My Blog

Címke: eredet

  • Meglepő DNS-bizonyíték Stonehenge építőiről

    Egy DNS-vizsgálatokkal alátámasztott tanulmány szerint Stonehenge építőinek ősei 6 ezer éve érkeztek meg  Nagy-Britanniába, méghozzá Földközi-tenger medencéjéből, a mai Görögország és Törökország vidékéről .

    A londoni University College evolúciós genetikai szakértője, Mark G. Thomas professzor és  a Természettudományi Múzeum szakértőjének, Tom Boothnak az irányításával dolgozó kutatók a neolitikus korszakból származó, Nagy-Britanniában talált emberi maradványok DNS-ét vetették össze a korszak különböző európai területeken talált emberi maradványainak DNS-ével. A vizsgálat megállapította, hogy a neolitikus őslakók a mai Törökországból az Ibériai-félszigeten át vándoroltak északra, és Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába.

    Kr. e. 6000 táján indult meg egy nagyszabású, tömeges elvándorlás Anatóliából (a mai Törökország területéről), ennek része volt a Nagy-Britanniát elérő migráció. Az Anatóliából indult ősök révén terjedt el a földművelés Európa-szerte. Korábban Európát kisebb vándorló csoportok népesítették be, amelyek vadászó, halászó és gyűjtögető életmódot folytattak.  A korai földművelők egy csoportja a Duna folyását követte Európa közepéig, egy másik csoport viszont a Földközi-tenger medencéjén át nyugatra tartott. A DNS-vizsgálat szerint a neolitikus britek a Földközi-tenger felől érkezők utódai voltak, a partvidéken vagy csónakokkal szigetről-szigetre jutva értek el Nagy-Britanniáig.

    A genetikai bizonyítékok alapján a korai brit földművesek leginkább az Ibériában (a mai Spanyolország és Portugália területén) élő neolitikus népekkel állt rokonságban. Az ibériai földművesek pedig a Földközi-tenger medencéjében vándorlók utódai voltak.  Ibériából vagy az ahhoz közeli területről a korai földművesek a mai Franciaországon át vonultak északra. Feltehetően nyugatról, a mai Wales-en vagy Délnyugat-Anglián keresztül érkeztek meg.  A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Wiltshire-ben álló Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke. Bár Britanniát a nyugati vadászó-gyűjtögető csoportok népesítették be Kr. e. 4000-ben, amikor a korai földművesek megjelentek, a DNS-vizsgálatok azt mutatják, hogy a két csoport nem nagyon keveredett egymással.  A brit vadászó-gyűjtögetőket szinte teljesen kiszorították a neolitikus földművesek, ez alól csak Skócia nyugati része volt kivétel. A térhódítást a tanulmány szerint egyszerűen a földművesek nagyobb száma magyarázza.

  • Genetikusok derítették fel az inkák eredetét

    Amerika Kolumbusz előtti történelmét három nagy civilizáció határozta meg. Az inka birodalomról kevesen tudják, hogy fénykorában olyan hatalmas volt, hogy a dél-amerikai kontinens nyugati partjának csaknem teljes hosszában húzódott, A mai Kolumbia déli sarkától egészen le Chile alsó feléig.

    Uralmuk alá hajtottak sok népet és törzset, de régóta kérdés, hogy a nép honnan származik. Két meghatározó eredetmítoszuk van.  Az első szerint az inkák egy szerelmes pártól származnak a Titicaca-tó környékéről. A másik történet szerint az első inkák az Ayar testvérek voltak, akiknek az otthona a Cuzcóban lévő Pacaritambo barlang volt.

    A legendák nyomába most genetikusok eredtek, a limai San Martín de Porres egyetem kutatói, Ricardo Fujita és Jose Sandoval a DNS-ben rejlő nyomokat követték vissza. Ehhez több mint háromezer perui, bolíviai és ecuadori őslakostól vettek DNS-mintát.

    Ezeket a mintákat hasonlították össze az inka nemesség  Cuzcóban  és a Titicaca-tó környéki településeken élő leszármazottainak  genetikai anyagával. Három éves munkával felállítottak a népcsoport genetikai családfáját.

    A vizsgálat legnagyobb meglepetése az volt, hogy mind a két mítosznak valóságalapja van. Arra a megállapításra jutottak, hogy az inka birodalom nemessége két ágról, a Titicaca-tó és a Cuzco környékéről származik.

    A kutatók most folytatják munkájukat, hogy még távolabbi múltba visszatekinthessenek. Ehhez már múmiák genetikai anyagára is szükségük lesz. A kutatást jelentősen nehezíti, hogy a spanyol hódítók elpusztították az inka múmiákat, amikor kereszténységre akarták áttéríteni a helyieket.

