My Blog

Címke: erdő

  • Felfedezték a világ legrégebbi erdejét

    A Binghamtoni Egyetem, a New York Állami Múzeum és a Cardiffi Egyetem szakemberei a világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel. A maradványokat egy elhagyatott kőfejtőben találták meg a New York állambeli Cairo városa közelében.

    Az erdőség 386 millió évvel ezelőtt a mai New York államtól egészen Pennsylvanián túlra terjedhetett ki. A maradványok körülbelül 2-3 millió évvel idősebbek, mint az eddigi rekordtartó. Érdekesség, hogy az eddigi csúcstartó is a közelben fedezték fel, a lelőhelye a New York állambeli Gilboában van, körülbelül 40 kilométerre Cairótól.

    A Catskill-hegység lábánál elterülő elhagyatott kőfejtőben a kővé vált erdő több mint háromezer négyzetméternyi területét térképezték fel .A vizsgálatok szerint az ősi erdő legkevesebb két fatípusnak adott otthont: a páfrányok és zsurlók őseinek tekintett, mára kihalt cladoxylopsids növénycsoport, valamint a páfrányokéhoz hasonló levelű, szintén kihalt növénynemzetség, az Archaeopteris képviselőinek. Emellett egy harmadik növénytípusból is találtak egyetlen fosszilis példányt, amelyet azonban egyelőre nem sikerült azonosítaniuk, de valószínűleg a korpafüvek közé tartozhatott.  Mindhárom növénytípus kizárólag spórákkal szaporodott.

    Sikerült az Archaeopteris fák hosszú „látványos” és kiterjedt gyökérhálózatát is feltárni,  amely helyenként több mint 11 méterre is elnyúltak. A hosszú életű fás gyökerek átformálták át a növények és a talaj kölcsönhatását, kulcsfontosságú szerepet játszva az erdők és a légkör „közös” evolúciójában.

    Mivel a területen rengeteg megkövesedett halmaradványt is találtak, a kutatók azt valószínűsítik, , hogy az ősi erdő egy áradás nyomán pusztult ki.

  • A klímaváltozás elérte az európai erdőket

    A német erdőtulajdonosok és erődgazdálkodók érdekképviseleti szervezete elvégezte az ország területének csaknem egyharmadát borító erdők állapotát évente feltérképező felmérését. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy „a klímaváltozás elérte az erdőket”.

    A 2018-as nagy aszály miatt az idei szárazság és hőség már egy legyengült és a kártevőknek kiszolgáltatott fákból álló erdőket talált. Tavaly és az idén nagyjából 70 millió úgynevezett tömör köbméternyi hulladékfa keletkezett. (Az erdészeti köbméter 1,7 köbméter, mert a felvágott fák közötti rések csak levegőt tartalmaznak. A tömör köbméter esetében csak fával számolnak.) Így akár több milliárd eurós nagyságrendű kár keletkezett a németországi erdőkben és ökológiai katasztrófa fenyeget az utóbbi hónapok csapadékszegény és meleg időjárása miatt

    A száraz legyengült erdőket megtámadták a kártevők. Egyedül Rajna-vidék-Pflaz tartományban és csak a fenyőállományt tekintve egymillió fa károsodott, mert a nedvességhiány miatt nem tudnak védekezni a kéregrágó bogarak ellen. Az igen ellenálló duglászfenyő sem kivétel, a nemzetséget gombafertőzés tizedeli. Más tartományokban és más fajtáknál sem jobb a helyzet. A tölgyes, cseres erdőkben például több régióban robbanásszerűen szaporodik a gyapjaslepke hernyója és a búcsújáró lepke emberekre és állatokra is veszélyes hernyója, kopaszra rágva a lombos fákat.

    Az ágazatot évszázados jelentőségű válság fenyegeti, az erdőgazdaságok kára eddig nagyjából 2,1 milliárd euró (680 milliárd forint), és nem egy vállalkozásnál a fennmaradás is kérdéses. Ökológiai katasztrófa is fenyeget, mert az aszály és a hőség kiugróan nagymértékben pusztítja az erők jövőjét jelentő fiatal faállományt. Országszerte hozzávetőleg 300 millió csemetét kellene ültetni a veszteségek ellensúlyozására, ez pedig nem lehetséges állami támogatás nélkül.

