Nem ritkán merül fel a vád, hogy a gazdag országok és a gazdagok felelőssek a Föld állapotának romlásáért. De sokan felkapják a fejüket, ha ezt nem hőbörgő tüntetők, hanem egy komoly kutatók nevével fémjelzett tanulmány teszi közzé.
Az angliai Leedsi Egyetem kutatói 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat. Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. Tanulmányuk végkövetkeztetése, hogy a gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért. Az emberek leggazdagabb egytizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban.
Különbző területeket vizsgáltak meg. Például a szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek. Minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A közlekedésben az elhasznált energia több mint fele a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható. Ez igazolja a korábbi kutatási eredményeket, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka. Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre.
Érdekesen alakul a háztartások energiafelhasználása. Az előrejelzések szerint 2011-eshez képest – még az energiahatékonyság javítása mellett is – 2050-re megduplázódhat. A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefüggésben.
Érdekes az elit fogyasztók rétege is. A globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne.
A szerzők szerint a különbséget úgy lehetne csökkenteni, ha fejlesztenék a tömegközlekedést, és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt.
