosz küldetés, az ExoMars keretein belül a vörös bolygó légkörét és az életre utaló jeleket kutatnák egy műhold és egy felszíni marsjáró segítségével.

    Március 14-én indult útjára Bajkonurból a küldetés első két eleme, a légköri nyomgázokat kutató műhold (TGO – Trace Gas Orbiter), és egy Schiaparelli névre hallgató landolóegység, amely sok tudományos mérőműszert ugyan nem tartalmaz, sokkal inkább a leszállás egyfajta próbájaként fog funkcionálni.

    A két egység hét hónapon keresztül utazik majd a Mars felé, ahol október 16-án különválnak, és elkezdik saját feladataikat végezni. A TGO elliptikus pályájáról légköri fékezéssel lassul majd egy 400 km magas körívre, míg a Schiaparelli három nappal később leszáll.

    A biológia jelei

    A nyomgázok a légkör azon összetevői, amelyek 1%-nál alacsonyabb arányban vannak jelen. Tipikus példa erre a Földön az argon, vagy a legnagyobb üvegházhatású gáz, a víz. A mostani kutatást egy korábbi, 2004-es mérés miatt kezdeményezték, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express műholdja váltakozó mennyiségben metánt fedezett fel a legközelebbi szomszédunk levegőjében. Mivel az geológiai szempontból nagyon rövid életű gáz, minden bizonnyal kell valahol lennie a felszínen valaminek, ami kibocsáthatja: ez lehet kémiai, de biológiai eredetű is.

    A TGO a korábbinál három nagyságrenddel pontosabb adatokat lesz képes mérni, így bárhogy is lesz, mindenképpen érdekes eredmények születnek: ha kémiai folyamat a felelős, akkor az aktív vulkanikus tevékenységre utal, amely létfontosságú lehet a prebiotikus körülmények kialakításában, ha pedig ez kizárható, akkor pedig egyre több jel fog mutatni a létező marsi élet felé.

    A légköri kutatásokon kívül képi megoldásokkal felszíni vízjégmezőket is keresni fognak, amely kijelölhet későbbi leszállóhelyeket. Az ExoMars keretein belül 2018-ban az űrügynökségek ugyanis egy marsjárót is elindítanak majd, annak érkezése után a TGO fog felelni annak kommunikációjáért és adatátviteléért is.

    Gyűrődési zóna

    A Schiaparelli mindeközben azért felelős, hogy a légkörön áthaladva sikeres landolást hajtson végre, és a leereszkedés közben mérjen adatokat, valamint hogy demonstrálja a rendszer működőképességét, hogy a későbbi modulok is sikeresen földet (vagyis Marsot) érjenek.

    Az egység először a légköri súrlódásnak köszönhetően lassul le jelentősen a nagyjából 21 ezer km/órás sebességről 1700 km/órára, ahol már kinyithatja ejtőernyőit. Amikor ezek segítségével 240 km/órára lassul, elhagyja az ernyőket, és innentől kezdve apró rakéták segítségével közelíti meg a felszínt. Egy radar segítségével folyamatosan méri a magasságát, majd két méteren lebeg egy kicsit, és onnantól kezdve szabadesésben zuhan. A műszereket leérkezéskor egy úgynevezett gyűrődési zóna védi meg a komolyabb ütéstől, amely technológiát az autókban is használják az ütközések erejének tompítására.

    ExoMars2016_DescentInfographic_20160223_1280

    Az első két modul tehát már sikeresen úton van a vörös bolygó felé, de még mindig hosszú út áll előttük, és természetesen a kritikus landolás és keringési pályára állás feladata. Reméljük, a sok mérnök számításai jól jönnek ki, és – ahogy a szakmában többen viccelődtek – nem kell majd később EndoMarsra keresztelni a küldetést.

  • Videó a Philae landolásáról

    Amikor tavaly a Philae, Európa híressé vált leszállóegysége először közelítette meg 67P üstököst, hogy végrehajthassa a történelmi, november 12-i landolását, számos fotót csinált Rolis kamerájával. Ezek a poros, jeges terepről készült állóképek 10 másodperc különbséggel készültek, hogy a kis szonda a leszállását 67 métertől egészen 9 méterig dokumentálhassa.

    Most a Rolis felvételei vizuális effektek segítségével egy sodró, egyperces filmé váltak. A videó valósidejű, hogy jól érzékeltesse, hogy milyen is lehetett az üstökös felszínére érkezni. Az Európai Űrügynökség (ESA) a videó kiadásával ünnepli a landolási hely (ami a kacsa formájú rész feje volt) kiválasztásának egyéves évfordulóját.

    Döcögős út

    Ahogyan most már mindenki tudja, a Philae nem maradt ezen a részen túl sokáig. A felszín érintése után a leszállóegység azonnal elugrándozott, egy kilométerrel az üstökös fölé emelkedve, mielőtt végleg megpihent volna egy árnyékos árokban.

    A tartózkodási helye (amit Abydossnak hívnak) nem ismert pontosan, de a tudósoknak elég jó sejtésük van arról, hogy merre is lehet az egység. Ez azonban nem segítette sokat a próbálkozásaikat az általános kommunikáció felállítását a Philae és annak anyahajója, a Rosetta között. Utóbbi jelenleg is az üstökös körül kering.

    A november 12-i landolást követő 60 órás munka után a szonda elhallgatott, hisz képtelen volt feltölteni telepét a leárnyékolt környezetében. Mikor a fényviszonyok javultak az év eleji évszakváltással, hétszer sikerült kapcsolatot létesíteni a Philae-val. Azonban ezek a kapcsolatok túl rövidek voltak ahhoz, hogy bármilyen tudományos vizsgálatot újra lehessen kezdeni a 67P felszínén. Az ESA reméli, hogy idén szerencsésebbek lesznek, amikor a Rosetta ismét képes lesz közelebb menni az üstököshöz. Jelenleg a műhold több száz kilométeres távolságban van. A megközelítéssel azt kockáztatná, hogy a 67P-ből jövő por – és gázviharba menne bele abban az időszakban, mikor az üstökös viszonylag közel van a Naphoz. A porvihar valószínűleg megzavarná a Rosetta üstökös körüli navigációját, s így veszélyben lenne.

    A leereszkedésről készült film vizuális effektjeiért Jakub Knapik a felelős a Platige Image-től. A Becsvágy (Ambition) promóciós sci-fi kisfilm effektjeit is szintén ez a lengyel cég készítette, amit az ESA a Rosetta küldetésének támogatásáért készítettet. Az aláfestő zene az angol progresszív rockbanda, a Frost Saline számának az instrumentális változata.

    Forrás: BBC News

  • Kisujjnyira az üstököstől!

    Kisujj egy kisfilmben játszik nagy szerepet, Aidan Gillen (Trónok Harca) a kétszereplős film sztárjaként instruálja kissé tapasztalatlanabb kolléganőjét.

    (tovább…)