    (via, via, via)

  • 10 dolog, amit valószínűleg nem tudtál Wonder Womanről

    Június elején világszerte látható lesz Wonder Woman önálló filmje, amely a Batman v Superman és a Suicide Squad buktája után kihúzhatja a slamasztikából a DC-t. Gal Gadot tökéletes választás a szerepre, a karakter első feltűnése a mozivásznakon az egyik legemlékezetesebb szuperhősös bemutatkozás lett. Wonder Woman a képregényvilág egyik legrégebbi hősnője, 10-es listánkban pedig igyekszünk összeszedni Diana Prince-ről a legizgalmasabb tényeket.

    1. A karaktert 1941-ben alkotta meg az író William Moulton és a grafikusként dolgozó Harry G. Peter, akik közül előbbi pszichológusként és feltalálóként is dolgozott. Az alkotó mélyen hitt a poligámiában, így amikor megkérdezték róla, hogy ki ihlette Wonder Woman karakterét, akkor feleségét és egy velük élő, másik nőt említett meg. Mindezek mellett pedig Moulton nevéhez fűződik a poligráfos vizsgálat feltalálása, így pedig már nem is annyira meglepő, hogy Wonder Woman lasszója igazmondásra kényszeríti azt, akit elkapott vele.

    ww-story2

    2. A 90-es években a DC és a Marvel közötti vetélkedés nem volt annyira vérre menő, ezért elég érdekes crossover képregények jelentek meg. Így láthattuk Batmant és Rozsomákot együtt zúzni, illetve Wonder Woman is belefutott a Bosszúállók egyik tagjába, Thorba. Ennek köszönhető, hogy Dianát azon DC-s karakterek között emlegethetjük, akik képesek voltak felemelni Mjölnirt.

    3. Wonder Woman teli van meglepetésekkel, hiszen amellett, hogy karpereceiről lepattan a golyó, és van egy láthatatlan repülője, Hermész mítikus szandáljait viseli és még a fülbevalói is szuperképességekkel bírnak. 1941-es, első feltűnése óta azonban a karakter a fizikai megjelenésén kívül kevés tekintetben változott, hiszen ő az egyik első feminista szuperhős, aki többek között 20 évvel megelőzte a kultikus, Marvel-féle Pókembert is. A női szuperhősöket is olyannyira megelőzte Wonder Woman, hogy debütálása után 1947-ig kellett várni Black Canaryra, Batgirlre pedig egészen 1967-ig. Emiatt tehát Diana az első mainstream szuperhősnő a képregények történelmében.

    ww-story3

    4. Amellett, hogy Wonder Woman alapító tagja a Justice League-nek, sokáig ő volt az egyetlen női csapattag. Az eredeti felállás úgy nézett ki, hogy: Wonder Woman, Batman, Superman, Flash, Martian Manhunter, Aquaman és Green Lantern. A csapat először akkor állt össze, amikor egy idegen faj megtámadta a Földet és azon versenyeztek, hogy ki tudja előbb elfoglalni. A Justice League a megfékezésükre jött létre, és ha már olyan jól összepasszoltak, akkor hosszútávú lett az együttműködésük.

    5. Diana egy külön világból származik, Themyscira szigetén él, az amazonok között, akik nem engednek maguk közé férfiakat. A vezetőjük Hippolyta, aki Wonder Woman anyja, és egészen addig meg tudta akadályozni, hogy férfiak közé keveredjen a lánya, amíg kénytelen nem volt diplomáciai küldetésre elküldeni a hősnőt.

    ww-story4

    6. Wonder Woman gyengesége a kezdeti években közel sem olyan komolyan vehető volt, mint Superman esetében mondjuk a kryptonit. A hősnőt egyedül az állíthatta meg, ha egy férfi megkötözte. A kreátor, William Moulton nem csak arról volt híres, hogy két nővel élt együtt egyszerre, de más, extrémebb dolgok is mozgatták a fantáziáját, ennek esett „áldozatául” Diana is.

    7. A DC Filmes Univerzumában a Halálos Iramban egyik részéből ismert Gal Gadot öltheti magára először Wonder Woman lasszóját és felszerelését, korábban azonban még nagyobb neveken gondolkozott a Warner Bros. Így szóba került Kristen Stewart, Kate Beckinsale, Eva Green, és Christina Hendricks. Ám a legmeglepőbb, hogy a Lara Croftot korábban alakító Angelina Jolie neve is feltűnt az ötletek között, ugyanis még 2005-ben szó volt róla, hogy jön egy Wonder Woman önálló film.

    ww-story5

    8. A tévéképernyőkön viszont már nagyon népszerű tudott lenni Wonder Woman, hiszen a 70-es években Lynda Carter már megszemélyesítette a karaktert, nem is akárhogy. Ezen kívül 1967-ben megpróbálkoztak még egy vígjátéksorozattal is, ennek a címe Who’s Afraid of Diana Prince? lett volna, illetve 2011-ben volt még egy csúfos bukás, amikor is az NBC tévécsatorna leforgatta a Wonder Woman pilotját, a Friday Night Lightsból ismert Adrianne Palicki főszereplésével. Erről mondjuk jobb nem is beszélni.