  • Bionikus levél – Új oxigénforrás a Földön

    Napjaink egyik legégetőbb problémája az esőerdők pusztulása és a globális felmelegedés. Az esőerdők, mint tudjuk a Földünk tüdejeként működnek: az általunk belélegzett oxigénnek mintegy 30%-át innen nyerjük. Arról nem is beszélve, hogy ezek a területek több ezer állat- és növényfajnak adnak otthont.

    Mindezek ellenére napjainkban az ember minden percben egy focipálya méretű területen pusztítja ki az esőerdőt: azért, hogy a növényzet alatt elterülő termékeny földterület bevethetővé váljon. Lassan nyilvánvalóvá válik – bár ezt sokan tagadják –, hogy ez negatívan hat Földünk klímájára. Igen elszomorító a helyzet, de mégis úgy tűnik, hogy lassan feleszmél az emberiség, és bizony tudományos erőfeszítések is születnek a Földünk védelmében.

    Furber Steps - Scenic Railway walking track, Blue Mountains National Park

    Harvardi kutatók ugyanis elkészítették az első fotoszintetizálásra alkalmas, ember által előállított bionikus levelet. Az új szerkezet tulajdonképpen ugyanazt teszi, mint egy átlagos, természetben fejlődött levél, azaz a Nap energiáját használva kivonja a széndioxidot, és víz segítségével számunkra belélegezhető oxigént termel. A normális levelekkel ellentétben a bionikus levél közel tízszer annyi oxigént tud termelni, mint a természetben fellelhető társa, így papíron sokkal hatékonyabbnak tűnhet. Ha a géplevélhez szükséges alapanyagok és a létrehozásához szükséges szerkezetek elérhetőbbek lesznek, nem csak oxigént, de napenergiát is lehet majd kinyerni az ügyes eszközből. Így talán egy napelemeknél is korszerűbb – bár napenergia termelésére egyelőre nem hatékonyabb – kütyü prototípusa lehet most az amerikaiaknál.

    Daniel_Nocera

    Daniel G. Nocera, a bionikus levél megálmodója szerint a szerkezetet a fejlődő országokba kéne eljuttatni az energiaellátás megoldásáért, de akár az esőerdők irtásának megfékezésére, vagy legalább a károk csökkentésére is használni lehetne a projektet.

    Egyelőre nagyon ígéretesnek és sci-fi-szerűnek tűnik ez a kezdeményezés. A lehetőség, hogy a közeljövőben már nem lesz szükségünk a Föld ökoszisztémájára a fennmaradásunkhoz, új reményekkel kecsegtet. A technológiát sokrétűen fel lehetne használni, például egy űrbázist is létre lehetne hozni ezzel az eszközzel, ahol önmagától termelődne az oxigén. (Persze a naprendszerünket nem lehetne elhagyni ezzel a bázissal, de a lehetőség benne van.)

    Sajnos a bionikus levél nem költséghatékony. Egy levél létrehozása több millió dollárba kerül, és egyelőre a hibajavítása is költséges. Viszont a levél működtetése nagyon kevés energiát vesz igénybe, mivel önmaga is energiát termel.

    A tesztek során a levél nem kevesebb, mint 16 napig működött probléma nélkül. A szerkezet ezenkívül képes vizet hidrogénre és oxigénre bontani, ráadásul a legújabb 2.0-ás változatban alkohol alapú üzemanyagot is tud készíteni. Összességében minden kilowatt-órányi elektromosságért 130 grammnyi CO2-t tud kinyerni 23000 liter levegőből, aztán még 60 gramm izopropanol üzemanyagot is termel ennek tetejében. Vagyis mindenképpen több mindenre képes, mint egy átlagos levél.

    „Fogtam a napot, a vizet, a levegőt, és valamit csináltam belőle, ráadásul tízszer olyan jól, mint a természet, és ez jóérzéssel tölt el.”  Daniel G. Nocera