    9. Wonder Woman eredetsztorija megváltozott az évek során, alapból az anyja agyagból faragta ki és a görög istenek életet leheltek bele, így technikailag Dianának nincsen apja. A New 52 szerint ellenben Zeusz és Hipplyta gyerme Wonder Woman, ami miatt érthető módon Héra az amazonokat örök ellenségeinek tekinti.

    10. Sok évvel a Justice League előtt létezett a Justice Society of America, ennek tagja volt többek között Hawkman, Atom, és Sandman is. Az ő titkárnőjük pedig nem más volt, mint Wonder Woman, akit sokszor hátrahagytak az irodában dolgozgatni, hátha valami fontos üzenet akkor esik be, amikor ők épp a Földet mentik meg. Sokat változott a világ és Wonder Woman szerepe a DC Univerzumban azóta.

  • Eredet a valóságban? Lehetséges!

    Emlékszünk még az Eredet (Inception) című mozira? Christopher Nolan nagysikerű filmje népszerűvé tette a misztikus sci-fi thrillereket a 2010-es évek elején, DiCaprionak már Oscart akartak adni, de talán emiatt a film miatt vált igazán ismertté és elismertté Tom Hardy, Joseph Gordon-Levitt, vagy akár Ellen Page. A történet és cselekmény magával ragadó volt, csavaros, mégis érthető, felfogható. A vége pedig teljes elalélás, hiszen a nézőre bízták a készítők a végső következtetést, melyből rengeteg rajongói teória, vita keletkezett.

    Azonban elérkeztünk egy olyan korszakba az emberiség fejlődésében, amely kiveheti a sci-fi jelzőt a fent említett film műfajmeghatározásából. Ugyan csupán hat év telt el a mozi óta, kutatók már képesek gondolatokat elültetni az emberi agyban.

    Hasonló módszerrel már próbálkoztak pár éve a kutatók, most azonban egy japán tudósnak, Takeo Watanabénak sikerült pontot tenni a mondat végére. Egy neuro-visszacsatolásnak nevezett folyamaton keresztül képesek a vizsgált alanyt „befolyásolni”, anélkül, hogy észrevenné. Az eljáráshoz szükség van egy fMRI (funkcionális, mágneses rezonanciavizsgáló) nevű szerkezetre, melybe a páciens befekszik, és bizonyos tevékenységekbe kezd. Az agyi aktivitás természetesen végig megfigyelés alatt áll, majd a tevékenységen keresztül visszajelzéseket küldenek az alanynak. Ezután új agyi kapcsolat jön létre. Majd ezt folytatják, és megismétlik még sokszor.

    inception-1920-1080-wallpaper

    Watanabe kísérlete arra irányult, hogy egy színt ültessen el az alanyok agyában. A páciensek java három napig neuro-visszacsatolási fejlesztésen vettek részt a tényleges kísérlet megkezdése előtt. Majd befeküdtek az fMRI-be, és fekete csíkos képernyőt néztek. A kísérletet végző tudósok arra kérték a résztvevőket, hogy próbálják meg szabályozni az agyi aktivitásukat. A csíkok eltűnése után a tudósok megdicsérték az alanyokat, ami pozitív visszacsatolást eredményezett (korábban nagyobb összegű pénzjutalmat ígértek a legjobban teljesítőknek). Majd az egész kísérletet 500-szor megismételtek, mindenkinél. Az alanyoknak nem lett megmondva, milyen színre kell gondolniuk, vagy, hogy mit kéne látniuk, így a külső befolyást kizártnak tekinthetjük. Azonban nem sokkal később kiderült, hogy az teljesít jobban, akinek az fMRI-ben az agyi aktivitása vörös árnyalattal jelenik meg. Ezután számos résztvevő fokozatosan jobb teljesítményt ért el, miután agyi aktivitásukkal sikerült vöröses színben megvilágítaniuk a szerkezetet; annak ellenére, hogy végig fekete-fehér képet néztek, önkéntelenül is a pirosas színnel hozták azt összefüggésbe. A vizsgálat után egyből megkérdezték a résztvevőket, hogy mire asszociáltak. A zebrától kezdve elképzelt erőszakos viselkedésig sokféle válasz érkezett. Másnap viszont sokan – akik részt vettek neuro-visszacsatolási fejlesztésen – egy függőleges csíkos képet nézve a vörös színnel kapcsolatos dolgokra asszociáltak. Pár hónappal később az eredmény szintén ugyanaz volt: akik előtte is vörösre gondoltak, most sem tették másképp bizonyos ellenőrző kísérletek után sem.

    Ez hatalmas áttörést jelenthet az orvostudománynak. Watanabe szerint bizonyos rendellenességek végre kezelhetővé válhatnak. A depresszión, de akár az autizmussal küzdő embereken is segíthet ez a módszer. A placebo hatás egyelőre kizárható, de a japán kutató újabb kísérleteket fog elvégezni a továbbiakban, így akár néhány év múlva ténylegesen elültethetnek bizonyos gondolatokat az emberi agy labirintusában.